Pesti Napló, 1913. július (64. évfolyam, 154–180. szám)

1913-07-01 / 154. szám

V 4 Budapest, kedd _ „ ' , t , --------------- -----------„---------------7———Z. ..3 — _* A német véderőjavaslatokat elfogadták. '{1 A német birodalmi gyűlés ma harmadik pvasásban elfogadta a véderőjavaslatokat és ezekkel kapcsolatban áll, a felfokozott védő költségeinek fedezetéről szóló törvényjaslatokat. Hosszú és zajos küzdelmek előzték eg azt a pillanatot, amikor Bethmann Hollweg irodalmi kancellár büszkén mondhatta: a nagy is befejeztetett. A küzdelem kimenetele azonban nem lehetett kétséges. Megtörténhetett volna, hogy a birodalmi gyűlést feloszlatják, megtörténhetett volna, hogy a kancellár pozíciója meginog: a javaslatok sorsa felől eleveztes lehetett mindenki, aki a német politikát a félig-meddig ismeri. A német politika a ászár akaratának többé-kevésbbé parlamentás jellegű garnirozásában merül ki, a császár arta a véderőjavaslatokat, tehát törvény lett belőlük. Közben ugyan sok galibát okoztak a konzervatívok, kiknek a „vagyonadó“ néven becsúsztatok hadisarc és az örökösödési adó fölemelése vitális érdekeiket sértette és még több favart csináltak a szocialisták, akiket még a nagybirtok megsarcolása sem tudott megvigasztni a hadsereg létszámának nagymérvű szántásáért. Emlékezetes, mekkora botrány járt Liebknecht szocialista képviselő lezései nyomában, aki világot derített a hadfejlesztő nagyiparosok, elsősorban Kruperepére a véderőjavaslatok hivatalos iául szolgáló háborús hangulat előidézőszocialisták állandó rohamainak esett ezatául Heeringen hadügyminiszte távozását októberre jelezték a ■yeg azonban az, hogy a javaslat ny vált és a versengő európai hvente újabb százmilliókkal kénytelenekzt a telhetetlen szörnyeteget, amelynek ■gzó neve „fegyveres béke“. Vilmos már meg lehet elégedve: a „Kaiserlich Reichstag jól dolgozott. Bethmannból gróf lesz, vagy pláne herceg, aszterelnöknek és külügyminiszternek nak nyílnak, hogy rétok remekműsszenek meg Franciaország békáinak hangsúlyozására és újabbvenmillónyi rendkívüli hadügyi hitelzására, mindennek a levét a szegény idófizető polgár fogja meginni, akinek ■ell arra a költséges zenére, amelyet fütyülnek az európai koncertnek netversenyen, it véderőjavaslatok elfogadásáról miati tudósításunk számol be: Berlin, június 30.i gyűlés.) Gróf Mastorp képviselők a konzervatívok alkotmány- és köznap miatt nem szavazhatják meg a szedési adót. A törvény hús és vérük húsából és véréből és első lépése kormányzott egységállamnak menti, hogy a birodalmi párt a szavazni, áldemokratáknak a szövetség seettségére vonatkozó javaslatát a ttal 169 ellen elveti. A konzerv,hogy a jövedelemnövekedési adó alól töröltessék, névszerinti szavazásattal 63 ellen szintén elvetik. Azok hátralévő részét ezután egyszerű mailik olvasásban elfogadják.Azeri véderőilletékre vonatkozó tözvéderőjavaslatokat, a véderőilletjavaslatokat végleg elintézték. Elök záróbeszéde után Bethmannodalmi kancellár a következőket a szövetséges kormányok és a biróközös munkájának, nagy művet alkotág békéjének és becsületének Németvvelfogható lakosságából szilárd Nyugodtan les erősödött ki,s ha szükséges, a győr•’dat fogja most kezest közöl, mely a birodalmi gyűlést március 20-ig elnapolja. Az elnök az ülést Vilmos császár éltetésével fejezi be is Berlin, Junius 30. Parlamenti körökben határozottan híre jár, hogy Bethmann-Hollweg birodalmi kancellár a véderőjavaslat megszavazása körül szerzett nagy érdemeinek elismeréséül rangembésben fog részesülni. A kancellár délben azonnal táviratot küldött a császárnak Kielbe arról, hogy a birodalmi gyűlés a véderőjavaslatot elfogadta. A birodalmi gyűlés ülésén a javaslat megszavazása után lekes jelenetek játszódtak le. A hadügyminisztert élénk ovációkkal vették körül s melegen üdvözölték; a kancellár hozzálépett s szívélyesen kezet szorított vele. A birodalmi gyűlésben nagy az ujjongás. 1 ■ .........................—4 Fiume hatóság nélkül. — A városi delegáció lemondása. — (Saját tudósítónktól.) A fiumei rappresentanza föloszlatása után most a városi delegáció lemondott. A delegáció — a kikötőváros állandó választmánya — vezeti a szabályrendelet szerint a községtanács hiányában a város ügyeit. A rappresentanza föloszlatása után a delegáció határozatokat hozott a kormány és a kormányzó ellen. Gróf Wickenburg István a delegáció e határozatait megsemmisítette, mire a választmány lemondott, de elhagyta helyét a két alpolgármester is. Fiume ekként vezetőség nélkül van. A kormányzó már ma jelentést tett erről a kormánynak, amely balgatag ügyetlenségével úgy állította élére a fiumei kérdést, hogy a kibontakozás útját eleve nem biztosította. A kormány Bánffy példáját akarta követni, aki 1907-ben szintén föloszlatta a rappresentanzát, de aki a delegáció lemondása után rendet is tudott csinálni. Tisza, Sándor és Wickenburg éppen az ellenkező eredményt érik el. Fiuméban most nincsen városi hatóság és a gazdátlan városban teljes a terror. Hir szerint a kormány nem is írja ki az új községtanácsi választásokat, hanem kinevezett polgármestert — talán királyi biztost is — küld a városba. Ha a kormány azt hiszi, hogy erőszakkal és félrendszabályokkal rendet tud csinálni Fiuméban, akkor félre van vezetve és súlyos tévedésének a magyar állami érdekek adják meg az árát. A városi delegáció vasárnap délben Mohovics Donato első alpolgármester elnöklésével ülést tartott, melynek napirendjén gróf Wickenburg István kormányzó leirata szerepelt, melylyel a legutóbbi ülés határozatainak nagyobb részét megsemmisítette. Az ülés megnyitása után az elnök kifogásolta, hogy a kormányzó a delegációhoz intézett leiratát a városi tanácshoz címezi, ebben lekicsinylést lát. Azt hiszi, hogy a kormányzónak törvénytelen céljai vannak és ezért úgy ő, mint O ssonack Andor második alpolgármester lemondanak. A leirat felolvasása után Prodam János, a delegáció legidősebb tagja néhány kisérő szó kapcsán a következő napirendi javaslatot terjeszti elő: A delegáció tiltakozását fejezi ki a kormány rendelkezései ellen és védelmezi a statútumot, egyúttal, minthogy a kormányzói megsemmisítések folytán azt tapasztalja, hogy működése eredménytelen, megbízatásáról lemond. Vo Antal országgyűlési képviselő szerint a rappresentanzát azért oszlatták fel, hogy a határrendőrséget életbe léptethessék. Helyesli, hogy nem maradnak együtt, mert csak játékszer lennének a kormányzó kezében. Hiszi, hogy új választások helyett királyi biztost küldenek. Lupiccs Péter a rendőrségi fizetéseket felfüggesztené, a delegációt pedig együtt tartaná. Meynner Károly felolvassa a kormányzó beszédét, melyet székfoglalásakor mondott, melyet gúnyos felkiáltásokkal fűszereznek. A d e r s f e r d Antal szerint a kormány a megkezdett után nem állhat meg. A harc nem a magyar nemzet ellen irányul. Ha respektálják a fiuméi autonómiát és az olasz nyelv jogát, akkor a legjobb madárok lesznek. Studicics Thogy a kormányzó székegyzőkönyvbe. Az elnök Vaszilievits alpolgárme halála. 1857—1913. Érzékeny csapás érte a fővárost: dr. Vaszilievits János alpolgármester vasárnap este hirtelen meghalt. A főváros tehetséges és kötelességtudó tisztviselőjét veszítette el benne, aki hosszú hivatalnoki pályáján általános szeretetet és közbecsülést szerzett magának. Azok közé a lelkes főtisztviselők közé tartozott, akiknek nagy részük van a mai Budapest megteremtésében s akik fáradhatatlanul s ambícióvá dolgoztak azon, hogy a főváros közigazgatását elsőrangúvá tegyék. A haláleset vasárnap este féltíz órakor szivszélhűdés folytán következett be a svábhegyi Blachtféle villában, ahol az elhunyt tíz nap óta betegeskedett. Már öt hete gyógyíttatta a betegségét. Háziorvosa és rokona, dr. Wen Manó szervi szívbajt, illetve cukorbajt és vérelmeszesedést állapított meg. Mindenki meg volt győződve, hogy Vasziljevics erős, szívós szervezete könnyűszerével le fogja küzdeni a betegséget. Két héttel ezelőtt lellei villájában lett rosszul, onnan ment gyógyulást keresni a Svábhegyre. Feküdnie kellett volna, de lélegzési nehézségei miatt nem tudott az ágyban maradni. Vaszilievits 1857-ben született. Most szeptemberben lett volna ötvenhatéves. 1879-ben jött a fővároshoz. Ő is, mint a mai közigazgatás többi vezéralakja, a hivatali élet legalsóbb fokain kezdte és tehetséggel, szorgalommal jutott egyre följebb, míg 1906-ban elérte mostani tisztségét, az alpolgármesterséget. A községi életben 1887-ben tűnt föl. Akkor bízták rá, mint rendkívüli felhatalmazással fölruházott jegyzőre, hogy rendezze a hetedik kerületi elöljáróság viszonyait. Feladatát közmegelégedésre oldotta meg. 1898-ban a rendbe hozott kerület elüljárója lett, csakhamar tanácsnokká választották és mint ilyen a pénzügyi osztályt vezette. Része volt a főváros gazdálkodásának rendbehozásában. Ő dolgozta ki a betterment alapelvét, ő referálta a vízvezeték és a kövezet szabályrendeletét. A nemzeti ellenállás után választották meg alpolgármesterré az élelmezés, pénzügy, közgazdaságügy és egészségügy intézésére. Felesége, született Engelbach Mária és négy gyermeke gyászolja. A tanács hétfőn délben rendkívüli ülést tartott, amelyen Bárczy polgármester a következő beszédet mondotta: — Tekintetes Tanács! Szomorú alkalomból jöttünk ma össze. Egyik kollégánkat elvitte a halál a mi körünkből. Hosszú idő óta az első eset, hogy aktív tagja a tanácsnak halt meg. Azt hiszem, hogy a mi kollégiális szeretetünk nem tűr meg frázisokat. Azért a mai összejövetelünkön egyszerű szavakkal kívánom kifejezni mindnyájunk abbeli érzését, hogy mélyen megrendülve értesültünk a mi szeretett kollégánknak, dr. Vaszilievits János alpolgármesternek elhunytáról. Ő a tanácsnak egész közpályája alatt díszére szolgált, diszére szolgált tettereje és tehetsége által, mert mindnyájan tudjuk, hogy a benne a tekintetes tanács egyik legkiválóbb tagját veszítette el. Amikor tehát a mi őszinte fájdalmunknak a mai ülésen kifejezést adunk, tisztelettel javaslom a tanácsnak, méltóztassék Vaszilievits Jánosnak emlékét a mai ülés jegyzőkönyvében megörökíteni, özvegyéhez részvétiratot intézni, a ravatalára a tanács nevében koszorút helyezni, a temetés rendezésére pedig Buzay Károly tanácsnok urat felkérni. A tanács gyászjelentést fog kiadni,dr. Vaszilievits János alpolgármester elhunytáról. A tanács a polgármester előterjesztéséhez hozzájárult. Egyidejűleg bejelentette az elnök, hogy minden intézkedés megtörtént arra nézve, hogy a temetés megfelelő módon rendeztessék. Az eddigi megállapodások szerint a temetés szerdán délelőtt tíz órakor lesz az erzsébetvárosi rom. kát. plébánia-templomból, a temetés alkalmával tisztviselőtársai gyalogszerrel kísérik a koporsót a Kerepesi-út mellett levő temetőbe. A tanács nevében a gyászbeszédet, a temetőben Bárczy polgármester fogja mondani. Azonkívül elhatározta a tanács, hogy Márkus József nyugalmazott főpolgármestert felkéri, hogy a törvényhatósági bizottság nevében mondjon gyászbeszédet a sírnál. A szerdai közgyűlés elé a tanács indítvány terjeszt, amelyben javasolja, hogy a fővárost ért nagy veszteség felett érzett mély fájdalmának a közgyűlé jegyzőkönyvileg adjon kifejezést, a gyászoló család ______PESTI NAPLÓ_________ # 19.13. julius T. í 154. szá ványt Miután ezt elfogadták, egyenként inrezte a tagokat, hogy lemondanak-e megbízóról. Mindegyik választmányi tag igenlő válás az elnök bejelentette a delegáció feloszlását ülés véget ért.