Pesti Napló, 1914. július (65. évfolyam, 153–180. szám)
1914-07-01 / 153. szám
Budapest, szerda PESTI NAPLÓ mi. Jorna 1, n0 ez2m.T 3 Változások Bosznia kormányzatában Bilinski, Potiorek és Mandics bukása — Terstyánszkyt emlegetik katonai kormányzónak — Munkapárti legendák Tiszáról és Vojnicsról. (Saját tudósítónktól.) A szerajevói tragédia után minden figyelem az uralkodó dolgozószobája felé fordul. Az agg uralkodó megszakítva isdili pihenőjét, Bécsben van, s hétfőn is, kedden is az egész napot fogadásokkal töltötte. Mindkét napon hosszas kihallgatáson jelent meg a királynál Károly Ferenc József királyi herceg, a trón új örököse. Udvari körökben jól tudják, hogy az aggastyán király fölötte szereti és kedveli unokaöccsét, a monarkia jövendő urát. Az uralkodó akaratából Károly Ferenc Józsefet közelebb fölmentik a debreceni 39. gyalogezred zászlóaljparancsnoki állásától, s mint ezredest őfelsége rendelkezésére osztják be. Károly Ferenc József mellé fogják beosztani Berdolff ezredest, az elhunyt trónörökös katonai irodájának főnökét. A hadsereg és tengerészet legfőbb felügyelőjének hatáskörét nem töltik be. A legfőbb katonai ügyekben a jövőre az uralkodó személyesen fog intézkedni és báró Konrád Ferenc vezérkari főnök egyenesen neki referál. Előreláthatólag Frigyes és Lipót Szalvátor főhercegek katonai hatásköre a megváltozott viszonyok folytán ki fog bővülni. Ezeknél a katonai változásoknál jelentősebb az, ami Bosznia és Hercegovina vezetésében fog történni. Bevégzett dolog, hogy lovag Bitinski Leó közös pénzügyminiszter, lovag Potiorek Oszkár tartományfőnök és Mandics Miklós tartományi főnökhelyettes megválnak mai állásaiktól. A szerajevói golyók megölték karrierjüket, s egyúttal az egész rendszert is. Az uralkodó Bitinski hétfői egy órás kihallgatásán már az annektált tartományok mostani kormányzati rendszerével foglalkozott, s a jövendő intézkedések dolgában hallgatta meg Berchtold külügyminisztert, Stürgkh osztrák miniszterelnököt és Tisza István magyar miniszterelnököt. Közelebb báró Burián István király személye körüli minisztert, a volt közös pénzügyminisztert fogadja az uralkodó. Tisza reggel érkezett Bécsbe, ahol előbb Buriánnal tárgyalt, majd Berchtolddal, Stürgkhkel, s Montenuovo főudvarmesterrel tanácskozott. Délelőtt tíz órakor a király fogadta kihallgatáson a miniszterelnököt, aki még délután több látogatást tett, majd este visszaérkezett Budapestre. A király a trónörököspár tragédiájának következéseit kétségtelenül le fogja vonni. A monarkia kormányzásában nagyjelentőségű változások lesznek, amelyek ki fognak hatni a magyar politikai életre is. A szerajevói gyilkosság mutatja, hogy a monarkia eddigi eltévesztett politikájáról vissza kell térni a helyes útra. Mindenekelőtt, — miként már megállapítottuk, — megbukott az eddigi nemzetiségi politika. Ez a politika, amelynek Bilinski volt legfőbb szószólója, s amelyet nálunk Tisza is vakon követett, a délszláv gondolat támogatásában és a trialista eszme erősítésében állott. Ez a politika vezetett a horvát kérdés ismert megoldásához, Mandics Nikola tartományfőnökhelyettesi kinevezéséhez, s a boszniai szerbek szabados akcióinak tűréséhez. A nagyszerb eszme támogatásának eredménye a trónörökös meggyilkolása. Bitinski úgy állította be a dolgokat, mikéntha Boszniában kormányzása alatt teljessé lett volna a rend és a nyugalom. A delegáció elé terjesztett jelentése, a delegációkban mondott beszédei csak úgy áradoztak e politika eredményeinek dicséretétől. Nem ismerte föl e politika veszedelmeit s ahelyett, hogy elfojtotta volna, még növelte erejét. Bilinski politikáját követték Boszniában Varesanin, majd Potiorek is. Tévedés, hogy Bilinski és Potiorek között fölfogás dolgában ellentétek lettek volna. Potiorek nem igen adott hatáskört a polgári kormányzatnak s e körül voltak súrlódások, de a politika általános irányzatában megegyeztek; a katonai s polgári kormányzat súrlódásai eredményezték azonban, hogy a trónörököspár szerajevói fogadásánál is csak katonai intézkedések történtek, a rendőrségnek azonban nem volt módja intézkedéseket tenni. Bitinski ezzel nem törődött; szentül hitte, hogy Boszniában nyugalmat és megelégedettséget teremtett. Bitinski távozása befejezett dolog s vele megy Potiorek is. Az uj közös pénzügyminiszter feladata lesz rendet csinálni Boszniában s erre a célra erélyes katonai kormányzót rendelnek melléje. Az uj katonai kormányzó olyan férfiú lesz, aki távol élt a bosnyák politikai viszonyoktól s akinek az a jogcíme lesz állásához, hogy: erős katona. A katonai kormányzó a jövőben nem fog politizálni, hanem rendet tart. Bécsben úgy tudják, hogy elsősorban Terstyánszky Károly lovassági tábornok, budapesti hadtestparancsnoka kiszemelt arra, hogy a szerajevói konokban parancsoljon. Az új közös pénzügyminiszter feladata lesz az, hogy Boszniában s Hercegovinában erőteljesen rendet csináljon. Munkapárti politikusok körében ma este arról beszéltek, hogy gróf Tisza István miniszterelnök lesz az új közös pénzügyminiszter és a boszniai tartományfőnök helyettesének állását báró Vojnics Istvánnal töltik be. Ez a kombináció, amelylyel az este a munkapárti klubban foglalkoztak, már fölmerült egy ízben s most úgy hiszik, hogy az események aktuálissá tették. A munkapárton azt gondolják, hogy Tisza távozásával és Khuen-Héderváry miniszterelnökségével a magyar politikai életben is fordulat várható. Ez a kombináció aligha tekinthető másnak, mint munkapárti hiszékenységnek. Úgy vélik, hogy Tiszát, az erőszak emberét akarják Bosznia élére állítani. Bécsben azonban éppen az események révén tudják, hogy most az okosság és a bölcs belátás politikájának kell jönnie — mindenütt. Hogy Bilinski megy, az bizonyos, de azt, hogy ki lesz az új közös pénzügyminiszter, ebben a percben alig tudhatja valaki. A váratlan események készületlenül találták az embereket s időbe telik, amig a végleges változások kiformálódnak. Bosznia élére új emberek kerülnek s új politikai rendszernek kell kormányozni a monarchát. A szerajevói esemény tanulságait le kell vonni s akiknek módjuk volt az utolsó két napon arra, hogy az uralkodó fölfogását tapasztalják, meggyőződhettek, hogy rövidesen új emberek lesznek a kormányzat legfőbb méltóságaiban. Bécs, június 30. Bitinski Leó közös pénzügyminisztert ő felsége kedden ismét kihallgatáson fogadta. A kihallgatás több mint egy óra hosszát tartott. Az audiencián ő felsége rendkívül hidegen viselkedett a közös pénzügyminiszterrel szemben és rendkívül éles kritikával illette a bosznia-hercegovinai hatóságok működését, amelyeknek informálatlansága és a tényleges helyzet nem ismerése tette lehetővé a trónörökös-pár elleni borzalmas merényletet. Ezért a közös pénzügyminiszter is erkölcsileg felelős. A kihallgatás folyamán a király erősen kikelt a boszniai rendőrség ellen is, amelynek sejtelme sem volt a készülő összeesküvésről s dacára annak, hogy a katonai hatóságok a szükséges karhatalmat rendelkezésre bocsátották, nem tudtak kellően gondoskodni a trónörökös és kíséretének biztonságáról. Ha a rendőrség, a bosznia-hercegovinai hatóságok a szerb nacionalista mozgalmat ismerték volna, akkor a rendőrség nem járhatott volna el olyan könynyelműen, ahogy eljárt. Bilinski közös pénzügyminiszter még az audiencia folyamán benyújtotta a királynak lemondását, amit a király a rendkívül súlyos helyzetre való tekintettel nem fogadott el, de teljesen bizonyos, hogy a közös pénzügyminiszter, talán már a trónörökös temetése után el fogja hagyni állását. Bosznia és Hercegovina kormányzatában szintén nagy változások fognak történni. Az összes vezető állásokban levő tisztviselőket lemondatják vagy elhelyezik s helyüket újakkal töltik be. A trónörökös temetése után igen rövid időn belül ez meg fog történni. Bécs, június 30. A vzett megbízható szerajevói jelentése szerint ott arról beszélnek, hogy a legközelebbi időre tömeges tisztviselői nyugdíjazás várható. A monarchia válságai Gyász és közgazdaság (Saját tudósítónktól.) A szerajevói borzalmas események nemcsak a szíveket töltik el gyászszal és keserűséggel. Most, midőn szűnik az első órák idegeket korbácsoló izgalma, most látni csak, milyen földrengésszerű pusztítást okozott a gálád merénylet minden téren, közgazdasági relációkban is. Belső krízistől egyelőre nem kell tartani. De külső pozíciónk rosszabb, mint valaha volt. Mindenütt, határainkon kívül, még olyan helyeken is, ahol — mint Németországban — úgynevezett barátaink vannak, úgy fogják fel a tragédiát, mint kifejezőjét a monarkia súlyos küzdelmeinek. A délszláv kérdés okozta ezt a véres tragédiát. A délszláv kérdés azonban az utóbbi esztendőkben egyik válságot a másik után okozta. Erre lehet visszavezetni súlyos gazdasági helyzetünket, a pénzügyi pánikokat, melyek Bosznia annexiója, tehát 1908 óta megismétlődtek. Igaz, hogy a gazdasági válság világjelenség. De nincs ország a földön, mely oly erősen szenvedett volna miatta, mint Ausztria és Magyarország. Nincs ország, mely mindig a tűzvonalban állott volna, az események fejlődésének minden remélhető haszna nélkül. Maga az annexió, a gazdasági válságok kiinduló pontja, a legkülönbözőbb formában ártott a gazdasági világnak. Hónapokig közel állottunk a háborúhoz s ez minden vállalkozás szünetelését, minden érték devalválását okozta. Törökország, az osztrák és a magyar export egyik legjelentékenyebb fogyasztó területe, ekkor kezdett először bojkottot ellenünk, ennek hatásai még ma sem szűntek meg és soha sem fog sikerülni visszaszerezni az elveszett és a megcsonkult piacokat. Mind e közvetett és közvetlen károkon kívül megszámlálhatatlan milliókat fizettünk ki az annexió miatt szükségessé vált hadi készülődésre. Az olasz-török háború látszólag sem politikai, sem gazdasági izgalmat nem okozott nálunk. Semlegességünket mindvégig megőriztük. A beavatottak azonban jól tudják, hogy ez idő alatt igen élénk készülődés folyt, számba vették egy olasz háború lehetőségeit, megerősítették a határt, ami ismét sok milliót vont el a gazdasági élettől. A Holla rendkívüli.