Pesti Napló, 1919. november (70. évfolyam, 143–168. szám)
1919-11-19 / 158. szám
gy Széria A franciaországi választások eredményét előre lehetett látni, hiszen a nemzeti blokk "vezére Clemenceau, a győzelmes Franciaország vezére is egyben, az ő páratlanul népszerű nevével indult a választási küzdelembe a nemzeti blokk s ez a név meg is hozta számára a győzelmet, olyan győzelmet, amelyhez foghatót kevés kormány és kevés párt tudott eddig felmutatni. Olaszországban is vasárnap volt a választási küzdelem. A választás, amelyben — mint már megírtuk — Giobili pártja, a szabadelvű párt, a keresztény népipárt és a szocialistáik mérkőztek egymással, a római jelentlések szerint zavartalanul, nyugodtan folyt le. Eddig pontos adatokat nem lehet tudni a választások eredményeiről. Rómában, ahol a választóknak csak egyharmad része szavazott, — hír szerint — a katolikus néppárt jutott győzelemre. Milánóban a választóknak mintegy hetven százaléka vett részt a szavazáson, Firenzében pedig csak a választók egyötöde tett eleget alkotmányos kötelességének. Fiuméban is vasárnap volt a választás, de az eredmény még itt sem ismeretes. A fiumei olasz parancsnokság hirdetményt tett közzé, hogy a választás teljes szabadságát biztosítja. Választó minden 120. évét betöltött férfi és nő, akár tud írni és olvasni, akár nem, ha fiumei illetőségű. Belgiumban szintén vasárnap járultak az urnák elé a választók. A választási küzdelem itt is incidens nélkül folyt le. Mint Brüsszelből táviratozzák, az eddig beérkezett jelentések szerint az új kamarában 79 katolikus 38 liberális és 67 szocialista fog helyet foglalni. Eszerint a katolikusok mintegy 15, a liberálisok 8 kerületet vesztettek a szocialisták javára. Mindazonáltal a katolikus csoport lesz a legerősebb a parlamentben. • amerikai szenátus egymásután szavazza meg az ellenzéki szenátorok fenntartási javaslatait a békeszerződés vitája során. A szenátus — s ez egyáltalán nem meglepetés — szinte pontról-pontra megváltoztatja a békeszerződést és Wilson művét a népszövetségi szerződést is, s mint a Times írja, még az sem biztos, részt fog-e venni egyáltalán Amerika a népek ligájának szervezési munkálataiban. Az Uniónak a népszövetség szervezésében való részvétele hovatovább mind kétségesebb s még az is egészen bizonytalan, milyen áláspontot fog elfoglalni a szenátus a francia-amerikai szerződés tekintetében. Több szenátor úgy nyilatkozott, hogy Amerikára nézve jobb volna, ha nem avatkozna újabb európai ügyekbe. Ilyen körülmények között érthető, hogy Wilson elkeseredésében olyan kijelentést tett, hogy ezt a megcsonkított békeszerződést nem hajlandó aláírni. A demokrata párt egyetért az elnökkel, mert — mint a Daily Mail írja — a demokrata szenátorok kijelentették, hogy a megcsonkított békeszerződés ellen fognak szavazni. Azonban remélik még, hogy a republikánusok engedni fognak. Egyébként most már néhány napon belül el kell dőlnie a dolognak, mert a szenátus elfogadta Lodge szenátor javaslatát a vita berekesztésére vonatkozólag. Egy-két nap múlva tehát meg fogjuk tudni: ratifikálja-e a békét az Unió. Budapest, november 13 — Az ungvári vasutasok nem tesznek hűségeskik a cseheknek. A pozsonyi „Magyar Újság" jelentése szerint az ungvári vasutasok megtagadták a cseh-szlovák hűségeskü letételét és memorandumot nyújtottak át a kormánynak, amelyben követelik, hogy emeljék fizetésüket, mert ily csekély fizetésért nem hajlandók tovább dolgozni. Tiltakoztak az ellen is, hogy a nem szlovenszkói, -- igy nevezik a csehek a felvidéket, — illetőségű vasutasokat kiutasítják a városból és elrekvirálják lakásukat. PESTI NAPLÓ 1911. november 110. Történekas beszéd a pártközi konferencián Sir George Clerk a., entente teljhatalmú megbízottja a tegnapi pártközi értekezletet angol nyelven nagy beszéddel nyitotta meg, amelynek főbb részei a következők: Uraim! Felkértem önöket arra, hogy ma délután velem itt találkozzanak, minthogy ki akarom fejteni önök előtt és önök révén Magyarország népe előtt oly tisztán, amennyire csak tudom azt a problémát, amely előtt áll most az önök országa. (Milyen legyen a kormny) Amint önök tudják, a békeértekezlet legfőbb tanácsa azzal bízott meg engem, hogy békemisszióval jöjjek Budapestre. Magyarország békét kíván, a szövetségesek békét kívánnak, Európának békére van szüksége. Békétazonban csak olyan feltételek alatt lehet kötni, amelyek a béke tartósságának biztosítékait adják meg. A szövetségesek azt mondják, hogy ha Magyarország békét kíván velük, akkor a szövetségeseknek bizonyosoknak kell lenniök afelől, hogy az az ideiglenes kormány, amelyivel a tárgyalásokat megkezdik, megfelelő módon képviseli nemcsupán a politikai élet valamennyi nagy irányát, hanem az országnak összes életbevágó fontosságú anyagi érdekeit is; ez a kormány olyan legyen,hogy önmagában hordja a választanok teljes szabadságának és pártatlanságának biztosítékát, mert ezeknek a választásoknak eredményétől függ Magyarországnak jövendő alkotmánya. Bárminő nagy legyen az egyik pártnak többsége az országban, a szövetségesek ragaszkodnak ahhoz, hogy a kisebbség ugyancsak képviselve legyen ebben az ideiglenes közigazgatásban, amelynek feladata annak a hídnak a megépítése, melyen keresztül Magyarország át tud vergődni azon a posványon és mocsáron, amely ma ellepi. (Két félreértés) És itt engedjék meg önök, hogy két komoly félreértést helyesbítsek, amelyek hivatalos nyilatkozatban is kifejezésre találtak. Az egyik az, mintha a Magyarországgal megkötendő békére talán még sürgetőbb szükségük volna a szövetségeseknek, mint Magyarországnak. Kérem önöket, ne adják át magukat efféle illúzióknak. Mi bizonnyal valamennyien helyét kívánunk, azonban a szövetségesek minden nehézség nélkül, könnyűszerrel túl tudják magukat tenni azokon az aránylag csekély jelentőségű kényelmetlenségeken, amelyeket a békekötés meghiúsulása jelentene. Azonban ugyanezt mondhatja-e Magyarország is? Kérdezzék meg a pénzügyminisztert! Kérdezzék meg a háziaszszonyt, edd nem tud sót vásárolni. A másik félreértés az, hogy a szövetségesek igyekeznek beleavatkozni Magyarország belünkéibe. Ez nem áll. Azonban a szövetségesek azt mondják Magyarországnak: „Ha az ország belyét akar, a feltétel, amely mellett a tárgyalások megindulhatnak, a következő: ideiglenes és koalíciós közigazgatás, amely biztosít bennünket a szabad, pártatlan és demokratikus választásokról. (Friedrichnek távozni kell) Teljesen felismertem a magyar nép nagy többségének érzelmét. Én volnék az utolsó, aki szembeszálllna azzalt, ami keresztény és ami nemzeti a magyarság érzelmi világában. Azonban az ország történelmének ezen válságában a keresztény és nemzeti fogalmaknak a legtágabb értelmezést kellene adniok, ami sok esetben személyes áldozatokat jelent. Magyarországnak több mint három hónapon keresztül olyan kormánya volt, amelyet a szövetségesek nem ismertek el, mivel ez a kormány akkor, amidőn a hatalmat megszerezte, a dinasztia egyik tagját hívta meg az állam kormányzójául. A szövetségesek azt kívánták, hogy a kormányzó vonuljon vissza és — ezt elismerem — a kormányzó Magyarország üdvéért egy nagy tradíció méltóságával ebbe beleegyezett. Azonban a kormánynak a feje, aki őt meghívta, hivatalában maradt és ennek következtében azoknak az elveknek képviselőjévé tette meg magáit, amelyeket a szövetséges népek örökre a Habsburgok és Hohenzollernek nevével fognak azonosítani. Ez az oka annak, amiért a szövetségesek nem ismerhetik el a kormányt mai formájában. Amidőn a szövetségesek visszautasítoák József főherceg elismerését, ennek semmiféle személyes éle nem volt. Semmiféle személyes éle nincs most sem annak, amidőn visszautasítják a jelenlegi miniszterelnök elismerését. A szövetségesek visszautasításának nem az az oka, hogy a miniszterelnök a keresztény nemzeti blokk vezetője. Ám térjen a miniszterelnök helyére vissza, mint a nemzet vezére, akit mint ilyent egy szabad nép szabad szavazata állít helyére és jogát el fogjuk ismerni. A szövetségeseknek azonban bizonyosoknak kell lenniük afelől, hogy az egész népnek egyforma módja volt akaratának kifejezésére. Ez okból a szövetségesek azt követelik, hogy még az esetben is, ha, amint azt fellítják, a jelenlegi kormány mia a népnek nyolcvan, sőt kilencven százalékát képviseli, a megmaradó résznek egy ideiglenes koncentrációs kormányban képviseletet adjanak. A szövetségesek készek a választásra és a végeges kormány megalakítására, mihelyt lehetséges. Abban a pillanatban, amint a szövetségesek által elismerhető ideiglenes koalíciós kormány megalakul, a választások megkezdődhetnek és a béketárgyalásokmegindulhatnak, ameddig azonban a jelenlegi kormány változatlanul megmarad, addig a szövetségesek elismerésüket megtagadják. A nép véleményének ilyen kifejezése mögött nem csupán Magyarország szava állana, hanem az egész világ szánkódója. Bizonnyal erőfeszítésre érdemes cél. (Magyarország maga rohan vesztébe) Ha azonban a magyarok maguk nem találnak kivezető utat a mostani zsákutcából, akkor az én kötelességem újra ráirányítani a figyelmet, mi forog valójában kockán. Ha lesz a jövőben valami, amiért az önök között töltöttt idő alatt tanu,sükete ma eltartásom miatt szemrehányással illethetem magamat, akkor ez nem lesz más, minthogy talán túlságosan együtt éreztem önökkel a tekintetben, hogy mire van szükségük és túlságosan együtt- éreztem az önök szenvedéseivel. Ha azonban ki- nyújtott kezemet nem ragadják meg, ha fáradozásaimat a gyengeség jelének és alkudozási lehetőség,nek tekintik, akkor Budapestet nyugodt lelkiismerettel hagyom el, de azzal a szomorú tudattal, hogy Magyarország maga rohan vesztébe. Remélem, önök tudják, hogy mindez mit jelent. Ez nem csupán azt jelenti, hogy én hagyom el Budapestet e hét végén, hanem azt is, hogy a szövetségeseknek Magyarországgal minden relációja megszűnik, mert a szövetségesek Magyarország magatartásátegyedül úgy értelmezhetik, hogy Magyarország nem akar békét és azt hiszi, hogy segítség nélkül is magához térhet. Ez azt jelenti, hogy Magyarország minden szimpátiát elveszít a szövetségeseknél. A szomszédos országokat, amelyek mint a nagyhatalmak szövetségesei küzdöttek és szenvedtek a háborúban, segíteni fogják, hogy újonnan szerzett területükön konszolidálják aviszonyokat, Magyarországot azonban magára hagyják, hogy fűtőanyag, pénz, szállítóeszköz és nyersanyag nélkül nézzen szemébe jövőjének. Csak azzal a kívánsággal jöttem ide, hogy országuknak segítségére legyek. Többet nem lehetene. Egy nemzetnek politikája az illető nemzetnek kezében van és saját magában hordja jutalmát vagy büntetését. És én épp oly sikerrel kísérelhetném meg a gleccsert elháríthatatlan útjában feltartóztatni, mint egy egész népet visszatartani attőt£ hogy öngyilkosságot kövessen el. Sajnálatom csu-pán egy derék és becsületes nép áldozatainak és elháríthatatlan, szenvedésének szól. A magyar néninek magának feladata az, hogy megtalálja a kivetezető utat és valahogyan bízom abban, hogy meg fogják találni.. Az a szellem, amely önöket tegnapi töltötte el, át fogja önöket segíteni e feladaton. KÜLFÖLDI HÍREK Judenics tábornok lemondott Páris, november 13. A Daily Mailnak Jol Hmak Heilsingforsból, hogy Judenics fekészit a főparancsnoki tisztről. UISTJa "Laidener tábornok, az észtországi hadsereg parancsnoka. A lap szerint Judenics aziért mondott le, nehogy az orosz hadsereget Észtországban internálják. Az észtországi csapatok mégsem tágitalniaik attól a szándékuktól, hogy a határon átözönlő csapatokat internálják. Bukarest, november 18. A Dácia-ügynökség jelenti Belgrádból. A közelmultban gróf Bobrinszky vezetése alatt Belgrádban orosz komité alakult, amelynek kimondott, célja: a fegyveres csapatok szervezése az orosz bolsevizmus letörése céljából. Valószínű azonban, hogy ennek a bizottságnak más politikai oélja is van és többek közt akcióra készül Besszaráb'ádnak Romániához, való csatolása ellen. Az. osztrák keresztényszoerallaták a nemzeti ejrgségek 4 Bécs, november 18. A Reichspflost vezető helyen közli a keresztény« szocialia V. párt ötödik gyűlésén elfogadott párt* programm szövegeit. A program ezt mondhat: