Pesti Napló, 1910. május (61. évfolyam, 103–128. szám)

1910-05-01 / 103. szám

4 Budapest, vasárnap PESTI NAPLÓ________ 19­0. május 1. 103. szt fogjuk meghosszabbítani, ha érdekeinket nem fogja a legteljesebb módon kielégíteni. Áttért ezután az aktuális közgazdasági kérdé­sekre, a közutak, a hajózás és a vasutak ügyeire. Az államvasúti pénzügyi helyzet egyensúlyának kere­tében tehát minden lehetőt el kell követnünk az állapotok megjavítására. A szolgálat pontos, odaadó és lelkiismeretes ellátása a berende­zések hiányosságából származó bajokat lényegesen csökkentheti. Amíg tehát gondoskodni kell egyrészt arról, hogy az összes alkalmazottak jogos igényei a lehetőség határain belül kielégítést nyerjenek, addig másrészt a vasúti szolgálatban nélkülözhetetlen fe­gyelem megtartását követelni kell. A kereskedelem, a postaügy és az állami mun­­kásbiztosításnál mutatkozó kívánalmak érintése után felsorolja, hogy legsürgősebben a következők­ről kell gondoskodni: Ipari műszaki kísérleti állomás felállí­tásáról. A hazai vízi erők kihasználásának előmoz­dításáról. A háziipari szakoktatásnak fej­lesztéséről. Az ipartörvény módosításá­ról s ennek keretében: az ipar gyakorlása, az ipar­­testületek, a munkaadó és munkásegyesületek, vala­mint az ipari és gyári alkalmazottak munkaviszonyai­nak rendezéséről; a magántisztviselők, a kereske­delmi alkalmazottak és a fontosabb teendőkkel meg­bízott ipari alkalmazottak szolgálati viszonyainak rendezéséről; a munkabeszüntetésekre, a kizárásokra, a békéltetésekre és az ipari bíráskodásokra vonat­kozó törvények előkészítéséről; a munkásvédelem ügyeiről. Az ipari és kereskedelmi alkalmazottak be­tegség és baleset esetére való biztosításáról. Be­­viendő az iparvállalatokba az állami része­sedés. Részletesen foglalkozott ezután Kolozsvár speciális ügyeivel. (Tisza István.) -A vaiós Tisza István mondott ezután hosszabb szedet. Foglalkozott Magyarország múltjával és méltatta Erdély nagy fiainak vezető szerepét. Azután áttért a nemzetiségi kérdésre. Ebben a dolog­ban — úgymond — politikánknak Janus-arca van: szigorú és harcias azokkal szemben, akik a magyar állam egységes jellegével össze nem férő aspirációkat követnek; és a jó testvérnek szeretetet ébresztő áb­rázata azokkal szemben, akik hűséges polgárai akar­nak lenni a hazának. Ismerteti a román nemzeti ko­­mité április 5-iki nagyszebeni ülésének határozatát élesen bírálva annak részleteit. Áttérve a vá­lasztójog kérdésére, a következőket jelenti ki: Bármennyire sajnáltam is általános szempontból és egyéni szempontból, mert hiszen a legszorosabb barátság és nagyrabecsülés fűz a miniszterel­nök úrhoz és a legszorosabb politikai szolidari­tásban érzem vele magam minden más kérdésben, de éppen a választói jog reformjának fontos részle­teire nézve ma még nem vagyunk egy vé­leményen. A miniszterelnök úrral egy vélemé­nyen vagyunk abban, hogy a választói jog kiterjesz­tését addig a határig kiváltja ő is, ameddig a magyar állam nemzeti jellegének és az intelligencia jogosult befolyásának biztosítása megengedi. Erre nézve meg kell kísérelnünk komoly becsületes jóakarattal a ka­­pacitációt, a nézetek egyeztetését akkor, amikor a végrehajtásra megérik az ügy. Hogy sikerül-e, nem-e, azt nem tudom. Egyet azonban ma már konstatálni kell: azoktól, akik a kérdésnek ultraradikális megoldását hirdetik, áthidalhatatlan is­l vá­laszt el. Én képzelek általános reformot, álta­lános választói jogot, de akkor az nem lehet egyenlő, vagy ismerek egyenlő szavazati jo­got, de akkor ez nem lehet általános. Aki egyenlő általános választói jogról beszél és ezt ko­molyan akarja, azt tőlem áthidalhatatlan­u­l választja el és azt azután nagyon kérem, hogy a szövetséget ne nálam, hanem a magyar fajnak időbenn és Ausztriában élő el­lenségei között keresse. Az általános sza­vazati jog eszméjének meg vannak nyerve nem ma­gyar ajkú polgártársaink között igen sokan olyanok is, akik a magyar nemzetnek nem ellenségei. Ént óva intem őket, hogy erre a végzetes útra ne lépjenek. Rájuk nézve éppen olyan életkérdés, hogy a román, tót és szerb nemzetiségekben az intelligens elemek­­domináljanak, aminő életkérdés az miránk magya­rokra nézve. Ha átadják a vezetést a demagógiának, ha elsodorják magukat az izgatás mezejére — pedig ez lenne sorsuk az általános szavazati jog mellett, — akkor vége lenne ebben az országban a békés nem­zetiségi politikának, vége az ő jogaik békés birtoká­nak, akkor kihívják az élet-halálharcot, amelyben oszthatnak sebeket a magyar nemzetnek, de halálos sebeket csakis ők maguk kaphatnak. Én nem képzelek senkit ebben az országban, akinek jól felfogott érdeke a radikális szavazati jog behozatalát kívánná. Mindenütt széles e világon de­kadenciával jár a parlamentarizmusra nézve az álta­lános szavazati jog. A mi parlamentarizmusunk el­len, fájdalom, sok vádat lehet emelni, hiszen én talán előbb gyakoroltam ebben kritikát, mint azok az urak, de azt nem lehet mondani, hogy osztályérdeket szol­gálnak. Ami pedig az obstrukciót illeti, a világnak minden parlamentje megmutatta, hogy az obstrukció veszedelme fokozódott a választói jog behozatalával Foglalkozik ezután a negyvennyolcas törekvésekkel és megállapítja ismét a közjogi ellentétek elmúltát. Az 1867 kiépítése biztosítását jelenti a 48-nak. Ez a nemzeti idealizmus és haladás útja. De ne nevezze­­ magát negyvennyolcasnak az, aki a választójog kér­­­­désében kezet fog a demagógokkal; aki a nemzetiségi kérdésben kezet fog a magyarok ellen a legexponál­tabb, a legmagyarellenesebb nacionalista pártok ve­zetőivel és aki szentségtörő kezet emel a magyar képviselőház becsületes tisztasága, jó hírneve és munkaképessége ellen, aki a magyar nemzet szabad intézményeinek megrontására tör. Amit a negyven­­nyolcas generáció megalkotott, az van most veszély­ben. Akiben egy atomja él a nemzeti büszkeségnek, a nemzeti ambíciónak, a fajtájához való igaz ragasz­kodásnak, az kell, hogy kezet fogva honfitársaival, síkra szálljon a végzetes áramlattal szemben és jöj­jön velünk megmenteni a hazát. Percekig viharosan éljenezték Tiszát. Este nyolc órakor bankér volt, amely után Tisza István Nagy­szalontára utazott. A választások kiírása. A „Budapesti Tudósító" jelenti: A nemzeti munkapárt országos körében ma este nagy számmal jöttek össze a párttagok. A kormány részéről ott voltak gróf Khuen-Héderváry Ká­roly miniszterelnök, Lukács László pénzügy­­miniszter, Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter, gróf Serényi Béla földmivelésügyi miniszter, dr. Székely Ferenc igazságügyi mi­niszter és Hazai Samu honvédelmi miniszter Lukács László pénzügyminiszter rögtön meg­érkezése után a végrehajtó­ bizottság ülésére ment A párttagok a miniszterelnököt kérdések­kel élénken ostromolták, döntött-e a mai mi­nisztertanács a választások kiírása dol­gában. A miniszterelnök kitért a válaszadás elől és miután fél óráig a nagy társalgóban időzött, szintén a végrehajtó­ bizottság üléstermébe ment. A párt tagjai között csakhamar híre járt, hogy a mai minisztertanács még nem döntött a választások kiírásáról. Arról van szó, hogy a választásokat a kormány tagjai néhány napra június elseje előtt óhajta­nák kiíratni. Döntés erre nézve azonban való­színűleg csak a szerdai minisztertanácson fog történni. Ehez képest a pártkörben két verzió keringett. Az egyik szerint a választásokat május utolsó hetére, a másik szerint június 2-ára fogják kiírni. Egész ha­tározottsággal beszélték, hogy az új ország­gyűlés egybehívására és a választások kiírására vonatkozó publikációk még a jövő hét folyamán megtörténnek. Batthyány és Hentaller. Gróf Batthyány Tivadar, a függetlenségi és 48-as párt alelnöke Hentaller Lajosnak, a csur­gói választókerület pártonkívüli képviselőjelöltjének a függetlenségi párt és Justh Gyula ellen kiadott nyílt leveléről nyilatkozott ma egy hírlapíró előtt. Többek közt a következőket mondotta: — Hogy a csurgói jelölt Justh Gyulával ro­konságban áll — igaz. Azt hiszem azonban, hogy ez a tény éppenséggel nem lehet akadálya annak, hogy a csurgói kerület megtisztelő bizalma előtt meghajol­jon. Ami a személyem ellen intézett támadást illeti, válaszom az, hogy az utolsó évek kemény küzdel­meiben annyira kiáltottam a tűzpróbát, hogy ezzel szemben Hentaller úr vádaskodásai annál kevésbbé helytállók, mert hisz köztudomású, hogy a koalíció uralma alatt nekem ismételten ajánlottak fel politikai állásokat, melyeket azért sem fogadtam el, mert azok elvállalását függetlenségi elveimmel össze­­egyeztethetőnek nem tartom. Választási mozgalmak. Budapest. A VII. kerület egyik jelöltje, Eötvös Károly e hónap 8-án, vasárnap délelőtt 11 órakor tartja programmbeszédét az Erzsébet-körúti Royal-szálló nagy dísztermében. Paks. A kerület függetlenségi jelöltje. Mádi- K­o­v­á­c­h János, a kerület összes községeit meglá­togatta. Munkapárti jelöltje Mi­e­f­e­r­gal­­ Nándor. Csanádpalota. Nagy Sándor, a kerület függetlenségi képviselőjelöltje körúton van a kerü­letében. Csanádpalotán és Apátfalván vele volt Holló Lajos is. Selmecbánya, Radnay Béla választó­­kerületében a községeket bejárva, Selmecbányán ment keresztül kíséretével hosszú kocsisorban. Az ifjúság azt hitte, hogy Radnay tüntetésből vonul a városon keresztül és Rudnayt és kíséretét megfuta­mította. Dorog. Vaszary Mihály jószágkormányzó, a néppárt jelöltje most járja­­végig a községeket. Ellenjelöltje Nagy Gyula pártonkivüli progrt és Szacelláry György munkapárti. Törökszentmiklós. A 48-as sz demokrata párt képviselőjelöltje, dr. Tarján­hály vasárnap tartotta program­mbeszédét. A gyűlést D­­­r . Gábor községi bíró nyitotta m­é kunhegyesi főszolgabíró emiatt fegyelmi vizsgt rendelt el ellene. Lengyeltóti. A kerület küldöttsége A reste Kacskovics Mihály miniszteri tan, hogy neki a jelöltséget felajánlja. Kacskovics­­ köszönte a bizalmat és a jelöltséget elfogadt­ küldöttség azután gróf Zichy János kultuszműs­térnél is tisztelgett. A miniszter kijelentette,­­ Kacskovics jelöltségét támogatja. Megemlékezet miniszter arról, hogy a munkapárt célja első­­­bűn az alapok lerakása, a nemzet épületének építése, amelyre azután büszkén kitűzhetjük a logót, mert ez a párt nem jelszavakkal harcol, nem kitartó munkával kiván dolgozni a nemzeti konszolidációja érdekében. Fogadta ezután a­­­dottséget gróf Héderváry miniszterelnök is, lelkesen üdvözölte a választópolgárokat és a­­ melegebb támogatásáról biztosította őket. Kacsi­vics a küldöttség tiszteletére délben ebédet ad, amelyen megjelent Kazy József földmivelésüi államtitkár is.­­ A fülöpszállási kerület Kossuth-párti löltje, K­o­v­á­c­s­­ Kálmán, ma délelőtt tartotta po­grammbeszédét. Ellenjelöltje H­e­r­m­­a­n­n Ferenc. Igló. Hieronymi Károly kereskedelmi m­­iszter május 17-én érkezik Iglóra, hogy program­beszédét elmondja. Lőcse. Gróf Csák­y Gusztáv, munkapárti löt május 8-án Lőcsén és Szepesváralján mondja programmbeszédét Nagykőrös. Bakó József függetlenségi szemben ifj. B­eret­v­ás János földbirtokos lépett ! A horvát botrányfészek. — Nyilatkoznak a vezérek. — Zágráb, április 30 (Kiküldött munkatársunktól.) tegnapi súlyos vádakra nem tudott kellő vála adni a horvát kormány. Nincs megnyugó reflekszió, a helyzet csak vigasztalanabbá let Csupán fojtó szélcsönd az, amit Budapestet horvát viharok megszűnésének hisznek. Zágrá­bán is békéről beszélnek a szerb politikus de a horvát vezérek fölháborodással emleget . Nem elég a magyar iga ? Mit akarnak a szerbek, a görög keletiek, a ravasz az emberek? Mi európai kultúrát és ők jól is vezett korrupciót. A hegynek csúfolt domb alatt, amelyet báni palotát a sisakos, osztrákul undoros ref­­­őrök őrzik, mozog a horvát vulkán s napi­­ napra botrányosabb afféreket vet a fölszir Nagyobb erupció is fenyeget, csak azt­­ várhatjuk, hogy a bármily őszintén nyújtott be­jobbat elfogadják! (Százharminc becsületsértés. A horvát színjátékhoz, amelyben itt tekintély­­ zágrábi politikusok vonulnak föl a nyilatkozatai­­­kal, egy kis ouverture-ral kell szolgálnom a,­j számára, akik nem szokták figyelemmel kísérni a odavaló eseményeket. Kilenc párt csatázik most a szávaparti para­­­mentben, amelyek közül négy a szerb-horvát ki­­­licióhoz tartozik. Ezek: 1 1. A horvát jópárt. Most a legnagyobb, s leggyöngébben organizált pártja Horvátországi* Elnöke : Magdics Péró. I 2. A szerb autonóm­ párt. Kitűnően szervezi meg, főképp a nagyszerb hazaáruló-per óta­l­nöke : dr. Medakovics Bogdán. 1 3. A horvát haladó-párt. Elnöke : dr. L fi I­kovics Iván. I 4. Az autonóm­ párt. Elnöke: dr. N­i­k­­­­­fi Vlad­mir.­fi Itt van aztán a tiszta jogpárt, amely sztfi radikális ellenzéki. Elnöke: Frank József,­­ a Starcsevics-párt, amelynek tagjai a Frail pártból disszidálták, olyanformán, mint lusthell­f Kossuth pártjából. Elnöke: dr. S­t­a­r­c­s­e­v­ic * Mile. | | Aztán a paraszt­párt, (elnöke : R­a­d­il­­ István); I a radikális szerb­ párt (vezére: Krassol­o­vics György, aki most nem képviselő); I a szociáldemokraták (elnök: Kov­ácsi domb­); Ii a vadak (elnök: S­u­p­i­­­ő Ferenc) ■

Next