Pesti Napló, 1907. április (58. évfolyam, 79-103. szám)
1907-04-02 / 79. szám
Budapest, Kedd , 1907. április L __________PESTI NAPLQ. 79. szám sok híre érkezik. A parasztok a bérleti szerződések megváltoztatásátkövetelik. Csapatokat küldtek a helyszínére. Az oláhországi Prahovában helyreállott a nyugalom. Salceában a katonaság szétszórta a zavargó parasztokat. Batulenében a katonaság és a zendülők összeütköztek. Négy ember elesett, négy ember megsebesült. Több helységben a lakosság támogatta a katonákat a zavargókkal szemben. A parasztságot az ágyutüzelés nagyon megfélemlítette. Bangában is összetűzésre került a sor.. Számosan elestek vagy megsebesültek. A katonaságnak Mansaniban és Trekáljan is közbe kellett lépnie. Galíciában a zavargás központjában a zendülés vezetőit elfogták. Kurcsani és Pegeni községekben igen nagy arányokat öltött a zendülés. Katonaság érkezett oda Argencs kerületben a parasztság több kastélyt, valamint Ziomageski helységet felgyújtotta. Lamelliben is óriási pusztításokat vittek véghez. Vlaskában a nyugalom újra helyreállott. Teleormanban csütörtökön nyugalom uralkodott. Bureauban a katonaság szétszórt egy zendülőkből álló bandát. Húsz ember megsebesült. Bukarest, április 1. A zendülés mindenfelé csökkenőben van. A prefektusok meghallgatják a parasztok panaszait. Úgy a földbirtokosok, valamint a bérlők a legmesszebbmenő, engedékenységet tanúsítják. Bukarestben teljes a nyugalom. • Bukarest, április 1. (Román távirati ügynökség.) Az egész országban Turtelen hóesés állott be, minek, következtében főlegMoldvában számos vonat megakadt. Ennek következtében a Duna hajóforgalmát azonnal meg kábéll indítani. A folyók vize esőkként, mindazonáltal néhány, a Duna mentén fekvő község víz alatt áll. Tittoni és Billow találkozása, Budapest, április 1. -Megtörtént végre a találkozás Rapalloban, a Getiovai-öböl egy tengerparti fürdőhelyért, a Fülöw német kancellár és Tittoni olasz külügyminiszter közt. Ma délelőtt ■ mintegy háron)óra hosszat tanácskozott egymással a két államférfiú; a tanácskozás, előtt és utána pedig a barátságos lakomák egész sora folyt le. Kétségtelen, hogy a rapalloi találkozás fontos politikai aktus, bár a nemzetközi politika más irányán ez a találkozás aligha fog változtatni. A félhivatalos komüniké szerint szóba került a világpolitika valamennyi fontos kérdése, különösen azonban a német-olasz viszony megszilárdítása. A német-olasz viszony csakugyan kissé feszült Algezirász óta, ahol Olaszország nyíltan cserbenhagyta szövetségesét és Franciaország mellé állott. Időközben azonban Billon többszöri próbát tett, hogy Olaszország viselkedését teljesen korrektnek és a hármasszövetség szellemének megfelelőnek tüntesse fel. Később Tittoni el is mondta emlékezetes beszédét, amelyben Olaszország szövetség-hittségét erősítette meg hivatalosan. A kibékülés külső, manifesztációjára most szüksége volt Németországnak, mert az angol-orosz ázsiai szerződéssel anémetellenes koalíció gyűrűje iémét szorosabbra húzódott. Hogy ez a rapallói találkozás sem volt a szívélyes őszinteség netovábbja, aztkövetkeztetni lehet Tittoni viselkedéséből. Tittoni két nappal elhalasztotta Rapalloba való utazását, mert akkor tört ki a legújabb marokkói konfliktus és mielőtt az teljesen nem tisztázódott, nem akart tárgyalásokba bocsátkozni a német kancellárral. A rapalloi találkozásról ezek a távirataink érkeztek: _ Rapallo, április 1. Tegnap este Binow herceg német birodalmi kancellár "Tittoni külügyminiszter tiszteletére az Imperial-szállóbanlakomát rendezett. Az estét Tittoni miniszter Billow herceg és neje, valamint Minghetti Laura úrnő társaságában töltötte el. Rapallo, április 1. Tittoni ma délelőtt 10 órakor az Imperialszállóba ment éspun,Vitta Billow herceget és fél 12 óráig maradt nála. Délután egy órakor Tittoni miniszter a gyógyteremben ebédet adott, amelyen Billow herceg és neje, valamint Minghietti asszonyon kívül dr. Billow berni német követ, dr. Denvers és Blaserna szenátor vettek részt. A külügyminiszter délután Porto Finóba megy kirándulásra. A Tribuna rapal 161 jelentése szerint Tittoni és Billow harmadfél óra hosszat tanácskoztak. Tittoni még délben visszautazott Rómába. A pályaudvaron megjelent Deller polgármester és Billow herceg birodalmi kancellár üdvözletét adta át. Megjelent továbbá Blaserna szenátor is. Róma, április 1. A Stefani-ügynökség rapallói jelentése szerint Bilow herceg és Tittoni külügyminiszter ma délelőtt hosszabb időn át barátságosan beszélgettek. Bár e beszélgetésre semmi nő közvetlen politikai ok nem volt, igen természetes, hogy a nemzetközi politika összes főbb kérdései szóba kerültek a beszélgetés során, amelynek az volt a célja, hogy a teljes egyetértés, amely a német és az olasz állanférfiu felfogása között mutatkozik, konstatálják. Nemzetiségek a népoktatási javaslat ellen. — Távirati tudósítás. — Arad, április 1. Az aradmegyei románok ma délelőtt tizenegy órakor, Aradon, a Tököly-téren népgyűlést tartottak a felekezeti tanítókról szóló törvényjavaslat ellen. A népgyűlésen mintegy három-négyezren voltak jelen, köztük mintegy százötven lelkész és túlnyomó számmal parasztok. A nemzetiségiképviselők közül részt vetteka gyűlésen: Goldis László, dr. Oney Miklós, dr. K. Pop C. István és dr. Buca János. A hatóságot Kovács Antal rendőrhadnagy képviselte. A népgyűlésen Vetíts Mihály kisjenői ügyvéd, az arad megyei román nemzetiségi párt elnöke elnökölt. Megnyitójában hangoztatta, hogy ApponyiLajos fölkiáltások: Le vele!) törvényjavaslat a merénylet az egyház autonómiája és a nemzetiségek törvényben biztosított jogai ellen. Az első szónok Lukócza Mihály világosi esperes volt. Három millió román nevében tiltakozunk — úgymond — a javaslat ellen, amely a románoktól el akarja venni a nyelvet, iskoláit. (Fölkiáltások: Nem engedjük!) A törvényjavaslat egyes szakaszra súlyos sérelmeket tartalmaznak a nemzetiségi egyházra és felhívta a népgyűlést, hogy a törvényjavaslat ellen egész erejével tiltakozzék. (Zajos fölkiáltások: Tiltakozunk!) Russu-Sirianu János lapszerkesztő heves beszédben támadta meg a kormányt, amely ahelyett, hogy a nép gazdasági bajain csökkentené, a nemzetiségek jogainak eltiprására törkészik. A múlt évben kétszázezer ember vándorolt ki Amerikába; ugye — mondta a hallgatóság felé fordulva —, ez is azért történt, mert ti nem tudtuk magyarul. Hangsúlyozta, hogy az erőszakos magyarosítás politikája csak árthat az országnak. Ezután egy román parasztgazda, Lazareszk Miklós állott a szószékre. Elsőben tiltakozott Andrássy szavai ellen, hogy a román nép nem áll a nemzetiségi képviselők mögött. Ő a nép nevében beszél és tiltakozik e törvényjavaslat ellen, amely a román népet meg akarja semmisíteni. Ezt a törvényjavaslatot olyan kormány nyújtotta be, amely a korrupciót ápolja s amely báró Schenbergerné segítségével jutott a hatalomhoz. Gazember, aki a nyelvét elhagyja, a románok sohase fogják ezt megtenni. Goldis László képviselő azzal kezdte, hogy tegnap Nagylakon, ahol ugyancsak a románok Apponyi javaslata ellen népgyűlést tartottak, egy márványtáblát látott, amelyen aranybetűkkel van megírva, hogy 1849-ben Kossuth Lajos ott volt és beszélt a szabadság, egyenlőség és testvériségről. Ez a törvényjavaslat, amelyet a Kossuthisták, Kossuth Lajos eszméinek árendásai nyújtottak be, arculcsapása a szabadság, egyenlőség és testvériségnek. ígérjük, így végezte szavait, hogy még hallotok rólunk! Végül Grossoreán Gyula galsai tanító, a tanítók nevében beszélt a javaslat ellen, azután Bocu Szevér szerkesztő, a népgyűlés jegyzője a következő határozati javaslatot terjesztette elő: Az aradi, pécskai, újszentannai, jószáshelyi, borosjenői, világosi és radnai kerületek román nemzetiségű választóinak Aradon 1907. április 1-én tartott népgyűlése tiltakozik a nem állami népiskolák és a községi és felekezeti néptanítók járandóságairól szóló törvényjavaslat ellen, amely csorbát ejt az egyházaknak az ország alaptörvényei által biztosított önkormányzatijogon. A törvényjavaslat azon minden alapot nélkülöző elvet állítja fel, hogy a nyújtandó államsegély mértékében az egyházak autonómiáját csökkenteni kell. Ez az elv nemcsak magának az autonómiának eszméjével ellenkezik, hanem teljes ellentétben áll magának az országnak törvényeivel, nevezetesen az 1848. évi XXI. és 1886. évi IX. törvénycikkekkel, amelyek megadják az egyházak autonómiáját és egyben kötelezik az államot, hogy ezen autonóm egyházakat anyagilag segélyezze, autonóm jogkörükbe eső feladatukat, annál hathatósabban teljesíthessék. A törvényjavaslat a felekezeti tanítót kiveszi természetes felekezetielsőbbségének joghatósága alól és teljesen a szolgabíró, a tanfelügyelő és a közigazgatási bizottság kénye-kedvére bízza. A felekezeti tanítót egyszerűen politikai kortessé akarja degradálni, és megfosztja legelemibb politikai jogaitól. A javaslat megfosztja az 1860: XXXVIII. tc. ,58. szakaszát, amely azt rendeli, hogy mindég növendék a maga anyanyelvén nyerje az oktatást. Megsérti az 1868: XLIV. tc.-et, amely a nemzetiségek egyenjogonságáról szól. A javaslat azt célozza, hogy az ország nem magyar népei a maguk összeségében tanuljanak meg magyarul beszélni. E cél azonban elérhetetlen utópia. Ez a kívánság hangyatlanság, mert azt a gondolatot ébresztik fel az ország kilencmillió polgárában, hogy ők külön nemzeti individuli-,tásokkal meg nem élhetnek, hanem ha meg akarnak élni hát be kell olvadniok a magyarságba*. Ez azt vonja maga után, hogy a létükben megfenyegetett népek keressék az alkotmány megsemmisítésének', módját, mert külömben elpusztulnak. Hazaárulás ez, mert lehetetlenné akarja tenni a nem magyar népek megélhetését. A népgyűlés egyúttal kimondja, hogy feltétlen bizalommal viseltetik a nemzetiségi képviselők iránt s fölhivja őket, hogy a törvényjavaslat ellen minden lehető parlamentáris..eszközzel küzdjenek. A népgyűlés háláját fejezi ki a net rolián egyház püspöki karának eddigi eljárásukért, kéri egyszersmind őket, hogy ő császári "és" királyi felsége előtt a román nép sérelme-' nek, orvoslását kérjék. A román nép, amely I.. trónért annyiszor ontotta vérét, bízik a császár jóindulatában. A népgyűlés kéri a képviselőket, kérjék a Házban egy parlamenti bizottság kiküldését, amely tanácskozzék a nemzetiségi kérdésnek az igazság, a méltányosság és jogegyenlőség alapján való megoldása fölött. A népgyűlés e javaslatot elfogadta, azután Vetíts Mihály a népgyűlést bezárta. A képviselőházhoz intézendő felirat szerkesztésével , és benyújtásával Goldis László képviselőt bízta meg. Eloszlóban a tömeg a Desteapsete roman kezdetű izgató dalt énekelte, amit a hatóság kép-, viselője megtiltott. A tömeg erre lassanként elhallgatott. A népgyűlésen jelen voltak Papp J. János aradi görög kel., román, püspök lakása elé vonultak, ahol hozzá Velics Mihály beszédet intézett. Megköszönte azokat az intézkedéseket, amelyeket a román püspöki kar e törvényjavaslattal szemben eddig tett és kérte, hogy az ellen a trónnál kérjenek orvoslást. Papp J. János püspök válaszában hangoztatta, hogy a törvényjavaslat a román egyháznak autonómiáján tényleg súlyos sérelmet ejt. A hazafias román egyház nem vonakodott sek, hasó iskoláiban a magyar nyelvet tanítani, ha önkormányzatát védenie kell. Megköszönte a népgyűlés ovációját, amely a püspöki karnak mindenesetre impulzust ad arra, hogy a sérelmek orvoslására a lépéseket illetékes helyen megtegye. A tömeg ezután eloszlott. A népgyűlés délután két óráig tartott. Rendzavarások nem történtek. . Nagybecskerekről táviratozták, hogy a magyar, országi szerbek ott tegnap népgyűlést tartottak, amelyen Masicki, Manojlovics és Mrksics képviselők is részt vettek. Az előadó Tomics Jósa volt, aki ismertette a népoktatási javaslat sérelmét s azt indítványozza, hogy a kormány, dolgozzék ki új törvényjavaslatot. Kies Benkóné átnyújtotta a népgyűlésnek a 30.000 szerb nő aláírásával ellátott kérvényt. Masicki , Döme kijelentette, hogy a szerb nemzetiségi kép- viselők a szerb autonómiát és a szerb iskolát meg fogják védeni. A népgyűlés a határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta. Az újvidéki radikális szerbek ma elhatározták, hogy Teleki fogadtatásában részt vesznek és a népgyűlésen szónokuk kifejti a magyarokkal való egyetértést, de ők ígérettel be nem érik, hanem követelik Magyarország teljesen független kormányzatát és gazdasági önállóságát. A felekezeti tanítók ügyében nem Bécsben keresnek orvoslást, hanem rendes parlamentáris úton óhajtják ügyüket rendeztetni. Nekik a magyar nyelv tanítása ellen semmi kifogásuk nincsen, de szerb nemzetiségük rovására irányuló némely intézkedés ellen állást foglalnak s ezt a rendelkezésükre álló törvényes eszközökkel megvédik.