Pesti Napló, 1918. november (69. évfolyam, 256–281. szám)

1918-11-01 / 256. szám

I é. 2 P&uWfc PESTI NAPLÓ 1918. november 1. I ,1! és a polgárokkal, hogy a diadalmas forrada­lom­ eredményeként demokratikus népkor­mány alakult, amely mielőbb meg akarja sze­rezni az országnak a külső békét és a belső nyugalmat. It­t Nemzeti Tanács am­a utasította, a natondzseint, a­ogy tüstént tengensik vissza a glaszdzs nyástba és ot£ vár­jász be utazsitásazt a népkatonánynak, amelynek a néphadsereg minden egyes embe­rére szükség van. Egyúttal értesítették a ka­tonákat arról, hogy a Nemzeti Tanács a kato­nák érdekeinek megvédésére mindegyik ka­szárnyába polgári biztost delegált. Ezzel szemben a Nemzeti Tanács a feltétlen enge­delmességet várja el a katonáktól és a Tanács a sMjrjrc és a nép c.­"rí­ggészett. tekintt r :í a C:atona tS, aM ra&ol, foszioa^t vas? a k&zrendd­ z ucawia* Más rendeletek sorra követték egymást. A legelső és a legsürgősebb volt a közélelme­zési ügyekben való intézkedés. A Nem­eti Ta­nács örömmel állapította meg, hogy Budapest élelmezése bőséges mó°­don biztosítva van, fölös mennyi­ségben vannak élelmiszerek, egy termén a polgárság és a katonaság részére. A Nemzeti Tanács által kinevezett új várospa­rancsnok, Udriti Viktor szintén proklamációt adott ki, amely megtiltja a katonák számára való szeszes ital kiszolgáltatását. Ezt a tilalmat a Nemzeti Tanács megtoldotta egy újabb pa­rancscsal, amely egyáltalán mindennemű szeszes ial kimérését a legszigorúbban meg­tiltja. Viszont egy másik intézkedés arról szól, hogy este teljes világossá® legyen az utcákon, ne-filgts) garázdálkodhasson az it csőcselék,­­amely már annyi forradal­mat kompromittált véresen, az a szervezeten és fegyelmezetlen elem, ame­lyet maga Marx Károly bélyegzett a szervezett munkásság legnagyobb ellenségének, így volt ez minden időben és minden szabadságharc­ban. Ezekkel az eshetőségekkel kelle­t számol­nia a Nemzeti Tanácsnak is. Számba kellett venni, hogy az ünnepi mámort, a forradalom első napjával járó munkaszünetet, a katonák és polgárok teljes egyéni szabadságát, zabelót­lan csőcselék arra fogja fölhasználni, hogy a forradalmat kompromittálja. A Nemzeti Ta­nács éppen ezért kezébe ragadta úgy a kato­nai, mint az államrendőrség vezetését (az utóbbi helyen Sándor Lászlót felváltották Dietz Károlyival). Gondoskodott arról, hogy katonai palron­ok járják be délután és C­-re a várost. Minden magában járó katonától szedjék el a fegyvert és szedjék el minden potfáremba fegyverét is. A katonai rendőrség a Nemzeti Tanácshoz" hű tisztekkel őrjáratokat szervez­tetett, kordonokat állított fel és különösen nagy gondot fordított a kültelekre, ahol valóban történtek szomorú éa m­álak­o­mért­ó rosztorfutási kíné­rtetet­, il­y katona, ru­haraktárakat, élekm­iixer,repokat, szesz­­i üvege­ket fosztottak ki több n­elven. Fegyver, töl­tény és szesz egy p­urián prédájává lett ezek­nek az elemekn­ek, amelyek ellen maga a szer­vezett munkásság lépett fel tüstént a legna­gyobb erélylyel. Nem hallgatjuk el a forradal­­omnak ezt a részletét sem. Keményen elítél­jük, de tiltakozunk az ellen, hogy ezeket a cselekedeteket azonosítsák a forradalommal. A helyzet az, hogy minden forradalomnak vol­tak ilyen velejárói és természetes, hogy ilyen vdejárói lettek a pesti forradalomnak is. De mindez nem tartozik a forradalom számláján­, nem is tartozhatik arra, mert maga a győztes forradalom vezére, a Nemzeti Tanács és a belőle alakult népkormány már a forradalom ön­védelmi szempontjából is a demo­kratikus diktatúra minden igazsá­gos és szigorú karhatalmi intéz­ke­­désével fog fellépni azok ellen a zavargók ellen, akik a forradalom tiszta ügyét k­ompromitálják. Éppen a Nemzeti Tanács minden hívének, tehát az egész szervezett magyar népnek élet­érdeke, hogy a szabadság rendje megóvassék , és semmiféle bomlás itt senkinek ürügyet ne szolgálta*1'lásson a legkisebb rea­kciós beavat­kozásra vagy ellenforradalmi csínyre. Ji demokratikus népállam élletér­­deke, hogy a­ néphadsereg minden egyes tagja, a népkormány iránti teljes bizalommal segítsen a rendet fántartani és regőrizzi a békét, amely kenyere és levegője a demokráciának. Történtek más intézkedések is. Szende Pál államtitkár azonnal intézkedett, hogy a főváros küzélelmelési üzemei, permanensen folytassák munkáikat. Erre a rendelkezésre annál is sürgősebb szükség van­,himem­ sok üz­lettulajdonos abban a téves hitben, hogy a forradalom sztrájkkal fog kezdődni, ki sem nyitott. Másik hasonló zavart okozó momen­­tum volt az, hogy a bankok és pénzintézetek egész nap csukva tartották helyiségeiket. Ez annál kellemetlenebb volt,, mert ma volt a hónap Utolja és igy a legtöbb vállalat, amely pénzét bankban tartja, imi tudta alkalmazot­­tait fizetni. Éppen ezért Kfs3.­xsz és vele ugyinez a Xenit* xc*S­tatstZssfMn: wedUalkoxott tőzsde vescstil GXH1&*»® fűikéiként« még naa tiátemtt OS hic­s?. TavHScsce, faagy r­ota estyM* •mmgba&z.éliz a. to~ i&s^isIii^eSf, Ss^fST^i^e ez itan&on mrfs­ fszlssap f?£ fognak nyitni és mincantíín­aik miustfast StSvetaHeséf f&mhf& 30fHmtt»isn9. Ugy hogy a péi« gaz­dá&d­­jSbftrt semmiféle fennakadás nem fog beállani és egy gazdasági anarchia nem veszélyeztetheti a magyar nép­állam gazdasági és polgári rendjét. A véglegesen megalakul Károlyi-kor­rmány az esti órákban hagyta el ideiglenes székhe­lyét a Városházán és felment a miniszter­elnöki pshtába, a'nov ptr Msnowijibmi maradt. Ezzel valósággal­ átvették a kor­­­mányzást, a közigazgatást és annak mind­n fi szervét Miközben az ügyeik ilyen szépen rrendien és békésen fejlődtek, az esti órákban jött híre annak, hogy Tisza Istvánt megölték. Merénylők lakására behatoltak és ott hasba i­ lőtték. Ji volt miniszterelnök, aki­nél épen rokona, Julmássy Deniss grófnő volt jelen, pár pillanat alatt meghalt. Tisza Jíipiék­ízjen véglete lejt, éppenséggel nem örvendeztette meg a n­épkonaányt, amely­nek egyik tagja, Kimji Zsigm­ond népjóléti mi­niszter délelőtt és délben erejének végső meg­feszítésével különböző népgyűléseken és alkal­mi csoportosulásokban hangoztatta, hogy a győztes for­dalomnak életérdeke a rend fen­tartása, erőszakos cselekedetektől való tartóz­­kodás. Nem ezt az óra, amikor elvont és ob­jektív ítéletet tudnánk mondani Tisza István félelmetes és rendkívüli alakjáról. Minden­esetre a magyar demokratikus népállam első­rangú életfeltétele, hogy ne a lincsbíróság, ha­nem a demokrácia megtorló jogrendje szerez­zen a népnek elégtételt a nép ellenségeivel szemben. Ezt hangoztatta egyik beszédében ma Kunti miniszter is, aki kijelentette, hogy elég vért ontottak négy esz­­tendőn át azok a gazemberek, akik háborúba vitték a népet, ne ontsuk mi többé. És ezt a felfogást v­árja Károlyi Mihály mi­niszterelnök aki amik­or a hétfő esti lánc­hídfői csatáról értesült, az igazi pacifista megrendülésével botránkozott meg minden kímélet­len és kegye­ isn vérontáson. És ezek az emberséges szándékok vezették a kormányt akkor, amikor a mai nap folyamán őrizetbe vette Lukacsics altábornagyot, valóban a volt katonai parancsnok celbizton­sága érdekében. Állítólag I­ukacsics volt az, aki még az éjszaka is felajánlotta volna Jó­zsef főhercegnek „jó szolgáltait" a forradalom elnyomására. A főherceg azonban irtózva utasí­totta el magétól ezt a vaku, erő ötletet, úgyszin­te ki a király is, aki a mai nappal teljesen be­hódolt az új eseményeknek, azai helyzetét l­é­nyegese­n megerősítette német Ausztriában is. Mint döntően fontos politikai e­sem­ényt közöljük, hogy a román nemzeti komité hivatalos átiratban értesített a Juszt Oszkár nemzetiségi minisztert, hogy kölcsö­­nös és barátságos tárgyalások meg­indítását kéri. Ez als új népkormány első legnagyobb külpoli­tikai vívmánya, eszerencsen femíra most, hogy a romín királyság nacionalistái é­s háborús huligánjai új betörést akarnak szervezni Ma­gyarország ellen. Amit a magyar oligarchia­­sélsa nem tudott elérni, azt most minden kérés nélkül megkapja a magyar népkormány, a ha­zai­­nemzetiségek maguk sietnek elhárílani az ország felőt­t további háborús békét, egyezségre akarnak lépni a magyar­ néppel A fiarcléri események is kiáltó szenzációt hoztak, a Piave-menti vereség után bél teSAo^sisje& sseamélyé&gn papir­műne aSpe&et &iite$ean& az ®&v.szolk­pez, a fielxtég maIp az «mStepSségg rse­igéawn £s kértünk. Jürstden iM$t és almiaséjf sse&int az ol&szpSg taujea jfesgyvHrpttitétvl ellené­ben mega4$4Cs ezt íz felirvcpaizisnetst. X tartgiyatetso ttarj up magpap ftttrvrsds­.y Tizc&Kizoit&S is rése ívesz­nek, így haldoklik a háború. És ezerszeresen ör­vendetes, hogy ez ujabb pacifista szellemmel van telítve a népkormányhoz csatlakozott ma­gyar néphadsereg is. Ernick eklatáns bizo­nyítéka, hogy Lindner ezredes honvédelmi miniszter, amikor ma átvette hivatalát, kije­lentette, hogy a hazatérő katonák leszerelése könnyen fog történni és hogy a jövőben ha­sonló problémák már nem fognak gondot okozni a kormánynak, mert az új honvédelmi miniszter kijelentése szerint a háború után nem fogunk állandó hadsereget tartani. A permanenciában lévő Károlyi-kormány intézkedésére Szekerlét, Szterényit és Pázsonyit, saját testi biztonságuk érdekében, ma este őrizet alá vették. A győztes szabadságmozgalom immár hivata­los vezetőségét, a Károlyi-kormányt ebben a cselekedetében semmiféle személyes gyűlölet

Next