Pesti Napló, 1920. április (71. évfolyam, 79–104. szám)

1920-04-01 / 79. szám

«1 Csütörtökö­kA PESTI NAPLÓ 1920.­­április 1. Gyű­zfű­t a Hitller-kormáán­y Tárgyalások a Ruhr-vidéken — Elnék a vörös hadsereg A ném­­et kormány határozott fellépése fcerrel járt. A ruhrvidélki és a berlini koannuu­uisták, látva azt, hogy a Müler és a Reichtetwht nem riadnak vissza a harctól, tárgyiá­lva k­üld­tek, az általános sztrájkot pedig Bterlinben is­ fújták és a Ruhrvidéken­ is csak egises helyeken sztrájkolnak. A kormány a triag-i ré­gér­l a rend helyreállításával Severing m­inisasteri kor­mánybiztost bízta meg, aki együtt,il — mint Wotter tábornok följebbva­lója — a katonai ak­ciót is vezeti, amely most azioulvan­ k­ikfibji ,rendőri természetű lesz. Severing megkezdte a tárgyalásokat a fölkelőkkel, akik most hajlandók a kor­mány követeléseit teljesíteni. A vörös csapatok annak a hírére, hogy a vezetők tárgyalásokat kezdtek a komitáliakal, otthagyták a frontot. A bolsevista­­hadsereg telje­sett teloszlik. Az egyesült szocialista-kommunista pártok szí­­­vétsége pedig a jobboldali szocialista pártok kilépése matt felbomlott. Az egyes felbomltót vörös csapatokból bandák ala­kultak, amelyek állig felfegyverkezve kóvályognak a vid­é­­ke­n, rabolnak a városokban és sanyargatják a lakosságot Főleg ezért, követelte a Lakosság a Severing polgári biztos vezetése alatt álló csapatok bevonulását. A védőrség, amelynek egyes ré­szei be­nyomultak a Ruhr-vidékre, megkezdte a lakosság lefegyverelését. Noha a birodalmi csapa­t és a felfegyverítés vörös bandák között az összeütközést netrifi teih­et elkerülni, mégis rem­élhető, hogy a békés álla­potok visszatérései nagyo­bb vérontás nélkül fog megtörténhetni. Az Abend jelenti Essmből Az ideérk­ezett jelentések szerint a Wesel előtti harc van,ott a harci tevékenység ma csaknem egészen el­­csendesedett. Lényegesen hozzájárult a helyek tiszt­ázásához az a körülmény is, hogy a lázadás területén " a vasúti hivatalnokok és a keresztény alapon szervezett munkások általávan sztrájkba léptek a spartakusiák terrorjá­val szemben, Berlinben pedig a keresztény szakszfervezetek és a német alkalmazottak szakszervezetei, valamint a városi alkalmazottak szervezetei elhatározták tegnap, hogy állást foglalnak a sztrájk ellen, mtlért nem szakszervezeti érdekekről, banán baloldali radikális hatalmi vágyból és a diktatúrára töreks­zésből akarják megszervezni. Ez volt a helyzet, amikor tegnap éjjel Berlin­ben összeült a forradalmi üzemi tanácsok nagy­gyűlése , amelyet több szakszervezet nyilatko­zata előzött meg, amelyben a munkások kijelentik, hogy a forr­adalmi tanács sztrájkproklamációját nem ismer­nek el, mert a sztrájkot csak a szakszervezetek nagybi­zottsága rendelheti el, így a forradalmi tanács jobbnak találta, a kormánynyal érintkezésbe lépni. Hosszabb tárgyalás után közölték, hogy megálla­podás jött létre abban az irányban, hogy Water tábornok helyébe polgári biztost neveznek ki és a felkelőknek további 14 órai meggondolási időt ad­nak. Elhatározták továbbá, hogy magukat az üze­meket szavaztatják meg az általános sztrájk kér­­déséről. A forradalmi üzemi tanácsok teljes ülése ma ismmét összeült és határozatot hozott, amely így szól: Nagy berlini üzemi tanácsainak közgyűlése, te­kintettel a fennálló fenyegető veszedelemre, köte­­lezi magát, hogy továbbra is készültségben martad, hogy adott esetben új harcot vívjon. Mihelyt a helyzet kiélesedik, az akcióbiz­ottsá­gttak a kikül­döttek gyűlését újból össze kell hívnia. A késő éjjel érkezett jelentések szerint a Ruhr-vidék pacifikálása nehezen megy­. A Wellff-iroda jelenti: A helyzet a fenyegetett rajna-vesztfáliai ipari vidéken állandóan rosszabbodik. A bailok­tn radikális elemeknek befolyása a végrehajtó bizottságokban növekedik. Wesel­­ irányában lövöldöznek. Duisburgbatt a vörös hadsereg egymillió márkát vett el a báror itáliai banktól. A bwHn­esseni utott a­lszadáte terüle­ten belül húszmillió márka ves®rtt él. A Wolff-i­roda jelentése szerint csaksnem az egész ipari vidéken ma még általános sztrájk vol is. Csupán a hágetri és helmi kerületben nem sztrájkolnak. A kormánybirtoohots segélykiáltások érkeznek, dindviék a katonaság bevonulását kérik. Kinstacken vidékén negpiap estre még harcol,­­ak. Dü­sseldor­ftóm teljes nyugatom utal és látszik, hogy ott­ is visszatérnek a csapatok a frontról. Egyébként­ a helyzet feszültségének elsőfelk­esnéssél nem lehet is ízű­cs simm. A Ruhr mellet­ti Münheim­ben még tart az általáms szitrájk. A fegyvereket, nem szolgáltatják be. Elberfelbert kitört ugyan az általános szitrájk, a városban azonban fentartják a forgalmat. Ed­di­g körüilbelül 1000 darab fegyvert szolgáltattak be. A Berliner Tageblatt jelenti Essenél. A mun­kásságnak a Ruhr-vidék eseményieivel szconbeji való állásfoglalásáról beavatott, helyen a kö válto­zóké* tudtuk meg. A szakszervezet nem hsajtennie szmezelkém­etiszterni * forrad­ahna üzemi tagjé, csak nagygyűlését. Ha az üzemi t­an­ácsok gyűlése amely tegnap a minőisítte tanácsi határana­t tud­tuladása u­tán előbb elvetette dr. a Mallánd­S­­atrÁj­kot, a tm délben lakandó dösntó üzletben mégis ki­mondaná aet, akkor m­ár­ most határosottts le lehet­ állítani, hogy csak Jets részleges sztrájk jár. Any­nyi bizonyos, hogy a vasutasok ner­ lépnének sztrájkba, ha a hivatott testületeik, t­ehát a szak. SüW-vezetek főbizottsága erre fel nem szólitják őket. Éppen ugy ellenlárásra lehet azátollam a könti vaMit atkali­razettai részéreL mm+mtmtm* Mindenki kaphat amerikai élelmiszert «« Ax aketó széleskSrfi ktterjeaxtéve - M Aauetfikái Oáötttsc Akciótól Mdigr szóban ráég ifísbatt éthaníittrtt közl«smény«ik­ oly iriflyb&n tfijékontáfiák & kfeönségetu hogy élefeniterrutel ránt­otc egyes rtémílyíidtjek küldik«tok Magyar­««r­ápori­á«»erikai rokonok vagy hazátok által. Ugy látju­k nefrrt stóö&é rímwert azon téh^, ho?y K­rV'Aégos Gcaerftl Rélief Draft (éltalános s«­fzélyzött tiailTátiy) küldetése is, táélynek célja, hogy: ingyeri lá«*a él a elrtmi«»»rel. M»r néhány ily tit^lvAny Attteiriktóöt ottani nagylelkű adWcoWlkt6!. »k?k!ftefe éwiosiifwlk wlfio­naik­baa^tiii, Magráréífwájton, de akik az ikéicímk rétriteégét* akarnak lepni. As­z­ecoma­éokat st Adsiérimn HeRéf Administritio« köz-Mtfiert iötákoA-^iííí «ípréMTiéteknek adja á*. Así itteni átóéritBíi fí(fcertősé| ? belátva ATt. hopV szeT-piézett magyar 4­ 5y«i61e«Á-­iafeát*» vwnn­ák abban • ítélyzetiwtt, ily jótékony adaményokáit ki­ossza ötfc. rwm w kwérli meg, hogy ízt másra csinálja. T»s*C* s«égwjwég wraJfcodik Miarwrorssáffon ét m élélt írt feterhiéjiv­é*érh«tó lész a l^dböeelélbi ara­táéi?. Staádié^, hogy tfteaf« tóbb ékAmitaaér kerüljön be az owitgfea. Az aasWwifeai ni*irtók as irtó/van Amerikában profAgálttAk, de a sesélye­zés elSrésére A i«#iatá»*afcfe a közvetlen szemiS­ly« kérelem k n*fcr«.rok ráseár51. Mindez, »nar­getjük, hogy a tówttfeetó tetvek bajtaseánaác­­rögre, i 1. íVáwwtaM* emberek, a&ikr.«k élelmiszérra nincs ,«zsiklóípük. irjarearc «szterikai barátaiknek, hogy enek egy General Relief timítröt (általános e rtiffély^tfzsih'ányt). Megjenendő, hogy amerikaiak az ily utalványt Cse­kély árosa*. áráit vehetik meg fo sziveeén tengik, ha, meggyőződ»e»k iWN, hogy élelmiszerTé valóban «an­ksi&s van. A kérelmeket levél fc#miji4bi».n kellene elküldeni, «.melyben m«gma fcy&rááandí, hogy ily wöaívAnyofe bámély Btnetikai l«wkbiBii rAMroli«(itók, hí^y anok Getoeral Relief (á.lt«link* «F^lye«^) rétjaira nllitándók ki és bekirM­*i.lerik vagy a levál irónak, vagy pedig as American Relief Adm­iniMTTition ciwipré: Budit»**. Váci-utca 31. de lehet lwelezölapeikön is, melyA tartalmazzák az ö»w* »«ükéége? «/iatokát és melyeket bárk­inek, kérelmére reödelfcezéserre bocsájtunik. Az il. utalványok alep­ján beérkezett csomagok irigyeo leeenek «z6b­»zfcvT­­ások között., akik élelemre leginkábbe ranáák­ utalva. Ezév kérelmi « leg étörgAfeeWHen elVüldendffk a szerenr«é» sfazd«g afftérikaiaknak. Wr «ttok sejritBék «rerennétlen entertáreai kftt Magyar^ országot­. SíWm­ely« köreiíjtókn^k m.fcgyír rfiseröl lapikkd nél^ohh UMfláiWk lé»K mintíi* airJcit az Atttérkan ReMef Admínistmtion nWw«a teesi. 2. Jótékoriyíwjgi intéatoémyek Magí^roteaigoD irjftöak hasító ifttéz.métiyekne­k Ameriktte, hogy, részükre utalványokat, vásároljanak és küldjenek. Az utalványok közvetlenül tt magyar jót^otiysi47i intézményeknek kMdenftók & h* azok »álunk he­sznet mutatva, az evöbtiissswefcet mi kiadjuk, azonban a «afttesactiet * ez&mxifoTgji intézmény maga eszközölné. A kerekűet az intézmény maga küldheti I» lev^f­­ormájában vagy levelenAla­pon, birkyiök­­i írt­a éMS»S»ívI ÉÖ^iíSöStesli 304éP,^«-ére fordítják, tűnt. Felkérjük a magyarországi jótékonysági­ egyesületek vezetőit­, hogy akik nem tudják, kihez intézzék fcérekün­ket, az ügy megbeszélése céljából keressenek fel bennünket. 8. Mindennemű magyar egyesület vagy intéz­mény irjon hasonló testületeknek Amerikába, pl. a budapesti egyetem hallgatói ilyeneknek vagy más nevelőintézetnek, a magyarországi nmunkás­szervezetek aamerikai m­unká­szerveze­t­eknek, egy­házi intézmények ilyeneknek Amerikában s­t­k. A kérelemben meg­ kell említeni, hogy General Relief T­rast (általános segélyz muta­l­vány) vagy közvetlenül a szobán forgó intézménynek, vagy az American Relief Adiministrationnak (Budapest, IV., Táci­ utca 31.) küldendő. Szívesen adnnk felvilágosítást mindenkinek fenti tervezetünkre vonatkozólag, lefordítunk leveleket angol nyelvre és segítünk bárkit terve kivitelében. Szándékunk, hogy lehetőleg, mentől több ily személyes kérelem menjen Amerikába. Az ottani emberek képesek segíteni és szívesen is teszik, ha értésükre adatik, hogy élelmiszerre szükség van. Figyelembe vettülő azon körülmény, hogy ily módon költségmentesen kerülne élelmiszer Ma­gyarországra. Akiknek rokonaik vagy barátaik vannak Amerikában, szolgáljon felvilágosításul, hogy­ néhány dollár kiadása nem jelent sokat azoknak és hogy Amerikában a dollár nem oly, drága koronákban, mint itt. Minden habozás nél­kül lehet ily kérelmekkel jómódú amerikai ember­társakhoz és mim­lkásttestvérekhez fordulni, hogy megítűlje a szükségben szenvedő magyarokat. Kér­jük mindenki közreműködését. C. G. Bowden, American Relief Administration Warehouses. Franciaország gazdasági válsága Marsai pénzügyminiszter a deficitről, a há­borító kiadásokról, a mértéktelen nyerész­kedésről Marsai francia pénzügyminiszter beszédet mondot­t a kamaráiban Franciaország pénzügyi "helyzetéről A többi­ között a következőket mon­dotta: — X­ háború idejére megszavazott hitelek ösz­szege 130 milliárd frank, az 1914-ik é­vra engedé­lyezett hitel összege. 12 milliárd volt. Az állam napi kiadása töb­ken, 11 millió frank volt, 1919-ben pedig már 138 Az 1920-ik évi kiadásai­kat 50 m­illiárdra irányoztuk elő, a bevételi lehető­ségek pedig nem hozhatnak többet 12 milliárdnál. Ez év elején 1600 milliós frank állt a kincstár ren­delkezésére, ma pedig nek­ csak 700 millió. Fran­­cia kölcsönről most sem fynyorkban, sem lon­dottban nem lehet szó. Kiadásainkat tehá­t korlá­tozni kell és a bevételekben arányosítani. .. most kibocsátói kölcsön nem lesz az utolsó ebben az esztendőben.­­ A miniszter beezél­ének további folyamán ki­­fakadt a mértéktelen nyerészkedés ellen. Ebbe a do­­logba — mondta a miniszter — a kincstár és az igazságszolgáltatás is beleszól még. A miniszter rá­mutatott a Parisban mutatkozó nagy pénzbőség veszedelmére és arra a látszólagos gazdagságra, amely kátéra van az átalakulásnak, a kivitelnek és­­a francia valutának. Elsősorban a kereskedelmi mérleget kell rend­behozni. Franciaország 1919-ben 39 milliárd frank értékű árut importált, kivitele pedig mindössze X milliárd frank volt. Minden ki­adást le kell szorítani a legkisebb mértékre és minden felesleges hivatalt be kell csukni. Fran­­ciaországnak helyre kell állítania a hitelét és is­mét meg kell nyerni a külföld bizalmát. Lac­eur volt miniszter megjegyezte, hogy a forgalomban lévő bankjegymennyiség csökkentése súlyos válságot idézne elő. A háború előtt 9 mil­liárd volt forgalomban, ma pedig, még ha föl is tesszük, hogy minden árunak az értéke a három­szorosára emelkedett, legalább 25 milliárd frak­k bankjegyforgalomra van szükség. A francia kivitel fejlődését csakis az iparnak megfelelő mértékű szénellátásával érhetjük el. Az Associated Press tudósítója jelenti Páris­ból lapjának, Loucheur í északfrancia­ország újjá­építésére felveendő 15 milliárd frankos külföldi kölcsönről beszél. Reméli, hogy Anglia és Amerika ilyen kölcsönt melegen fog támogatni, ha meg­győződik arról, hogy a pénzt kizárólag az elpuszt

Next