Pesti Napló, 1920. március (71. évfolyam, 53–78. szám)

1920-03-27 / 75. szám

Budapest, 1920. N^1] 71-ik évfolyam. ELŐFIZETÉSI ÁRAK» Egy kora_ 20 kor. — ill. Negyedévre 56 « — « Fél évre 110 « — « Egész évre 220 « — « Egyes szám ára: Budapes­ten, vidéken és a pálya­udvarokon 80 fillér. PESTI Szombat, március SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL, Budapest, Rákóczi-út 18. TELEFON: József 62—30, 62—31, 62—32, 62—33, 62—34. Nyomda: 54—39. Felelős szerkesztő: József 62—36. Igazgatóság: József 62—35. A tákör Egyes nemzetgyűlési képviselők vehemen­ten kikeltek a sajtó e­llesv, — jobban mondva, annak egyik része elleni — mert az a nemzet­­gyűlésről hamis képet mutat az ország felé. X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X Azt gondoljuk, az urak tévednek. Hiszen éppen az a frakció, amelyből a panaszkodók kerülnek ki, éppen az vádolta meg a nemzet­gyűlést, hogy összeülése óta alig dolgozott va­lamit, mindössze egy vagy két törvényjavasla­tot intézett el, idejét herce-hurcákra és szemé­lyes természetű viták felkavarására fecsérli el, holott a nemzet építő munkát várt tőle, s igy már-már maga a keresztény kurzus hitelét sodorta veszedelembe. A sajtó egyik vagy má­sik része persze visszhangozta ezeket a keser­nyés vádakat,­­ de ennek csak nem a sajtó egyik vagy másik része az oka. Vagy lehet-e a sajtót azért felelőssé tenni, ha közll a nemzetgyűlés­en elmondott beszéde­ket vagy beszédrészleteket, s azokból a közvé­lemény X X X X X következtetést von le? X X X X­­X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X A X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X V A X X X­­ X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X­­ X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X Ezt természetesnek kell találni. De természetesnek kell találni azt is, hogy a sajtó visszaadja ezeket a belekiabált hango­kat és visszacsengi a hangok nyomrában kelet­kezett hatást is. Egyiket sem a sajtó szüli. A sajtó­­csak fölfogja őket. Az egyszerű emberek x X X X X X X X , X X sehogy se­­ képesek ezt elhinni, amikor kezükbe ve­szik az újságot, hiszen az újság írja, ennél­fogva azt gondolják, hogy az újság csinálja a botrányokat, leleplezéseket, civakodás­okat, ki­szólásokat és elszólásokat. Még a pénzügymi­niszter is a sajtót vádolta meg ma a pénz le­bélyegzése körül támadt kisebb zavarokért. X XXXXXX XXX X X X X X XXX X X X X X X S nem jutott eszébe senki­nek azt a másik képviselőt megpiron­gatni, aki pénzügyi politikájával talán ezer­számra riasztja majd vissza a dollárokkal meg­rakottan hazakésszülő magyarokat De az a sajtó am­ely közreadja a belekiabált közbeszólást és daliái-pénzügyi­ politikát, az a nemzetgyűlést helyezi ferde világításba, meghamisítja igazi ábrázatját és össze-vissza­ karmol­tan viszi ki az ország elé. Ez a tükörről szóló régi mese megismét­lődése. A csúnya asszony a tükrét vágta föld­höz, miért nem mutatta meg neki a szépségét. X. X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X • X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X A X X X X X X X X X X X X X X X X X X X Megszavazták a Báró Korányi (Saját tudósítónktól.) A pénz felülbélyeg­­zés­éről szóló törvényjavaslatot pé­nteken álló­­X X X X X X X X X X X X X A X X X X X X X X X X X X­­X A X X X X X X X X X X X X X X­ X X X X X X X X X X X A X X X 1. A X X X X X X X X X A X X A pénteki ülésen X X X X X X X X X X X X X X­­ X felszólalók közül kiván nemes hangjával, komoly, átgondolt beszédével Vass József, ke­reszténypárt­­pap -képviselő, aki már évek előtt igen érdekes tudományt, vitát folytatott a szo­ciaáld­esneferata párt agitátoraival. Vass, úgy látszik, a nemzetgyűlés egyik legértékesebb tagja. Az ülés végén báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter mondott nagy beszédet a törvényjavaslatának védelmére. Kifejtette, hogy a kén­yszert kölcsön, a­mit a felülbélyegzés útján valósított m­eg a kormány, már konszolidált kölcsön, amely nem rontja többé valutánkat. Újra nyomatékosan kijelentette, hogy a postai pénzt nem fogják lebélyegezni s hogy pénzünk k­ényszerkölcsön nélkül teljesen elértéktelene­­dett volna. Szcsztbaton részleteiben is megszavazza a nemzetgyűlés, a pénzelebélye­gzés­i javaslat­ot, amelynek harmadszori olvasására vadászintleg a hétfői üésen kerül sor. A isems — 1920. március 26. — Stakovszky István elnök az ülést mll­kor meg­nyitja. A mult ülés jegyzőkönyvének hitelesítése és az elnöki bejelentések után Huber János, a gaz­dasági bizottság előadója tesz jelentést a képvise­lők fizetésének rendezéséről és egy beszerzési csoport felállításáról szóló törvényjavaslatról. El­nök intézkedik a javaslat kinyomatásáról és szét­osztásáról. Következik a pénzfelülbélyegzésről szóló tör­vényjavaslat tárgyalása. Fangler Béla: . A pénzügyi javasl­atok kom­plexumát kívánja a Ház elé terjeszteni,­hogy a financiális helyzetről általános képet nyerhessünk. A felülbélyegzésről szóló törvényjavaslat büntető­rendelkezéseinek szigorítását és a pénzhamisítók­kal szemben a vagyonelkobzást és botbü­ntetést kí­vánja alkalmazni. Itt általános adórendezés kellett voln­a, hogy megfogják az árdrágító devruktív elemek vagyonát. A zsidók nem szenvedtek a há­borúban és a bolsevizmus alatt Sándor Pál: Maga sem hiszi! (Derültség.) A Magyar Nemzeti Bank megalapítását sürgeti. •A­ javaslatot általánosságban elfogadja. (Újpkjeslés.) Magyar Kázmér: A javaslatot hemzet­ességi szempontból elfogadja, dívsi büntető rendelkezések módosítását kívánja. A deresről akarok beszélni egy fél percet. Meskó Zoltán: Akár huszonötöt is! (Derültség.) Magyar Kázmér: A román megszállásból vett példával bizonyítja, hogy a deres behozatalának nagy erkölcsi hatása volna. (Helyeslés és taps.) Munkásság és osztályharc Vass József: A felülbélyegzőrendezet kibocsáj­­­tása előtt felvilágosító propagandát tartott volna szükségesnek, hogy az aktus ne lett volna várat­lan. Ezt elmulasztották s most mások csinálnak propagandát, de más céllal és más eredménynyel kéri a­­pénzügyminisztert, hogy ezt az elmulasz­tott felvilágosító akciót pótolja, különösen az ag­rár­körökben. Bizonyos indokolt esetekben, sze­­gényebb osztályokban a kölcsönkötvény visszatérí­tését kéri, ha ez valamiképpen kivihető. Szól a nemzetgyűlés nagy­­feladatairól s ezzel kapcsolat­ban a nemzetgyűlés szembenálló pártjainak harcáé­ról. Az ellentétek elhomályosítják a tömegek ori­entáltságát a kitűzött eszméket illetőleg. Egységre, együttműködésre van szükség, mert csak ez javít­hatja a valutát, a lelkek valutáját. (Taps.) — Valamikor a magyar király volt a koronás szuverén, ma a gazság, a visszaélés koronázta meg magát s ez az ur fölöttünk. Ezen segítenünk kell Minthogy az igazság keresése legyen a fő célunk s az igazság kiderítésénél ne vezessenek személyi tekintetek. (Nagy taps) I . A .munkakérdésnél megállapítja, hogy a kapi­talizmus egy életforma, amelyet erőszakosan meg­változtatni nem lehet. A kommuni­zmus elsorvadt nálunk, elsorvad Oroszországban is. A tőke tulka­­pásaival szemben azonban a munkát meg kell vé­delmezni s ehhez valóban szükséges a gazdasági szervezettség s a nemzetből gyökeredző osztály­öntudat. (Ugy van!) Az osztályharcban azonban egy osztály szuverénitása sem em­elkedhetik ki. Claps balról.) örömmel látja, hogy a szociálde­mokraták közelednek az állami élet struktúrájához s tiszteli harc..Irat, ha a közjót nem sértik. (Nagy taps és éljenzés.) Ezután Steisohl Richárd szólalt fel, aki lem­er­tette a pénzlebélyegzés vidéki bajait. Megállapítja, hogy a most készülő törvényjavaslat csak a kis­embert sújtja, a kereskedők, akik sokat kerestek, kimenekültek a lebélyegzés alól, mert csak néhány ezressel jelentkeznek a lebélyegző hivatalban, száz­ ezres er évet pedig részint kicsempészik külföld­re, részint idegen valutát vásároltak érte. Ajánlja, hogy a törvényjavaslat negyedik paragrafusát, amely a lebélyegzés kijátszására vonatkozik, egé­szítsék ki azzal, ho­gy törvényben eddig még nem ismert drákói czisorű büntetésekkel sújtsák a tör­vény kijátszóit. Ezzel az indítvánnyal együtt el­­fogadja a javaslatot. Szinnyei Pál, kisgazdapárti képviselő beve­zető szavaiban elmondja, hogy elfogadja ugyan a javaslatot, azonban ajánlja, hogy a lehelyegelés ne csak a kisgazdákat, érintse, hanem a­ kereskedőket is, mert a kisgazdák eleget fizettek rá az egyedül a rájuk vonatkozó rekvirálási rendeletekkel. A kis­gazdaközönség azt­ várja, hogy a pénzlebélyegek következtében az árai­ esni fognak, ezzel szemben az árak emelkedtek­. A gazdák semmit sem tudnak vásárolni és igy az elkeseredés csak növekszik. Választókerületében van egy falu, «hol száz iskola­köteles közül nagy­vén nem tud iskolába járni, mert a­z Ülők télvíz idején nem voltak képesek ruhát és cipőt bevásárolni a gyermekeknek. ívü­"tünteti a' törvényjívaszatot, elfogadja. Gi­aswein Sándor: Kérem a tisztelt nemzet­gyn­lot, engedje meg, hogy örömmel állapitsam Toprt, itt a nemzetgyű­lésben, már többször hallom "biányóztatni a szót, hogy szociális. Ez a fogalom elkerülhetetlen szü­kségszerüség. Hogy valaki szo- II láncsságba*" elfogadta a nemia iretgv ülés, X X X X X A . X X X X "X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X V A X 1 X X X X "X X . X X

Next