Pesti Napló, 1911. december (62. évfolyam, 285–310. szám)
1911-12-10 / 293. szám
18 Budapest, vasárnap PESTI NAPLÓ 1911 december 10 293. szám. I 11 I II. ■■ ■— .....................1 » I.IMUW1 HP Kalmat, hanem a Városi villamos síneit tovább kell vinni egészen be a Lipót-körutra, a Közúti villamos sinéibe. A Dunaparton van vonala a Városi villamosnak s igy nem kellene más, minthogy a nyugati pályaudvartól egészen a Dunapartig a Közúti villamos sínein közlekednének a Városi kocsik. Ezt könynyen meg lehet csinálni s amint a lipótvárosi vagy a köztemető-úti vonalon egy sínpáron közlekedik a Közúti meg a Városi, éppen úgy lehet ez a Lipótkörúton is. Természetes, hogy ez a megoldás egy csöppet sem tetszenék a közútinak, amely még azt is ellenzi, hogy a Városi villamos sinei keresztezzék az övéit,de nevetségesen borzasztó, hogy Budapesten főképpen azért rossz és drága a közlekedés, mert két villamostársaság van. Amikor a főváros akkora érdekeltséget vállalt a Városi villamosnál, mindenki bízott abban, hogy a főváros igyekezni fog ezeket a nevetséges ellentéteket megszüntetni s nem is lehet sürgősebb és fontosabb feladata a fővárosnak, mint végre-valahára rendezni ezeket az abnormális viszonyokat. Az első dolog pedig a nagykörúti forgalom tökéletes megjavítása. Így, ahogy ma van, semmiesetre sem mehet tovább, mert ez egyenes boszantása a közönségnek. * Küldöttség a polgármesternél. A III. kerületi Csatárka-dülői telektulajdosok küldöttsége ma délelőtt dr. Pető Sándor országgyűlési képviselő vezetésével a polgármesternél járt, akit arra kért, hogy támogassa a Csatárka-dülőben építendő utak és kutak ügyeit. Kérését a küldöttség azzal indokolta, hogy a Csatárka-dülőben már számos ház épült. A polgármester megígérte, hogy a kérést támogatni fogja. * A belügyminiszteri jóváhagyások körül. A jogügyi bizottság ma dr. Déri Ferenc tanácsnok elnöklésével ülést tartott, amelyen tárgyalta a jogügyi osztálynak és a tiszti ügyészségnek azt az előterjesztését, amelyet ezek dr. Feeti Bélának arra az indítványára tettek, amely a kormányhoz jóváhagyás végett felterjesztett, de negyven, illetve hatvan napon belül jóvá nem hagyott közgyűlési határozatok végrehajtásáról szól. Az ügyosztály ebben a kérdésben azt javasolta, hogy ezeket a közgyűlési határozatokat csak akkor hajtsák végre, ha a kormányhatóság a törvényben körülírt időben egyáltalában nem nyilatkozott. Az ügyészség ezzel szemben arra az álláspontra helyezkedett, hogy a határozatok végrehajthatók, ha a kormányhatóság a törvényes időben érdemben nem nyilatkozott. A kérdés körül megindult vitában dr. Feedi Béla szólalt fel elsőnek, aki annak a nézetének adott kifejezést, hogy a közgyűlés az ő indítványa dolgában már elvi állást foglalt, mert azt elfogadta és arra a sürgősséget kimondotta. Dr. Barács Marcell a törvénynek a határozatok jóváhagyására vonatkozó intézkedéseit alkotmánybiztosítékoknak tekinti, amelynek megóvása elsőrangú kötelesség. A jóváhagyást tárgyaló törvényszakasz magyarázatával igyekezett kimutatni, hogy a fővárosnak jogában áll a törvényes határidőn belül jóvá nem hagyott határozatokat végrehajtani. Hozzájárult Feleki indítványához és javasolta, hogy a bizottság a tanács útján azt a javaslatot terjeszsze a közgyűlés elé, hogy a közgyűlésnek a községi takarékpénztár alapszabályait megállapító határozatát, amelynek kormányhatósági jóváhagyása több mint két év óta késik, már most hajtsa végre. Több hozzászólás után dr. Déri elnöklő tanácsnok reflektált a felszólalásokra. A bizottság ezután az ügyosztályi javaslatnak azt a részét, hogy a közgyűlés ebben a kérdésben még elviálláspontot nem foglalt és a bizottság csak általános jogi véleményt ad, elfogadta,egyebekben pedig öt szóval három ellen az ügyészségi javaslatot tette magáévá. Elfogadta azonkívül Baracs indítványát is. A székesfővárosi fertőtlenítőintézet szervezésére vonatkozó szabályrendeletet vita nélkül fogadta el a bizottság, a halotthamvasztás behozatala tárgyában készített előterjesztést pedig ugyancsak magáévá tette a bizottság. A határozat ellen dr. Baránszky Gyula, aki az előterjesztés ellen érvelt, különvéleményt jelentett be. * A községi árusítás első hete. A fővárosi élelmiszerárusítást a piacokon felállított árucsarnokosóban ma egy hete kezdték meg. Az elmúlt hét nap alatt tizennégy üzlethelyiségében a főváros eladott 3500 r darab nyulat, 15.000 darab tormás kolbászt, 800 Jahиак a húsát, 300 darab kacsát és mintegy 1500 kilo-gramm debreceni kolbászt, szafaládét és párisit Ez kedvező eredmény, annál is inkább, mert az árucsarвокок világító berendezésével még nem készültek el és így, éppen az esti órákban, mikor a hideg felvágottak és kolbászfélék legjobban fogynak, az árusítást nem lehet folytatni. Különösen meglepő a birkahúsnak és a nyúlhúsnak nagy fogyasztása. A birkahúsnak úgy látszik csak addig volt rossz híre, amíg jó árüt nem hoztak a budapesti piacra. A hatóság úgy intézkedett, hogy a teljesen kihizlalt ürü húsából minél olcsóbban jusson a közönség jó eleje húshoz. Ennek az elejének kilója 1 korona, míg az igen értékes hátsó comb és ürügerinc árát 1 korona 60 fillérben állapították meg. A húsról eltávolítanak azonban minden fölösleges faggyút, úgy, hogy a közönség szép, tiszta húst kap. A nyúlnak darabja 2 korona 20 és 2 korona 50 fillér között váltakozik és minthogy ezek a nyulak bőr nélkül 2,5—3,5 kilót nyomnak, ez a vadhús is nagy mennyiségben fogy. A kolbászáruk között a legkeresettebb a debreceni kolbász és virsli. * Közgyűlés. A törvényhatósági bizottság e hónap 13-án, szerdán rendkívüli közgyűlést tart, amelynek napirendjén a következő tárgyak szerepelnek: Tizenhét tanácsjegyzői, egy árvaszéki jegyzői, egy tiszti ügyészi állás választás utján való betöltése. A főváros 1912. évi költségelőirányzatának megállapítása. Kétmillió korona terhére engedélyezendő útépítések. Azonkívül több egyesületnek adandó segély és több költségfedezeti ügy. NYILT-TÉR. Illén rovat alatt közlöitekért a szerkesztőség nem vállal felelősséget WESTINGHOUSE fiaíomobH-garage ős iavlíó mfibefr ГАта-oto. 179—41 M űtárgyait melyek a legnagyobb műértő közönség karácsonyi és újévi szükségletét legjobban kielégítik, ajánlja Hegedűs Zsigmondi műkereskedő Hisdrássy Kt. szám alatt .::: Újonnan átalakított üzletében minden tárgy elsőrangú és olcsóságánál fogva bárki által könnyen megszerezhető. A-----------------------Csodás mivel Fellák Sarolta Fogkrém SzárvlsB „mniRRCLE'* terv, védett és több kozm.s állításon kitüntetett hajeltávolító szerével, amely végleg kiirtja a hölgyek arcán és karján levő kellemetlen hajszálakat, teljes eredményért és ártalmatlanságért felelősséget vállal POLLÁK SAROLTA kozmetikai intézete Budapest, Andrássy-út 38. I. emelet. Telefonszám 157—98. Vidéki szerküldés diszkréten, utasítással. — Kezelés egész nap. Alapiltotte 1902. évben. — Óvakodjunk értéktelen utánzatokól Szépséghibák végleges eltávolítása felelősséggel. — Arcápolás. Vegyenek csak háromszögű védjegygyel Valódi csak ezen бвдо Nagy raktár szentpétervári sárcipőkben hármassarku védjegygyei Schotlola Ernő célnál Budapest, Váci körút 13. Özvegy dr. Ziffer Emilné és özvegy dr. Déchyné San Remoban 0 pensiot nyitottak, ahol a magyar vendégek a legjobb hazai ellátásban részesülnek, egyedül utazó hölgyek kellemes otthonra találnak. Clmi SAN REMO Villa Olympia, Via Roma 41, Pensio fordábon A budai Szt.-LukácsM Nagy erű tortájában és Theruial-sisálódájában olcsó lakás teljes Itabással Minden 'Zobálló« fűtött folyosók vezettek a gyógyfürdőkhöz Természetes forró-meleg ken •* ■ források, iszapfürdők, iszapborogatások. ADJ-MEMANATOrIUM. Prospektust küld Szt.-Lakác 3 fürdör.-t, Bpeet. KÖZOKTATÁS. A tanítók újabb gyűlése. — A passzív rezisztencia. — A „Biharvármegyei Tanitóegyesület“ által öszszehívott országos tanítógyűlést ma tartották ré meg az Építőmunkások Aréna-úti palotájának nagytermében. A gyűlés lefolyása élénken jellemező a tanítók lelkesedésére; éppen a gyűlésen is határozottan követelték a pénztárrendezést és élesen keltek ki a szónokok azok ellen, akik a tanítóság érdekei ellen fordultak. A gyűlés lefolyásáról szóló tudósítás így szól: Nagy Imre, a Biharvármegyei Tanítóegyesület elnöke, az összehívó Biharvármegyei Tanítóegyesület nevében üdvözli a megjelenteket, s megnyitja a gyűlést. Ajánlották a gyűlés elnökévé Dobó Sándort, társelnökké Fodrovszky Jenőt, Nagy Imrét, Péter Józsefet és Bodnár Jánost, jegyzőkké Korcsmáros Mártont, Hollai Elemért és Kis Zoltánt. Dobó Sándor elnök megköszöni a gyűlés bizalmát s kijelenti, hogy a tanítók érdekeiért folytatott küzdelmét minden befolyástól menten folytatta eddig s tegnapi beszédében is meggyőződése és józan belátása vezette. Tiltakozik az ellen, mintha tegnapi beszédében és határozati javaslatában szakszervezeti tendenciák vezették volna. Ezután a vármegyei egyesületek kiküldötteit igazolták. Az elnök átadja a szót Horváth István előadónak, aki sajnálkozását fejezi ki afelett, hogy a tanítóságnak nincsen olyan szervezete, mely minden tanítót egyesítette magában. (Felkiáltások: Éljen a szabadegyesület!) Tegnap megnyilatkozott hazánk tanítósága, s ebből a nyilatkozatból meg lehet állapítani, hogy az 1907. XXVI. t.-c.-t, mely a tanítóságot alkalmaztatása szerint szétdarabolja, mennyire káros. Határozati javaslatot terjeszt elő, hogy a gyűlés tegye magáévá Dobó Sándornak tegnap elfogadott határozati javaslatát. (Zajos éljenzés és taps.) Javasolja azonban, hogy az a határozat bővíttessék ki a következőkkel: 1. A gyűlés gondoskodjék arról, hogy a tegnapi gyűlés határozatai az országgyűlés és a kormány elé terjesztessenek. 2. A fizetésrendezés ügye tartassák napirenden, s mindaddig, amíg az meg nem történik, a tanítók egyesületei más kérdésekkel ne foglalkozzanak. Az 1913. évi költségvetés tárgyalását megelőzőleg, a tavasszal tartsanak országos gyűlést (Felkiáltások: Május 1-én) tisztán a fizetésrendezés ügyében. A közbeszólásokra megjegyzi, hogy május elsejének jelentősége olyan, hogy ez a tanítók között széthúzásra adna alkalmat, ezért hát határozatiig fixírozni akarja a dátumot, s javasolja, hogy a gyűlés május 21-én, Budavár bevételének évfordulóján tartassák meg. 3. Alakíttassék egy agitációs sajtóbizottság Nagyvárad székhelylyel, melynek feladata legyen a tanítók ügyének, különösen a fizetésrendezésnek állandóan felszínen tartása a sajtóban, különös gond fordítandó arra, hogy a tanítók gyűléseiről a tényeknek megfelelő, tárgyilagos tudósítások jelenjenek meg a lapokban. Örömmel konstatálja, hogy a fővárosi napisajtó legnagyobb része és legszámottevőbb orgánumai a tanítók ügyét lelkesen felkarolták. Javasolja, hogy a gyűlés tegye magává az állami tanítók tegnapi gyűlésén az általános, egyenlő, titkos, községenként választójogra vonatkozó határozatot, valamint a passzív rezisztenciára vonatkozó határozatot is. (Élénk helyeslés.) Végül kéri, hogy ezekről a határozatokról és a Budapesti Hírlap bojkottjára vonatkozó határozatról az ország összes tanítóit értesítsék. (Helyeslés.) Petényi József a bácskai tanítók nevében jelenti be csatlakozását az összes indítványokhoz, s hozzáfűzi még, hogy követelje a tanítóság harmincéves munkaidő után a VIII. fizetési osztályba