Pesti Napló, 1911. június (62. évfolyam, 128–153. szám)
1911-06-01 / 128. szám
I g edőlni sem lehetett, a befelé nyíló ajtót elzárta a magasra nőtt víz, a veszedelemben lévő leányok segítségért kiáltoztak, amire az utca járókelői tűzoltókért telefonáltak. Gépkocsin siettek ki a veszedelem helyére és Blaschnek Hugó parancsnok, hogy jó példával szolgáljon legényeinek, elsőnek ugrott be a pincébe és hozzálátott a mentéshez. Az ablakon keresztül szabadították ki a nyakig vízben álló, jajveszékelő munkásnőket. Nagy zavarokat okozott az árvíz a telefon-középpont nagymező utcai épületében is. A pincét, amelyben izolátorok vannak, másfél méter magasan elöntötte a víz és attól kellett tartani, hogy lehetetlenné válik a telefonszolgálat lebonyolítása. Sürgősen odahívták a tűzoltókat, akik nagy nehezen kiszivattyúzták a vizet és minden óvóintézkedést megtettek, hogy a vonatzavarok bekövetkezését elhárítsák. (■ A Bálvány utca 16—18-ik számú, most épülő ötemeletes bérpalota előtt megrepedt a főcsatorna és a víz annyira alámosta a gyalogjárót, hogy a rajta nyugvó állványok meginogtak. A veszedelmet idejekorán észrevették, gyorsan alátámasztották az oszlopokat, emberderék vastagságú gerendákat és így sikerült megakadályozni az állvány összeomlását. A rendőrség mégis szükségesnek látta, hogy a bálványutcai villamosközlekedést beszüntesse, az utcát elzárta a forgalomtól és a szomszédos házak lakóit utasította, hogy az ablakokat zárják be, a spalétákat, rollakat pedig bocsássák le. A főváros több középületét is elöntötte a víz. A nyugati pályaudvar, az államvasutak üzletvezetősége Baross-téri házainak és az izraelita siketnéma árvaház plethlen-téri palotájának pincéjében okozott károkat a víz. Nagy riadalom volt a főváros több fogadójában, a Royal-, Bristol-, Palace- és Savoy-szállókban, ahol a víz kiszivattyúzása valósággal pánikszerű félelmet keltett a vendégek sorában. Az üzleti raktárakban is százezrekre menő károkat okozott a délutáni felhőszakadás. A Wesselényiutca tizenharmadik számú házában Auer Dezső festékraktárát öntötte el a víz. A ház körül csodás színeket játszó víz hömpölygött, hol aranysárga, majd bíborvörös, haragos zöld, lila, vérvörös ár hullámzott az utón. Közel hatvanezer korona értékű drága festék pusztult el a víz alá került raktárban. Ugyancsak elöntötte a víz a Párisi Nagy Áruház Andrássyúti palotájának pincéit is, amelyekben szintén sok áru veszett kárba. Óriási riadalom volt az Izabella utca huszonharmadik számú ház lakóinak sorában is. A pincét elöntötte a víz, amely úgy alámosta a falakat, hogy egymásután rombadőltek. Ez történt az Óvodautca 27. számú házában is. A rendőrség és a városi mérnöki hivatal e helyeken sürgősen megtették a szükséges óvóintézkedéseket. A tüzőrség mindkét telefonállomásán szünet nélkül érkeztek árvíz-bejelentések. Az esti órákban egymásután vonultak ki a következő helyekre szivattyúval a tűzoltók: Az Anker-palotához, a Gerbaud-palotához, ahol a pincében levő csokoládégyár került víz alá, a Molnár-utca 40-ik, Gizella-tér 7-ik, Mária Valéria-utca 4-ik, Podmaniczky-utca 62-ik, Andrássy-ut 34, Eötvös-utca 48, Aradi-utca 15, Nagydiófa-utca 5, Wesselényi-utca 57-ik és 60-ik, Thököly-út 12, Peterdyutca 14, Hársfa-utca 28, Óvoda-utca 9, Dohány-utca 86, Jósika-utca 2, Rózsa-utca 8, Rákóczi-ut 8, Rottenbiller-utca 24, Nyár-utca 22, Hunyadi-utca 45, Konti-utca 5, Örömvölgy-utca 24, Práter-utca 64, Ludoviceum-utca 4, Tisza Kálmán-tér 16, Magdolnautca 6, Népszínház-utca 23, Aggteleki-utca 17, Gólya-utca 43, Múzeum-körút 13, Mester-utca 10, Márton-utca 6, Boráros-tér 40, Kolozsvári-út 5, Ligetutca 22, Liget-tér 2, Mosonyi-utca 6 és Füzér-utca 42-ik számú házakhoz, amelyeknek pincéit méternél is magasabban borította el a víz. Nagy apparátussal vonultak ki a tűzoltók a Városligeti Fasorban levő evangélikus templomhoz, amelynek a pincéje szintén víz alá került. Közel két óra hosszáig dolgoztak, amíg a rengeteg sok vizet sikerült eltávolítaniuk. A legtöbb helyen csőrepedés okozta a veszedelmet. A Rákóci-úton, a Baross-utcában, Múzeum- és Váci-körutakon, továbbá a Duna partján olyan sok víz tódult a villamos sín áramvezető aknájába, hogy megakasztotta a forgalmat. Zsúfoltan megtelt kocsisorok vesztegeltek éppen akkor, amikor Buda-pest feje fölött megnyíltak az ég csatornái. Az élelmes publikumnak kapóra jött a megrekedt forgalom, azok, akik kiszorultak a bérházak megszállott kapui alól, a sorjában álló villamoskocsikat ostromolták meg és így jutottak fedél alá a zuhogó esőben. A város külső részeiben, de különösen Óbudán és az Angyalföldön szintén nagy bajokat, itt-ott komoly veszedelmet idézett elő a felhőszakadás. E helyeken még igen kezdetleges az utcák csatornázása, a víz szabadon keresett utat magának a mélyebben fekvő házak felé, amelyekben még lakásaikból is kiöntötte az embereket. A tűzoltók, különösen szivattyúk hiányában a legnagyobb igyekezettel sem győzték a mentés nehéz, fárasztó munkáját. Este kilenc óráig sűrűn követték egymást a bejelentések, úgy hogy egész éjszaka dolgozniuk kellett a víz eltávolításán. A felhőszakadás forgalomzavart okozott az államvasutak vonalain is, a vonatok nagyobb késéssel érkeztek meg a főváros pályaudvaraira. A veszedelemnek kialakult a maga alkalmi szélhámosa is. Azokon a helyeken, ahová szivattyúkat adtak kölcsön a tűzoltók, ál-tűzoltó jelent meg és harminc korona használati díjat követelt a háztulajdonosoktól. Többen panaszszal járultak a tűzoltóparancsnoksághoz és Blaschnek Hugó intézkedésére detektívek nyomoznak a felhőszakadás csalója után. Egyről-másról. (Hajléktalan államfők. — A Hermes-villa. — A Vencel-korona.) ■ Budapest, május 31. Annyi detronizált fejedelem után végre egy hatalomfosztott köztársasági elnök. A svéd királyt, Abdul Hamidot és Emánuelt, most Porfirio Diaz követi a bukásban. Mexikó koronázatlan királya éjnek idején, lopva menekül hazájából és Veracruz felé igyekszik, hogy onnan átvitorlázzék Európába. Veracruzig katonai csapatok kísérik, hogy megvédelmezzék őt az útközben érhető támadások ellen. Az óvóintézkedésekre nagy szükség volt, mert Diaz ellenségei még a menekülőnek sem akartak kegyelmezni s útközben rátámadtak a vonatra, mely a volt elnököt vitte. Diaz, az egykori híres hadvezér odaállott kísérete élére s fiával együtt vezette a harcot támadói ellen. Ez volt Diaz kivonulása Mexikóból, mely annyit köszönhetett neki. A tragikum megértéséhez ismernünk kell azokat az eseményeket, amelyek Mexikóban mintegy félszázad alatt lezajlottak. Ez események közt históriailag legjelentősebb Miksa császár kivégzése. Ezt a kivégzést és a mexikói császárság rombadőlését Diaz nem kis mértékben siettette, hisz ő volt, aki 1867 május 2-án serege élén Puebla ellen indult s a város meghódításával megadta a halálos döfést Miksa császár uralmának. Hogy mivé fejlődött Mexikó Diaz alatt, ezt a számok bizonyítják legjobban. 1875-ben a mexikói mezőgazdasági termékek összértéke 73 millió peso volt. 1910-ben ez az érték 500 millió volt. A vasúti hálózat 1875-ben alig volt 700 kilométer. Ma 25.000 kilométer. Rendezte az állam pénzügyeit s a szó igazi értelmében az anyagi pusztulástól mentette meg Mexikót. S aki ennyit tett országáért, ma menekülni kénytelen mint a legalávalóbb áruló. A nép szeszélyei valóban kiszámíthatatlanok. Egyformán üldözi jótevőit és pusztulásának előidézőit. A zsarnokait meggyűlöli, a barátait megunja. Politikából teszi, vagy hisztériából? Diaz tragikuma egymás mellé állítja a zsarnokság két típusát: a garázda népet és az abszolutisztikus fejedelmet. Az egymás mellé állított típusok mutatják, hogy a zsarnokoskodó nép nem kisebb veszedelme az országnak, mint a hatalmi tébolyban szenvedő autokrata. S ilyen szögből nézve a mexikói tragédiát, önként felkínálkozik a kérdés: miért ne bánjon az államfő kegyetlenül népével ha a nép így bánik el jótevőjével. "jv .1. , Június első napjaiban a király a lainzi Hermes-villába költözik, mely a lainzi parkban épült. A villát Erzsébet királyné számára építtették egy pompás vadaskertben, melyhez hasonlót alig találunk az uralkodóház birtokai közt. A kastély francia renaissance-stilben épült, s tornyai, kupolái egészen eltűnek a park fái közt. Homlokzata előtt valamikor a legpom*pásab virágos kert terült el, most azonban nagy kiterjedésű mezőségekre nyílik kilátás a homlokzat ablakaiból. A villa közelében egy, szökőkút ontja magából a vízsugarakat. A szó-jkőkút közepén egy Hermes-szobor áll, amelytől a villa nevét kapta. A kastély első emeletére tágas vesztibül és széles márvány lépcső vezet. Itt voltak Erzsébet királyné lakosztályai, amelyeken kívül a villa még egy középső szalonból a király részére fentartott helyiségekből áll. A király lakosztályából egy erkélyre juthat, amelyet pompás virágok ékesítenek. A villa túlsó részében voltak a királyné tornatermei és fürdőszobája. A nyugati részen volt elhelyezve a királyné hálószobája és budoárja, ezzel volt határos a nagy középső szalon, mely a király lakosztályába vezetett. A szalonból három ajtó nyílik az erkélyre. A szalon alatt volt az ebédlő. Az egész kastély és berendezése lépten-nyomon Erzsébet királynéra emlékezteti, aki ideküldette utazásainak emléktárgyait. A szobák berendezésén a királyné halála óta alig változtattak valamit. A kastély közelében nagy- szerű parkok, árnyékos fasorok várják a királyt, aki a vidék tiszta és illatos levegőjében talán megtalálja azt, ami egészségét teljesen helyreállítja. 1 Mostanában gyakran esett szó arról, hogy Prágából ellopták a csehek legféltettebb kincsét, Szent Vencel koronáját. A lopás hírének nem tulajdonítottak komolyságot, mert a korona őrei nagyon is megbízható férfiak. A koronát ugyanis hét lakattal lezártajtó mögött őrzik s a hét lakat kulcsai fölött a király, a cseh helytartó és a prágai érsek őrködnek. A koronához különben is kevés köze van Vencelnek, a csehek patrónusának, mert az igazi Vencel-korona János király alatt elveszett. Hogy milyen körülmények közt veszett nyoma a koronának, azt a tizennegyedik századból való feljegyzések nem mondják meg, azonban a valószínűség amellett szól, hogy János király, aki gyakran szenvedett pénzszükséget, eladta vagy elzálogosította a koronát. János fia, IV. Károly még apja életében az eredeti Vencel-korona mintájára egy második koronát készíttetett s ez a korona az, amelyet most a prágai Hradzsinban őriznek. S hogy ez a korona ne jusson az előbbi sorsára, szent Vencelnek ajánlotta fel, annak fejére tétette s elrendelte, hogy sohase vétessék le fejéről. A korona sorsáról azonban nem is ez a rendelkezés, mint inkább IV. Kelemen pápa bullája gondoskodott. Ebben a bullában a pápa, meghagyta, hogy ezt a koronát se világi, se egyházi férfi el nem veheti, zálogba nem teheti s el nem adhatja. A pápa ennek a rendeletnek azzal adott nyomatékot, hogy örök átokkal fenyegette meg azt, aki vétene a rendelkezés ellen. Ezek után tehát igazán bajos a kérdés, hogy csakugyan ellopták, illetve ellophatták-e ezt a koronát, melyet hét lakat és egy egyházi átok őriz. ■ ■’ > ' f/ Budapest, 'csütörtök /*‹?ESTFN A PLC* 11911 1május T. 125. Slim 4 Horvát képviselők értekezlete. Zágrábból jelentik: Gróf Pejacsevics Tivadar, a horvát képviselők országgyűlési küldötteinek elnöke keddre, e hónap 6-ára a horvát képviselőket értekezletre hívta össze a horvát országos kormány elnöki termébe. Az értekezleten a horvát képviselők magatartását fogják megállapítani a pénzügyi költségvetés, az appropriációs vita, valamint avéderőjavaslatok dakában. • Ez értekezletet- pünkösd hétfőjén, s teainj v Budapest, május 31. Az iparfelügyelet fejlesztése. A képviselőház munkásügyi bizottságának ma délután tartott ülésén Borbély Lajos elnök kegyeletes szavakkal emlékezett meg Hieronymi Károly érdemeiről. Hegedűs Kálmán előadó ismertette a kereskedelmi miniszter rendeletét, melylyel az iparfelügyelet kiterjesztéséről intézkedett, kifejezést adott annak a kívánságnak, hogy az iparfelügyelők létszáma szaporíttassék, mert tevékenységük széles körében csak a legnagyobb erőfeszítéssel képesek eleget tenni sok-oldalú kötelességüknek. Kálmán Gusztáv államtitkár hosszabb beszédben méltányolta az iparfel-ügyelők értékes munkálkodását és hivatkozva a pénzügyi nehézségekre, megígérte, hogy a bizottság álláspontját kellő helyen és módon érvényre juttatja.1