Pesti Napló, 1908. február (59. évfolyam, 28–53. szám)

1908-02-07 / 34. szám

Budapest, péntek PESTI NAPLÓ, 1908. február 7. 34. szám 15 Pál ügyvédek. A vitaestén az ügyvédjelölteik nagyi tömege jelent meg. . (I) Egy tőzsdeügynök csalásai. Hechsler Li­pót­­börzeügynök a nyáron megismerkedett özvegy Ulicsni Józsefnével és leányával, Ulicsni Eugénia t tanitónővel. Csakhamar annyira megnyerte az özvegy bizalmát, hogy Ulicsniné 6456 koronáról szóló takarékpénztári könyvét átadta Hekkernak, hogy a pénzt nagyobb kamatozásra helyezze el. Hechsler azonban a pénzt elköltötte, mire Ulicsniné följelentésére a rendőrség a börzeügynököt letar­tóztatta. Amikor a letartóztatás híre a lapokban megjelent, Friedmann Sámuel budapesti cipész­mester jelentkezett a rendőrségen és elmondta, hogy három évvel ezelőtt Heister hasonló körül­mények között csalta el 3900 koronáról szóló ta­karékpénztári könyveit. Sikkasztással vádolva, ke­rült Heisler a büntető törvényszék elé, ahol azzal védekezett, hogy Ulicsniné a pénzt kölcsön adta neki, Friedmann pedig börzei játék céljából bízta rá a pénzt. A bíróság Heislert csupán egy rend­beli, Ulicsni József­né sérelmére elkövetett sik­kasztás bűntettében mondotta ki bűnösnek s ezért egy évi börtönre ítélte. A budapesti ítélőtábla ma dr. Halász Lajos főügyészhelyettes felszólalása után az első birósá­g ítéletét helybenhagyta. (§) Szele Józsefné uzsora­pere. Nagy föltü­­nést keltett annak idején az az ítélet, amelyet a főrendiház fegyelmi tanácsa a megvesztegetéssel vádolt Kormos Adolf kúriai biró ügyében hozott. A fegyelmi tanács hivatalának és nyugdíjának el­vesztésére ítélte a kúriai birót, aki azóta meghalt. Kormos gonosz szelleme és tanácsadója Szele Jó­zsef csődbe jutott aradi ügyvéd volt, akit csalárd bukás, sikkasztás és közokirathamisítások miatt jogerősen huzamosabb szabadságvesztésre ítéltek, aki azonban a büntetés elől­­külföldre menekült, s most Indiában szívja a szabad levegőt. Tíz évvel­­ezelőtt úgy Szele József, mint a felesége, született Fischer Margit ellen följelentést tett báró Walter Gusztáv, az Aradon állomásozó huszárezred szá­zadosa, azzal vádolva őket, hogy üzletszerűleg űzik a katonatisztekkel az uzsoráskodást, így a följe­lentő huszárszázadosnak is rövid lejáratú váltóra három ízben is adtak négyszáz korona kölcsönt, mely után havonként husz korona uzsora-kamatot vettek. Báró Was­ker följelentésére Szele Józsefné az ezredparancsnoka ágnak levelet írt, amelyben azt írta, hogy a báró, akit időközben Székesfehér­várra helyeztek át, pénzt csalt ki tőlük, azután pedig megszökött. Mivel pedig ez a vád teljesen alaptalan volt, az aradi ügyészség most már ha­mis vád miatt is perbe fogta Szelénét, akit az ottani törvényszék üzletszerűen folytatott uzsora vétsége és hamis vád miatt hat hónapi fogházra ítélt. A nagyváradi királyi Tábla csak uzsora vét­séget látott, s az asszonyt három hónapi fogházra, és ötszáz korona pénzbüntetésre ítélte. A Kúria harmadik büntető tanácsa ma Edvi-Illés Károly védőbeszéde után a benyújtott semmiségi panaszo­kat elutasította. (§) Szélhámos könyvelő. Kalmár József könyvelő 1906 év július 15-től 1907 szeptember ha­váig könyvelője volt a Fischer János és Fia buda­­pesti kőfaragó cégnek. Ezen állásában a cég nevében beinkasszált követelésekből 1081 koronát elsikkaszt­­ott. Ez még csak a kisebbik bűne. Kalmár, aki már évek óta nős ember volt, ismeretséget kötött Blau Lajosné varrónővel és ennek két leányával. A leá­nyok közül Ilonát behízelgő modorával s házassági ígéreteivel félrevezette. A szegény, egyszerű család vakon bízott az elegáns fellépésű Kalmárban, aki egy napon megmondta Blau Ilonának, hogy nagy bajban van, mert sikkasztott. Ha a pénzt, a 400 koronát másnap reggelig le nem fizeti, akkor fő­nöke feljelenti s ő elveszett ember lesz. A szegény leány rávette anyját, hogy adja át Kalmárnak, aki nemsokára úgyis az ő férje lesz, a család összes va­gyonát képező 3450 koronáról szóló betéti könyvet, hogy a szükséges pénzt Kalmár kivegye a takarék­­pénztárból. Kalmár hálálkodva köszönte meg a csa­lád jószívűségét s a pénzt kiszedve a takarékpénz­tárból, az utolsó fillérig ellumpolta. E közben főnöke feljelentette és a Blau család is megtudta, hogy Kalmár már régóta nős ember­i udvarlásával csak az volt a célja, hogy a szegény Blau családot ki­­fossza. Sikkasztás és csalás bűntetteiért került Kal­már ma a vádlottak padjára. A tárgyaláson a vád­lott kétségbeesett hazudozásaival akart segíteni ma­gán, de a károsultak eskü alatt tett vallomásaikkal beigazolták bűnösségét. A bíróság dr. Fényes Samu védelme után Kalmár Józsefet csalás és sikkasztás bűntetteiért 2 évi és 6 havi börtönre ítélte. Az íté­let ellen az ügyész és védő is felebbeztek. Kalmár József fogvatartását a bíróság fentartotta tovább­ra is. (§) Állat az emberben. A­­budapesti büntető­­törvényszék dr. Jamnitzky biró elnöklete alatt ítél­kező tanácsa ma tárgyalta zár ajtók mögött Olvedi Sá­rdor kaná­imadártenyésztő bűnügyét. Ölvedi 56 éves ember létére kis iskoláslányok után vetette magát .­zik Márton 8 éves Etel nevű leányát el­csábította. A kis leány az erkölcstelen merénylet következtében oly súlyos beteg lett, hogy hetekig­­tartott, míg felgyógyult. Az elvetemült embert­­a rendőrség letartózatta, de a törvényszék 2 hónapi fogvatartás után 1000 korona óvadék ellenében sza­badlábra helyezte. A mai tárgyalás után a hatóság Ölvedi Sándort három évi fegyházra ítélt­e. (§) Vándorló koponya. Szegedi tudósítónk írja: A szomorú nevezetesség­re vergődött Mezei­­bű­nügyben ma jelentős fordulat történt. Emléke­zetes még, hogy Mezei István vasúti szolgál azon vád alapján, hogy Keller Mária I6 éves cselédleá­­nyon kéjgyilkosságot követett el, a szegedi kir. tör­vényszék esküdtbirósága nyolc évi fegyh­ázra ítélte. Az ítélet jogerős lett, mert a Kúria is helyben­hagyta s a folytonosan ártatlanságát hangoztató Mezei István már minden reményről letett, mikor a bűnügy aktái véletlenül dr. Andreánszky buda­pesti törvényszéki orvosszakértő kezébe kerültek. Andreánszky úgy találta, hogy a szegedi orvos­­szakértők véleménye, melynek alapján a bíróság az ítéletet meghozta, valóságos orvosi abszurdum. Ebbéli észleletéről jelentést tett az igazságügymi­niszternek, aki elrendelte a szenzációs bűnügy re­vízióját. Keller Mária hulláját exhumálták s dr. Generzich Antal, dr. Ernszt Béla s dr. Andreánszky Jenő kétségtelenül kimutatták, hogy a koponyán talált sérülést, melynek a halál bekövetkeztét tulaj­donították, a halál beállta után ejtették rajta. Az új vizsgálat tehát akörül forgott mindezideig, hogy kinek van igaza? A szegedi orvosoknak-e, akik Me­zeit gyilkosnak tartják, avagy a tudós Generzieh professzornak, aki hosszas vizsgálódás után mutatta ki orvostársai tévedését? A vizsgálóbíró erre nézve egész légió tanút hallgatott ki, köztük Banneth, Hollós, Maehold, Kovács, Kemner orvosokat, akik a boldogtalan véget ért Keller Mari hulláját a kór­házban megvizsgálták. A tanúk azon véleményük­nek adtak kifejezést, hogy a Keller Mária koponyá­ján talált sérülést Mezei István ejtette, még­pedig a halál bekövetkezte előtt. Ez a sérülés okozhatta a hirtelen halált. A vizsgálóbíró pár hete fejezte be a vizsgálatot s az iratokat áttette a törvényszék esküdtbíróságához. A bíróság ma hozta meg hatá­rozatát, amely végre teljes világosságot hoz a ho­mályos, bonyolult ügybe. A határozat, azon indoko­lással, hogy ezen bűnügyben két ellentétes orvosi szakvélemén­y van, dr. Generzich és a szegedi orvos­­szakértők véleményét felülbírálás végett felterjesz­teni rendeli a budapesti igazságügyi tanácshoz. Keller Mária koponyája, tehát ismét vándorol, dr. Generzich­tól átkerül az igazságügyi tanács tag­jai elé, akiknek bizonyára, nehéz munkát ad a néma koponya. (§) A zagyvarékási hitvesgyilkosság. Két lö­véssel ölték meg tavaly május tizenötödikén virradó éjjelen Bán János zagyvarónárd cipészmester­t az ottani olvasókör szolgáját. A gyanú G. Polónyi Imre nőtelen gazdára irányult, akiről azt pletykáz­­ták a faluban, hogy a fiatal menyecske szeretője volt Bálint József községi jegyző vallatóra fogta másnap a kezeit tördelő özvegyet, aki bevallotta előtte, valamint később a csendőrök előtt is, hogy Polónyit, áld neki szeretője volt, elbújtatta a sötét szobában és mikor férje gyertyát gyújtott, azt Poló­nyi két lövéssel leterítette és sietve elmenekült. Gyur­csik István segédjegyző, aki egy házban lakott Bánókkal, azt vallotta, hogy látott valakit a kerítá­­­­sen át elmenekülni. Arról is tanúskodott, hogy Po­lónyi, mikor a férj távol volt, gyakori vendég volt a fiatal Bánnénál. G. Polónyi Imre úgy a vizsgálat során, mint a főtárgyaláson állhatatosan tagadott, s az esküdtszék előtt Bánné is visszavonta beismerő vallomását. A kecskeméti esküdtbíróság két napi tárgyalás után G. Polónyi Imrét szándékos­­ember­ölés bűntette miatt mint tettet tizenhárom évi fegyházra, Bán Jánosaiét pedig mint bűnsegédet, kilenc évi fegyházra ítélte. A Kúria második bün­tető tanácsa ma Sebestyén Mihály elnöklésével dr. Küchler Gyula helyette koronaügyész indítványára a bejelentett semmiségi panaszokat elutasította. Bécsbe leendő átszállítása ellen való állásfoglalás. A bécsiek a híres zeneköltő hamvait a maguk szá­mára vindikálják, ami ellen a magyar zeneművé­szek óvást emeltek. A programman szerepel még a húsvét vasárnapján tartandó évi közgyűlés tárgy­sorozatának megállapítása. EGYESÜLETEK.. ** Adomány a Hírlapírók Nyugdíjintézetének. Az Országos Kaszinó bálbizottsága 100 koronát küldött a Hírlapírók Nyugdíjintézete javára. ** Kiss József-ünnep. A nyitrai Izraelita Leá­nyok Egyesülete Kiss József negyvenéves költői munkásságának megünneplésére vasárnapi esste a nyitrai polgári iskolában Kiss József-testet rendez. ______________________________________________ - SPORT.­ ­ A Labdarúgó Szövetség közgyűlése. A Ma­gyar Labdarúgó Szövetség szerdán este tartotta hetedik rendes közgyűlését, melyet Kárpáthy Béla elnök vezetett, a 42­­ tagegyesület részéről 29­ jelen­lévő tagegyesület részvételével. Az elnöki meg­nyitó a football-sport tízéves megalapítása ünne­pélyét emelte ki elsősorban. A nemzetközi szövet­ség kebelében végleg igazoltatott a szövetség, mit gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi mi­niszter támogatásával Múzsa Gyula országgyűlési képviselő szövetségi kiküldött oly lelkesen és ta­pintattal tudott a kongresszuson kivinni, hogy az erkölcsi diadal felett érzett háláját jegyzőkönyvi­leg megörökíti. A szövetség működését a békés és csendes, komoly munka jellemezte. Az évi jelen­tés és a fronztárosi jelentések tudomásul szolgál­tak , a felnentvény minden irányban megadatott. Jegyzőkönyvi köszönetet szavazott a közgyűlés a Ramblereknek, hogy a június 29. és december 22-iki mérkőzések jövedelmeit a szövetségnek en­gedte át. A költségelőirányzatot némi módosítással elfogadta, s a jegyző részére felvett dotációt könyvtár alapítására fordítják. Több indítványt a tanács figyelmébe ajánlott a közgyűlés és pedig a nemzetközi kongresszus Budapestre való meghívá­sáról és arra vonatkozó anyagi alapnak megterem­téséről, valam­int egy hivatalot, közlöny kiadásá­ról. A közgyűléshez utasított felebbezésen élénk vitát idéztek elő, melyek közül a Kereskedelmi Alkalmazottak Egyesülete sportcsoportjának Bie­nenstock Samu tagjuk ellen örökös kitiltás iránti felebbezésnek helyt nem adott, ellenben a tv. A. O. E. azon felebbe­zés­ének, melyet szabálytalanul játszó tagjainak kitiltása ellen adott be, hosszas vita után helyt adott 23 szavazattal 22 ellen. Az osztályozások tárgyában beadott indítvány az in­téző bizottsághoz utasíttatik. A tisztikar megvá­lasztása fejezte be a közgyűlés tárgyait, melynek eredménye a következő: Alelnökök: dr. Füzesséry Zoltán (M. U. E.) 60 szavazattal, Steiner Hugó (Rambler) 45 szavazattal. Főtitkár: Malec£ki Ro­mán (B. T. K.) 41 szavazattal. Titkár: Cseke Gyula (III. K. T. és V. E.) 33 szavazattal. Pénz­táros: Glauber József (T. L. E.) 63 szavazattal. Ellenőr: dr. Olgyay István (M. A. Jv.) 46 sza­vazattal. Számvizsgálók: Csanádi Mór (Törekvés Sp. E.) 61 szavazattal. Havas Lajos (B. A. K.) 46 szavazattal. Trebitsch Ernő (M. T. K.)­­44 sza­vazattal.­­ Birkózás: A Töre­kvés Sport Egyesület február 23-án, vasárnap délelőtt 9 órától a keleti pálya­udvar tanácstermében (érkezési oldal, X. emelet), há­rom súlycsoportban „Budapest bajnokságáért“ országos amateur birkózó­versenyt rendez. A vers­enyt a M. A. Sz. szabályai szerint rendezik és résztvehet, azon, min­den magyar sportegyesület gentleman amateur tagja. Nevezési határidő 1908. február 17. este 8 óra. A ne­vezések Tibor Lajos titkár címére ( X., Kőbányai út 30. Máv. északi főműhely) küldendők. X Hokey-játék. A Slavia ellen rendezett nagy sportértékű küzdelem után most a legjobb osztrák­­német jégh­okey-csapatot hozat­ja le a Korcsolyázó Egye­sület Prágából, hogy az oly jó sikerrel szerepelt csapa­tának újabb alkalmat adjon a fejlődésre. A jeles prágai csapat egyforma erejű a Slaviával. A csapat leverte az összes osztrák csapatokat az osztrák-német bajnokság­ban. Stílusa hasonló a Slaviáéhoz úgy, hogy épp oly érdekfeszítő és változatos küzdelemre van kilátás, mint amilyet a kitűnő cseh csapattal , szemben láthat­tunk. A magyar csapat egész héten trenírozott s így erősebb összjátékkal fu­lván ki, győzelmi kilátásai ép­penséggel sem csekélyek. A nagy érdeklődést keltő mér­kőzés vasárnap, február 9-én délelőtt 11 órakor lesz a városligeti nagy jégen. X Vívás. A kolozsvári vivóverseny, az elő­jelekből ítélve, nagyon sikeresnek ígérkezik. A fiatal vivőgárad szine-java benevezett s tekintve, hogy ez a szezon első versenye érdekes erőpróbája lesz a most már teljes formában levő vívóknak, előreláthatólag nehéz tűzdel­emek lesznek a K. E. A K. értékes díjaiért. A mérnöki tisztet újabban dr. Wesselényi Miklós ko­ronaőr, báró Wesselényi Ferenc, gróf Bánffy Miklós, báró Jósika Gábor, gróf Teleki Domokos és gróf Bethlen István fogadták el. A védnökökön kívül tiszte­­letdí­jakat ajánlottak föl: a K. E. A. K., Kolozsvári Vívó Társaság (2 drb)), Egyetemi­ Kör, gróf Teleki Ferenc. A kolozsvári helyőrség tisztikara szintén 2 da­rab nagyértékű díjat ajánlott fel. A verseny február 8- án este 7 órakor kezdődik a K. E. A. K. vívótermé­ben (Tudományegyetem.) Legkésőbben 8-án este 7 óra­kor kell a vívóknak jelentkezniök. A befejező akadémia 9- én este lesz a döntővel együtt az egyetem dísztermé­ben. A versenyen háromtagú zsűri ítélkezik. A zsűriben való részvételüket megígérték: dr. Nagy Béla, a M. A. Sz. vivószakosztályának elnöke, dr. Hajdú Marcel, a N. N. K. elnöke, Heinricch Aladár, dr. Sötér Gyula, Zulavszky Béla százados, Filotás Ferenc honvédhuszár­­százados, Gáspár, Kornél m. kir. honvédfőhadnagy. IBj|iÉÉMÍÉMÉÉÉMillfllMlflliriHllHÉttÉHiÉÍÉdUlÉÍÉiÉÉÉi KÖZOKTATÁS (A Magyar Zenepedagógiai Társaság) feb­ruár 9-ikén, vasárnap dé előtt ülést tart az Orszá­gos Zeneakadémia termében. A tárgysorozaton sze­repel a Liszt Ferenc emlékére rendezendő országos zeneművészeti kiállításra vonatkozó munkálatok bemutatása és a Haydn hamvainak Kismartonból"

Next