Pesti Napló, 1920. március (71. évfolyam, 53–78. szám)
1920-03-27 / 75. szám
Budapest, 1920. N^1] 71-ik évfolyam. ELŐFIZETÉSI ÁRAK» Egy kora_ 20 kor. — ill. Negyedévre 56 « — « Fél évre 110 « — « Egész évre 220 « — « Egyes szám ára: Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon 80 fillér. PESTI Szombat, március SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL, Budapest, Rákóczi-út 18. TELEFON: József 62—30, 62—31, 62—32, 62—33, 62—34. Nyomda: 54—39. Felelős szerkesztő: József 62—36. Igazgatóság: József 62—35. A tákör Egyes nemzetgyűlési képviselők vehementen kikeltek a sajtó ellesv, — jobban mondva, annak egyik része elleni — mert az a nemzetgyűlésről hamis képet mutat az ország felé. X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X Azt gondoljuk, az urak tévednek. Hiszen éppen az a frakció, amelyből a panaszkodók kerülnek ki, éppen az vádolta meg a nemzetgyűlést, hogy összeülése óta alig dolgozott valamit, mindössze egy vagy két törvényjavaslatot intézett el, idejét herce-hurcákra és személyes természetű viták felkavarására fecsérli el, holott a nemzet építő munkát várt tőle, s igy már-már maga a keresztény kurzus hitelét sodorta veszedelembe. A sajtó egyik vagy másik része persze visszhangozta ezeket a kesernyés vádakat, de ennek csak nem a sajtó egyik vagy másik része az oka. Vagy lehet-e a sajtót azért felelőssé tenni, ha közll a nemzetgyűlésen elmondott beszédeket vagy beszédrészleteket, s azokból a közvélemény X X X X X következtetést von le? X X X XX X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X A X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X V A X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X Ezt természetesnek kell találni. De természetesnek kell találni azt is, hogy a sajtó visszaadja ezeket a belekiabált hangokat és visszacsengi a hangok nyomrában keletkezett hatást is. Egyiket sem a sajtó szüli. A sajtócsak fölfogja őket. Az egyszerű emberek x X X X X X X X , X X sehogy se képesek ezt elhinni, amikor kezükbe veszik az újságot, hiszen az újság írja, ennélfogva azt gondolják, hogy az újság csinálja a botrányokat, leleplezéseket, civakodásokat, kiszólásokat és elszólásokat. Még a pénzügyminiszter is a sajtót vádolta meg ma a pénz lebélyegzése körül támadt kisebb zavarokért. X XXXXXX XXX X X X X X XXX X X X X X X S nem jutott eszébe senkinek azt a másik képviselőt megpirongatni, aki pénzügyi politikájával talán ezerszámra riasztja majd vissza a dollárokkal megrakottan hazakésszülő magyarokat De az a sajtó amely közreadja a belekiabált közbeszólást és daliái-pénzügyi politikát, az a nemzetgyűlést helyezi ferde világításba, meghamisítja igazi ábrázatját és össze-vissza karmoltan viszi ki az ország elé. Ez a tükörről szóló régi mese megismétlődése. A csúnya asszony a tükrét vágta földhöz, miért nem mutatta meg neki a szépségét. X. X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X • X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X A X X X X X X X X X X X X X X X X X X X Megszavazták a Báró Korányi (Saját tudósítónktól.) A pénz felülbélyegzéséről szóló törvényjavaslatot pénteken állóX X X X X X X X X X X X X A X X X X X X X X X X X XX A X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X A X X X 1. A X X X X X X X X X A X X A pénteki ülésen X X X X X X X X X X X X X X X felszólalók közül kiván nemes hangjával, komoly, átgondolt beszédével Vass József, kereszténypártpap -képviselő, aki már évek előtt igen érdekes tudományt, vitát folytatott a szociaáldesneferata párt agitátoraival. Vass, úgy látszik, a nemzetgyűlés egyik legértékesebb tagja. Az ülés végén báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter mondott nagy beszédet a törvényjavaslatának védelmére. Kifejtette, hogy a kényszert kölcsön, amit a felülbélyegzés útján valósított meg a kormány, már konszolidált kölcsön, amely nem rontja többé valutánkat. Újra nyomatékosan kijelentette, hogy a postai pénzt nem fogják lebélyegezni s hogy pénzünk kényszerkölcsön nélkül teljesen elértéktelenedett volna. Szcsztbaton részleteiben is megszavazza a nemzetgyűlés, a pénzelebélyegzési javaslatot, amelynek harmadszori olvasására vadászintleg a hétfői üésen kerül sor. A isems — 1920. március 26. — Stakovszky István elnök az ülést mllkor megnyitja. A mult ülés jegyzőkönyvének hitelesítése és az elnöki bejelentések után Huber János, a gazdasági bizottság előadója tesz jelentést a képviselők fizetésének rendezéséről és egy beszerzési csoport felállításáról szóló törvényjavaslatról. Elnök intézkedik a javaslat kinyomatásáról és szétosztásáról. Következik a pénzfelülbélyegzésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Fangler Béla: . A pénzügyi javaslatok komplexumát kívánja a Ház elé terjeszteni,hogy a financiális helyzetről általános képet nyerhessünk. A felülbélyegzésről szóló törvényjavaslat büntetőrendelkezéseinek szigorítását és a pénzhamisítókkal szemben a vagyonelkobzást és botbüntetést kívánja alkalmazni. Itt általános adórendezés kellett volna, hogy megfogják az árdrágító devruktív elemek vagyonát. A zsidók nem szenvedtek a háborúban és a bolsevizmus alatt Sándor Pál: Maga sem hiszi! (Derültség.) A Magyar Nemzeti Bank megalapítását sürgeti. •A javaslatot általánosságban elfogadja. (Újpkjeslés.) Magyar Kázmér: A javaslatot hemzetességi szempontból elfogadja, dívsi büntető rendelkezések módosítását kívánja. A deresről akarok beszélni egy fél percet. Meskó Zoltán: Akár huszonötöt is! (Derültség.) Magyar Kázmér: A román megszállásból vett példával bizonyítja, hogy a deres behozatalának nagy erkölcsi hatása volna. (Helyeslés és taps.) Munkásság és osztályharc Vass József: A felülbélyegzőrendezet kibocsájtása előtt felvilágosító propagandát tartott volna szükségesnek, hogy az aktus ne lett volna váratlan. Ezt elmulasztották s most mások csinálnak propagandát, de más céllal és más eredménynyel kéri apénzügyminisztert, hogy ezt az elmulasztott felvilágosító akciót pótolja, különösen az agrárkörökben. Bizonyos indokolt esetekben, szegényebb osztályokban a kölcsönkötvény visszatérítését kéri, ha ez valamiképpen kivihető. Szól a nemzetgyűlés nagyfeladatairól s ezzel kapcsolatban a nemzetgyűlés szembenálló pártjainak harcáéról. Az ellentétek elhomályosítják a tömegek orientáltságát a kitűzött eszméket illetőleg. Egységre, együttműködésre van szükség, mert csak ez javíthatja a valutát, a lelkek valutáját. (Taps.) — Valamikor a magyar király volt a koronás szuverén, ma a gazság, a visszaélés koronázta meg magát s ez az ur fölöttünk. Ezen segítenünk kell Minthogy az igazság keresése legyen a fő célunk s az igazság kiderítésénél ne vezessenek személyi tekintetek. (Nagy taps) I . A .munkakérdésnél megállapítja, hogy a kapitalizmus egy életforma, amelyet erőszakosan megváltoztatni nem lehet. A kommunizmus elsorvadt nálunk, elsorvad Oroszországban is. A tőke tulkapásaival szemben azonban a munkát meg kell védelmezni s ehhez valóban szükséges a gazdasági szervezettség s a nemzetből gyökeredző osztályöntudat. (Ugy van!) Az osztályharcban azonban egy osztály szuverénitása sem emelkedhetik ki. Claps balról.) örömmel látja, hogy a szociáldemokraták közelednek az állami élet struktúrájához s tiszteli harc..Irat, ha a közjót nem sértik. (Nagy taps és éljenzés.) Ezután Steisohl Richárd szólalt fel, aki lemertette a pénzlebélyegzés vidéki bajait. Megállapítja, hogy a most készülő törvényjavaslat csak a kisembert sújtja, a kereskedők, akik sokat kerestek, kimenekültek a lebélyegzés alól, mert csak néhány ezressel jelentkeznek a lebélyegző hivatalban, száz ezres er évet pedig részint kicsempészik külföldre, részint idegen valutát vásároltak érte. Ajánlja, hogy a törvényjavaslat negyedik paragrafusát, amely a lebélyegzés kijátszására vonatkozik, egészítsék ki azzal, hogy törvényben eddig még nem ismert drákói czisorű büntetésekkel sújtsák a törvény kijátszóit. Ezzel az indítvánnyal együtt elfogadja a javaslatot. Szinnyei Pál, kisgazdapárti képviselő bevezető szavaiban elmondja, hogy elfogadja ugyan a javaslatot, azonban ajánlja, hogy a lehelyegelés ne csak a kisgazdákat, érintse, hanem a kereskedőket is, mert a kisgazdák eleget fizettek rá az egyedül a rájuk vonatkozó rekvirálási rendeletekkel. A kisgazdaközönség azt várja, hogy a pénzlebélyegek következtében az árai esni fognak, ezzel szemben az árak emelkedtek. A gazdák semmit sem tudnak vásárolni és igy az elkeseredés csak növekszik. Választókerületében van egy falu, «hol száz iskolaköteles közül nagyvén nem tud iskolába járni, mert az Ülők télvíz idején nem voltak képesek ruhát és cipőt bevásárolni a gyermekeknek. ívü"tünteti a' törvényjívaszatot, elfogadja. Giaswein Sándor: Kérem a tisztelt nemzetgynlot, engedje meg, hogy örömmel állapitsam Toprt, itt a nemzetgyűlésben, már többször hallom "biányóztatni a szót, hogy szociális. Ez a fogalom elkerülhetetlen szükségszerüség. Hogy valaki szo- II láncsságba*" elfogadta a nemia iretgv ülés, X X X X X A . X X X X "X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X V A X 1 X X X X "X X . X X