Pesti Napló, 1913. június (64. évfolyam, 129-153. szám)
1913-06-01 / 129. szám
* 4 Budapest, vasárnap PESTI NAPLÓ 1913 junius 1. 129. szám. tett vallomásában foglaltatik. Ezek között elsősorban Hencz Károlyt és Szülő Gézát emlegetik. Velejárója Zichy kilépésének, hogy Nárai Szabó Sándor, a közoktatásügyi minisztérium egyik államtitkára, távozik. * Zichy János válaszol a munkapárt részéről ellene intézett támadásokra. Elmondta, hogy a szabadbárándi kerületben minden költséget maga fizetett és nem a pártkassza. Ha a munkapárt érdekéből több kerületben fel is lépett, előre kijelentette, hogy ezt a párt érdekében teszi, a munkából kiveszi a részét, de a megáéból csak egy kerület költségeit fedezi. • Jellemző a munkapárti kapkodásra a máramarosszigeti kudarc. Lator Sándor, a máramarosi választókerület munkapárti képviselője, levelet írt Sugatagi János pártelnökhöz, amelyben lemond a mandátumáról. A levelet ma publikálta az egyik máramarosszigeti kormánypárti lap. Azt írja benne a képviselő, hogy változott életpályáján is megfogja őrizni polgártásai és választói iránt érzett háláját és kéri, hogy a polgároknak meleg üdvözletét tolmácsolja. Délután azután Lator Sándor táviratot intézett a lap szerkesztőségéhez és kéri annak közzétételét, hogy a mandátumról nem mond le. Most nem tudják, miért szívta vissza lemondását a képviselő, akinek utódjául egész biztossággal Vadász Lipót igazságügyi államtitkárt nevezték meg. Az ellenzéken ezalatt teljes az egység. A Justh-pártban megfordult számos képviselő között hosszabb időt töltött a pártkörben Justh Gyula pártelnök, báró Kemény Árpád főrendiházi tag s a párt tagjaival beható diskuszsziót folytattak. A beszélgetés tárgya a Dásy- Lukács-per volt, melynek immár minden részlete a védelem által megvilágítva áll a közvélemény előtt. Meleg elismeréssel nyilatkoztak a védelem páratlanul nagyszerű működéséről és Vázsonyi Vilmosnak frappáns hatású, nagy koncepciójú beszédéről. Sokat foglalkoztak Zichy János volt kultuszminiszter magatartásával és nyílt, őszinte szókimondása sok szimpátiával találkozott a párt tagjai között. Úgy ítélik meg ezt a pert, hogy kezdetét képezi a közélet megtisztítására irányuló processzusnak s ezzel kapcsolatban a munkapárt szétzüllésének. Konstatálták, hogy a munkapárt soraiban kitört az egyenetlenség, amit legékesebben bizonyítanak azok az éles és kíméletlen támadások, amelyeket a munkapárti lapok Zichy János ellen vallomástétele óta napról-napra hevesebben intéznek. Mind e bajok között, amelyek a kormányt érték, Lukács ma ráért a horvát ügyekről báró Rauch Pállal tárgyalni. Ugyanekkor a kormány kihallgatáson fogadta Unkelhäuser horvát belügyi osztályfőnököt. Rauch bizonyára előre jelezte Lukácsnak, hogy a király elcsapja Duvaj királyi biztost és Unkelhäuser lesz a helyettes bán. Ha Lukácsnak tetszik, azt is állíthatja, hogy ezen bukott meg. Elhinni úgy sem fogják neki.»____________________________ Budapest, május 31. Munkapárti törvényüzem. A munkapárti Ház csonka bizottságai közül a zárszámadási ma elfogadta a horvátországi számadásokat, a közoktatási kiadta a javaslatokat az előadóknak, a munkásügyi pedig kisebb módosításokkal elfogadta a záróra-törvényt. " A Fuggerék főbérlete. A Lukács-pert Mohács előtt. 1520-ban II. Lajos Szálkai Lászlót, Mária királyné és György őrgróf kegyencét, nevezte ki váci püspökké és királyi kancellárrá, rábízván az ország pénzügyeinek sorsát. Szálkai szegény kézműves fia volt, a királyi kancelláriában kezdte pályáját, majd Bakócz Tamás a bányavárosokba küldötte, hogy az ország jövedelmeinek szaporítására javaslatokat tegyen. Szolgálatkészségével és ügyességével gyorsan emelkedett és amikor a váci püspökséggel együtt az alkincstárnokságot is rábízta II. Lajos, tőle várta az ország gazdasági helyzetének feljavítását. A nemesség is bízott Szálkaiban, aki nem az oligarchák közül származott s aki kisebb állásaiban a köznemesség érdekei mellett foglalt állást s emelt szót. Mindenki azt hitte, hogy Szálkái, mint a király kegyence és az ország egyik első kormányzója, módját fogja találni annak, hogy a belső gazdasági rend helyre álljon. De Szálkái pénzvágyánál, roppant önzésénél és jellemtelenségénél fogva az ország különben romlott pénzügyi viszonyait a maga javára hasznosította. A rendek az országgyűlésen erősen követelték, hogy az idegeneket, akik a közjövedelmekben részesülnek, ne engedjék az ország ügyeire illetéktelenül és károsan befolyni, követelték, hogy a király jó érctartalmu pénzt veressen és az ország javai csak a kincstár részére hasznosittassanak. Szálkai László a rendek ez akaratával szemben Kortunátus Imrével szövetkezett. E tekintélyes kitért zsidó, — az első az ország zsidói közül, — aki a református hitet választotta, ajánlatot tett Szálkainak, hogy az ország sóbányáit és ércbányáit adja bérbe a bajorországi Fuggereknek. Szálkai meg is kötötte Fuggerékkel a szerződést. Fuggerék a bányáknak és a sójavadalmaknak bérletéért, továbbá a kincstári szállítási jogokért 350.000 aranyforint bért fizettek, amiből azonban csak 150.000 forintot fordítottak a török ellen való hadi szervezkedés költségeire. 200.000 forintot Szálkai részben az udvar segítésére költött, részben saját magán céljaira, pártjának és pártfogóinak szolgálatára hasznosított. Burgio — a pápa követe — felháborodva állapítja meg, hogy Magyarország közjavai teljesen a Fuggerék kezében vannak és a kancellár minden pénzt „nem az ország javára, hanem magán- és pártcéljainak szolgálatára használ fel“. Amikor Burgio a pápának ezt jelenti, akkor már a rendek is megelégelték a kincstár hallatlan megkárosítását. Burgio figyelmeztetésére Werbőczi István 1524-ben nagy beszédet mond, amelyben felhívja a rendek figyelmét azokra a panamákra, amelyeket Szálkai László Fortunatus Imre közvetítése révén a Fuggerékkel elkövet. Werbőczi beszédében erősen tiltakozik az ellen, hogy az ország jövedelmeit bérbe adják. „Már II. Endre megtiltotta, úgymond, hogy a kincstári javakból mások hasznot szerezzenek.“ S éppen ezért óhajtja, hogy Szálkai méltóságától elmozdíttassék, Szerencsés Imre pedig „gonosz cselekedeteiért máglyán bűnhődjék.“ Werbőczi vádja nagy feltűnést keltett. A király két napi gondolkodási idő után 1524. május 15-én a köznemesség százhúsz tagú küldöttsége előtt kijelentette, hogy Szerencsés Imrét törvényszék elé állítja és módot ad arra, hogy az ország a közjövedelmek pazarlását megakadályozza. Megígérte a király, hogy a pénzverők számadásait megvizsgáltatja, a közjövedelmek kezelését csak a kincstárnokra bízza és nem tűri, hogy a közjövedelmeket magán- és pártcélok szolgálatára fordítsák. Szerencsés Imrét csakugyan börtönbe vetették és hiába igyekezett a Fuggerékre hárítani a vádakat, bebizonyult, hogy Szálkai László az ő közvetítésével az ország javaival csakugyan hűtlenül sáfárkodott. 1524 június 5-én már az volt a helyzet, hogy Szálkai Lászlóval és társaival végez a köznemesség. A király azonban ekkor Szálkai tanácsára az ország rendeit a Hatvanban összehívott országgyűlésen való megjelenéstől eltiltotta és Budán, Szent Mihály napjára országgyűlést hirdetett. A vármegyékhez köriratokat intézett, amelyekben kijelenti, hogy az ország szabadságának és javának biztosítására alkotott végzések foganatosítását folytatni fogja, de a hatvani országgyűlést törvénytelennek tartja. Szálkai ezalatt mindent elkövetett, hogy magának párthíveket szerezzen. Burgio 1525 július 11-én kelt jelentése szerint Zápolyai Jánosnak azt az ajánlatot tette, hogy „Lajost a másvilágra küldik uralkodni, János vajdát királlyá kiáltják ki és Máriát nőül adják hozzá.“ Július 3-ig, amikor a király a hatvani országgyűlésen mégis kénytelen volt megjelenni, mert nem mert a köznemességgel szembeszállani, s amely napon Werbőczi hatalmas beszédet mondott Szálkai ellen — a kancellárnak nem sikerült a maga pártját teljesen megszervezni. Amikor Werbőczi beszéde végén azt követelte, hogy „azokat, akik a királynak hűtlenül szolgáltak, hivataluktól mozdítsa el és helyükbe hű hazafiakat rendeljen“, Szálkai védelmét alig hallgatták meg. „Ó, úgymond, mindig híven szolgált és igaz tanácsot adott ő felségének. Egyébiránt a kancellári hivataltól mindjárt meg akart válni,, de ő felsége nem engedte. Örvendeni fog, ha e súlyos tehertől megszabadul, akkor majd meggyőződnek arról, hogy tisztét híven töltötte be.“ E szavakat alig hallgatták meg nyugodtan. Egyesek sértő közbekiáltásokat hangoztattak: „Le kell vágni a varga fiát!“ — kiáltozták. Mások súlyos vádakat emeltek s egyik köznemes igy szólt: „Aki a királyi könyveket meghamisította, meg- érdemelné, hogy máglyán égessék el!“ A király némán távozott az országgyűlésből és megígérte, hogy a rendek kívánsága szerint fog eljárni. Hatvanból Budára utazott s ott hosszasan tanácskozott Szálkaival és Szerencsés Imrével, továbbá Bátori Istvánnal, aki a bihari köznemességgel Szálkái mellé állott. Az udvar nyomora arra késztette a szerencsétlen II. Lajost, hogy a nemesség szándékával szembehelyezkedve a bűnösök pártját fogja. Szálkáit és Szerencsést, akit a nemesek máglyán óhajtottak kivégezni, újból megbízta, hogy számára pénzt szerezzenek. Burgio július 2-án kelt jelentése szerint ez sikerült is, Fuggerék egy millió forint értékben elkövetett csalásaikból némi részt a királyi udvarnak és a közvetítőknek is juttattak. Szálkai mint esztergomi prímás fejezte be életét, Szerencsés Imre mint a budai és a pozsonyi harmincadok bérlője és a királyi rézbányák kezelője halt meg néhány nappal a mohácsi vész előtt. 1526 augusztus 27-én Szulejmán hada a tönkretett, pénztelen, szegény mai gyár hadsereget szétszórta, Lajos a harcmezört pusztult el és a nemzet függetlensége áldozatául esett annak, hogy az ország közjavait, amelyekből Mátyás a maga hatalmas hadseregét szervezte, idegeneknek bérbeadták, kifosztották és elsikkasztották, íme a Lukács-per eredetije. Szóval, még az, ötletet is lopták'. bj. íj Budapest, május 31. 'j "b Batthyány Tivadar Budapesten. Gróf Batthyány Tivadar, a függetleneségi és 48-as párt alelnöke már visszaérkezett lajtaújfalui birtokáról. Miután egyelőre még mindig orvosi kezelés alatt állt, teljesen aktíve nem vehet részt a politikában. ■ Az időközi választások: Gróf Apponyi Jóbert, aki délben érkezett meg külföldről, este a nyírbátori kerületbe utazott a szövetkezett ellenzéki párttok jelöltjének, Hrabovszky Guidónak támogatására. A hétfői választásra ugyancsak a kerületbe utaztak: gróf Károlyi Mihály, Mezőssy Béla, Platthy György, Eitner Zsigmond és Horváth József képviselők. — Bonyhádon a jelölt Andrássy program injával gróf Apponyi Géza lesz. — Gyomán a Mezőfi-párt június 8-án jelölő ülést tart. ■ • £