Pesti Napló, 1911. december (62. évfolyam, 285–310. szám)

1911-12-10 / 293. szám

18 Budapest, vasárnap PESTI NAPLÓ 1911 december 10 293. szám. I 11 I II. ■■ ■— .....................1 » I.IMUW1 HP Kalmat, hanem a Városi villamos síneit tovább kell vinni egészen be a Lipót-körutra, a Közúti villamos sin­éibe. A Dunaparton van vonala a Városi villa­mosnak s igy nem kellene más, minthogy a nyugati pályaudvartól egészen a Dunapartig a Közúti villa­mos sínein közlekednének a Városi kocsik. Ezt köny­­nyen meg lehet csinálni s amint a lipótvárosi vagy a köztemető-úti vonalon egy sínpáron közlekedik a Közúti meg a Városi, éppen úgy lehet ez a Lipót­­körúton is. Természetes, hogy ez a megoldás egy csöppet sem tetszenék a közútinak, amely még azt is ellenzi, hogy a Városi villamos sinei keresztezzék az övéit,­­de nevetségesen borzasztó, hogy Budapesten főkép­pen azért rossz és drága a közlekedés, mert két villamostársaság van. Amikor a főváros akkora érde­keltséget vállalt a Városi villamosnál, mindenki bí­zott abban, hogy a főváros igyekezni fog ezeket a nevetséges ellentéteket megszüntetni s nem is lehet sürgősebb és fontosabb feladata a fővárosnak, mint végre-valahára rendezni ezeket az abnormális vi­szonyokat. Az első dolog pedig a nagykörúti forga­lom tökéletes megjavítása. Így, ahogy m­a van, sem­miesetre sem mehet tovább, mert ez egyenes bo­­szantása a közönségnek. * Küldöttség a polgármesternél. A III. kerületi Csatárka-dülői telektulajdosok küldöttsége ma dél­előtt dr. Pető Sándor országgyűlési képviselő ve­zetésével a polgármesternél járt, akit arra kért, hogy támogassa a Csatárka-dülőben építendő utak és ku­tak ügyeit. Kérését a küldöttség azzal indokolta, hogy a Csatárka-dülőben már számos ház épült. A polgár­­mester megígérte, hogy a kérést támogatni fogja. * A belügyminiszteri jóváhagyások körül. A jogügyi bizottság ma dr. Déri Ferenc tanácsnok el­­nöklésével ülést tartott, amelyen tárgyalta a jogügyi osztálynak és a tiszti ügyészségnek azt az előterjesz­tését, amelyet ezek dr. F­e­­­e­t­i Bélának arra az indítványára tettek, amely a kormányhoz jóváha­gyás végett felterjesztett, de negyven, illetve hatvan napon belül jóvá nem hagyott közgyűlési határozatok végrehajtásáról szól. Az ügyosztály ebben a kérdés­ben azt javasolta, hogy ezeket a közgyűlési határo­zatokat csak akkor hajtsák végre, ha a kormányható­­ság a törvényben körülírt időben egyáltalában nem nyilatkozott. Az ügyészség ezzel szemben arra az álláspontra helyezkedett, hogy a határozatok végre­hajthatók, ha a kormányhatóság a törvényes időben érdemben nem nyilatkozott. A kérdés körül megindult vitában dr. F­e­­­e­d­i Béla szólalt fel elsőnek, aki annak a nézetének adott kifejezést, hogy a közgyűlés az ő indítványa dolgá­ban már elvi állást foglalt, mert azt elfogadta és arra a sürgősséget kimondotta. Dr. Bar­ács Marcell a törvénynek a határozatok jóváhagyására vonatkozó intézkedéseit alkotmánybiztosítékoknak tekinti, amelynek megóvása elsőrangú kötelesség. A jóváha­gyást tárgyaló törvényszakasz magyarázatával igye­kezett kimutatni, hogy a fővárosnak jogában áll a törvényes határidőn belül jóvá nem hagyott határo­zatokat végrehajtani. Hozzájárult Feleki indítványá­hoz és javasolta, hogy a bizottság a tanács útján azt a javaslatot terjeszsze a közgyűlés elé, hogy a köz­gyűlésnek a községi takarékpénztár alapszabályait megállapító határozatát, amelynek kormányhatósági jóváhagyása több mint két év óta késik, már most hajtsa végre. Több hozzászólás után dr. Déri el­nöklő tanácsnok reflektált a felszólalásokra. A bi­zottság ezután az ügyosztályi javaslatnak azt a ré­szét, hogy a közgyűlés ebben a kérdésben még elvi­­álláspontot nem foglalt és a bizottság csak általános jogi véleményt ad, elfogadta,­­egyebekben pedig öt szóval három ellen az ügyészségi javaslatot tette magáévá. Elfogadta azonkívül Baracs indítványát is.­­ A székesfővárosi fertőtlenítő­intézet szervezésére vonatkozó szabályrendeletet vita nélkül fogadta el a bizottság, a halotthamvasztás behozatala tárgyában készített előterjesztést pedig ugyancsak magáévá tette a bizottság. A határozat ellen dr. Baránszky Gyula, aki az előterjesztés ellen érvelt, különvéle­ményt jelentett be. * A községi árusítás első hete. A fővárosi élelmi­­szerárusítást a piacokon felállított árucsarnokosóban ma egy hete kezdték meg. Az elmúlt hét nap alatt tizennégy üzlet­helyiségében a főváros eladott 3500 r darab nyulat, 15.000 darab tormás kolbászt, 800 Jah­­иак a húsát, 300 darab kacsát és mintegy 1500 kilo-­gramm debreceni kolbászt, szafaládét és párisit Ez kedvező eredmény, annál is inkább, mert az árucsar­­вокок világító berendezésével még nem készültek el és így, éppen az esti órákban, mikor a hideg fel­vágottak és kolbászfélék legjobban fogynak, az áru­sítást nem lehet folytatni. Különösen meglepő a birka­húsnak és a nyúlhúsnak nagy fogyasztása. A birka­húsnak úgy látszik csak addig volt rossz híre, amíg jó árüt nem hoztak a budapesti piacra. A hatóság úgy intézkedett, hogy a teljesen kihizlalt ürü húsából minél olcsóbban jusson a közönség jó eleje húshoz. Ennek az elejének kilója 1 korona, míg az igen érté­kes hátsó comb és ürügerinc árát 1 korona 60 fillér­ben állapították meg. A húsról eltávolítanak azonban minden fölösleges faggyút, úgy, hogy a közönség szép, tiszta húst kap. A nyúlnak darabja 2 korona 20 és 2 korona 50 fillér között váltakozik és minthogy ezek a nyulak bőr nélkül 2,5—3,5 kilót nyomnak, ez a vadhús is nagy mennyiségben fogy. A kolbász­áruk között a legkeresettebb a debreceni kolbász és virsli. * Közgyűlés. A törvényhatósági bizottság e hó­nap 13-án, szerdán rendkívüli közgyűlést tart, amely­nek napirendjén a következő tárgyak szerepelnek: Tizenhét tanácsjegyzői, egy árvaszéki jegyzői, egy tiszti ügyészi állás választás utján való betöltése. A főváros 1912. évi költségelőirányzatának megállapí­tása. Kétmillió korona terhére engedélyezendő út­építések. Azonkívül több egyesületnek adandó se­gély és több költségfedezeti ügy. NYILT-TÉR. Illén rovat alatt közlöitekért a szerkesztőség nem vállal felelősséget WESTINGHOUSE fiaíomobH-garage ős iavlíó mfibefr ГАта-oto. 179—41 M űtárgyait melyek a legnagyobb műértő közönség karácsonyi és újévi szükségletét legjobban kielégítik, ajánlja H­egedűs Zsigmondi műkereskedő Hisdrássy­ K­t­. szám alatt .::: Ú­jonnan átalakított üzletében min­­den tárgy elsőrangú és olcsó­ságánál fogva bárki által könnyen megszerezhető. A-----------------------­Csodás mivel Fellák Sarolta Fogkrém SzárvlsB „mniRRCLE'* terv, védett és több kozm.­s állításon ki­tüntetett hajeltávolító szerével, a­mely vég­leg kiirtja a hölgyek arcán és karján levő kellemetlen hajszála­kat, teljes eredményért és ártalmatlanságért felelősséget vállal POLLÁK SAROLTA kozmetikai intézete Budapest, Andrássy-út 38. I. emelet. Telefonszám 157—98. Vidéki szerküldés diszkréten, utasítással. — Kezelés egész nap. Alapil­totte 1902. évben. — Óvakodjunk értéktelen utánzatok­ól Szépséghibák végleges eltávolítása felelősséggel. —­ Arcápolás. Vegyenek csak háromszögű védjegygyel Valódi csak ezen бвдо Nagy raktár szentpétervári sárcipőkben hármassarku védjegygyei Sch­otlola Ernő célnál Budapest, Váci körút 13. Özvegy dr. Ziffer Emilné és özvegy dr. Déchyné San­ Remo­ban 0 pensiot nyitottak, ahol a magyar vendégek a legjobb hazai ellátásban részesülnek, egyedül utazó hölgyek kellemes otthonra találnak. Cl­mi SAN­ REMO Villa Olympia, Via Roma 41, Pensio fordábon A budai Szt.-LukácsM Nagy erű tortájában és Theruial-sisál­­ódájában olcsó lakás teljes Itabással Minden 'Zobálló« fűtött folyosók ve­­zettek a gyógyfürdőkhöz Természetes forró-meleg ken •* ■ for­r­á­s­o­k, iszapfürdők, iszapborogatások. AD­­J-M­EMANA­­TOrI­UM. Prospektust küld Szt.-Lakác 3 fürdör.-t, Bpeet. KÖZOKTATÁS. A tanítók újabb gyűlése. — A passzív rezisztencia. — A „Biharvármegyei Tanitóegyesület“ által ösz­­szehívott országos tanítógyűlést ma tartották ré meg az Építőmunkások Aréna-úti palotájának nagyter­mében. A gyűlés lefolyása élénken jelleme­ző a tanítók lelkesedésére; éppen a gyűlésen is határo­zottan követelték a pénztárrendezést és élesen keltek ki a szónokok azok ellen, akik a tanítóság érdekei ellen fordultak. A gyűlés lefolyásáról szóló tudósítás így szól: Nagy Imre, a Biharvármegyei Tanítóegyesü­let elnöke, az összehívó Biharvármegyei Tanító­egyesület nevében üdvözli a megjelenteket, s meg­­nyitja a gyűlést. Ajánlották a gyűlés elnökévé Dobó Sándort, társelnökké Fodrovszky Jenőt, Nagy Imrét, Péter Józsefet és Bodnár Jánost, jegyzőkké Korcsmáros Mártont, Hollai Elemért és Kis Zoltánt. Dobó Sándor elnök megköszöni a gyűlés bizalmát s kijelenti, hogy a tanítók érdekeiért foly­tatott küzdelmét minden befolyástól menten folytatta eddig s tegnapi beszédében is meggyőződése és józan belátása vezette. Tiltakozik az ellen, mintha tegnapi beszédében és határozati javaslatában szakszervezeti tendenciák vezették volna. Ezután a vármegyei egyesületek kiküldötteit igazolták. Az elnök átadja a szót Horváth István előadónak, aki sajnálkozását fejezi ki afelett, hogy a tanítóságnak nincsen olyan szervezete, mely min­den tanítót egyesítette magában. (Felkiáltások: Éljen a szabadegyesület!) Tegnap meg­nyilatkozott hazánk tanítósága, s ebből a nyilat­kozatból meg lehet állapítani, hogy az 1907. XXVI. t.-c.-t, mely a tanítóságot alkalmaztatása szerint szétdarabolja, mennyire káros. Határozati javaslatot terjeszt elő, hogy a gyűlés tegye magáévá Dobó Sándornak tegnap elfogadott határozati javaslatát. (Zajos éljenzés és taps.) Javasolja azonban, hogy az a határozat bővíttessék ki a következőkkel: 1. A gyűlés gondoskodjék arról, hogy a teg­napi gyűlés határozatai az országgyűlés és a kor­mány elé terjesztessenek. 2. A fizetésrendezés ügye tartassák napi­renden, s mindaddig, amíg az meg nem tör­ténik, a tanítók egyesületei más kérdésekkel ne foglalkozzanak. Az 1913. évi költségvetés tárgya­lását megelőzőleg, a tavasszal tartsanak országos gyűlést (Felkiáltások: Május 1-én) tisztán a fizetés­­rendezés ügyében. A közbeszólásokra megjegyzi, hogy május elsejének jelentősége olyan, hogy ez a tanítók között széthúzásra adna alkalmat, ezért hát határozatiig fixírozni akarja a dátumot, s javasolja, hogy a gyűlés május 21-én, Budavár bevételének évfor­dulóján tartassák meg. 3. Alakíttassék egy agitációs sajtóbizottság Nagyvárad székhelylyel, melynek feladata legyen a tanítók ügyének, különösen a fizetésrendezésnek állandóan felszínen tartása a sajtóban, különös gond fordítandó arra, hogy a tanítók gyűléseiről a tényeknek megfelelő, tárgyilagos tudósítások jelen­jenek meg a lapokban. Örömmel konstatálja, hogy a fővárosi napi­sajtó legnagyobb része és legszámottevőbb or­gánumai a tanítók ügyét lelkesen felkarolták. Javasolja, hogy a gyűlés tegye magává az állami tanítók tegnapi gyűlésén az általános, egyenlő, titkos, községenként­ választójogra vonatkozó hatá­rozatot, valamint a passzív rezisztenciára vonat­kozó határozatot is. (Élénk helyeslés.) Végül kéri, hogy ezekről a határozatokról és a Budapesti Hír­lap bojkottjára vonatkozó határozatról az ország összes tanítóit értesítsék. (Helyeslés.) Petényi József a bácskai tanítók nevében jelenti be csatlakozását az összes indítványokhoz, s hozzáfűzi még, hogy követelje a tanítóság har­mincéves munkaidő után a VIII. fizetési osztályba

Next