Pesti Napló, 1918. június (69. évfolyam, 129–150. szám)
1918-06-01 / 129. szám
Szombat 1918. jiniius 1. Kedden tárgyalja a hadihelyzetet a kamara fient. május 31. A kamarában 194 szavazattal, a Clemenceau-minisztérium fennállásai óta a legnagyobb kisebbséggel óhajtották a kérdésesnek jelzett hadihelyzetre vonatkozó interpellációk előterjesztését. A többség, amely 343 szavazatból állott és elérte a keddig való elnapolást, a jobboldalból, a centrumból és a radikális szocialisták egy részéből áll. Deschanel az elnöki székből nagy megindultsággal távozott, óva intve a parlamentet, hogy e komoly pillanatokban minden egyenetlenkedést felejtsen el és csak Franciaország jövőjére gondoljon. Viharos kiáltások hangzottak ekkor feléje: — Elnök úr, tegye meg kötelességét! Deschanel kénytelen volt helyét ismét elfoglalnia és megadta a felvilágosítást, hogy kedden folytatják a bankszabadalomról indított vitát vagy nyomban a hadihelyzetet fogják tárgyalni. Klotz pénzügyminiszter kimentette Clemenceau távolmaradását, aki a fronton van elfoglalva és aki — úgymond — egyedül határozhat e tekintetben. Élénk tiltakozó kiáltások hangzottak fel erre. — A parlament szuverén — mondták — a kormánynak alá kell rendelnie magát! Az ülés nagy izgatottságban ért véget annak hírnek benyomása alatt, hogy a németek közelednek ki Mátéhoz. A Kreuzzeitung „békeoffenzivát" hirdet A Pesti Napló tudósítójától — Berlin, május 31. Rövid idővel ezelőtt a konzervatív Kreuzzeitung azzal a követeléssel állott elő, hogy a német kormány hozza nyilvánosságra, mik a háborús céljai Angliával szemben. A Kreuzzeitung most „Politikai offenzíva" című igen figyelemreméltó cikkében megismétli követelését s a többi közta következőket írja: Helyzetünk csak megerősödik, ha főhadicéljaink nyilvánosságra hozatala által elejét vesszük annak, hogy az ellenséges államférfiak kétszínűséggel vádoljanak s az ellenséges országok államférfiait és a sajtót arra kényszerítjük, hogy követeléseinkkel érdemlegesen foglalkozzanak. Nincs itt szó arról, hogy részletes követeléseket állítsanak fel, amelyek megállapítását a tárgyalások szabadságának érdekében elkerülendő, hanem csupán arról, hogy lényeges követeléseinket konkrét és megérthető alakban formulázzuk és megokoljuk. A német követelésekmegállapítása könnyű s azokat mindenki megértheti, ha ugy vannak kidolgozva, hogy jövőbeni létérdekeinket s nem pedig a mindenkori harci eseményeket vesszük alapul. Saját érdekünk megtiltja, hogy más követeléseket támasszunk, mint amelyek létérdekeink biztosítására és a hadikárok sima megszüntetésére szükségesek. A háború befejezése után nem élhetünk egyedül, mert tevékenységünk szintere az egész világ. Ezért olyan megegyezésre akarunk jutni, amely eleget tehet követeléseinknek. A Kreuzzeitung azután a német háborús célok nyilvánosságra hozatala kérdéseiben rámutat arra a gyakorlati útra, amelyet az ellenséges országok állam férfiai gyakran követtek és számos alkalmat találtak arra, hogy háborús céljaikat nyilvánosságra hozzák. A lap szerint a legcélszerűbb eljárás az volna, ha néhány alkalmas személyiség, mint például egy közgazdász, egy gyarmatügyi szakértő, a hadsereg és a haditengerészet képviselői, a nemzetközi jog egy tanára és egy történettudós egy rátermett diplomata vezetésével együttesen oldanák meg ezt a feladatot. Az előmunkálatokat gyorsan kellene elvégezni és a politika előretörése megindulhat. Békeoffenzíva kell, nem békeajánlat. Kezdeni kell már valamit, az idő sürget és most a legalkalmasabb az idő, mert a katonai sikerek csak erősíteni fogják a hatást. Aki azt akarja, hogy csak a kard beszéljen, az Uil kies ínynek látja a háború meneteit s nincs érzéke a politika követelményei iránt. Ezzel a cikkel kapcsolatban érdekes a Berliner Tageblatt-nk az a jelentése, amely szerint parlamenti körökben a leghatározottabban állítjáák, hogy Erzberger a birodalmi gyűlés főbizottságának legközelebbi ülésén javaslatot fog betereszteni, amely fővonásaiban megegyezik a tavalyi hiiusi békerezokkcióval. Erzberger hangsúlyozni fogja, hogy javaslatát nem a centrumpárt, hanem csak a maga nevében terjeszti elő. Dr. G. K. I Keleti harctér Orosz-német tárgyalás lesz Berlinben Tro."-in, május 31. Csicserin orosz külügyi nép•.l. , javaslatot tett gróf Mirbach-nak a függőben írot kérdések elintézése céljából újabb értékek Moszkvába való egybehívására. A Berliner B.rcblatt értesülése szerint a német kormány e vaslattal szemben neon foglal el elutasító álláspn tot s a maga részéről azt javasolja, hogy az értekezletet Berlinben tartsák meg Kühlmann elnöklésévek A politika ESMényei A koronatanácsot, vagy a közös minisztertanácsot, ahogyan itt szívesebben nevezik, tegnap délután megtartották Badenben és a közös miniszterek és az osztrák miniszterelnök részvételével letárgyalták a legfontosabb külpolitikai kérdéseket. Wekerle Sándor miniszterelnök legutóbbi bécsi útja a külügyi kérdések mellett elsősorban fontos közélelmezési ügyekkel volt kapcsolatban. Általában minden jel arra vall, hogy a kulisszák mögött fontos tanácskozások folynak a közélelmezés ügyében a sokat emlegetett, előbb nagy garral fölvetett, aztán sietve megcáfolt közös élelmezési front dolgában mégis csak készül valami. Erre mutatnak azok a lázas tanácskozások, amiket napok óta folytatnak a közélelmezési minisztériumban, ahol nem- csak miniszterek, de politikai előkelőségek is egymásnak adják a kilincset. A választójogi bizottság mai meglepő állásfoglalása, amelylyel egyszerűen leszavazta a nők választójogát, megrövidíti a bizottság további munkáját és most már hihető, hogy június közepén a képviselőház elé kerülhet a választójogi reform. A főrendiház hétfőn tárgyalja az adójavaslatokat és módosítva visszaküldi a képviselőházhoz. Szász Károly képviselőházi elnök ezt kedden bejelenti a képviselőháznak és az adójavaslatokat a Ház pénzügyi bizottságához utasítja. A Ház ülésezésének megkezdéséig még lesz egy minisztertanács, amelyen a további munkaprogrammot beszélik meg. Minthogy a választójogi bizottság legkorábban csak a jövő hét végén készülhet el a munkájával s mert az egyesült pénzügyi és véderő bizottság is csak csütörtökön fogja tárgyalni a felfüggesztett szakaszokat, lehetséges, hogy a Háznak egyelőre nem is lesz tárgyalásra kész anyaga.A Ház elnökének , nyilatkozata szerint szerdán mindenesetre lesz ülés és érdekes interpellációk lesznek. Miniszterek Bécsben Wekerle Sándor miniszterelnök, aki a tegnapi napot Bécsben töltötte, ma reggel visszaérkezett Budapestre. Unkerhausser Károly horvát-szlavondalmát miniszter is elutazott Bécsből. Báró Szurmay Sándor honvédelmi miniszter két napja tartózkodik Bécsben és tárcája körébe vágó ügyekről folytat tárgyalásokat. Popovics Sándor pénzügyminiszter ma délután három órakor Bécsbe utazott. A pénzügyminiszter szintén szakkérdésekben folytatandó tárgyalások miatt utazott Bécsbe. Zichy János a választásokról és kultúrpolitikai terveiről Gróf Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszter szerdán Egerbe utazott, hogy a lemondásával megüresedett kerületben elmondja programmbeszédét. — Én annak idején — mondta többek között — mikor még nem tartoztam a miniszterelnök úr pártjához, szünet nélkül a megértésnek, a megegyezésnek igéit prédikáltam, mert az volt a meggyőződésem, hogy legalább is a háború alatt szüneteljenek a pártviszályok, szüneteljenek a versengések és egyesüljünk azért, hogy külső ellenségeinket legyőzve, megalapozzuk ennek az országnak jövőjét. Annak előtte is, ma is csak a választójog kérdésében elfoglalt különböző felfogások és különböző nézetek választanak el bennünket egymástól. Amint nagyon jól tudják önök, az új választásoklehetősége kizártnak látszott és ennek következtében hazafias kötelesség, gouvernementális kötelesség volt a választások kikerülése szempontjából, amely nemcsak erkölcsi lehetetlenségnek, hanem nézetem szerint bizonyos tekintetben fizikai lehetetlenségnek is látszott, megegyezni. Ezután a kormány kultúrpolitikai feladatairól szólt és azt a véleményét fejtette ki, hogy százszámra kell szaporítani az iskolákat és ezt keresztülvinni, eltökélt szándéka. Beszédét nagy figyelemmel hallgatta a közönség. Gróf Zichy János ma már vissza is érkezett Budapestre. A békeszerződések a magyar képviselőhász előtt —- a Pesti Napló bécsi munkatársától — Bécs május 31. Mint illetékes helyről értesülünk, nemcsak a két bresztlitovszki, hanem a kotroceni és a finn békeszerződést is legközelebb a magyar képviselőház elé terjesztik. Osztrák részről felmerült az az aggodalom, hogy míg a magyar parlamentbe a négy békeszerződést beterjesztik és letárgyalják, ugyanakkor ez nem történhetik meg Ausztriában, ahol tudvalevőleg a parlamentet egyelőre nem lehet összehívni s egy hónap múlva exlex kezdődik. Tehát egyedül a magyar parlament fog e történelmi jelentőségű szerződések felett dönteni. Ez német politikai körökben érthetően nagy elkeseredést kelt és még jobban kiélezi a politikai ellentéteket a nemzetiségi és a német pártok között. Kik maradnak ki a választójogból A választójogi bizottság mai ülése A választójogi bizottság ma ülést tartott, melyen elsősorban a javaslatnak azokat a szakaszait tárgyalták és módosították, amelyek arról szólnak, hogy kiket rekesztenek ki a választójogból. Balogh Jenő segédletével tizenhat pontból álló vádiratot dolgoztak ki, ebben felsorolták az összes meglévő és meg nem lévő bűnöket és kimondották, hogy mindazok kimaradnak a választójogból, akik a felsorolt bűnök valamelyikében találtatnak. Ezt a szakaszt igen nagy lelkesedéssel fogadták el, ami érthető is, hiszen arról volt szó, hogy ki ne kapjon választójogot. Ezután a nők választójogáról szóló szakasz következett, ezt Tisza egy fölényes gesztussal elintézte és a bizottság a szakaszt törölte a javaslatból. Wekerle és Csizmazia Endre, a javaslat előadója ezzel szemben fentartották különvéleményüket. A délutáni ülésen végképpen kiderült, hogy a választójogi bizottság tulajdonképpen. a Tisza-bizottság. Majdnem minden szakaszhoz ajánlott Tisza módosítást és természetesen valamennyit elfogadták. Beöthy László elnök fél tizenegy órakor nyiltotta meg az ülést. A bizottság rátért az új 11. §. tárgyalására, amelyet az utolsó ülésen Tőry Gusztáv igazságügy-miniszter és Balogh Jenő együttesen szövegeztek meg. E szakasz szerint a választójogból ki van zárva: 1. aki gondnokság alatt áll, vagy kiskorúsága meg van hosszabbítva; 2. az elmebeteg;3. aki csőd alatt áll; 4. aki közjótékonyságiban vagy közsegélyben részesül; 5. akinek atyai hatalmát a hatóság jogerősen megszüntette; 6. aki, vagy akinek házastársa bordélyüzletet tart; 7. aki botrányt okozó részegség miatt két éven belül öt koronát meghaladó pénzbüntetésre két ízben el volt ítélve; 8. akit bűntett vagy szándékosan elkövetett vétség miatt szabadságbüntetésre ítéltek; 9. akit nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség, vagy a királyi és a királyi ház tagjainak bántalmazása, megsérülése, hűtlenség, lázadás, csoport által elkövetett hatóság elleni erőszak, az alkotmány, a törvény, a hatóságok és a hatósági közegek elleni izgatás , vagy kémkedés miatt ítéltek el a büntetés kiállásától, vagy az elévüléstől számítva vétség esetében öt év alatt, bűntett esetében tíz év alatt; 10. akit mint közveszélyes munkakerülőt szabadságvesztésre ítéltek, vagy dologházba utaltak, kihágás esetében öt, egyéb esetekben tíz évig; 11. aki bűntett vagy vétség miatt előzetes letartóztatásban, vagy vizsgálati fogságban vagy feltételes szabado sságon van; 12. akit a politikai jogok gyakorlatainak felfüggesztésére jogerősen elítéltek; 13. akinek választójogát az országgyűlési képviselőválasztások tárgyában ítélő bíróság felfüggesztette; 14. az a közhivatalnok, tanító, lelkész, vagy ügyvéd, akit hazafiatlan magatartása miatt az illetékes hatóság fegyelmi uton, jogerős határozattal állásától elmozdításra ítélt; 15. akire nézve bírói,, vagy más közhatóság kétségtelenül megállapította, hogy háború idején az ellenséghez pártolt és azt kémkedéssi fegyveres szolgálattal, vagy másnemű szolgáltatással támogatta, vagy önként ellenséges területre távozott, vagy hogy az ellenséggel együttérzését nyilvánvalóan kifejezésre juttatta; 16. akit katonai (honvéd) büntető bíróság jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítélt oly cselekmény miatt, amely megfelel e §-ban valamely cselekménynek. A bizottság a 11. §-t csekély módosítással elfogadta. (A nők választójoga) Következik a második fejezet. A nők választójoga. Gróf Tisza István: A tárgyalás rendjére tesz javaslatot. Talán azt döntené el a bizottság elsősorban, hogy egyáltalában kívánja-e a nők választójogát bevenni vagy sem. Ha igen, akkor kéri, hogy ne a címmel kezdjük a tárgyalást, hanem a 12. §-sal, vagyis a konkrét jogcímekkel próbáljunk tisztába jönni és csak azután vegyük elő ?! címet és a 11. §-t.