Pesti Napló, 1920. május (71. évfolyam, 105–129. szám)
1920-05-28 / 127. szám
Pétdek PESTI NAPLÓ 1920. május 28. Illeni felveti o bizalmi kérdést Ellentét a legfelsőbb tanács és a jóvátételi bizottság kost A Neue Freie Presse egy párisi távirata szerint a klórvátételi bizottság pénzügyi szakértői jelentést készítettek a békeszerződések gazdasági vonatkozású pontjairól s ebben a jelentésben annak az határozott és nagyjelentőségű véleményüknek adtak kifejezést, hogy ezek a pontok, a békeszerződés gazdasági határozmányai keresztülvihetetlenek, s éppen ezért a versaillesi szerződés egész közgazdasági fejezetét meg kell változtatni, amit egy hasonlóképp szakértő és elfogulatlan közgazdász és geográfus bizottság a magyar békeszerződés területi és gazdasági rendelkezéseire is feltétlenül kimondana. Ugyanakkor azonban, amikor a jóvátételi bizottság komoly és csak a rideg számokat tekintő szakértői ezt a nagyjelentőségű véleményüket leszögezik. Millerand részletesen beszámolt a szenátus külügyi és pénzügyi bizottsága előtt a hülei értekezlet eredményeiről, s nyomatékosan kijelentette, hogy a németországi kárpótlás összegének megállapítását nem szabad a békeszerződés revíziójának tekinteni. Erről a pontról teljesen egy véleményen van Tloyd George-val. A miniszterelnök nem tekintette kívánatosnak, hogy a kárpótlási általányösszeg megállapításával addig a határidőig várjanak, amely a békeszerződésben van kitűzve. Millerand arra utalt, hogy minden lehetőt elkövetett a kárpótlási általánynak oly összegben való megállapítására, amely Franciaország kárának jelenleg megállapított összegével megegyezik. Ez kerek 210 milliárdot tesz ki, aminek mostani értéke körülbelül 66 milliárd aranymárka lehet Milerand nyilván azoknak az interpelllációknak akart elébük vágni, amelyeket a hythei értekezlet határozatai dolgában pénteken terjesztenek a kamara elé. A miniszterelnök kénytelen lesz arra, hogy a Versailles szerződés keresztülvitelének módszere dolgában felvesse a bizalmi kérdést !&• megkérje a kamarát, állapítson meg teljes világosággal oly bizalmi napirendet, mely a miniszterelnöknek meghagyja teljes cselekvési szabadságát és elvitathatlan tekintélyt biztosít neki a tárgyalások folytatására. fillér: Dijnyugta "SO fillér. Táviratmásolatok dija szavanként 2 K. Távbeszélő díjszabás A távbeszélőnél Budapesten ezentúl mellékállomás nélküli rendes állomás évi dija 2400 K, ugyanily állomásé nyilvános jellegű helyiségben 5400 K, a közönség rendelkezésére álló nyilvános táblás állomásért pedig 4500 K. A mellékállomásos és alközpontos állomások fővezetékéért aránylagosan magasabb díj jár. Mellékállomások évi díja Budapesten rendes állomásoknál 900, a nyilvános jellegű és táblás állomásoknál 1350 K. Belépési díj minden új főállomás után 1000 K, mellékállomás után 500 K. Vidékei. e dijaknnak felét, illetve egész kis hálózatokban negyedrészétfizetik. A helyi díjköteles beszélgetés dija ezentúl 2 K. A távolsági forgalomban a beszélgetés dija három percenként I. 5v (50 km.-ig) 4 K. II. öv 50(200 km.-ig) 8 K. III. év (200 km.-en felül) 12 K. Ha valaki a megváltoztatott díjtételek mellett állomását megtartani nem kívánja, folyó évi junim hó 10-ig írásban felmondhat, mely esetben a hivatalok a használat egyidejű beszüntetése mellett a készülék leszerelése iránt intézkednek. A felmondott állomásokra folyó évi június hó 10-ig a régi díjtételek érvényesek. Azok, akik távbeszélőjüket az említett határidőin belül nem mondják fel, az előfizetők sorából később csak a szabályszerű felmindási idő betartása mellett léphetszerű felmondanek ki. EMlwil portája egy Korona NagyarányiTdrágulás a postán, a telefonn és a távirdán A kereskedelmügyi miniszter folyó évi júniushó1-iki hatállyal a posta, távírda és távbeszélő díjszabást a következőképpen módosította: Postai díjszabás 1Leveleit: a belföldön, Ausztriába, Németországba, a szerb-horvát-szlavón királyságba és az általa megszállott magyar területekre 20 grammig egy korona, minden további 20 grammért husz fillér, egyéb külföldre 20 grammig 2 korona 50 fillér, minden további 20 gramig 1 korona 50 fillér. Levelezőlapok: belföldre és az 1. alatt említett országokba darabonkint 00 fillér, egyéb külföldre 1 korona. Ajánlási díj minden viszonylatban 2 korona 50 fillér. Postautalványok: Belföldre 100 koronánként 1 80 fillér. Távirati postautalványoknál és utalványi távirat kiállításáért újonnan megállapított dijk-korona, Csomagok: A belföldi forgalomban: a) kizárólag élelmiiszereket tartalmazó, vagy kizárólag ezek szállításához szükséges üres tartályokból álló csomagokért 5 kg.-ig 5 K, 10 kg.-ig 10 K, 15 kg.-ig 1® K, 20 kg.-ig 20 K; b) minden más tartalmú csomagért 5 kg.-ig 3 K, 10 kg.-ig 16 K, 15 kg.-ig nX, 20 kg.-ig 32 K. Értékdij: 1000 K-ként 1 K, az egyenkint rovatolandó (általában 600 K értéketmeghaladó) csomagok után ajánlási dij küldemé-Byenkint 2 K 50 f. Expresszdij: Levélpostai küldeményekért, ér-Itéklevelekért és postautalványokért a belterületen 3 K, csomagokért 10 K. A nemzetközi forgalomban 15 K. Az összes küldeményfajoknak a belföldiforgalomban a rendeltetési postahivatal külterületén kézbesítésért 10 K. Távírda! díjszabás ! A táviratok szódija a belföldön 40 fillér, a hirflreptáji rabok szódija 20 f., táviratonként a legkisebb díj 4 K, a helyi és szomszédos forgalomban V dij ugy,amúgy, mint a távolsági forgalomban. Távirator lapok ára20, fillér,_a.szelvényeseké 50 mm •» mi H mimn ákkal? okkanSak a siöuetsiaslk „Keresztény és zsidó rokkant egyenlő mértékben szenvedett a hazáért" A Hadirokkantak Országos Szövetsége ma délelőtt tartotta meg közgyűlését a régi képviselőház üléstermében, dr. Földváry Imre miniszteri tanácsos elnöklésével. A közgyűlés tárgya a Hadirokkantak Országos Szövetségének a Nemzeti Szövetséggel való fúziójának megbeszélése volt. Az elnök megnyitó szavai után Patndl Kálmán miniszteri tanácsos kijelentette, hogy már folyamatban vannnak a munkálatok, amelyek a rokkantak megélhetését célozzák. A rokkantak állami és erkölcsi támogatásban fognak részesülni, regálé, halászat, földbérlet, stb. útján. Dr. Pápay Ágoston felolvasta a Nemzeti Szövetség alapszabályait. Az alapszabályok ismertetése után dr. Földváry elnök felszólította az Országos Szövetséget a Nemzeti Szövetséggel való fúzióra. Bauer Kálmán győri küldött indítványozta, hogy az alapszabályok 4. pontjából a "keresztény szellem" szavakat hagyják ki. Pándl miniszteri tanácsos kifejti, hogy a keresztény szellem nem zárja ki azt, hogy a Szövetség zsidót is felvehessen tagjai sorában Bognár Imre péceli kiküldött kijelentette, hogy nem a zsidóüldözés szempontjából van szükség a keresztény irányzatra, hanem a múlt tapasztalatai alapján. Kívánja, hogy a zsidók minden előnyben részesülhessenek, de vezető szerepet ne kaphassanak. A fúzióhoz hozzájárul. Lander József dunaharaszti kiküldött tiltakozik az evangélium nevében, hogy a valláskérdést belekapcsolják a rokkantügyekbe. A vezetőség túlnyomó része katona, kívánja ennek a megszüntetését. Az elnök ezután javasolta, hogy a közgyűlés fogadja el az alapszabályokat és határozzon a fúzió dolgában. Erre óriáei vihar tört ki. — Nem ismerjük az alapszabályokat! Addig nem határozhatunk, míg az alapszabályokat át nem tanulmányozzuk! — kiáltozták mindenfelől. A vihar lecsillapultával dr. Perhács, a Nemzeti Szövetség jogtanácsosa analizálta az alapszabályok egyes pontjait. Azután Zambó Lajos hangsúlyozta, hogy a rokkantak túlnyomó része keresztény, ezt az alapszabályokban a „keresztény" szóval ki kell domborítani. Balosa Ernő tiltakozik az ellen, hogy a Szövetség kebelében politizáljanak-Weiler Imre hangsúlyozta, hogy rokkantak . Szőtt nem szabad különbséget tenni zsidó és keresztény szempontból, mert éppen rokkantságuk dokumentálja, hogy egyenlő mértékban szenvedtek a magyar hazáért. Ő, mint zsidó, éppen olyan jó hamusnak vallja magát, mint bármely keresztény bajtársa. Javasolta a Nemzeti Szövetséggel való egyesülését. A következő szónok Okos Gyula prottestáns lelkész. Beszédében kifejtette, hogy a kereszténység kötelességének kell, hogy tekintse, hogy magához vegye a zsidó bajtársakat. Ezután hat tagú bizottságot választottak meg, mely a részleteket fogja a Nemzeti Szövetséggel megtárgyalni. A közgyűlés az alapszabályokat általában elfogadta azzal, hogy az elnökség köteles azokat a vidéki kiküldötteknek átadti, akik odahaza meg , bíróikkal megvitatják annak egyes pontjait, s a legközelebb összehívandó közgyűlésen, fognak ,végleg, dönteni., a,lazáé, _tárgyában.. ./NAPI HÍREK Áresés a zöldborsó-tőzsdén A vásárcsarnokban is esnek az értékek (Saját tudósítónktól.) Ha még nem olvasták volna el közgazdasági rovatunkat, méltóztassanak már előre elkészülni arra a tudósításra, amely az értékpapírok és valuták nagy árzuhanásáról számol be. A vásárcsarnokban, mintha csak utánozni akarták volna a börzét, szintén estek az értékek, mintha egy szebb, olcsóbb élet vetette volna előre árnyékát, ma délelőtt a csarnokokban csupa mosolygó vásárlóval találkozott az ember. Valamint a tőzsdén, úgy a csarnokban is csak a spekulánsok szomorkodtak emiatt. A nagy publikum bizony teljes szívből örül ennek a csarnoki baissenek, amiből jó termésre, valutajavulásra és sok minden jóra és szépre lehet következtetni. Az olcsó zöldborsó a legszebb ígéret, ezért köszöntjük őt és változatlan szeretetünkről biztosítjuk. Íme egy kis csarnoki beszámoló: Nagy meglepetést keltett ma a csarnokban, hogy a zöldborsó ára, amit még tegnap 16 korona volt kilónkint, ma reggel egyszerre 4 koronára esett le. Reggel körülbelül 30—35 szekér zöldborsó érkezett s tulajdonosaik az árutíz koronáért kínálták a kereskedőknek. Ezek viszont legfeljebb 12 koronát voltak hajlandók fizetni a zöldborsó kilójáért. Az eladók nem akartak engedni s fogadkoztak, hogy inkább az állatokkal etetik meg, semhogy 13-nál olcsóbban adják. Nagy alkudozás közben beérkezett 25 vaggon zöldborsó, amelyet nagybani áron 4 koronáért árusítottak ki a kereskedők között. Erre a parasztok is hirtelen engedtek áraikból és egyszerre 5 koronáért kínálták a borsót A 25 vaggon zöldborsót a községi üzemek vették át és árusítóbódéikban 5 koronáért mértek ki a közönségnek. A szekéren beérkezett borsót pedig a kereskedők árusították kilónkint 5 és 6 koronás áron. A zöldségpiacra egyéb áruból is nagy volt a felhozatal, különösen karfiol, kelkáposzta és saláta érkezett igen nagy mennyiségben. A nagy kínálat következtében folytonos áresés várható. A gyümölcspiacra cseresnye, eper és egres érkezett sok. A másodrendű cseresnyét 10—12 koronáért az elsőrendűt 18—19 koronáért árusítják kilónkint. Húsfelhozatal bőséges volt, a kereslet nagyon lanyha. A marhahús ára 60—80 korona, borjúhús 70—90, sertés 90—110 kilónkint. A halpiacra tiszai ponty érkezett nagyobb mennyiségben, 70—80 koronával kilónkint. Baromfi van bőven, azonban nem igen keresik. Az ára ennek folytán állandóan esik. Csirke párja 90—150 korona, tyúk 120—180, liba kilója élősúlyban 60—70 korona. Tojás ma elég érkezett mintegy 80 láda. Ara 3 korona. Hírt van ennél szebb olvasmány? — Ünnep a Muzeum-utcában. A legszebb zöld pompában álló Muzeum-kert mellett,a Muzeum-utcai gróf Károlyi György-palota előtt ma délután katonabanda szólt, vékony gyerekhangok szálltak a magasságok felé, amerikai és magyar lobogók színei ezernyi népe nézte kíváncsian ezt az ünnepet. A paezrnyi népe nézte kíváncsian ezt az ünnepet. A palotában, amelynek lakója Mrs. Thompson, az amerikai segítő-akció nagyszivű szervezője, ma állították ki azt a rengeteg ruhaneműt, amelyet a kitűnt amerikai hölgy kezdeményezésére az Amerikai Vörös Kereszt áldozatkészségéből küldött gyapjúból és szövetből magyar nők dolgoztak fel. Három hét alatt folyt le ez a tündérmunka és mintha a mesék varázsa éledt volna meg, ötvenezer darab ruházati cikk készült el a szűkölködő magyar középosztály és az erdélyi menekültek számára. Ezt a megbecsülhetetlen értékű anyagot állították ki ma a palota udvarán és ezért volt a zászlódíszes, katonabandás ünnepség. Megjelent ezen Auguszta főhercegasszony leányává, akit gróf Károlyi Istvánné és Mrs. Thompson fogadott. Érdekes alakja volt az előkelő társaságnak Pedlow kapitány, a Vörös Kereszt tisztje, aki az értékes anyagot Amerikából elhozta. A hölgyek azzal lepték meg, hogy egy csomó csecsemőkelengyét készítettek és ezt neki adták át azzal, hogy a mai napon született csecsemőknek ossza ki. A főhercegnő, az arisztokrata vendégek, a missziók tagjai nagy érdeklődéssel nézték végig a kiállítást, majd a külsőségeiben is szeretetreméltó Mrs. Thompson szalonjában tea volt a missziók tiszteletére. — Botrány Masaryk elnökké választásán. Prágából jelentik: A nemzetgyűlés két kamarájának együttes ülésén Masarykot köztársasági elnökké választották. 411 szavazólap közül 284-en Masaryk neve volt Ezután az elnök félbeszakította az ülést és felkérte a miniszterelnököt és a szenátus elnökét, hogy menjenek együtt Masaryk elnökhöz és kérjék fel őt, hogy a nemzetgyűlés előtt tegye le a fogadalmat az alkotmányra. Ekkor tumultus keletkezett. Ugyanis Lodgemann képviselő szót kért, amit az elnök azzal az indokolással tagadott meg, hogy az ülést már félbeszakították. Mikor Masaryk elnök a terembe lépett, a német képviselők és szenátorok lodgemann vezetésével kivonultak az ülésteremből, a német szociáldemokraták azonban helyükön maradtak. Tomasek elnök üdvözölte az elnököt, aki a fogadalmat letette. — Prohászka Ottokár jótékony célra adta képviselői fizetését. Székesfehérvárról táviratozzák. Dr. Prohászka Ottokár székesfehérvári megyéspüspök levélben tudatta dr. Zavaros Aladár székesfehérvári polgármesterrel, Hogy nemzetgyűlési tagságáért járó fizetését fele részben a székesfehérvári és fehérmegyei iskolák, fele részben pedig a hadiárvákat gondozó napközi otthon javára engedi át. Az eddig kapott 18.000 korona képviselői fizetését HöoJí^i^^elítíljs dej^ig*^ .