Pesti Napló, 1920. február (71. évfolyam, 28–52. szám)

1920-02-25 / 48. szám

ig Szerda I PESTI NAPLÓ 1920. február­ 25. - ba tenni, hogy az alföldi mezőgazdaság a későbbi évekre is megóvassék a vadvizek nagyobb arányu kártételeitől? Értesülésünk szerint a ma esti,mp.csatertanács már foglalkozott az interpellációval és Rubniék­i Gyula miniszter előterjesztésére elhatárolta, hogy a tiszavidéki vadvizek lecsapolás­ára, illetve leve­zetésére a szükséges intézkedéseket megteszi, a munkálatok vezetésére kormánybiztost nevez ki, a szivattyútelepeket a kellő mennyiségű szénnel ellátja és a munkálatok költségeire egyelőre 300.000 koronát, folyósít. Károlyiék vád alá helyezése­ ­s vlegírtuk, hogy S az igazágügyminisztérium­­ban­ 1­ törvényjavaslat­on dolgoznak Károlyi Mihály és rt­iniszterei­k vád alá helyezése tárgyában. Po­litikai­knakan úgy vélik, hogy a Károlyi-kor­mány nem volt parlamenti kormány és ezért vád alá helyezést ellene a rendes bíróságnál kell ke­resni. Csak abban az esetben­ lenne helye törvény útján való vád alá helyezésnek, ha a Károlyi, és Berinkey-kormány parlamenti kormány lett vol­na, ilyennek azonban elismerni őket nem lehet. E­zért az illetékes politikai körökben az a felfogás merült fel, hogy Károlyiék ellen a rend­es bírói után­­fogják az eljárást megindítani. Az E­SŐ kerület mandátuma kedden­ este isperes küldöttség járt fenn a ke­resztény egyesülés pártjában, ho­gy felajánlják az I. kereu*standátu­mát Csilléry Andrásnak. Csil­­­­éry kijelentette, ha a párt hivatalos jelöltnek jel­­lnti ki, vállalja a jelöltséget. MMM és Jugoszláviai közeledése V­ilsonná a világpopkában — Németország Anglia anyagi támogatását kéri . Az entente különböző tanácsai és értekezle­tei­ VaindeSodbót nem tudták megoldani az adriai korást". Silvaa probléma a vita során cs­ak még bonyolultabbá vált. Most az olaszok közvetlen tárgyalások útján próbálnak megegyezni Jugoszlá­­viával és erre vonatkozóan Södítványt­ is tettek a nagykövetek értekezletének. A Chicago Tribüne párisi tudósítójának értesülése szerint Nitti olasz m­iniiszterelnök kijelentette, hogy minden lehető engedményre hajlandó és kész barátságra lépni a jugoszlávokkal Noha Jugoszlávia élelmez­ése meglehetősen jó, adójövedelme nem elég az állami költségek fedezésére és Franciaország, Nagybriitannia meg Olaszország jólelkűségére van ráutalva­, akik kö­zösen ötven millió frank­nyi hitelt előlegeznek a közeljövőben azokra a kártérítési követelésekre, amelyeket Jugoszlávia a volt­ központi hatalmak­kal szemben tá­miasz­t. Jugoszlávia belpolitikai helyzete zavaros. A jugoszláv államférfiak jól tud­ják, hogy Nitti valószínűleg inkább hajlandó kompromisszumra, mint bármely más olasz ál­­lamférfiú, a­ki esetileg helyébe lépne és ennek foly­tán érdekük, hogy mielőbb megegyezzenek vele. A jugoszláv és ola­sz kormány érzi, hogy ha a két érdekelt fél egymás között meg­­egyezik, Wilson­nak a kompromisszum elleni kifogásai elves­stik létjogosultságukat. Bizonyos, hogy a körülmények olyanok, hogy mindkét részről komolyan kell kívánni ennek a veszedelmes vitának mielőbbi megszűntét. Ami Wilsonnak az adriai kérdéssel kapcso­la­­­bon az ententehoz intézett jegyzékét és az annak következtében az egész bércekérdésről meg­indult vitát illeti, a Temps-nak egy­ jelentéséből ki­tűnik, hogy az entente hajlandó Amerika álláspontját teljes mértékben honorálni. A francia lap ugyanis a­zt írja, hogy a béke kérdésében a szövetségesek és Amerika között tel­jes az egyetértés. Allen tábornok szavait idézi: „Semmit az Egye­sült­ Államok nélkül.­" Mi türel­mesen várunk, — írja a lap. — Franciaország és Anglia érdekei azt követelik, hogy Amerika távol­lét­ében semmiről se döntsenek Különben Washingtonban most egy asszony, Wilson felesége irányítja a politikát. Washington­­ politikai köreiben semmi nem okozott a múlt héten akkora feltűnést, mint az a leleplezés, hogy Wilson felesége intézte férje betegsége idején az államügyeket és semmiféle állami ügyben nem történt intézkedés nélküle. A románok megkezdték a visszavonulást Csapataink szerdán átkelnek a Tiszán — Módosítják a magyar békeszerződést — Ellen­mondó hírek az" népszavazásról Neuil­ly-i szisrffetávirat jelenti, hogy a matryiai békedeleütáció­ a békefelismételekére vonatkozó vala­mennyi címszjeg­yzékét beadta már. A külön szak­értők és a személyzetnek az a része, amelynek jelenlétére Neuillyben így már nincs múlhatatlan szü­kség, gazdasági okokból hazautazott Buda­pestre. Hétfőn este kelt útra Pak­sból a társaság. Elutaztak többek között gróf Somssich László, Ottlik Iván, Hegedűs Lóránt, Bitó Pál, Zoltán Béla és Gerevich Tibor. Egy berlini jelentés szerint a nagykövetek értekezlete — hír szerint — elvben hozzájárult a Magyarországtól elszakítandó területeken megejtendő nép­szavazáshoz. ' f Állítólag vegyes bizottság fogja megvizsgálni, hogy mely­ területen legyen népszavazás. X X X x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x xxxxx xxxxx X X X X Mielőtt elkészülne a végleges válasz a magyar jegyzékre, az öeszes ellen­javas­latokat a londoni tanácskozás elé fogják terjesz­teni.­­ A „Hurmanité" a magyar békeszerződés messze­menő megváltoztatását kívánja. A „Daily Tele­graph" úgy értesült, hogy a magyar békeszerződést gróf Apponyi ellenjavaslatai szellemében részben módo­sítani fogják. A határokra vonatkozó dön­tés mindenesetre kedvezőbb lesz, bár a lap értesülése szerint nem lesz népszavazás. Ugyancsak a „Daily Telegraph" írja, hogy sta­tisztikai bizonyítékok szerint három millió magyar jut idegen uralom alá, éppen­ ezért Délkelet-Európa biztonsága és nyugalma megkívánja a magyar kérdés, sokkal igazságosabb szellemben történő szabályozását. Az ország romokban hever. A nem­zetiségi engedményeken kívül tehát meg kell adni annak a lehetőségét, hogy az ország gazdaságilag újra megerősödjék. Nem szabad, hogy az entente egy újabb életképtelen államot teremtsen. A Tiszántúl kiürítése Félhivatalosan jelentik: A magyar kormány és a fővezérség többszöri sürgetésére a tiszántúli területnek a román csapatok által való kiürítése végre aktuálissá vált. A román csapatok ,e hónap 24.én hagyják el a Trenat-vonalak . Az ő beleegyezése nélkül senki sem­ léphetett a Fehér Házba. A kabinetben a legutóbb­­történt vál­tozásokat szintén neki tulajdonítják. Ő maga ajánlotta fel egy teaestélyen az amerikai hajózási bizottság elnökének a belügyi államtitkárságot. Ép egy teaestélyen határolták el Benson tenger­­nagy kinevezését a hajózási bizottság elnökévé. E két m egyike sem találkozott magával az elnök­kel. Wilsonné érdeme­­az is, hogy" az "elm­ek "fel­gyógyulása után azonnal a legnagyobb erélylyel ragadta kezébe a kormány gyeplőit. Abban az irányban is befolyásolta már férjét, hogy harmad­ízben is pályázzék az elnöki állásra. Párisi távirat szerint a Le Soir állítólag jó forrásból arról értesül, hogy Németország Angliá­tól és Amerikától anyagi támogatást kér gazdasági talpraállásának biztosítására és a békeszerződés­ből folyólag Franciaországgal szemben fennálló pénzügyi kötelességeinek teljesítésére. A német kormány hajlandónak nyilatkozott jövendő külpo­litikája tekintetében Angliának és Amerikának ga­ranciákat nyújtani. Németország kötelezettséget vállalna arra is, hogy Anglia és Amerika gazdasági ter­jeszkedését Közép-Európában, a Balkánon és Oroszországban nem fogja akadályozni. A lap szerint Németország javaslatai Anglia és Amerika irányadó köreiben lelkes fogadtatásra találtak, míg a francia kormány aggodalommal látja, hogy ezek a javaslatok végeredményben Franciaország gazdasági elszigetelésére töreksze­nek. A Tisza, és a Clemenceau-féle demarkációs vonal közötti terület március hónap első feléig a Vásáro­snamény­—­Debrecen—Püs­p­ökla­dó­rsy— Mezőtúr—Hódmezővásárhely-vonalig szabadul fel. Az említett városokat saját csapataink szállják meg. Az utóbbi vonal és a demarkációs vonal kö­zötti terület felszabadulása március második felé­ben várható. A kiürítés és a megszállás további részleteire vonatkozólag a tárgyalások most folynak a főve­zérség és a románok megbízottai között az entente­missziózókat. Ezek eddigi eredményeként megálla­pították, hogy a saját csapataink e hónap 25-én lépik át a Tiszát, a tov­ábbi előrenyomulások folyamán pedig min­denkor átlag hat-tíz kilométer széles semleges zóna fogja a román csapatokat saját csapataink­tól elválasztani. Mind a katonai, mind a polgári hatóságok részéről minden, intézkedés megtörtént, hogy a fölszabaduló területeken a törvényes rend feltét­­lenül biztosíttassék , hogy a románok által kiürí­tett területek minden rázkódtatás nélkül kapcso­lódjanak be az anyaországba. AKIK nem meh­em­ — Vidéki diákok panasza — A vükről mind sűrűbben érkeznek olyan­­, amelyekben az első éves diákok panasz­­kodnak amiatt, hogy az egyetem kapuit ebben­­a fél évben sem nyitják meg előttük. Az egyik le­velet, mely jellemzően ismerteti ezeket a jogos keserveket, a következőkben adjuk: Tisztelt Szerkesztő Úr! Alábbiakban néhány reflexiót szeretnénk­ fűzni az elsőéves főiskolai hallgatók tanulmányai megkezdésének még mindig húzódó ügyéhez. A legutóbb kiadott rektori rendelet szerint, a három félévet veszítettek és az egyetemek karhatalmá­ban lévő, már eddig is a főiskolába felvett diákok folytathatják tanulmányaikat. Ez nagyon, helyes és üdvös intézkedés­­ a maga nemében. Szép, hogy előnyben részesítik ezeket a többiekkel szemben, ez azonban kizárólag a fővárosban lakó egyénekre szól, de a vidékiekről és számos budapesti illető­ségűről igazságtalanul intézkedik. A vidéken tartózkodó diákok ugyanis épp úgy kivették a maguk részét a súlyos és nehéz feladatokból, mint az egyetemek kar­halba­­mistái. Sokan kenyérkeresés gondjaiba merültek. Még töb­ben vannak, akik önhibájukon kívül kénytelenek voltak odahaza lézengeni. Talán épp ezek a­ leg­sajnálatraméltóbbak. Szomorú és egyhangú nap­jaikba csupán az a halvány reménysugár vetődött, hogy „márciusban megnyílik az egye­tem". De ez számukra most nem­­tárja ki kapuit, s a lesújtó hír kétségbeejti a szegénysorsunkat. X X X A csehek Prágában hatalmas szállodát vettek, ahol ingyen helyezik el a Tótföld diákjait, a ro­mánok kedvezményekkel és csábos ígéretekkel csalogatják az erdélyi fiatalságot Bukarestbe, ez­alatt idehaza csupán plakátokat nyomtatnak ha­lomszámra és a megmaradt magyar föld tudo­­mányszomjas diákjai nem bírják felérni az egye­tem kapuinak magasra rakott kilincseit. Nem hogy idesegítenék a megszállott területek ifjúsá­gát, de elidegenítik még a megmaradt részeken lakókat is.XXXXXXX XX X X X X X X X X X X A vidékiek természetszerűleg nem léphettek be az egyetemi karh­atalomibei, s így ezért nem lehet őket büntetni. De ezenkívül célszerűtlen volna is a vidéki­eket távoltartani a­z egyetemtől, nemcsak azért, mert szeptemberben óriási torló­dást idézne elő, ha a most lemaradó első évesek felszaporodnak az idén érettségizőkkel, de főképp azért, mert ez újabb terhek­et róna a­z arc úgy is agyonsanyargatott középosztálynál Ez megint egy év veszteséget jelentene ifjúságn­nk életéből, egy o­lyan évet, amelyre nemcsak az egyénnek, hanem­ az országinak is szüksége van. Mert nem igazi hogy ,az országnak nincs szük­sége tanult, okos, művelt emberekre. Sőt, most kell leginkább az új generáció nagyszerű iskolá­zottságára törekednünk, most kell leginkább néz­nünk arra, hogy jó orvosokat, lelkiismeretes drná­tokat és ügyes mérnököket neveljünk. Azért meg kell nyitni még most az első évesek számára is sí­k egyetemet. Ha az egyetemi tanács ezt nem érezné át, úgy a kormánynak és a parlamentnek kell ezzel az üggyel foglalkoznia. A tanítás költ- XX X XX XXX. X X xxxxxxxxxx xxxxxxxxx x xxxxxxxxx x xxxxxxxxx x x xxxxxxxxx

Next