Pesti Napló, 1920. május (71. évfolyam, 105–129. szám)
1920-05-01 / 105. szám
2 Szombat PESTI NAPLÓ 1920. májusi Nyolcszáz togvéd bizonytalan sorsa Nem vállalhatnak ügyeket bejegyzés hiánya miatt (sajátt tudósítónktól.) Nagyon érdekes probléma a jogászország metamortfózisa termelő orv Átte^, de úgy látszik, egyelőre megoldhatatlan. Budapesten ugyanis ma az a helyzet, hogy az ügyvédek száma nem egészen tíz hónap alatt nyolcszázzal szaporodott, úgy, hogy a fővárosban makörülbelül háromezer ügyvéd dolgoznék, ha lennemit. Tavaly, amikor a budapesti ügyvédi kamara közgyűlést tartott, dr. Brauner Mór főtitkár arról számolt be, hogy kétezerkétszáz ügyvéd van a kamaránál bejegyezve. Ez a nagyarányú emelkedés az ország katasztrófájának következménye, mert megszállott területekről ,elűzött ügyvédek és ügyvédi diplomával rendelkező köztisztviselők, valamint bírák idemenekülésével állott elő. Nagyon nehéz kérdés, hogy miből és hogyan éljenek meg a magyar középosztálynak ezek az értékes tagjai. Mindenekelőtt egy igen súlyos formai problémát kell megoldani és egy nagy nehézséget eltávolítani az útjukból. A törvény szerint ugyanis csak az az ügyvéd folytathat praxist, aki fel van véve lakóhelye illetékes ügyvédi kamarájának névjegyzékébe. Felvenni pedig csak azokat a menekült, illetve idatelepedett ügyvédeket lehet, akiket régi kamarájuk törölt a maga tagjai sorából. Az ellenséges megszállók egyik politikai sakkhútása az, hogy a kiutasítottak jövőjét is bizonytalanná tegyék minden rendelkezésre álló eszközzel és így különösen az ügyvédeket kényszerítsék a hűségeskü letételére. Ezért mindent elkövetnek, hogy a megszállott területeken levő ügyvédi kamaráknálkeresztülvigyék azt, hogy az eltávozott ügyvédeket vagy egyáltalában ne töröljék tagjaik közül, vargy pedig erről a törlésről ne adjanak ki hiteles okmányokat. a budapesti ügyvédi kamara egy külön lajstromba foglalta az idemenekült ügyvédeket és megkereste az igazságügy minisztert, hogy valami rendkívüli intézkedéssel hidalja át az élet és a törvény közt keletkezett nagy űrt, mert különben kérdésessé válik a magyarság szempontjából is a rendkívül értékes ügyvédi karnak exieztenciája. Különben arról értesülünk, hogy a bíróságok is foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Ezidőszerint azonban kénytelenek a törvény betűjéhez ragaszkodni és nem engedik meg oly ügyvédinek a működését, aki, Budapesten nincs bejegyezve. A családi alapot Mária Terézia létesítette 1765-ben. Hat millió forintot hasított ki ere a célra, hogy gyermekei és ivadékai ellátását biztosítsa. 1839-ben kimondották, hogy a jövedelmek egyharmadrésze osztható csak ki a család tagjai között, kétharmadrésze pedig a tőke szaporítására fordítandó. Azt, hogy a volt uralkodóház gyűjteményei nem az udvari kincstáré, hanem az uralkodók magántulajdona, 1875-ben állapították meg. volt király ékszereit követeli Austtria Mekkora vagyont forjlaff, le az osztrák kormámy ? A Misi kormánya a volt császár - vagyon-S kezelősségek közel j»ig mindig tárgyalások vannak '•amiatt, hogy¡»»*Affamot a volt uralkodóház "vagyonából mi illeti meg. Az állam lefoglalta a családi vagyont, továbbá a volt császárnak Ausztria területén található magánvagyonát is és követeli, hogy azokat az ékszereket, amelyeket kivittek Svájcba haladéktalanul hozzák vissza. Ezt az ékszert 1918 november elsején, tehát ez összeomlás előtt és mielőtt a császár lemondott a trónról, a bolsevizmustól való félelemben juttatták ki külföldre. A brilliánsokból és ékszerekbőlálló vagyon közös családi tulajdon volt, amely fölött a családfő szabadon rendelkezett. Ezen azonban az a későbbi törvény, amely a családi vagyont az osztrák köztársaságnak ítéli oda, nem változ- tatott, mert a kincset a törvény létrejötte előtt vitték el olyan helyre, amelyre a törvénynek nincs hatása. A békeszerződés csak arról a vagyonról rendelkezik, amely Ausztria területén van. A volt császárnak magánvagyona öt-hat millió korona készpénz, a wartbergi villa, Feistritz vára, amit mind lefoglaltak és amelynek a jövedelme a kiadásokat sem fedezi. Lefoglalta az állam az egész családi vagyont, amely áll..l. a családi alapból: ehhez tartozik Orth, Mannersdorf, Pöggstall, Mattighausen, továbbá a Bodenkreditanstaltnál letétbe helyezett nyolcvan millió korona értékű osztrák állampapír, ugy hogy az egész alap értéke körülbelül kétszáz, millió korona. Áll továbbá 2. a korona hitbizományból, mely körülbelül tizenöt millió értékű éside tartozik: Mürzsteg, Langbadsee és néhányértékpapír. Ezt a hitbizományt 1901 február 6-áról Ferenc József császár alapította a maga vagyonából,azzal a céllal, hogy a mindenkori uralkodó jótékonykodhassék. Az alapító oklevél szerint az esetre, ha a Habsburg-ház nem uralkodnék, akkor az utolsó haszonélvező egyúttal tulajdonosává is válik. A családi vagyonhoz tartozik továbbá a műtörténeti múzeum, a kincseskamra, a nyeregkamra, továbbá Ambras és Bellwedere kastélyok, valamint a gobelingyűjtemény. Természetesen ezeknek értéke felbecsülhetetlen. Ide tartozik végül az udvari könyvtár is. A pesti gyermek hálája... [Saját tudósítóról.) Pénteken délután felderült volna a pesti utca komor ábránika és vigsereg vonult végig a Rákóczi-Kossuth Lajos utcán és át az Erzsébetegy Visterem-hegyi villa elé. Fledderus hollandi főkonzul orom-utcai villájához vonult a lelkes gyermekcsapat, hogy lerója háláját Hollandiának azért a sok jóért, amelyet a magyar gyermekek érdekében tett. A gyermekek intézetek és iskolák szerint vonultak fel. Az Erzsébet-híd budai fejénél valóságos torlódás támadt, mert a Pestről jövő gyermekek csapata itt találkozott a Krisztinaváros, a Vár, a Víziváros és a Lágymányos iskoláinak növendékeivel. A felvonulásnak napjául azért választották a pénteki napot, mert ekkor ülte meg Julianna hollandi királyi hercegnő születésnapját. A főkonzul villáját erre az alkalomra pompásan feldíszítették.A kapu bejáróját és a rácsozatot zöld , ágak szegélyezték, a villa homlokzatán pedig a holland és magyar trikolór diszielgett. Az ünnepséget délután négy órára tűzték ki, de már ezt megelőzőleg megérkeztek a villába a fővárosi társaság előkelőségei. Ott volt Horthy Miklós kormányzó felesége és leánya, Huszár Károly volt minisztereinek nejével, Baffay Sándor evangélikus püspök, Bódy Tivadar polgármester, Haller István kultuszminiszter, Benárc Ágoston, dr. Mészáros budapesti érseki helytartó, Nemes c. püspök és még sokan. A főkonzuli, először két kis iskolásleány üdvözölte, megköszönve a sok jót és szeretetet, amelyet a magyar gyermekek Hollandia részéről tapasztaltak, egyszersmind tolmácsolták a magyar gyermekek üdvözletét a születésnapját ünneplő holland királyleánynak. Ezután Huszár Károly meghatott szavakban-fejezte ki a magyar társada- .lom háláját azért a humánus és gyönyörű magatartásért, amelyet Hollandia irántunk tanúsított. A holland főkonzul néhány meleg szóval köszönte meg a szeretetnek ezt az impozáns megnyilatkozását, felesége pedig örömtől sugárzó arccal vette át a magyar asszonyok világajándékát. Ezután spontán ünnepség játszódott le a villa kertjében. A gyermekek táncokat adtak elő,és énekeltek és az egybegyűlt társaság alig tudott betelni a felejthetetlenül bájos defenet szépségével. Körülbelül hat óra volt, amior az ünnepség véget ért és a gyermekek csopot vonultak intézeteikbe..san, ahogy jöttek, vissza-, esetleg már július elsejétől kezdve 35 százalékos béremelésnek van helye, míg nagy lakásoknál és üzlethelyiségeknél a béremelés ott is úgy van szabályozva, mint a fővárosban. Egyáltalán ki van zárva a béremelés am olyárt kis lakásoknál, arról polgári vagy katonai nyugdíjas, vagy polgári vagy katonai közalkalmazott özvegye bérel, de afővárosban 20 százalékos köz-, üzemi pótlékot ezek is tartoznak üzetni. A lakásügyi hatóság előzetes engedélyével kivételesen mérsékelten magasabb béremelésnek van helye, ha a lakásbérek tíz év óta, nem emelkednek, vagy ha az üzlethelyiségnek 1917 november elseje előtti legalább öt évre kötött, olyan bérletéről van szó, amelynél az eredetileg kikötött bér most már a változott viszonyok folytán aránytalanul csekély. A rendelet ezenkívül részletesen szabályozza a bútorozott szobták, nem gyógyfürdőkönlevő nyári lakások, az úgynevezett főbérletek bérét.. A bérbeadó a béremelést a bérlővel előre írásban köteles közölni és pedig, haaugusztus elsejére, vagy vidéken esetleg már július elsejére akarja a bért emelni, akkor a közlésnek május 1 -ikéig meg kell történnie. Tekintettel a köztisztviselők súlyos helyzetére a kormány elhatározta, hogy az állami, vármegyei, államvasúti és katonai közszolgálati alkalmazottak lakáspénzét Budapesten 1920 május 1-től kezdve 20 százalékkal és 1920 augusztus 1-től kezdve összesen 50 százalékkal, vidéken 1920 augusztus 1-től kezdve 35 százalékkal felemeli. Az említett közszolgálati alkalmazottak özvegyeinek és a nyugdíjas közszolgálati alkalmazottaknak lakibérnyugdíja — minthogy ezeknek házbére nem emelhető — Budapestien 1920 május 1-től kezdve 20 százalékkal emeltetik avégből, hogy a fővárosi 20 százalékos közüzemi pótlék terhét könnyebben viselhessék. Az émlített köztisztviselők, nyugdíjasok és özvegyek lakpénzének és lakbérnyugdíjának felemelésére vonatkozó rendeleteket a hivatalos lap május 4-én, kedden megjelenő száma fogja közölni. Ötvenezer leány Fledderus fi aflu megjelenése Konzul előtt , v. Augusztustól kell fizetni magasabb összegeket A hivatalos lap közölni fogja az új lakbérrendtízetet, amtfely Budapestre nézve különválasztja a tulaj ftaflu lépeni béremelés kérdésétattól az összegtől, amit a bérlők a víz és szemétfuvarozási díjak felemelése folytán kötelesek a fővárosnak a háztulajdonos útján fizetni. Ez utóbbi címen a fővárosban kivétel nélkül minden bérlő a jelenlegi házbér húsz százalékát kitevő külön közüzemi pótlékot tartozik a háztulajdonos kezéhez 1920 május 1-től kezdve fizetni és pedig az első negyedévi részletet legkésőbb május végéig. A közüzemi pótlék, habár úgy fizetik, mint a házbért, sem az adózás, sem a béremelés, sem a házmesterpénz szempontjából házbérnek nem számít. A közüzemi pótléktól függetlenül és csak 1920 augusztus 1-től kezdve béremelést is enged a rendelet, de négyezer koronát meg nem haladó évi bérösszegű kis lakásoknál csak 30 százalék erejéig és ebbe is bele kell számítani az 1917 november elseje óta esetleg történt emeléseket. Négyezer koronánál nagyobb évi bérösszegű nagy lakásoknál, üzlethelyiségeknél a felek a házbérre nézve szabadon állapodhatnak meg, de ha a bérlő a béremelést indokolatlannak vagy túl magasnak tartja, bérleszállítást kérhet a lakásügyi hatóságtól és ez okból ellene felmondásnak nincsen helye. Vidéken, ahová a közüzemi pótlékra vonatkozó rendelkezés egyelőre nem terjed ki, a legfeljebb négy szobából álló lakásokat kell kis lakásoknaktekinteni, ezenkívül ez 1920. évi harmadik feélévnegyedtől, vagyis augusztus, vagy plHÍREK •Számad a menetrend — Májusi emlékezés — (saját tudósítónktól.) jvytffia menetrend. Ez is a mni emlékei közé tart#^1L Már régen nem volt szerencsénk hozzá ésj#*múlt év eleje óta az időn* kint megjelenő^MBTutató" füzeted, miután legutóbbVárta* !"#m vette komolyan senki, szintén elmaradWffrA mostani május sem hozta még meg: a régen hiányzó menetrendkönyvet, ez azonban — úgy látszik — utoljára történt. Októbert már nem is kell megvárnunk és a jól ismert kis könyveket elvihetjük magunkkal útitársul. Valaha, ha valami nagyon száraz olvasmányra akartunk hivatkozni, a menetrendet említettük, ma kedves, poétikus emlék, amelynek visszajöttét mosolyogva üdvözöljük. — A menetrendkönyv — mondták ma nekünk, illetékes helyen — nem sokáig fog késni. Az államvasutak igazgatósága azon dolgozik, hogy nyárra menetrendkönyvet adjon ki. A szűkebb keretű forgalom, amely legutóbb a szerdai és pénteki szünetelés kiküszöbölésével immár hetenként hatnapossá fokozódott, már annyira stabil, hogy a menetrend kinyomatásába bele lehet menni. A mai papír- és nyomdai árak mellett ugyanis nem akarta a vasút a közönséget megterhelni olyan menetrenddel, amelynek komoly hasznát nem veheti. A hajdatrt hatvan filléres könyv bizony sokkalta drágább lesz, de szívesen megveszi mindenki, ha megbízhatik benne. Hogy a vasút a menetrend kiadására gondol, nagy eredmény és nagy haladás azokhoz a viszonyokhoz képest, amelyekbe a magyar vasutak a háború óta jutottak. A félnapos vonatkésések megszűntek, sőt egyáltalában alig vannak késések-A hosszú távolságon közlekedő vonatok úgyszólván percre érkeznek be a pályaudvarokra. Sok tönkretett intézményünk között a vasút a legelsők között akar lenni, amely ismét talpraáll A magyar vasutasé érte minden dicséret. Olvasóinkhoz! Miután a milikások május hó 1-én mukaszmitelet tartanak és ezen kényszer hatása alatt a lapok nem jelenhetnek meg, az elmaradó lappéldány révén megtakarítva ujsáigpapirosból az esti lapok pénteken és hétfőn délben és a reggeli lapok szombaton, ívelve kedden reggel 2—2 oldalt í Waszpárlnak, tehát 6 oldalon jelennek meg."' Valamennyi budapesti napilap. — A „Pesti Napló" legközelebbi száma kedden reggel jelenik n\§