Pesti Napló, 1914. május (65. évfolyam, 103-127. szám)
1914-05-01 / 103. szám
pontok ÜMV 4 PESTI NAPLÓ 1914. május 1. (Mt. arnám.) A király betegsége Kedvező hirek A király egészségi állapotáról napról- étapra, óráról-órára kedvezőbb és megnyugtatóbb jelentések érkeznek. A hurut, amely annyi aggodalomra adott okot, mulóban, la fekég jókedve visszatért, étvágya kitűnő, közérzete semmi kívánni valót nem hagy hátra. Már újra behatóan foglalkozik a király az államügyekkel, kihallgatásokat ad, órákon át tárgyal tanácsadóival, nagyszerű szervezete legyőzte a betegséget és remélhető, hogy néhány nap múlva, ha az idő is megengedi, már a parkjában sétálva élvezi a májusi reggelek friss, langyos fugalmait. (Halad a gyógyuld!) A király az éjszakát is jól töltötte el. Reggel frissen és jókedvűen kelt fel és az első reggeli vizsgálatnál dr. Kerzl József is megállapíthatta, hogy katarzus tünetei minden tekintetben visszafejlődnek. A nagy légcsövek hurutja szintén gyógyulóban van. A nyálkaképződés igen dús és a köhögés ezért nem fájdalmas többé. Ma reggel hét órakor — betegsége óta először — a király a kis galériában reggeli sétát tett, az ablakokat kinyitották, mert a nap melegen sütött. Azután következtek a rendes fogadtatások. Mindenki a legjobb hangulatban távozott a király szobájából, mert napok óta nem látták ilyen jókedvűen és frissen. Délelőtt sokat dolgozott, felváltva íróasztala előtt ült, majd a másik dolgozószobában felállított álló íróasztal előtt olvasgatott és irt Az álló Íróasztalt azért helyezték el szobájában, hogy a sok üléstől megkíméljék. Délben tizenkét órakor fél órát pihent, fél egykor ebédelt, még pedig Julien-levest, őzsnlét és befőttet. Az orvosok a mai vizsgálat után megállapították, hogy a király határozottan a gyógyulás stádiumában van s hogy mától kezdve tulajdonképpen már rekonvaleszcenciáról van szó. (A hivatalos jelentések) A király állapotáról ma félhivatalosan a következőket jelentik: Az éjszaka ismét zavartalanul telt el és a hurutos tünetek visszafejlődése örvendetesen tart. A közérzet ennek megfelelően jó. Egy másik félhivatalos jelentés így szól: A király az elmúlt éjszakát igen jól töltötte. A hurut már csak igen kis mértékben áll fenn és Ő felsége állapota majdnem normális, úgy hogy remélhető, hogy a király legközelebb ismét sétát tehet a szabadban. (Jó hangulat, kitűnő étvágy) Bécsi tudósítónk telefonozza, hogy az orvosok vizsgálatának tegnapi és mai eredménye szerint a hurut folytonosan múlóban van. A lobosodási góc a jobb felső tüdőlebenyen mind sűrűségben, mind terjedelemben apad. A köhögés ritkább és könynyebb s ennek folytán az éjszakai nyugovás is jobb. Minthogy az étvágy, az alvás és a közérzés is kielégítő, alapos a reménykedés a mielőbbi teljes gyógyulásra. A mai nap lefolyásáról ezt jelentik: A király igen jól érezte magát, a legjobb hangulatban volt s étvágya is kitűnő■ Ritkábban és megerőltetés nélkül köhögött s a köpet is gyakoribb és bőségesebb volt. A felség jó színben van s meglehetősen frissnek látszik. Ma is sétált a kistornácon. Ma este, mint más napokon is, megjelent a királynál Ortner tanár, aki azonban csak rövid ideig tartózkodott benn s már nyolc előtt Kerzl udvari orvossal eltávozott. (Ab esd bulletin) A ma esti orvosi jelentés így hangzik: Az uralkodó állapota általában, úgyszintén a helyi tünetek teljesen változatlanok. A felség, mint minden nap, ma ott időzött a kis galériában nyitott ablakok mellett. Dr. Kerzl, dr. Ortner: Sivár gazdasági kép A kereskedelmi miniszter programmja — Elfogadták a tárca költségvetését — Gerő utóda (Saját tudótitónktól.) Alig ötven munkapártit tudtak mára összeharangozni Tisza parlamentjébe, amely a két és negyedmilliárdos költségvetést tárgyalja. A kereskedelmi tárcáról beszéltek ; szürke, jelentéktelen és alacsony volt a vita, egy bátor szó nem hangzott el. Ez a kormánynak való parlamentarizmus, amely vakon, behunyt szemmel halad a megparancsolt útán. A folyosón egyébként a kormányban beállott változásról beszéltek. Gerő Vilmos őrnagynak a honvédséghez csapatszolgálatra történt visszarendelése következtében megüresedett a parlamenti Őrség helyettes parancsnoki helye. Ezt most Móritz László veszprémi csendőrfőhadnagygyal töltik be, mert Gerőnek megmaradása „nem volt célszerű“. Az őrségben még más személyi változás is lesz, amennyiben pabaji Horváth Péter alezredest legközelebb a budapesti 1. honvédímszárezred parancsnokságával bizzák meg s igy őszszel az őrség új parancsnokot kap. A kereskedelmi tárcához délelőtt Szabó János felszólalása után Gratz Gusztáv beszélt s a munkásbiztosító pénztár bajaira mutatott rá részletesen. A pénztár gyökeres reformja elkerülhetetlen, mert ma ez a szociális intézmény nem egyéb deficitgyűjtőtelepnél. Az adminisztráció nagyon nehézkes. Feltétlenül el kell választani a betegség- és balesetbiztosítást. A balesetbiztosítás intézését teljesen a munkaadókra kellene bízni. A balesetbiztosítási bíráskodásban azért szerep juthatna a munkásságnak is. Általában reális gazdálkodást kell behozni az intézménynél. Brandsch Rudolf szász érdekeket hangoztatott, Szentpályi István az iparkérdésekről beszélt, Söpkéz Sándor a vasúti berendezkedés egynémely hibáit sorolta föl és kifogásainak előadásával, szakértelmével jelentékeny figyelmet keltett. Az elektromos üzemek felhasználását ajánlotta. Sürgette, hogy az államvasutak minél több részét rendezzék be elektromosságra. Foglalkozott a vasúti személyzet kérdésével és hangoztatta, hogy a személyzet megelégedettsége nagyon hozzájárul a vasút prosperálásához. Az államvasutak mérnökei helyzetének a javítását ajánlotta. Ezzel végeztek is a délelőttel. A délutáni ülés egyetlen szónoka a kereskedelmi miniszter volt, báró Harkányi János , a kereskedelmi tárca költségvetését világította meg, itt-ott , amikor a Máv reformjáról és a vízi- és országutak fejlesztéséről szólt — programmot is adott volna , újat, jelentéset azonban nem mondott és olyan fontos kérdések fölött, mint például a munkásbiztosítás, semmitmondással tovasiklott. Báró Harkányi János általánosságban szólt a közgazdasági fejlődés feltételeiről, majd részletesen világítja meg a kereskedelmi tárca költségvetését. A Máv. reformja terén elsősorban az igazgatást óhajtja egyszerűsíteni. A Máv. jogkörébe kell utalni mindazon ügyeket,amelyeket külön törvény nem utal, a miniszter jogkörébe. A magánvasutak ügyének a miniszter kezében kel maradni. Az egyéni felelősség elvét úgy a belső, mint a külső szolgálatban érvényesíteni kell. Mindenkit oda kell állítani, ahová való, a protekciót üldözni fogja és sez alsóbb fokozatú ásásunkat is alkalmazza magasabb szolgálatra, ha arra alkalmasak. Az üzletvezetőségek hatáskörének kibővítését tervezi, az üzletvezetőségek szaporítására azonban nem gondol, ami eddig e téren történt, az a decentralizáció érdekében történt. Hegedűs Loránddal polemizál. Kijelenti, hogy a statisztika szerint a vasúti személytarifaemelés nem csökkentette a tömegszállításokat. Elismeri, hogy amíg az ország agrárállam marad, addig a kocsiállományba fektetett tőke nem hozza meg kamatait A tarifaemelés hatását a közvélemény túlozza. Nem áll az, hogy a Máv. nem támogatja az ipart dijkedvedményeivel. A Máv. bevételeinek csökkenése párhuzamos a többi vasutak bevételeinek csökkenésére. A gazdasági viszonyok romlása és a Balkán-háború miatti zavarok miatt történt ez így. Reorganizálni kívánja az anyagkezelést, amit teljesen üzleti alapon óhajt vezetni. Reméli, hogy nagy összegeket fog megtakarítani. A forgalmi szolgálat takarékosabb beosztásától s a helyes személyzeti beosztástól nagy nyíffal a látást remél A gyorsannaunknál III-ik osztályt nem fogják szaporítani, mert üresen járnak. A beruházásoknál gz üzemképesség kell, hogy irányadó legyen. A vagyonhiánynak oka a közönség is, miután a kirakodásokat hanyagul eszközük. Raktárak létesítésére húsz millió koronát fognak fordítani. A beruházásoknál az építkezéseket egyes vonalakon fogják keresztülvinni. A budapesti pályaudvarok kérdésével foglalkozik. Szándékában van a személypályaudvar kihelyezése, de elsősorban a rendező-pályaudvarok kihelyezésével kíván foglalkozni. Bizonyos évszakokban itt igen sok kocsi koncentrálódik. Átlag naponként 2000—3000 vagyon gyűl össze, amit a mai berendezés mellett nem lehet lebonyolítani. A helyiérdekű vasutak ügyét támogatni hajlandó , a helyiérdekű vasutak reformjára szükség van. A víziutak és országutak korszerű rendezéséről szól. A Duna-Tisza és a Dráva-Száva csatorna megépítésére előtanulmányokat végez a minisztérium. A budapesti kereskedelmi kikötőhöz való területeket a kormány már biztosított magának. A közigazgatás államosításával kapcsolatban felállítják a járási utak kategóriáját. A posta- és távirda fejlesztésére öt milliós tétel föl van véve a költségvetésbe. A telefondíjszabás megváltoztatására törvényjavaslat készül, amelyet legközelebb ankét elé terjeszt. Az átalányrendszer megszűnik és az igénybevétel arányához mérten szabják meg a díjakat. A kiegyezési tárgyalások előkészítésére nemcsak a minisztériumokban dolgoznak, hanem az érdekeltségek körében is. Ami a munkásbiztosítás reformját illeti, az ügyek mai stádiumában csak annyit mondhat, hogy a leghatározottabb szándéka el nem odázni és az év folyamán megoldani a kérdést. A kereskedelmi tárca költségvetését azután általánosságban és részleteiben is megszavazták, majd Polónyi Dezső interpellációját tárgyalták, amelyet külön cikkünk ismertet. Holnap, pénteken a földmivelési költségvetést tárgyalják. Ellenzéki tanácskozások A nyári küzdelem (Saját tudósítónktól.) Az ellenzéki pártok vezetői: Andrásy Gyula, Károlyi Mihály, Zichy Aladár és Vázsonyi Vilmos ma tanácskozást kezdtek az aktuális politikai kérdésekről, a delegációs vitáról és a munkapárti Ház tanácskozásaiban való részvételről. Az ellenzék ma Polóniji Dezső interpellációjának idejére megjelent a Házban, hogy fölemelje tiltakozó szavát egy újabb alkotmánysérelem miatt. Az ellenzék mindannyiszor meg fog jelenni a parlamentben, ahányszor állást kell foglalni a törvénysértések ellen. Több interpelláció is lesz; néppárti részről szóvá teszik a miniszterelnökségi sajtófőnök ügyét is. Szó került ma politikai körökben a pétervári útról és a hármasszövetség kérdéséről is. A pétervári út, miként jelentettük, elmarad. Andrássy szerint a zajos demonstráció hiba lett volna, de — úgymond — semmi kifogás nem lenne emelhető, hogyha a képviselők elmennek Oroszországba és közvetlen érintkezést keresnek az odavaló körökkel és felvilágosítván a Magyarországban uralkodó hangulatról az oroszokat, eloszlatni igyekeznek azt a hitet, mintha Világosért még mindig haragudnánk Oroszországra. Egyébként Apponyi szerint a pétervári úttal a függetlenségi párt sohase foglalkozott. Erről maga Károlyi Mihály egy orosz újságíró szerint ezeket mondta: — A valóságban az oroszországi utazás terve nem létezett és fölösleges arról beszélni, hogy ez az utazás megtörténik vagy nem. Hogy ki terjesztette ezt a hírt — nem tudom. Az a hajlandóság, hogy a hármasszövetséget más vizekre, tereljük és a monarchia nemzetközi politikájának más színezetet adjunk, még nem vezet szükségszerűen egy ilyen pétervári utazáshoz. Mégis kellemes meglepetéssel láttam, hogy miképpen fogadta a magyar közvélemény ezt a voltaképp nem is létező tervet. Nézetem szerint ez a hangulat a nemzet tüntetése Bécs és a hármasszövetség politikája s ennek támadó iránya ellen és bizonyíték arra, hogy a magyar népben megszűnt az ellenszenv Oroszország iránt. A legjobb után vagyunk az Oroszországhoz való közeledés felé, örömmel látjuk ezt, de mégsem kezdjjük az utalással, annpttugy egy Vohát meg-