Pesti Napló, 1919. október (70. évfolyam, 116–142. szám)
1919-10-01 / 116. szám
Szerda Az entente a balti tartományok kiürítését követeli Nocdent tábornok jegyzéke a német kormányhoz Berlin, szeptember 30. Noudent tábornok jegyzéket intézett a németkormányhoz a balti tartományok kiürítése ügyében. A jegyzék egyebek közt ezeket mondja: A szövetséges és társult kormányok kijelentik, hogy addig az időpontig, amikor megállapíthatják, hogy igényeik mindenben kielégíttetnek, nem vehetik figyelembe a német kormánynak Németország élelmiszer- és nyersanyagellátására vonatkozó indítványai egyikét sem. Ennek következtében utasítást adtak, hogy ez indítványok egyikének se adjanak helyt. Egyebekben a szövetséges kormányok azokat a pénzügyi könnyítéseket, amelyeket a német kormány a szövetséges kormányoknál vagy azok állampolgárainál el akar érni, meg fogják tagadni. Ha ,a német kormány továbbra sem teljesíti kötelezettségeit, akkor a szövetséges hatalmak minden nekik szükségesnek látszó intézkedést megtesznek, hogy biztosítsák a fegyverszüneti szerződés említett rendelkezéseinek teljesítését. A Deutsche Allgemeine Zeitung azt a megjegyzést fűzi a jegyzékhez, hogy a német kormány nem kísérli meg azt, hogy ellentétbe helyezkedjék az általa elfogadott egyezménynyel s ezt az intézkedések egész sorával bizonyítja. Ilyen körülmények között remélhető, hogy azokat a kényszerrendszabályokat, amelyekkel Németországot megfenyegetik és amelyek Németország romlását jelentenék, a blokád felújítását és az élelmiszerbehozatal meggátlását, nem fogják valóra váltani, ha a szövetségesek azt a meggyőződést szerzik, hogy a birodalmi kormány az akarat és a tett minden eszközét felhasználja a szerződés teljesítésére. Berlin, szeptember 30. Megbízható hír szerint von der Goltz tábornokot, mivel az a törekvése, hogy a csapatokat a balti tartományokból való visszavonulásra bírja, eredménytelen maradt, végleg visszahívták. Hock János levelei a pozsonyi börtönből (Saját tudósítónktól.) Hock János, az októberi forradalom nemzeti tanácsának elnöke a proletárdiktatúra alatt verőcei házában húzta meg magát. Július közepén azután külföldre akart menekülni, de csak Pozsonyig jutott el. A csehek ott elfogták és börtönbe került Hosszú nyolc hétig ült fogságban, előbb a Városbörtön ablaktalan odújában, majd hetek múlva a hajléktalanok menhelyén. Miközben Budapesten arról beszéltek, hogy ő is áldozata lett a vörös hóhéroknak, családjának tagjai nyugodtan cáfolták meg a rémhíreket, mert tudták, hogy Hock János biztos, nagyon is biztos helyen ül. Ő maga értesítette sorsáról rokonait a fogságból kicsempészett leveleiben. Alkalmunk volt ezeket a leveleket látni s érdekes dokumentumokat adunk közre, amikor a magyar nemzeti tanács egykori elnökének a börtönben kelt írásai közül az utolsót, amelyet a minap kapott meg Hock családja, az alábbiakban közöljük: Pozsony, hajléktalanok menhelye. Levelemért, amelyet most írok, olyan kerekre bízom, hogy a régi magyar posta megbízhatósága sem volt ennél megnyugtatóbb. Bárczy István viszi hozzátok e sorokat, akit a jó Isten a nyolcadik héten az én vigasztalásomra küldött hozzám. Az első reménysugár a bujdosás sötétségében. Azt hiszem, a derengést követni fogja nemsokára a teljes verőfény. Milyen boldogság nyugodtan bevárni az eseményeket és élesen megfigyelni, hogy alakul ki a legszomorúbb helyzetből a legkívánatosabb és csüggedés és zúgolódás nélkül tudjuk bevárni a gondviselés döntését. Csak akkor látjuk be, hogy az egyedüli jó út az volt, amelyre a fájdalom ostorával kergettek bennünket. Keserű tűzcseppeket itattak velünk, de az volt az egyedül hatályos orvosság. Sokszor rájövünk, hogy a meg nem hallgatott imádságokban rejlik az Isten legnagyobb kegyelme. Az én fogságom lelki hasznát máris világosan érzem. A hullámhegyről az örvények fenekére jutottam. Az életnek egész átmetszetét mutatta meg a sors rövid féléven belül. Styx Jankónak van igaza, aki közönyös arccal énekli a pokolban: „Voltam király Beádéban“. Igazán mindegy. Tünemények vagyunk a láthatatlan, de örök valóságok világában. Előre kiosztott szerepeket játszunk a földön, és a nagy rendező előtérbe tolt, vagy a sülyesztőben tüntet el bennünket. Kétlábú fonográfmasinák susognak vagy menydörögnek, ahogy a lemezükre rákarcolták, mielőtt a gyárból forgalomba kerültek. Ma már azt mondom, jó volt a nyolc heti fogság. Aki még nem próbált meg valamit, az mit tud? — kérdi a szentírás. Milyen más szemmel nézem én ma már az emberek nyomorúságát! Én is gázoltam az élet sötét mélységeiben az erkölcsi elaljasodás posványaiban szenvedő testvéreim között. Emberek azok is és darócruhás rabok bilincsei között hány tiszta lélek senyved. Megtanultam, hogy van olyan szoba is, melynek nincs ablaka. De négy heti szenvedés után áthoztak a hajléktalanok menhelyére. Ez már haladás. Van ablakos szobánk és pompás szalmazsákunk. A férgek is jóval kevesebbek. Hogy lázongtam még négy-öt héttel ezelőtt. Csodálkoztam, hogy a vajas fejemmel estem le a sárba. Jókor jött ez a cseh-szlovák jegeszuhany, amely egyszerre kijózanított. Elgondolkozom, ha én egyenesen kijuthattam volna Svájcba, hogy rohantam volna már haza, hogy részt vegyek az új alakulásokban. De a jó Isten lekötött. Lekéstem a vonatról, amelyen biztos veszélybe rohantam volna Az a sárban fetrengő politikai birkózás, amely a világ derültsége között a magyar arénában folyik le most, utálatos és megdöbbentő. Még most is pártoskodnak! Még most nem tudnak eszükre térni! A vörös terror után, amelyről csak undorral beszélhetünk, ugyanazt a terrort alkalmazzák, — de fehérben. A durva lelkek őrjöngése után jönnek a finom lelkek, hasonló eszközökkel. Eddig a zsidó öletett. Most öljük mi a zsidót. Pusztítsuk ki a megtévedteket, mert mi nem javítani, hanem gyilkolni akarunk. A kereszt alatt, — keselyűs kézzel. Jaj a legyőzötteknek! Nem akarok résztvenni a pusztulás ezen utálatosságaiban. Nem megyek haza, még ha utcasepréssel is kell kenyeremet keresni az idegenben. Nem, mindaddig, mig a gyújtogató fáklyát világosságnak tekintik otthon, mig a fegyver helyett ásót és kalapácsot nemvesznek ismét kezeikbe. A jövő év végéig fog szerintem elhúzódni a megcsillapodás. Majd akkor megyek. Nem politizálni, hanem hirdetni új eszményeket és új erkölcsöket. Krisztus keresztjének ideáljait, az egyetemes emberszeretetet, amely a faji, nyelvi és vallási ellentétek fölé tud emelkedni. Úttörője akarok lenni az egyszerűségben, az igénytelenségben, a munkában, a jövendő világnak. Minden erőmmel kiegyenlíteni és összeforrasztani akarok, hogy a hegycsúcsokat ledönthessük, a völgyeket betömhessük és ne legyen a földön lenézet és megvetett munka és ember. (Hosszasan szövi tovább ezt a fonalat, majd visszatér levelének kiindulási pontjára.) Most veszem észre, mennyire eltértem szán■ dákomtól. Arról az örömről akartam írni, amely Bárczy látogatásával fénybe borította börtönszobámat. Ő az első ember, aki Pozsonyban felkeresett és érdekemben magát exponálta. Igazi jó barát. Hűségét e nehéz idők próbálták ki. Ezért a pillanatért érdemes volt nyolc hétig szenvedni. Ő adott lökést kiszabadulásomhoz, amely pár napon belül várható. Hogyan mehetek ki külföldre, még mindig nem látom tisztán. A jövő esztendő is szomorú lesz, de már nem olyan siralmas. 1920 után pedig már megyünk kifelé a nyomorúságból. Akkor már én is hazamegyek. Ma még nem vagyunk a fenéken. Addig pedig nem emelkedhetünk, míg a mélység legmélyét is meg nem jártuk. Át kell mennünk rajta. Ugye, hogy minden beteljesedett, amit előre megmondtam? A vörös rémuralom július végéig tartott Ez a fehér valamivel hosszabb lesz, de ennek is vége fog lenni. Csak azt sajnálom, hogy Krisztus keresztje alatt szervezik a gyűlöletet és a vallást ismét belekeverik apolitikába. Igazán érik a talaj, hogy a csalódásokban összetörött nemzetet újra megtisztítsuk egy erkölcsi forradalom révén. Ez lesz a politikai és szociális forradalomnak a befejezése. A vérkeresztség után jönni fog a tűzkeresztség. A lelkeknek újjászületése a szeretetben és az igazságban. Mikor az ország függetlenségét proklamáltuk és négyszázéves küzdelmeink sikeréhez értünk, ahelyett, hogy porba borulva esküdtünk volna fel, hogy ezt a független hazát munka és becsületes szorgalom által naggyá teszik, elkezdtek rabolni. Mindjárt láttam, hogy ez nem az alkotások ideje. Ezért nem fogadtam el sem hivatalt, sem elmet, sem Méltóságot. A forradalomban az én alakomhoz nem fért gyalánosanúsítás. Oly egyszerű szegénységben vonultam vissza, mint voltam azelőtt... Lesz még egyszer ünnep a világon... És ha ez a nép keresztül megy a tisztító tűzön, nemzet lesz belőle! Meglátjátok, hogy igy teszi Csókol mindnyájatokat ! -t •t Néhány nap előtt ki is szabadult a cseh fogságból Hock János. Rokonai most kapták a hírt, hogy elutazott Pozsonyból, de hogy jelenleg hol tartózkodik, még nem tudják. PESTI NAPLÓ 1919. október L 3 Feloszlatják az olasz kamarát A fiumei konfliktus — Ellentét Nitti és Tittoni közt D‘Annuuizió önkéntes expedíciója, amelylyel a békekonfemicia határozata ellenére elfoglalta Fiumét, nehéz helyzet elé állította a Nitti-kormányt. Wilson és a békekonferencia határozattal követeli, hogy Fiumét ürítsék ki, és adják át a népszövetséginek. — Tittoni nem is titkolta a kamara előtt, hogy Amerika gazdasági blokád alá helyezi Olaszországot s a népszövetségből is kizárja, ha nem hajlik meg a békekonferencia határozata előtt — de D'Annunzio, ismerve a hadsereg hangulatát, nem hajlandó tárgyalni a Niti-kormánynyal, noha Jugoszlávia már katonai intézkedésekkel fenyegetődzik. Ilyen körülmények között vetette fel a kamara vasárnapról hétfőre virradó éjjel tartott ülésén Nitti miniszterelnök a bizalmi kérdést, hogy megkapja a Ház felhatalmazását a fiumei kérdés elintézésére. A Ház bizalmat is szavazott Nittinek, de olyan csekély szótöbbséggel, hogy Nitti nem merte magára vállalni a felelősséget és a parlament feloszlatását javasolta a királyinak. Nitti azt reméli, hogy a vállasztások eredménye szilárd támaszt biztosítana a kormánynak későbbi határozatai számára. A fiumei konfliktussal van kapcsolatban Tittoni lemondási szándéka is, amelyről egy luganoi távirat számol be. Távirataink a következők: Róma, szeptember 30. (Szikratávirat.) A minisztertanács javaslatot terjesztett a király elé, hogy a parlamentet oszlassa, fel és az új választásokat írja ki. 1. Bécs, szeptember 30. A" Neues Wiener Tagblattnak távirat oztzák Likganóból. A Popolo d'Italia értesülése szerint Tittoni erősen elhatározta, hogy lemond, mert közte és Nitti miniszterelnök között áthidalhatatlan ellentét van. Versailles, szeptember 29. A párisi reggeli lapok szerint a délszláv kormány elrendelte szeptember 26-tól kezdődőena két hetes teljes határzárt. Az angliai nagy vasutassztrájk Személyszállítás és postaszolgálat repülőgépen Angolországban kitört a vasutasok nagy sztrájkja, melyre már régen készültek. E nagy bérharcnak az a fő oka, hogy h a kormány nem akarja valamennyi vasúti rendfokozatot ugyanazon a fizetési alapon állandósítani, mint ahogyan a mozdonyvezetők fizetését már állandósították. Az angol kormány katonai intézkedéseket tett a sztrájk letörésére s a sürgősebb postaszolgálat lebonyolítására repülőgépeket alkalmaz. Egy angol részvénytársaság légi személy- és postaszállító szolgálatot szervezett. A sztrájkban 964.500 vasutas vesz részt. Berlin, szeptember 30. A Deutsche Allgemeine Zeitung-nak jelentik Hágából. Az angol kormány megtiltotta, hogy Angliából kőszenet kivigyenek, hogy ezzel is megnehezítse a vasutasok sztrájkját. A Daily Herald című munkáslap azt mondja a kormány katonai intézkedéseiről, hogy a munkások valamennyi szállító- és bányamunkás azonnali sztrájkjával torolnák meg, ha a katonaság segítségével akarná a mostani sztrájkot megtörni. Amsterdam, szeptember 30. A londoni Reuter-ügynökség jelenti: A sztrájk Pelewnksben komoly helyzetet teremtett A tárnák