Pesti Napló, 1917. december (68. évfolyam, 296–320. szám)

1917-12-01 / 296. szám

PESTI 99APLÓ 1917. december 1.­3 . béketárgyalások megkezdődtek Kavarodás az orosz radiogram körül A PC­ H traplé bécsi munkatársától Bécs, november 30.­­Hertling fiancellár tegnapi nyilatkozatával egyrészt, másrészt azzal a szikratávírón továbbadtott válaszá­val, amelyet gróf Czernin külügy­m­iniszter küldött a bolseviki kormánynak, di­plomáciailag is megkezdődtek azok a béketár­gyalások, amelyeket az orosz nép polgári biz­tosai pétervári forrásból származó hírek sise­ik­et már követlenül a fronton is megkezdték a­­ velük szemben álló csapatok parancsnokai­val. Tegnap óta hivatalos jelleget kaptak te­hát azok a korábbi megállapodások is, ame­lyekkel különösen az orosz front északi és kö­zzépső szakaszai már korábban hallgatólagos­­fegyverszünetet kötöttek a háborúba belefá­radt orosz csapatok és most már csak idő kér­dése, hogy ez a részleges fegyverszünet egy­részt végig­­terjedjen dél felé is, másrészt álta­lános jelleget­ kapjon az egész fronton azzal, h­ogy Krylenko mint tényleges főparancsnok tárgyaljon róla biztosai útján a mi katonai féámiséretünkkel. Mert •' ' (Itt a cenzúra 2 sort törölt.) a fegyverszünet kérdése első sor­on is a katonákra tartozik és a milliók béke­t vágya mellett a hadi érdekekhez igazodik. Maga Bécs, a közvélemény, az utca, a par­lament és a sajtó is még mindig a tegnapi est jelentőségének hatá­sa alatt áll és csak termé­szetes, hogy fantasztikusnál fantasztikusabb tereket kerget, egyiket a másik után. (Itt a cenzúra G sort törölt.) A­ parlament folyosóin bizalmasan egy új szö­veget is mutogatnak egymásnak, amely több pontban eltér a hivatalosan tegnap este közre­adott és a bevezetésében is eltorzítottnak jel­zett radiogramtól és miközben a titkos szöveg berlini eredetére mutatnak rá, oly kommentá­rokkal kísérik, amelyek már napokra vissza­menőleg akarják megállapítani a fegyverszü­bet perfektuálását. Ezek a h­írek az állítólagos berlini szöveg nyomán a parlament folyosóin hamar odáig tornyosultak — bár közbevetőleg megjegyezve­­Berlinben tegnap még egyáltalában nem is ad­ták közre az orosz radiogram közlését — hogy dr. Czenker Viktor német szabadelvű párti képviselő fél órával az ülés berekesztése előtt s­ürgősen interpellációban, is megörökítette, h­árom­ képviselőtársával együttt, ugyanis a­­kö­vetkező kérdést intéztem kormányhoz: — Az orosz köztársaság által közzétett b­ékeajánlat szövege abban­ a formájában, ahogy itt tegn­ap nyilvánosságra­ jutott, nem teljes és pedig nemcsak technikai zavarok miatt, hanem — mint ahogy az magából­ a szövegből kiderül, — nyilván egyik-másik helyen meg is vamn rövidítve, miért is feltesszük a kérdést: haj­landó-e a kormány ezt a világ­históriai doku­mentumot minél hamarább a maga teljes szó­szer­int szövegében és csonthu­latlanul nyilvános­ságra hozni?. A feltűnést keltő interpelláció ügyében írta es­te illetékes diplomáciai helyen kérd­ezős­­ködtem, ahol úgy informálták a Pesti Napló pécsi munkatársát, hogy a forgalomban levő az utólag Berlinből származó szövegről a K­ü­l­­ügyminisztériumnak is tudomása van, azon­ban annak a hitelességét előbb még meg kell vizsgálni. Maga a távirat töredékesen és több részében megcsonkítva volt csak felfogható, amit megmagyaráz a szikratávirás technikája is, teljességgel kizárt azonban, h­ogy bárme­lyik lényeges része kimaradt volna. Egyes helyeken, ahol az összefüggés teljesen zavart volt, természetesen kisebb mondat­töredékek nem kerültek bele a hivatalosan közzétett szö­vegbe, de az nyomatékkal magállapítható, hogy semmi lényeges része ki nem maradt a bolseviki békeajánlatnak. Természetesen meg van a­ lehetősége annak, hogy ilyen szikratáv­iratot, amelyet több állomás és egymásután többször is elektromos hullámok szárnyára bocsát, egyik állomás nem úgy veszi fel, mint a másik és mivel a mi részünkről is, német részről is az összes ra&Q.állom­ások káig®»» kézben vannak, a külügy­min­isztérium­ pedig a hadsereg főparancsnokságtól kapta a felfogott szikratáviratot, nem valószínű, hogy több hi­telessége legyen egy ilyen csak közkézen forgó szövegnek, mint annak, amelyet hiva­talosan bocsátottunk nyilvánosságra. (Dr. Sas.) .fe Egy angol miniszter sürgeti a békét Lord Lansdowne !nyilatkozat» Hága, november 30. Lord Lansdolvne, aki Lloyd George ka­binetjében tárcanélküli miniszter, a Daily Telegraph-ban írt mai vezércikkében fontos nyilatkozatot tett, amelyben a szövetségeseket felhívja, hogy a párisi konferencián nemcsak egységes stratégiáról, hanem egységes hábo­rús célokról is hozzanak határozatot. Lans­dolvne a többi közt a következőket mondja: Ami a szövetségesek területi igényeit il­leti, eddigi kívánságaik közül több alkalma­sint elérhetetlennek bizonyul, más kívánságok pedig jövő program­jukban előreláthatóan kevésbbé fontos helyet fognak elfoglalni, mint eddig. Belgium ellenben békefeltételeink közt az első helyen áll. Ha délkeleti Európa térké­pének revíziója szóba fog kerülni, követelhet­jük, hogy a döntést halasszák el és az ügyet nyílt eszmecsere útján tisztázzuk szövetsége­seinkkel. Nagy súlyt helyezünk" erre a kérdésre, mert még ha nem is vesztjük el a háborút, meghosszabbítása a kulturvilág bukását és az emberiségre már eddig is rótt szenvedéseknek végtelen fokozását jelenti. Mit ér majd a né­peknek a béke, ha már annyira ki lesznek merülve, hogy alig tudják kezüket kinyúj­tani, hogy megragadják a békejobbot. Vélemé­nyem szerint a békét, mihelyt csak lehetséges meg kell kötni, hogy az általános világkatasz­trófát elkerüljük, mert a hadviselő országok népei mind belátják, hogy a háború már túl­ságosan sokáig tart. A német békepárt előreláthatóan renge­teg bátorítást találna további munkájához, ha bizonyos volna a következőkről: 1. Hogy nem törekszünk arra, hogy­­Né­metország nagyhatalmi állását megsemmisít­sük. 2. Hogy nem akarunk Németországra olyan kormányformát ráerőszakolni, amely nek­i nem felel meg. 3. Hogy nem követeljük, hogy Németor­szág elvessze azt a helyet, amelyet a nagy kereskedő­ népek között elfoglalt. 4. Hogy a háború után készek vgyünk a többi nagyhatalmakkal együtt megvizsgálni azokat a nemzetközi kérdéseket, amelyek kö­zül néhány újabb keletű­ és amelyek kapcso­latban vannak a tengerek szabadságával. 5. Hogy hajlandók vagyunk olyan nem­zetközi megállapodást kötni, amely szerint a nemzetközi érdekellentéteket békés eszközök­kel kell elintézni, trafeel, november 80. A londoni Daly Mail szerint Asquith Angliában mozgal­mat indított megegyezéses béke érdeké­ben. Lloyd George és lord Northclifffe küzdenek e mozgalom ellen, amely úgy­látszik, elég tekintélyes méreteket öltött. Lenin engedékenységre szorítja az en­tentet London, november 30. (Reuters) A 49-ik­ h­adtest képviselőivel folytatott­ beszélgetés al­kalmával Lenin — mint a Daily Chronicle Pétervárról jelenti — ezt mondotta: •— Ha a szövetségesek nem veszik figye­lembe kívánságainkat, vannak erőteljes esz­közeink, hogy engedékenységre szorítsuk őket. Kijelenthetjük ugyanis az államcsődöt, amely által minden kölcsön és más pénzügyi kötele­zettségünk a szövetségesekkel szemben érték­telenné válik. A népbiztosok tanácsa intézke­déseket tett, hogy a többi országok demokrá­ciáit is fölvilágosítsuk ügyinkjiin­k ködösíté­sével. Jelenleg csak a lehető legnagyobb erély­lyel folytathatjuk fáradozásainkat abban a re­ményben, hogy sikerrel fognak járni. Orosz békelépés a pápánál Zürich, november 30. Római távirat sze­rint a Vatikánhoz e­lsó 27-én az orosz kor­mány hivatalos békejegyzéke érkezett. A frontcsapatok Lenin mellett Stockholm, november 29. Harmincegy front­csapat képviselő­j­e Pétervárott gyűlést tartott és a bolsenkieknek bizalmat szavazott. A birodalmi bank sztrájkoló tisztviselőit el­bocsátották. Katonák a fegyverszünetért Basel, november 30. A Morning Post je­lenti Pétervárról, hogy a legutóbbi napokban hét felkelő fronttábornokot a Péter-Pál erődbe szállítottak, mert beszédet intéztek a csapa­tokhoz az ideiglenes kormány békemanifesz­tuma ellen. A fronton levő katonák több esetben elfogták azokat a tisztjeiket, akik nem helyezkedtek fenntartás nélkül a fegyverszü­net álláspontjára. Miljukov a koalíciós kabinet mellett Stockholm, november 29. Haparondából je­lentik: A kadetpárt és a jobbpárti szocialisták, összes parancsnokságainak képviselői Mohilevben­ Verhovszk­i és Miljukov jelenlétében elhatározták,­ hogy javasolni fogják, Csernov közvetítésével a bolsevikieknek, egy koalíciós kabinet alakítását.­ Zerefcelli azonban ellenzi ezt a java­slatot és a bolsevikiek kizárását kívánja. Stockholmba utaznak a pétervári entente­nagykövetek Kopenhága, november 30. A Sozialdemokra­te­i-nek jelentik Stockholmon keresztül Pétervár­ról. Az orosz kormány elhatározta, hogy London­ba, Parisba és Rómába új nagy­követ­et nevez ki. Ezekre az állásokra a bolsevikiek hívei frizül fognak jelölteket kiszemelni. Az enteilte vala­mennyi diplomatája tiltakozik a titkos szerződé­­­sek közzététele ellen. Elhatározták, hogy vala­­­mennyien Stockholmba utaznak és hivatalukat­ rendkívüli megbízottnak adják át. A romáin front válsága Bem, november 30. A francia sajtó, amely a­ titkos szerződésekről való orosz közléseket nem­ közli, csak egy rövid pétervári táviratot hoz,­ amely szerint Trockij azért hozza nyilvánosságra­ az okiratokat, hogy a munkásoknak és parasztok-1­­nak tett ígéretét megtartsa. A lyoni Progress je­­­lenti: A román hadsereg helyzete a legutóbbi­ orosz események folytán rendkívül nehéz és új szövetségeseik komoly aggodalmainak tárgya, Berthelot tábornok tevékenységének terét bizo­nyára ki kell majd terjeszteni. Jiliescu tábornok a franciaországi román ka­j kínai misszió vezetőjé kijelenetette, hogy a ro­mán hadvezetőség két lehetőséget mérlegel. Vagi­ folytatja a harcot a végsőkig, vagy az orosz el­i pártolás esetére egy ellenállási centrumot létesül,a amelynek a Fekete-tengeri flotta volna a bázisa. Szerencsére még nagyszámú orosz csapat és a k­ozákok, valamint Cerkasov csapatai teljesen hí­vei maradtak­ az entente ügyének. Meg kell majd állapítani, egy ellenálló vonalat, amely Románia maradványát, Déloroszországot, a Fekete-tengert, és Örményországot magában foglalja, miáltal szo­rosabb érintkezést lehet létesíteni a Mezopotámiá­ban harcoló angol csapatokkal. BLouw­earede«» a békéről­­•­ A Pesti .Vaj?fcl tudósítójától — Bern, november 30. A Public Lewler nevű aim­erikai újság egy munkatársa beszélgetést folytatott House ezredes-1­­­sei, Amerika megasgyolro illberáns •politikáéin­az, aki kijelentette, hogy szilárdan meg van győződve arról, hogy is megegyezésen sztopul­ó bék­e kiesül­het, mihelyt mát német nép ellenőrzést gyakorolhat a kormány politikája fölött. H. Asgneh békemozgalmat indít Budapest, november 30. A kiegyezési m­­or­­árium, Bécsi tudósítónk telefonozza. A pártelnökök pénteken délután­ megvitatták a­­képviselőház legközelebbi üléseinek munkarendjét. A legsürgősebb javaslatnak a­ Ma­gyarországgal való kiegyezésre vonatkozó javas­latot tekintik és azt tervezik, hogy ezt hétfőn,­ kedden és szerdán napi nyolc órai tárgyalással­ elintézik, úgy hogy szerda estére várják a szava­­­zást. A vitában huszonöt képviselő vesz részt, akik egy-egy órai időt kapnak beszédük elmondá­sára. A költségvetésről­ szóló jelentés előterjesz­t­­ésére a határidőt január 12-éig meghosszabbított.

Next