Pesti Napló, 1920. július (71. évfolyam, 155–181. szám)

1920-07-01 / 155. szám

^ Csütörtök t­ í­z PESTI NAPLÓ 1920. jú­nius­ I. xxxxxxxx X X X X X X X parlamenti felrósás itélSeezSietik felette — Dra Strausz István [tel­ka: (Saját tudósitónktM.) Ma kellett volna a bu­szi büntetőtörvény Széken dr. Stengel Andor Ótáblai bíró tanácsának megkezdenie dr. Strausz­on, a legfőbb filmvevőség el.'io­rfl ellen meg­tett bű­nper tárgyalását. Reszlatesc­u ismertet­az ügyészség vádiratát az elmúlt napokban, hit ismeretes, hogy az elnök ellen a miniszter­itaniks határozat­ alapján a bolsevizn.v.s idején t­a­mnusított magatartása miatt indult meg az eljárás­­és le is tarlózvatták őt. Mint a biróság ma hozott­­határozzársft kimondotta, az ü­gyész illatékie dr.­­biróság elé állította dr. Strauszt, az eljárás tör­vénytelenül indult meg ellene, mert felette a ma-agyar törvények értelmében csak a parlament tag­­jaiból alakított bíróság ítélkezhtü­k. A rendes bi­­róság ezért leszállította illetékességét, az ügyészség pedig szabadlábra helyezte a vádlottat, aki szer­dán délután három órakor hagyta el a fogházat. A maga nemében páratlan ü­gy tárgyalását ma ide­­lőtt 10 órakor kezdte meg a t­üntetőtörvényszék dr. Stenger Antal ítélőtáblai biró tanácsa. A per­­fővádlottját, dr. Strausz Istvánt az állami szim­szevőszték nemrégiben elmozdított elnökét, akit még­­a gróf Károlyi Mihály kormánya nevezett ki ma­­gas állásába, Strausz egy hirtelen fordulattal,­­amint azt az ü­gyész vádirata állítja, gyorsan kom­­m­unistává lett. Mikor a kommün kitört, levetette­­az állami számvevőszék épületéről a koronás ci­liccert, a tisztviselők előtt nagy beszédet mondott. A közvádat dr. Szilassy Pál királyi ügyész kép­vi­iseti. A védelmet pedig dr. Lengyel Zoltán ügy­­véd látja el. A tárgyalásra 45 tisztviselőt idéztek ide kihallgatásra. A tárgyalás megkezdése után dr.­­Strausz kérelmet terjesztett a bíróság elé, mely­ben kijelenti, hogy ő a számvevőszék elnöke, s őt az 1870-es törvény szerint csak a parlamenti bíró­ság vonhatja felelősségre. Elnök: Mikor nevezték ki önt ezen tisztségbel Strausz:, A Károlyi-féle kormány uralma matt ?• Az elnök azután felolvassa a minisztertanács végzését, amely Strauszra nézve érvénytelennek je­lenti ki az előbb említett törvényt, mert őt az al­kotmány mellőzésével nevezték ki a legfőbb szám­vevőszék elnökének, ennélfogva állását is érvényte­lennek nyilvánítja a minisztertanács. Ezután dr. Lengyel Zoltán kérte a bíróságot annak megállapítására, hogy Strausz Istvánt IV. Károly király nevezte még ki a legfőbb számvevő­szék elnökévé és mint ilyennek­ ügyében is csak a parlamenti bíróság tárgyalhat. (Itt a cenzúra 5 sort törölt.) Dr. Lengyel Zoltán védő több, mint két óráig tartó beszédében túlnyomórészt azzal a kérdéssel foglalkozott, vájjon a büntetőbíróság hivatott-e az ál­lamgazdaság legfontosabb szervének, az állami legfőbb számvevőszéknek elnöke felett ítélkezni. Erősen és néhol élesen argumentált az 1848 : IIL t.-c. és az 1870 : XVIIL t.-c. alkalmazása mellett. Ezenkívül rátért magára az inkriminált állítóla­gos beszédre is, amely tulajdonképpen a vád tárgyát képezte. Ezt a beszédet közönséges hamisítványnak deklarálta. Ez a beszéd soha sehol nem hangzott el, hiszen a beszédnek nyoma sincs sehol. (Itt a cenzúra 17 sort törölt.) A védő beszédére Szilassy ügyész röviden vá­laszolt, majd a védő viszonválasza után a bíróság határozathozatalra vonylt vissza. Másfél órás ta­nácskozás után kihirdette határozatát, mely szerint illetékességét a biróság leszállítja, mert az állami számvevőszék elnöke felett egyedül az 1870:XVIL t.-c.-ben szabályozott jogkörű parlamenti biróság ítélkezhet. A tanács elnöke átérezve a határozat nagy horderejét, emelt hangon mondotta ki a ha­tározatot és olvasta fel az ügy alkotmányjogilag, mint jogászilag kiválóan megkonstruált ind­okolást. A közönség, amelynek sorában a külföldi sajtó kép­viselői is megjelentek, éljenzéssel fogadta a határo­zatot. Azután az ügyészség azonnal szabadlábra he­lyezte dr. Strausz Istvánt, aki hivei körében el is hagyta az épületet. Húszszoros taxi és állatkár­ siralmak mint közgyűlés — (Saját tudatítónktól) A főváros tanácsa ma dél­tután átálalartt közgyűléssé, s egy csomó olyan ha­tározatot hozott, melyet a közönség fájó szívvel­ fog tudom­ásul­ venni, így nemcsak az állatkert állatállo­mányára vonatkozó hosszú veszteséglista fog két­ségkívül indokolt szomorúságot okozni, hanem a­­bérkocsi takfájának újabb felemelése, a tandíjak megdrágítása és egyéb kellemetlen előterjesztések, m­teg határozatok, melyek mind azt mutatják, hogy a főváros mai vezetői csak a legnagyobb erőfeszíté­sek árán tudják a város ügymenetét fentartani. Bi­zonyos, hogy a tanács maga fog legjobban örülni, ha az új közgyűlés leveszi vállairól a felelősség ter­hét s radikális eszközökkel foghat hozzá a város ügyeinek rendbehozásához. A közgyűlés első tárgyaként dr. Csupor József tanácsnok a fertőtlanitcs intézetek jövő évi költség­előirányzatát terjesztette elő, amelyet a tanács tár­gyalás alapjául elfogadott Dr. Berczeli Jenő tanács­nok referálta a községi konyhakert gazdaságnak ,múlt évi számadását majd az állat- és növénykert­­céljaira szükséges forgótőke előterjesztésére tett ja­vaslatot Megállapította, hogy a 4 millió költséggel lépüült állatkert a békés fejlődésnek csak két eszten­­dejét élhette át A látogatók száma az állatkertben­­több, mint egymillió volt 1915. óta az állatkert fen­tartása körül a veszteség egyre halmozódott, úgy, ahogy az összes veszteség meghaladja a másfélmillió koronát. Megemlékezik arról, hogy a fókák mind felpusztultak, éhenvesztek, mert nem tudtak szá­lmukra tengeri halat szerezni. Az egyik zsiráf tüdő-E­zt kapott és igy pusztult el, a másik egy szeren­tlen ugrásnál medencecsonttörést szenvedett, a mádik pedig azért pusztult el, mert a falánk ál­latnak valaki vasszöget adott a szájába, s ez meg­lőtte. Zsírhiány miatt elpusztult egy jegesmedve és aggság miatt­ kimúlt egy tigris. A tanács az állat­kert számára újabb 500.000 korona forgótőke enge­délyezését határozta el. , Rényi Dezső tanácsnok előterjesztése után fog­­lalkozott a tanács a láfogató bérkocsik újabb vitel­díj kiabásával. Az átmeneti közgyűlés hozzájárult az egy- és kétfogatú bérkocsiknál szabályrendeletben megállapított III. díjszabás húszszoros viteldíjában, vagyis magyarul a takfa húszszorosra való emelé­séhez. Ez azonban m­ég nem érvényes, szükséges, hogy ezt a minisztérium is elfogadja. Dr. Iruzáth tanácsnok előterjesztésére a tanács a községi pol­­­sári iskolákban fizetendő tandíj és vizsgadíjakat fel­emelte. Dr. Lieber Endre főjegyző referálta a Népésel­­tező Kirendeltség üzemének válságát. 1918. óta mű­ködik ez a kirendeltség és a holnapi nappal a műkö­dését kénytelen ideiglenesen beszüntetni­ a felhalmo­zódott nagy deficeit miatt Eddig 6 millió koronára rúg a veszteség. A kirendeltségnek 2 millió korona kölcsönösszegre van szüksége és annak felvételére kért engedélyt. Tárgyalták a temetkezési vállalatok megváltá­sának kérdését is és dr. Csupor József tanácsnok előterjesztésére elhatározták, hogy 14 millió koro­nát szavaznak meg a temetkezési vállalatok megvál­tására. A 14 millióból 3 millió koronát készpénzben fizetnek a kisebb vállalkozóknak, 11 millió koronát pedig kölcsönkötvényekben váltják meg. Végül Vita tanácsnok jelentette be, hogy­ új ipartársulat alakult az építőmesterek­­ ipartársulata, amelynek alapszabá­lyait felküldik a belügyminiszterhez jóváhagyás vé­gett A közgyűlés az előterjesztést tudomásul vette, majd ezzel a közgyűlés véget ért A leggazdagabb amerikai magyar budapesti látogatása (Salát tadósitónból.) Érdekes ve­­dégei voltak ny.-rc­i napon át t­u­dapestnek. Keszler Gyula, az American Relief Comission for Hungarian Souffe­remy tiszteletbeli elnöke és dr. Horn Fri­c, az in­tézm­­ény főtitkára jöttek el hozzánk Amerikából ki­vatalos megbízatással, hogy a viszonyokat tanul­,­mányozzák. Szorgalmasan tárgyaltak az illetékesek­kel, meghallgattak különféle jótékony intézménye­ket, javaslatokat és kérelmeket vettek át, amelyek I­V.Mt majd Amerikában döntenek Bőséges tapasz­talatokkal megrakodva és sok kedves és okos taná­csot hátrahagyva, utaztak el egykori hazájukból az uj hazába vissza. Keszler Gyula negyven éve él Amerikában, ahol elnöke a Food Products Corporationnak és a milió dollároknak olyan számtan ura, hogy ő a leggazdagabb amerikai magyar. Nagy politikai be­folyása van, sokat tehet értünk és tesz is. Az ame-r­­ikai segitő akció élén hatalmas szolgálatokat tett a »n.i.'-yazságnak s külön maga­n nagy anyagi áldo­zatot hozott, amennyiben a mayar gyermekakció­nak négymillió koronát, a szibériai hadifoglyok ha­ziís állítására két millió koronát adott Erre az utóbbi célra maga a Relief Comission negyvenöt­millió koronát juttatott. __ Dr. Horn husz év előtt ment ki Amerikába dr. M­erster Béla meghívására, hogy orvosi tudományát"­ ott hasznosítsa. Nagyhitü sebész, akinek rengeteg a volj­a, de azért odaállott most azok közé, akik a haba jutott Magyarországon segítenek. Naponta ré­szt vett a segítő akció előkés­zítési munkálataiban és a­int az eredmények mutattak, nem hiába. Ezek a nagyhatalmú, hivatalos urak egyúttal ilyen kedves emberek. Keszler Gyula a sok millió­s k s­­í­rjával nemcsak elnök és tb elnök, hanem egy tacsi, éppen úgy, mint a fivére, a jól ismert Keszler /07- es, aki akármilyen híres kritikust, mégis csak K­eszler­ bácsi mindenkinek, meséljel estek.­en valaha egy igazi amerikai nagybácsit, hát Keszler C.vit­áról hőskölteményt kell írni. Sok boldog szerep­lő itt, aki mind rímekben kacag, amikor az amerikai vendég megérkezik. A legkedvesebb fejezete ennek a költeménynek az, amelyik egy boldog menyasz­szo­n­yról szól. De milyen boldog menyasszonyról. Az afrr­ikai Keszler bácsinak ő a kedvenc unokahuga, ami dollárra átszámítva annyit jelent, hogy hoza­májp­ul százezer dollárt kapott. És viszont­ még ma­lyuk­ra is átfordítjuk ezt a kön­ei részletet, a kis­asszony tizennyolc millió koronával megy férjhez. Némely nap több, némely nap kevesebb egy-két millióval a vagyona, amint a dollár és a korona egymással tréfál a valutastrander. Hát van még egy ilyen nagybácsi? •NAPI HÍREK — Sátoraljaújhely és Ungvár tüntetési Magyar. •Ország mellett. Mint félhivatalosan jelentik. Hámeli­­ fran­cia tábornok június 26-ikán reggel a megszállott területre utazott kíséretével. Ezt az alkalmat fel­hasvtrálta Sátoralja Kiskey város polgársága és nagy töm­egben kivonult az állomásra ahol a határ meg­változtatását kérte a tábornoktól A tábornok kije­lentette, h­ogy a határmegállapító bizottság olyan sz.-­es hatáskört kapott, hogy jogában fog állani Magyarország határait az igazságnak és a határ­menti lakosság és városok gazdasági érdekeinek intszelelően rendezni. Türelemre és kitartásra in­tette az elkeseredett közönséget. A tábornok és kí­sérete Sátoraljaújhelyről gépkocsikkal folytatta út­ját Ungvár felé. Ungváron a város egész lakossága kivnult eléje, ezrével állt sorfalat, amerre a menet elhaladt és tüntetően éljenezve Magyarországot, követelte a rzocén területek visszacsatolását. A numerus claususért. A Turul­ Szövetség kedden nagygyűlést tartott, melyre az összes egye­temi­­­olgárokat és főiskolai hallgatókat meghívta. Gábor G Géza azt az óhajtást fejezte ki elnöki meg­nyitó beszééetben, hogy az egyetemekre való felvé­tel fölött egy tanárokból és az ifj­úság képviselőiből álló bizottság döntsön. Utána dr. Tuzson János egyetemi tanár beszült, aki az egyetemen a nu­merus clausus behozatala­ mellett foglalt állást. Ennek, szerinte, nemcsak ez egyetemen, a társa­dalmi életben is kell érvényesülnie. Több beszéd után a gyűlés elhatározta, hogy kívánságait me­morandumba foglalva a közoktatásügyi kormány elé terjeszti. — Giolitti békés egyezséget akar az albánokkal. Rómából táviratozzák. Giolitti a kamarában kije­lentette, Illg Olaszország nem küld csapatokat Al­bániába. Kedden utazott el Albániába Olaszország ,nem hatalmazásokkal ellátott diplomatája, akinek nem csupán katonai meghatalmazást adtak, ő fog tárgyalni az albán kormánnyal. Remélhetőleg sike­rülni fog ilyen módon gyorsan­ megegyezésre jutni Albániával. — Hogy fest az entente­­„let­erelése" London­ba 51 táviratozzák. Az angol alsóházban Sir I. Orsig, az admiralitás pénzügyi államtitkára közölte, hogy a fe­gyverszünet óta a következő hadihajóegységek csühek, illetve rendeltettek meg" 3 csatacirkáló, 4 könn­yű cirkáló, 40 torpedózuzó, 93 tengeralattjáró n­aszád, 3 aknalerakó,­ 39 kettős csavaró aknatisztító, lapátos aknatisztító, 31 őrnaszád, 215 trawler és 10 vontató. — Vonatcsapatbel tisztek jelentkezési: A­ maa­gyar királyi honvédelmi minisztérium jelentkezésre szólítja fel az összes nem tényleges állományú vo­natcsapatbeli tiszteket és tisztjelölteiket akik béké­ben és a If.15 óra alatt a vonatcsapatnál nyertek ki­képzést és a­ habotra tartama alatt a vonatcsapatnál teljesítettek szolgálatot. Eze­k a jelentkezések a honvédelmi minisztériu­m 26. osztályának címzen­dők és a következő adatokat tartalmazzák: a) név, 6) rendfokozat és rang (tartalékos, népfelkelő, szolgálatonkívüli viszonyban és n jtogállományú), c) állommányilletékes csapattest 1918 október 31-én, d) pontos cím és ál­lan­dó tartózkodási hely, e) je­lenlegi illetőségi helye. — Gaby Dessys ékszereinek eladása Párisból jelentik: Gaby Dessys ékszereinek eladásából csak b­éthiárm­ád­ milió frankot vettek be. A gyengébb érdeklődést, pefcit magya­rázzák,­ hogy az előre fize­tendő 17 százalékos ékszeradó tartotta vissza az ár­verésen azokat, akik hajlandók lettek volna vásá­rolni. — Felrobbant lőporraktár. Győrből jelentik: San Giovanni di Manzanoban az egykori osztrák munició­ie Jp­íozó lőpor felrobbant. A robbanás áldozatainak száma halottakban­ és sebesültekben száz embe­r. A helyőrség és a környék lakossága el­menekült. A raktár huszonöt barakkból állott, ame­lyek a hatóságoknak a lőszer őrzésénél tanúsított büntetendő hanyagsága miatt a levegőbe repültek. Ötven katonának nyoma veszett. .. _ — AN^ri- orvosok dija. A Budapesti Orvosok Szöv­etségének határozata szerint, a ^i'iorvosok dint ezentúl negyedévenként kell fizetni. A második negyedévi részlet már most esedékes. ~ Jm ezek véres zavargása. Würzbark­ből jelen­tik, hogy ott tegnap komoly zavargások voltak élel­mezési bajok miatt. A városháza előtt­­levő téren a Reichswehr kirendeltsége kénytelen volt a tömeg köze sem. A tömeg néhány üzletet kifosztott. Hi.

Next