Pesti Napló, 1920. február (71. évfolyam, 28–52. szám)
1920-02-25 / 48. szám
ig Szerda I PESTI NAPLÓ 1920. február 25. - ba tenni, hogy az alföldi mezőgazdaság a későbbi évekre is megóvassék a vadvizek nagyobb arányu kártételeitől? Értesülésünk szerint a ma esti,mp.csatertanács már foglalkozott az interpellációval és Rubniéki Gyula miniszter előterjesztésére elhatárolta, hogy a tiszavidéki vadvizek lecsapolására, illetve levezetésére a szükséges intézkedéseket megteszi, a munkálatok vezetésére kormánybiztost nevez ki, a szivattyútelepeket a kellő mennyiségű szénnel ellátja és a munkálatok költségeire egyelőre 300.000 koronát, folyósít. Károlyiék vád alá helyezése s vlegírtuk, hogy S az igazágügyminisztériumban 1 törvényjavaslaton dolgoznak Károlyi Mihály és rtinisztereik vád alá helyezése tárgyában. Politikaiknakan úgy vélik, hogy a Károlyi-kormány nem volt parlamenti kormány és ezért vád alá helyezést ellene a rendes bíróságnál kell keresni. Csak abban az esetben lenne helye törvény útján való vád alá helyezésnek, ha a Károlyi, és Berinkey-kormány parlamenti kormány lett volna, ilyennek azonban elismerni őket nem lehet. Ezért az illetékes politikai körökben az a felfogás merült fel, hogy Károlyiék ellen a rendes bírói utánfogják az eljárást megindítani. Az ESŐ kerület mandátuma kedden este isperes küldöttség járt fenn a keresztény egyesülés pártjában, hogy felajánlják az I. kereu*standátumát Csilléry Andrásnak. Csiléry kijelentette, ha a párt hivatalos jelöltnek jellnti ki, vállalja a jelöltséget. MMM és Jugoszláviai közeledése Vilsonná a világpopkában — Németország Anglia anyagi támogatását kéri . Az entente különböző tanácsai és értekezletei VaindeSodbót nem tudták megoldani az adriai korást". Silvaa probléma a vita során csak még bonyolultabbá vált. Most az olaszok közvetlen tárgyalások útján próbálnak megegyezni Jugoszláviával és erre vonatkozóan Södítványt is tettek a nagykövetek értekezletének. A Chicago Tribüne párisi tudósítójának értesülése szerint Nitti olasz miniiszterelnök kijelentette, hogy minden lehető engedményre hajlandó és kész barátságra lépni a jugoszlávokkal Noha Jugoszlávia élelmezése meglehetősen jó, adójövedelme nem elég az állami költségek fedezésére és Franciaország, Nagybriitannia meg Olaszország jólelkűségére van ráutalva, akik közösen ötven millió franknyi hitelt előlegeznek a közeljövőben azokra a kártérítési követelésekre, amelyeket Jugoszlávia a volt központi hatalmakkal szemben támiaszt. Jugoszlávia belpolitikai helyzete zavaros. A jugoszláv államférfiak jól tudják, hogy Nitti valószínűleg inkább hajlandó kompromisszumra, mint bármely más olasz államférfiú, aki esetileg helyébe lépne és ennek folytán érdekük, hogy mielőbb megegyezzenek vele. A jugoszláv és olasz kormány érzi, hogy ha a két érdekelt fél egymás között megegyezik, Wilsonnak a kompromisszum elleni kifogásai elvesstik létjogosultságukat. Bizonyos, hogy a körülmények olyanok, hogy mindkét részről komolyan kell kívánni ennek a veszedelmes vitának mielőbbi megszűntét. Ami Wilsonnak az adriai kérdéssel kapcsolabon az ententehoz intézett jegyzékét és az annak következtében az egész bércekérdésről megindult vitát illeti, a Temps-nak egy jelentéséből kitűnik, hogy az entente hajlandó Amerika álláspontját teljes mértékben honorálni. A francia lap ugyanis azt írja, hogy a béke kérdésében a szövetségesek és Amerika között teljes az egyetértés. Allen tábornok szavait idézi: „Semmit az Egyesült Államok nélkül." Mi türelmesen várunk, — írja a lap. — Franciaország és Anglia érdekei azt követelik, hogy Amerika távollétében semmiről se döntsenek Különben Washingtonban most egy asszony, Wilson felesége irányítja a politikát. Washington politikai köreiben semmi nem okozott a múlt héten akkora feltűnést, mint az a leleplezés, hogy Wilson felesége intézte férje betegsége idején az államügyeket és semmiféle állami ügyben nem történt intézkedés nélküle. A románok megkezdték a visszavonulást Csapataink szerdán átkelnek a Tiszán — Módosítják a magyar békeszerződést — Ellenmondó hírek az" népszavazásról Neuilly-i szisrffetávirat jelenti, hogy a matryiai békedeleütáció a békefelismételekére vonatkozó valamennyi címszjegyzékét beadta már. A külön szakértők és a személyzetnek az a része, amelynek jelenlétére Neuillyben így már nincs múlhatatlan szükség, gazdasági okokból hazautazott Budapestre. Hétfőn este kelt útra Paksból a társaság. Elutaztak többek között gróf Somssich László, Ottlik Iván, Hegedűs Lóránt, Bitó Pál, Zoltán Béla és Gerevich Tibor. Egy berlini jelentés szerint a nagykövetek értekezlete — hír szerint — elvben hozzájárult a Magyarországtól elszakítandó területeken megejtendő népszavazáshoz. ' f Állítólag vegyes bizottság fogja megvizsgálni, hogy mely területen legyen népszavazás. X X X x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x xxxxx xxxxx X X X X Mielőtt elkészülne a végleges válasz a magyar jegyzékre, az öeszes ellenjavaslatokat a londoni tanácskozás elé fogják terjeszteni. A „Hurmanité" a magyar békeszerződés messzemenő megváltoztatását kívánja. A „Daily Telegraph" úgy értesült, hogy a magyar békeszerződést gróf Apponyi ellenjavaslatai szellemében részben módosítani fogják. A határokra vonatkozó döntés mindenesetre kedvezőbb lesz, bár a lap értesülése szerint nem lesz népszavazás. Ugyancsak a „Daily Telegraph" írja, hogy statisztikai bizonyítékok szerint három millió magyar jut idegen uralom alá, éppen ezért Délkelet-Európa biztonsága és nyugalma megkívánja a magyar kérdés, sokkal igazságosabb szellemben történő szabályozását. Az ország romokban hever. A nemzetiségi engedményeken kívül tehát meg kell adni annak a lehetőségét, hogy az ország gazdaságilag újra megerősödjék. Nem szabad, hogy az entente egy újabb életképtelen államot teremtsen. A Tiszántúl kiürítése Félhivatalosan jelentik: A magyar kormány és a fővezérség többszöri sürgetésére a tiszántúli területnek a román csapatok által való kiürítése végre aktuálissá vált. A román csapatok ,e hónap 24.én hagyják el a Trenat-vonalak . Az ő beleegyezése nélkül senki sem léphetett a Fehér Házba. A kabinetben a legutóbbtörtént változásokat szintén neki tulajdonítják. Ő maga ajánlotta fel egy teaestélyen az amerikai hajózási bizottság elnökének a belügyi államtitkárságot. Ép egy teaestélyen határolták el Benson tengernagy kinevezését a hajózási bizottság elnökévé. E két m egyike sem találkozott magával az elnökkel. Wilsonné érdemeaz is, hogy" az "elmek "felgyógyulása után azonnal a legnagyobb erélylyel ragadta kezébe a kormány gyeplőit. Abban az irányban is befolyásolta már férjét, hogy harmadízben is pályázzék az elnöki állásra. Párisi távirat szerint a Le Soir állítólag jó forrásból arról értesül, hogy Németország Angliától és Amerikától anyagi támogatást kér gazdasági talpraállásának biztosítására és a békeszerződésből folyólag Franciaországgal szemben fennálló pénzügyi kötelességeinek teljesítésére. A német kormány hajlandónak nyilatkozott jövendő külpolitikája tekintetében Angliának és Amerikának garanciákat nyújtani. Németország kötelezettséget vállalna arra is, hogy Anglia és Amerika gazdasági terjeszkedését Közép-Európában, a Balkánon és Oroszországban nem fogja akadályozni. A lap szerint Németország javaslatai Anglia és Amerika irányadó köreiben lelkes fogadtatásra találtak, míg a francia kormány aggodalommal látja, hogy ezek a javaslatok végeredményben Franciaország gazdasági elszigetelésére törekszenek. A Tisza, és a Clemenceau-féle demarkációs vonal közötti terület március hónap első feléig a Vásárosnamény—Debrecen—Püspökladórsy— Mezőtúr—Hódmezővásárhely-vonalig szabadul fel. Az említett városokat saját csapataink szállják meg. Az utóbbi vonal és a demarkációs vonal közötti terület felszabadulása március második felében várható. A kiürítés és a megszállás további részleteire vonatkozólag a tárgyalások most folynak a fővezérség és a románok megbízottai között az ententemissziózókat. Ezek eddigi eredményeként megállapították, hogy a saját csapataink e hónap 25-én lépik át a Tiszát, a további előrenyomulások folyamán pedig mindenkor átlag hat-tíz kilométer széles semleges zóna fogja a román csapatokat saját csapatainktól elválasztani. Mind a katonai, mind a polgári hatóságok részéről minden, intézkedés megtörtént, hogy a fölszabaduló területeken a törvényes rend feltétlenül biztosíttassék , hogy a románok által kiürített területek minden rázkódtatás nélkül kapcsolódjanak be az anyaországba. AKIK nem mehem — Vidéki diákok panasza — A vükről mind sűrűbben érkeznek olyan, amelyekben az első éves diákok panaszkodnak amiatt, hogy az egyetem kapuit ebbena fél évben sem nyitják meg előttük. Az egyik levelet, mely jellemzően ismerteti ezeket a jogos keserveket, a következőkben adjuk: Tisztelt Szerkesztő Úr! Alábbiakban néhány reflexiót szeretnénk fűzni az elsőéves főiskolai hallgatók tanulmányai megkezdésének még mindig húzódó ügyéhez. A legutóbb kiadott rektori rendelet szerint, a három félévet veszítettek és az egyetemek karhatalmában lévő, már eddig is a főiskolába felvett diákok folytathatják tanulmányaikat. Ez nagyon, helyes és üdvös intézkedés a maga nemében. Szép, hogy előnyben részesítik ezeket a többiekkel szemben, ez azonban kizárólag a fővárosban lakó egyénekre szól, de a vidékiekről és számos budapesti illetőségűről igazságtalanul intézkedik. A vidéken tartózkodó diákok ugyanis épp úgy kivették a maguk részét a súlyos és nehéz feladatokból, mint az egyetemek karhalbamistái. Sokan kenyérkeresés gondjaiba merültek. Még többen vannak, akik önhibájukon kívül kénytelenek voltak odahaza lézengeni. Talán épp ezek a legsajnálatraméltóbbak. Szomorú és egyhangú napjaikba csupán az a halvány reménysugár vetődött, hogy „márciusban megnyílik az egyetem". De ez számukra most nemtárja ki kapuit, s a lesújtó hír kétségbeejti a szegénysorsunkat. X X X A csehek Prágában hatalmas szállodát vettek, ahol ingyen helyezik el a Tótföld diákjait, a románok kedvezményekkel és csábos ígéretekkel csalogatják az erdélyi fiatalságot Bukarestbe, ezalatt idehaza csupán plakátokat nyomtatnak halomszámra és a megmaradt magyar föld tudományszomjas diákjai nem bírják felérni az egyetem kapuinak magasra rakott kilincseit. Nem hogy idesegítenék a megszállott területek ifjúságát, de elidegenítik még a megmaradt részeken lakókat is.XXXXXXX XX X X X X X X X X X X A vidékiek természetszerűleg nem léphettek be az egyetemi karhatalomibei, s így ezért nem lehet őket büntetni. De ezenkívül célszerűtlen volna is a vidékieket távoltartani az egyetemtől, nemcsak azért, mert szeptemberben óriási torlódást idézne elő, ha a most lemaradó első évesek felszaporodnak az idén érettségizőkkel, de főképp azért, mert ez újabb terheket róna az arc úgy is agyonsanyargatott középosztálynál Ez megint egy év veszteséget jelentene ifjúságnnk életéből, egy olyan évet, amelyre nemcsak az egyénnek, hanem az országinak is szüksége van. Mert nem igazi hogy ,az országnak nincs szüksége tanult, okos, művelt emberekre. Sőt, most kell leginkább az új generáció nagyszerű iskolázottságára törekednünk, most kell leginkább néznünk arra, hogy jó orvosokat, lelkiismeretes drnátokat és ügyes mérnököket neveljünk. Azért meg kell nyitni még most az első évesek számára is sík egyetemet. Ha az egyetemi tanács ezt nem érezné át, úgy a kormánynak és a parlamentnek kell ezzel az üggyel foglalkoznia. A tanítás költ- XX X XX XXX. X X xxxxxxxxxx xxxxxxxxx x xxxxxxxxx x xxxxxxxxx x x xxxxxxxxx