Pesti Napló, 1920. március (71. évfolyam, 53–78. szám)

1920-03-31 / 78. szám

Budapest» 1920. 71 -ik évfolyam. 78. szám. Egyes szám ára: Budapes­ten, vidéken és a pálya­udvarokon 80 fillér. PESTI NAPI ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 1­20 kor. — 1UL Negyedévre 66 « — « Fél évre 110 « — « Egész évre 220 « — S­ZERKESZTŐSÉG H IVATAL« Budapest, Rákóczi-út 18. TELEFON: József 62—30, 62—81, 62—32, 62—88, 62—34. Nyomda: 51—39. Felelős szerkesztő: József 62—86. Igazgatóság: József 62—35. Bukott mákok A gyermekek norát tanulnak jól az iskolá­ban, a tanítók soha annyi elégtelent nem osz­tottak szÁk£entük, mint a most berekesz­tett féleszter­dő alkalmával. Ez szomború. Úgy érezzük magunkat, mint az az arpa, akit a balsors rettenetesen megtépázott; az egyik szerencsétlenség a­ másik után nyitott be házába, megélhetését lehetetlenné tették, jó hí­­rét megtépázták, kedvesei közül a halál elra­gadta a legkedvesebbeket, akármerre fordítja szemét, a könyörtelen reménytelenség miered rája, s ekkor­­ nyílik az ajtó, h­al jelenik meg a küszöbön, könyvek a hóna alatt, kalapja a kezében. A boldogtalan ember homlokán a derű halavány sugara szalad végig; lám, mégis csak érdemes élni, hiszen itt van a fia, az ő életé­nek természetes folytatása, a jövendő, ez bizo­nyosan szebb lesz, mint a jelein és a múlt. S amikor kibontja a lesütött szemekkel átnyúj­tott iv papirost, az arca még kom­orabbá válik, szemefénye végképpen megtör — a­em nem tenul... tehát erről is le kell mondani. Hiszen­ jól ismerjük az okokat, amelyek a gyermekek tanulását akadályozzák. A há­ború, az ő otrom­ba markával, belemarkolt az iskolai életbe, a­ tanítókat kiűzte a harctérre, az iskolákból laktanyákat csinált, örökös trom­bitaharsogásával megnehezítette az elmélye­dést és a gondolkodást, a gyermekeik pajkos­sága bizony meghatványozódott, s lefogyott az az erő, amely a kinövéseket lepallérozza.­­A há­ború után következő időszak még élesebbé kö­szörülte ezeket a bajokat. Csakhogy m­ost nem azért nem tanulta­k, molert katonáik tanyáztak az iskolákban, hanem azért, m­­ert fűteni nem lehetett bennük. A háború édeshangú rikácsolá­sát pedig a felekezeti-, faji- és osztályizgatások fülsiketítő zenebonása váltotta fel. Érett és fe­gyelmezett agyú férfiak képtelenek magukat eb­ből a környezetből elvonatkoztatni,­­ lehet-e tehát az érzékeny és mindenre reagáló gyer­meki lélektől azt kívánni, hogy a Szörülötte táncoló pokollál nemstörödnet, merüljön f­el a napi események fölött magasan lebegő tiszta tudományba? Képtelenség ilyesm­it kívánni. A gyermek magába szívja a miliő levegőjét, s bódultan néz bele merevan is­kolakönyvébe ... Mindezeket jól tudjuk, régen tudjuk! De ez nem enyhítheti fájdalmunkat. Az utóbbi esz­tendőkben annyi csapás hullott erre az országra és a csalódás annyi nyila­g fúródott iszivébe, h­ogy igazán csak az utolsó szalmaszál maradt meg számára — a jövendő. Az m­ajd szebb," jobb, rózsásabb lesz. Nem baj, hogy a szenve­dések alatt hátunk meggörbült, testünkről le­rongyolódott a ruha, nincs m­eg a mindennapi kenyerünk, s hogy az öröm még vendégképpen sem repül be szívünkbe. Itt v­annak a gyerme­keink, ők majd befejezik azt a munkát, amire gyenge korunk képes nemi volt, ők erősek, bol­dogok és megelégedettek lesznek. De az isten szerelmére, ehhez azonban tudás , tudás és h­ar­madszor is tudás kell. Még békésebb időskiben is attól függött a jövendő, lelkileg m­űvelt és képzett generáció növekedik-e fel igen vagy nemi? A tudatlan és parlagi nemzedék­ekig a legverőfényesebb jelent is képes elveszíteni. •Te hát még, ha tudatlan és parlagi nemzedékre száll át az az örökség, amelyet gyermekeinknél, mi adni tudunk!? Mi lesz akkor? Mi lesz ak­kor a nemzetből? Ezért fojtogat a keserűség, ha azt halljk­ hogy a gyermekek — akármilyen oknál fogva — nem tanulnak. Müller kancellár a ruselti lázadásról A német csapatok felvonultak a felkelők ellen­ ­Az új német birodalmi kormány hétfőn mu­tatkozott be a nemzetgyűlésben. Müller kar­cellár hosszú beszédben ismertette a kormány . Pro­grammáját és a többi közt, ezeket szterid,ot­ta: — Az uj kormány .Jan nagyobb fölad­atva az lesz, hogy a dem­okráziát a választások idejéig még jobbak­, rrttejerősitse. Mindenkinek, a akit egy követ fujt Kappal és a Reichswehr föllázadt ré­szénél, el kell tűnnie.­­ Azokat a gazdasági ágakat, amelyek már eléggé megérettek erre, nyilvános ellenőrzés alá helyezzük. A legközelebbi és legsürgősebb lépés az lesz, hogy a kormány átveszi a kőszén- és káli­szindikátást. A birodalmi kormány reméli, hogy a nemzetgyűlés a munkaprogram­m legfontosabb ré­szeit elvégzi, a munkáját azonban időnek előtte kell abba­hagynia, mert Kopp és társainak állam­csinyje nagyon szükségessé teszi, hogy minél előbb leszámoljunk velük a választásokon. . . Kifelé a békeszerződés lojális teljesítése és a bizalom légkörén­ek megteremtése a célunk. Irányunk ebben a tekintetben is azonos a régivel. (Harc a bolsevizmus ellen) — A német köztársaságba­n nincs helye dik­tatúrának, bármely oldalról jöjjön is. Kapp mód­szere a jobboldaliak módszere volt. Bizonyítja ezt a német néppárt, és a német nemzeti párt állás­foglalása is közvetlened Kapp föllépése után. (A jobboldal felé fordulva.) A nép ítélni fog önökről és mirólunk! Népünk többségének nevében meg­vádolom önöket, hogy másodszor is elvesztették Németország háborúját és egyedül bűnösök ab­ban, hogy Németországban­ ma­ ismét vér folyik és folytatódik a pusztulás. Wesel e­lőt­t ellenséges szándékú seregek állanak az alkotmányhoz hű csapatokkal szemben- A bolsevizmussal nem­­ félem­líthetnek meg bennünket. A leghatározottabban és teljes egyértelműséggel utasítjuk vissza. Harcolni fogunk ellene és mindent elkövetünk, hogy Né­metország talajában ne verjen gyökeret. (Zajos tetszés a többségi pártok soraiban. A jobboldalon pisszegés. A többségi pártok soraiban egyre meg­újuló tetszés zaj.) A Mi­ller birodalmi kancellár nyi­tkoza­tairól megindult, vita során a koalíció szónokai támogatá­suk­r­ól biztosították a kormányt. A független szo­cialisták szónoka hevesen megtá­madta a kormányt, külön­ösen a hadügyminisztert. Gessler birodalmi hadügyminiszter kijelentette, hogy azokat, akik megsértették az alkotmányt, el kell távolítani a hadseregből. Julttwitzet több más tábornokkal valamint nagyszámú tiszttel együtt azár is felfüggesztették. A Ruhr területein bizonyos körök kisiklottak a függetlenek vezéreinek lefolyása, alól és a független szociáldemokrata párt küldöttei, akik le akarták beszélni a vörösöket Wesel megtámadásáról, abba a veszedelembe jutot­tak, hogy esetleg fal mellé állítják és agyonlövik őket. Az esserti központi tanács egyébként úgy lát­szik, a kormány ultiméit,tmerak hatása alatt mér­sékelte állásfoglalását. A Reichswehrt a legszéle­sebb demokratikus alapon kell megszervezni, véget kell vetni a hadseregben mindenféle kasztszerű el­zárkózásnak és a vezető állásokat különösen d­imo­kr­ar­iknak kell föntartani. A kancellár közölte az ü­lés végén, hogy Dnis­hu­rgban a végrehajtó bizottság a birodalmi bank fiókjából fegyveres erőszakkal elvitt egy millió tp­ártot. (A puccs megbélyegzése) Kedden a nemzetgyűlés folytatta a politikai vitát. Elsőnek Düringer német nemzetipárti képvi­selő szólalt föl és kijelentette, hogy az olyan kor­mány és az olyan pártok, amelyek maguk is alkot­mányellenesen jutottak hatalomra, nem vindikál­hatják maguknak azt a jogot, hogy valami alkot­mányellenes puccs miatt felháborodjanak. (Ellent­­mondás a többségnél.) A puccsért ők maguk is fele­lősek. Egyik szociáldemokrata miniszter azt mondta nekem, hogy a kormány már tíz nappal előbb tu­dott a titkosrendőrség révén a puccskísérlet tervé­ről. Kosice előkészületei azonban hiábavalóknak bizonyultak. Talán a kormánynak nem is kellemet­len, hogy ez a puccs sikerült. (Nagy zaj a többség­nél. Felkiáltások: Hallatlan!) Mi­ elítéljük a­ puccsot és nem kedveztünk neki. Azok az emberek, akik­­a puccsot a párt háta mögött szőtték, a pártban egyáltalán nem játszottak szerepet. Az alkotmányt mindenkinek meg kell becsülnie, még annak is, akinek a meggyőződése nincs kielégítve. (Cserbenhagyták a császárt a tábornokai...) Koch birodalmi belügyminiszter a következő­ket mondotta: A lázadás kezdete messzire nyúlik vissza. Ludendorff a birodalmi elnökkel való be­szélgetésében főoknak azt hozta fel, hogy a had­­sereget nem szabad lecsökkenteni, haneiy re­vanche-háború céljára kell felhasználni. Ha mi a lázadóknak megbocsátottunk és amnesztiát ad­tunk volna, akkor nyomon a kormány ellen fer­dült volna az egész munkásság, úgyszintén a pol­gárságnak széles rétege, továbbá Dél- és Nyugat­németország. A lázadókkal való tárgyalások lehe­tetlenné tették volna a békeszerződés minden könnyítését. Leicht bajor néppárti képviselő: Mi elvi ellen­ségei vagyunk minden forradalomnak. Ma még nem­ vagyunk készen sem a bolsevizmus®al, sem a forradalommal. Vájjon a Ruhr-vidéken bolseviz­mus van-e, az kérdéses, azonban azzá­ válhatik. Az ultimátum szükséges volt, mert nekünk nyuga­lomra és rendre van szükségünk, különben tönkre­megyünk. Az új kormány programmjában üdvö­zöljük a szociális törvényhozás hőn óhajtott fejlő­dését az eddigi irány­ban. Az én pártom — mon­dotta­­— mindenben támogatja a kormányt, ami hazánk újjáépítéséhez, s a rend és nyugalom h­elyreállít­ásához vezet. Wels szociáldemokrata képviselő igy szólt: A puccsot igen gondosan készítették elő. Kapp so­káig tárgyalt Ludendorffal s tábornokokat­ keresett, akiknek meg­­van a bátorságuk az erőszakos poli­tikához. A kapitalisták gyávák voltak ahhoz, hogy magukat monarkistáknak vallják. II. Vilmosnak látnia kell mit tartson a hűségesek közt is leg­hűbbekről. A külföldnek bizalma lesz a német de­mokráciához. Szóló pártja megszavazza a függet­lenek munkaprogrammját Koch belügyminiszter ezután a kormánynak a diákság reakciós törekvéseivel szemben tanúsí­tott magatartását indokolja. Ezután a birodalmi elnökválasztásról szóló törvényt az alkotmányi bizottsághoz utasították, ugyanígy a birodalmi választó­jogról szóló tör­vényt is. Az 1920 márciusi hazaárulók elítéléséről szóló törvényjavaslat második tárgya­lása következett ezután. Schultz (Bromberg) kép­viselő kijelenti, hogy neki a törvény anyagi intézkedései ellen sem­mm­i kifogása nincs, javasolja azonban, hogy alakilag úgy ejtsék meg szavazást, amint az az alkotmány­módosításnál elő van írva. Schultz javaslatát hosszabb vita után eluta­sították. A törvényt második és harmadik olva­sásban elfogadták. Müller kancellár, a Ruhr vidékén uralkodó helyzetről szólva, az úgynevezett vörös hadsereg jellemzése céljából hivatkozik az ottani két szo­ciáldemokrata párt együttes kiadásában megjelent egyik röpiratra, amely az úgynevezett kommunis-

Next