Pesti Napló, 1919. december (70. évfolyam, 169–193. szám)

1919-12-04 / 171. szám

V / V . Budapest, 1919 /­­ 70-ik évfolyam, 171. szám. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra_1­20 kor. — iill. Negyedévre 66 « — « Fél évre— 110 « — « Egész évre 220 « — « Egyes szám ára: Budapes­ten, vidéken és a pálya­udvarokon­ 80 fillér. Csütörtök, december 4. SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL« Budapest, Rákóczi-út 18. TELEFON: József 62—30, 62—31, 62—32, 62—33, 62—34. Nyomda­ 39. Felelős szerkesztői József 62-36. Igazgatóság: József 62—35. / Halasztást,­ nek a küldöttek,? — K­ép: A béketárgyalásra való meghívás nem ta­lált váratlanul senkit. Abban a pillanatban ese­dékessé vált a szövetségesek invitálása, amikor az entente kívánságának megfelelő kormány alakult. A jegyzék, amelyet Bandholtz tábornok átnyújtott Huszár Károlynak, ú­gy szól, hogy a magyar kormány a legrövidebb időn belül küldje el megbízottait Neuillybe. És a kormány — mint értesülünk — kénytelen volt halasztást kérni a szövetségesektől a békedelegáció elindí­tását illetőleg. Több, mint egy esztendeje sóvár­gunk a béke után, ettől várjuk sorsunk jobbra fordulását, a blokád alól való feloldást, tönkre­ment gazdasági szerveink meggyó­gyítását. Jog­gal hihette tehát mindenki, hogy mire megér­kezik a meghívó, a politikusok, katonák, gaz­dasági szakértők, etnográfiai, geográfiai tudó­sok, statisztikusok készen lesznek munkájukkal, egybe lesz állítva a delegáció, amelyet már vár a fűtött vonat. Ehelyett bizonytalanságot lá­tunk, késedelm­eskedést és azt a ten­denciát, hogy nálunk miért a béke ügyéből is politikai torzsalkodást és személyes­kedést csinálnak. Nem akarjuk megnehezíteni a kormány nehéz munkáját, de ki kell jelente­nünk, most nem az a fontos, hogy a pártok kép­viselői milyen számarányban lesznek képviselve a békedelegációban, nem kell vele törődni, hogy a pártok mit szólnak az egyik kiküldötthöz és hogyan intrikálnak a másik ellen, csupán az a szempont döntő, hogy a legtehetségesebb és leg­kitűnőbb politikusainkat és gazdasági férfiain­kat küldjük ki, azok képviseljenek bennünket Parisban, akik legtöbbet tudnak kiharcolni en­nek az agyonnyomorított, szerencsétlen nem­zetnek. * Párisban nagyon rövid határidőre remélik a magyar béke megkötését. Az Intranzigeant például azt hiszi, hogy a magyar békét már december 15-én aláír­hatják. Ezzel szemben magyar politikai körökben az a nézet, hogy a békedelegáció a legjobb esetben is csak három hét múlva utazhat el Neuillybe. A kormány százhatvan tagból álló küldöttséget szeretne kiküldeni, amelybe be­le­értetnek (termé­szetesen a segédszemélyzet is. Azonban már érke­zett egy félhivatalos értesítés, hogy a békekonfe­rencia vezetősége e számot magasnak tartja és legfeljebb nyolcvan tagból álló küldöttséget tart szükségesnek. A kormány előbb beterjeszti a meg­hívandók névsorát, erre válasz érkezik Párisból és csak azután mehet ki a delegáció. A delegáció elnöke, gróf Apponyi Albert mel­lett jelentős szerepet fognak még­­ játszani gróf Bethlen István, gróf Teleki Pál és Giesswein Sán­dor is. A kormánynak az a szándéka, hogy minden párt egy képviselőjét delegálja a küldöttségbe és igy ebben mint politikai pártképviselők vesznek részt, a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjának, az Országos Nemzeti Pártnak, a Nemzeti Demo­krtapártnak, az Egyesült Kisgazdapártnak,s a Szo­ciáldemokrata pártnak képviselői is. Képviseletük lesz a Magyarországban élő ruténeknek, ro­mánoknak, tótoknak, jugoszlávoknak, németeknek, sőt vendeknek is. A kormány több oly közéleti férfiút is ki akar küldeni, akik jelenleg internálva vanna­k, így esetleg Apáthíj Istvánt is, s most indult meg az eljárás, hogy ezek éppen ezért visszanyer­jék mozgási szabadságukat, s a kormá­ny elindítására is,állva­ veletet kapnak a nemzetiségek is A gazdasági ügyek előadói a következők: báró Lersch Vilmos államtitkár, aki a kereskedelmi vo­natkozású kérdések és megkötendő gazdasági szer­ződések referense, Valkó Lajos államtitkár, aki a pénzügyi és főként valutáris kérdések referense, K­aisz Andor miniszteri tanácsos, aki a földműve­lésügyi és agrár­szerződések előadója és végül Kál­­lay Tibor miniszteri tanácsos, aki a jóvátételi ügyek előadója. Bartha Richárd államtitkár, mint jogi ta­nácsadó vesz részt s főként az F5 feladata a szerző­dések fogalmazása. A hadsereget egy magasabb rangú tiszt fogja képviselni. A hogy kicsoda, még nincs eldöntve. Mellette fog még működ­ni báró Láng Boldizsár vezérkari alezre­des, mint a fegyverszüneti bizottság anyagá­nak szakértője. A személyzeti ügyeket Pruznovszky Iván követségi tanácsos intézi. A legérdekesebb és legfontosabb anyagot gróf Teleki Pál állította ös­­­ze, aki szemléltető térképekkel, statisztikai kiu­tatásokkal és óriási anyaggyűjteménynyel fogja nemcsak bizonyítani, de illusztrálni is a magyar nemzet igazát a nemzetiségekkel szemben és azt,'' hogy a kontemplált területi megcsonkítások sem a történelmi igazságnak, sem a nemzetiségi elvnek, sem a gazdasági fenmaradhatás leheetőségeinek nem felelnek meg. E munkánál Rétky­­V­­irigurovitz voltak főként segítőtársai. A bizottság kiegészíti magát az összes gazda­sági érdekkörök képviselőivel és így minden körül­mények között részt vesz e bizottságban az OMGE, az OMKE, a Gazdaszövetség, a GYOSZ megbízottja, a kereskedelmi és iparkamarák, a létesítendő föld­mivelésügyi kamarák megbízottja és a munkásság képviselője is. A delegáció ünnepélyes jelentkezése után a formaságok vagy két hetet vesznek igénybe s ez­alatt lesz alkalma tanulmányozni a bizottságnak az átnyújtott békefeltételeket. A döntés idejére há­rom-négy napra minden valószinüség szerint kiutazik Neuillybe Huszár Károly minisz­terelnök is. Egyébként állandó távíró, telefon és szikratáv­író összeköttetést létesítenek Neuilly és Budapes között, úgy, hogy a bizottság állandó, közvetlen érintkezésben állhat a kormánynyal. A bizottság valószínűleg harminc napig fog Neuillyben időzni. zsen­­— Jugoszlávia szükségletének figye­lvetelável — a ezen elosztásáról. A magyar határok dolgában is érkezett egy ,párisi hír, amelyet azonban nagy fentartással kell fogadni. A párisi távirat szerint a csehországi la­pokban minduntalan felmerül az a hír, hogy a pá­risi békekonferencia a magyar határokat Magyar­ország javára ki fogja igazítani és hogy Magyar­ország az entente képviselőitől határozott ígéretet kapott arra, hogy meg fogják valósítani ezt az utólagos rendezést. A Temis nyilván cseh forrás, bár erre vonatkozólag a következő közleményt adta ki: Benes cseh-szlovák külügyminiszter, aki ez idő szerint Párisban időzik, kötelességének tartotta, hogy felhívja a legfőbb tanács figyelmét ezekre a célzatos híresztelésekre és az entente képviselői részéről az a határozott ígéret volt a válasz, hogy a békekonferencia döntése a jövendőbeli magyar állam határai tekintetében véglegesen meg van állapítva és egyáltalán nem tehet szó arról, hogy határokat Magyarország javára megváltoztassák. A Centrumpánt megalak­ulása Egyéni akciók a kommunista foglyok ellen Kiket nem vesz fel a Centrumpárt — Választás* Előkészületek (Saját épíitfuónktól.) A politikai világ ér­me­st elsősorban a békedeligálások foglalják le. Mennél jobban közeledünk a ma­gyar békeszerződés átnyújtásáik napjához, annál lázasabb izgalommal gondol most min­den jóérzésű magyar ember Pak­sra, ahol az or­szág sorsa néhány héten belül eldől. A békedelegáció utazásának előkészítése mellett eltörpülnek a politika egyéb eseményei. Az Országos Nemzeti Párt választmánya szer­dán ülést tartott és megállapította, hogy a mun­kapárttal való fúziónak úgyszólván semmi aka­dálya nincsen többé. A Gentrumpárt megalaku­lását szombatra várják. Nevezetes differenciák támadtak a keddi minisztertanácson a szocialisták és a hadveze­tésé­g között. A differenciák a kommunista fog­lyokra és internáltakra vonatkoznak. Csütörtö­kön újból minisztertanács lesz és ezen remél­hetőleg össze fogják egyeztetni a két nagy szem­pontot: a proletárdiktatúra igazi bűnöseinek kérlelhetetlen megbüntetését és az egyéni ak­ciók elfojtását Nem sza­bad menekülnie az igazsi'jj szalgál',tatás elől egyetlen bolsevikének sem, de nem szabad elvonni senkit sem törvé­nyes bírái elől. Végre-valahára ismét jogálla­mot kell csinálni Magyarországból.­­ A Nemzeti Párt a fúzió mellett Az Országos Nemzeti Párt választmánya szer­dán este ü­lést tartott, a­melyen P. Ábrahám Dezső ismertette a Nemzeti Társaskörből alakult politikai párt válaszát a fúzió dolgában és javasolta, hogy a választ a további tárgyalások alapjául fogadja el a választmány és küldjön id bizottságot a tárgya­lások lefolytatására. A bizottság tegyen azután je­lentést a tárgyalások eredményéről is az Országos Nemzeti Párt teljes értekezletén döntsön a fúzió is- nem f­igaloma tárgyában. A választmány Ábrahám javaslatát egyhangúlag elfogadta és a bizottságba a következőket küldte ki: Halászy László, Lakatos Gyula, Heinrich Dezső, ifj. Chorin Ferenc, Ábrahám Dezső, Platty György, Bartha Albert, Létay Ernő, Dingha Béla és Kmed­y Károly. Farkasházy Zsigmond felszólalt abban az irányban, hogy igen rossz szolgálatot tesznek a fúzió ügyének azok, akik egyes sajtóközlemények­ben úgy állítják be a tárgyalások folyamát, mintha a pártnak Lovászy-féle frakciója vagy bárki más az alakulandó új pártban a vezető szerepekből ki. IL . A magyar békedelegáció meghívása A magyar békedelegáció­ meghívásával kap­csolatban ma újabb hírek érkeztek Pak­sból a magyar béke ügyéről. Egy newyorki szikratávirat szerint az ötöstanács azért határozta el magát, hogy azonn­al meghívja a magyar békedelegációt, mert Sir George Clerk-nak jelentéséből kitűnik, hogy Magyarországon most szilárd kormány van. A legfőbb tanács valószínűleg elfogadja gróf Apponyi Albertet a magyar béke­delegáció elnökének, noha Apponyi kemény ember hírében áll még a magyarok között is. A legfőbb tanácsot most állandóan foglalkoz­tatja a magyar kérdés, így tegnap délelőtt a pécsi szénbányák ügye volt napirenden. A jugoszláv kormány ugyanis a maga szántóra kérte a bányák kiaknázásának j­ogát, a legfelsőbb tanács azonban úgy határozott, hogy a bányákból nyert szenet a jóvátételi bi­zottság szervező albizottságának utalják át

Next