Pesti Napló, 1920. augusztus (71. évfolyam, 182–206. szám)
1920-08-04 / 184. szám
2 Szerda m * PESTI NAPLÓ 1920. augusztus , három pillanat múlva. Pogány rákiáltott, hogy maga az oka, hogy annyi embert a vágóhídra szállítottak. Ekkor Pogány és Horváth-Sanovics rálőtt. Mikor az első két lövés eldördült és gróf Tisza eldőlt, ekkor ?Itt egy fiatalabb hölgy, nagy jajveszékeléssel reá borult Tiszára s ekkor Dobó félrerántotta a hölgyeket Dulakodás támadt s ekkor történt még két-három lövés. Az első két lövés elhangzása után beugrottam a hallba és valamit kiáltottam, de nem emlékszem, hogy mit, nagyon ideges voltam. 1 .Írkor megijedtek s mindnyájan szaladtak kifelé. Az udvaron lévők már a lövések zajára elmenekültek. Tárgyalásvezető: Én nem tudom megérteni, ha a sortüzet adó két emberre visszaemlékszik, hogy miért nem emlékszik vissza a harmadikra? Sztanykovszky: Lehetséges, hogy lőtt Dobó is. (Készülődés Tisza megölésére) Tárgyalásvezető: Ismertesse, mi indította a gyilkosságra. Adrja elő a gyilkossággal összefüggő cselekmények történetét. Sztanykovszky elbeszéléseit az október 24-i várbeli tüntető sebesültjeinek fölenyhítésével kezdi. A Gizellratéri Károlyi-palotába a következő napon ment fel,Marxal Csernyák fogadta civilruhában, aki a Milhaelkomnntödo cseh és osztrák tisztjei ellen lázított , , perszexuál unió és a nemzeti királyság létrehozása céljából a katonatanács szervezésének fontosságát fejtette ki. A következő nap küldöttségbe mentek Károlyi Mihályhoz. Károlyi beszédet intézett és üdvözölte a megalakult katonatanácsot Beszélt Fényes László is, akit már látásból ismert. Károlyi, mint a nemzeti tanács elnöke, buzdította a katonatanácsot és kérte, hogy pártolják a nemzeti tanácsot. Mikor a GSzalIntene visszamentünk, egy százados megjelent és bejelentette a kinigyi törzstisztek csatlakozását. Ez huszonötödikén vaigy huszonhatodikán volt. Körülbelül reggeliíg.1 órakor távoztunk és mindenkinek ki lett osztva, milyen lesz a szerepe. Népgyűlés rendezéséről volt szó a Gizella-téren. Másnap kezdtük a rokkant cigarettaárusotoat értesíteni, hogy megalakult a katonatanács, értesítsék erről ismerőseiket és hogy délután három órakor legyenek a Gizella-téren. Huszonhatodikán reggel Csernyák elküldött, hogy szerezzek tömeget A Keleti-kávéházba tengerészekkel találkoztam, ezek mondották, hogy tömeget hoznak a gyűlésre. Ezzel telt el a délelőtt. Huszonhatodikán a délutáni gyűlés elmaradt, eső volt, kevés embert jelent meg. A tengerészek négy bizalmast, küldöttek a nemzeti tanácsihoz és bejelentették a tengerészek csatlakozását. Ezek között volt Horvát-Sanovics. Ezután megalakult a katonatanács, majd egy szűkebb körű katonatanács és ezeknek kiosztották a szerepüket. Nekem ae, ellenkatonarendőrség szervezése jutott ki. Aki bejelentette csatlakozását, attól fogadalmat vagy becsületszót vettek, hogy nem árulja el senkinek, amit hallanak. Körülbelül harminc tagja lehetett a katonatanácsnak. Huszonhatodikán este volt az első katonatanácsi ülés. A politikusok a másik szobában voltak. Este mutatottbe Friedrich Istvánnak Csernyák és közölte, hogy a nemzeti tanácsnak a katonatanácsba delegált tagja. Mindjárt az első ülésen szó volt magasabb rangú katonák esetleges őrizetbevételéről és politikusok őrizetbevételéről. Ez azonban elmaradt másnapra, mert a forradalom kitörését attól tettük függővé, váljon Károlyi bécsiútjáról miniszterelnökként érkezik-e vissza. Jegyzeteibe tekintve, elmondja, hogy Tisza, Wekerle, Szterényi neveire emlékszik. Ezután a tárgyalást vezető kérdésére elmondta, hogy csak a vizsgálat során értesült Magyar Lajos indítványáról, ki Lukachichot és Bangha pátert le akarta gyilkoltatni. 28-án délután két órára berendelték a Royal-szállóba, ahol elkezdték neki beszélni, hogy Tisza Istvánt el kellene tenni láb alól. F.közben bejött Fényes László, mire Kéri intett a szemével, hogy hagyjuk abba a beszédet. Ezután a röpcédulák megszövegezéséhez fogtak. 28-án délután öt és hat óra között megint katonatanácsi gyűlés volt és ott a Tisza-ügyről volt szó. A gyűlésen Csernyák, illetve előzőleg Friedrich részletesen ismertette azt, hogy a nemzeti tanács a forradalom mellett döntött mert Károlyi nem mint miniszterelnök jött vissza Bécsből. Megint kezdtek beszélni egyesek letartóztatásáról. Friedrich félrehívott s azt mondotta, hogy milyen nagy ember lehetek én, ha Tiszát elteszem láb alól. Kapacitált engem, hogy az az ember Magyarország haladásának kerék-kötője, ő felelős a háborúért. Friedrich nagyon rossz szinten tüntette fel előttem gróf Tisza Istvánt. Én azt mondottam, a gyilkosságra nem vagyok hajlandó. Utólag megtudtam, hogy Pusztai főhadnagyot bízták meg előzőleg ezzel a dologgal. Ő keresett embereket Tisza meggyilkolására. Ezután megint Friedrich kezdett beszélni a többiekhez: — Ti itt ültök — mondotta — mint a rab!ák, ahelyett, hogy cselekednétek valamit. Az ország tetteket vár tőletek, mi azt mondottuk, még nincs előkészítve tökéletesen a forradalom. Később azt inditványozta Friedrich, hogy imlitsünk egy tüntető menetet Buda várába József főherceg diktátorhoz, hogy hallja meg a nép tiltakozóiit. Magyar ember kell nekünk: Károlyi Mihály! Döngesse meg a szentséges nén a királyi vár kat.aozsás.) Mi nem akartunnk lelemni, mert féltünk, hogy elfognak bennünket Közvetlenül a felvonulás előtt Friedrich újból ismételte előbbeni kijelentését. Az ország tetteket vár tőletek — mondotta — ahelyett, hogy lövetnétek azokat a katonákat, akik még ellenállnak. Az elnök a tárgyalást tíz percre félbeszakítja. Szünet után Sztanykovszky folytatta vallomását, előadja, hogy 29-én délelőtt tíz órakor az Asztúriában találta Friedrichet, Fényest, Csernyákot, Kérit, Dobót. Ekkor Csernyák és Friedrich részéről történtek kijelentések. Azt mondották, hogy a nemzeti tanács elhatározta, Tiszának láb alól való eltételét. Tárgyalásvezető: ön azt mondja, hogy Csernyák és Friedrich részéről történtek ezek a kijelentések. Az előzetes eljárás soránt azt vallotta, hogy vagy Csernyák, vagy Friedrich. Sztanykovszky: Mind a ketten beszéltek. Referáltak arról, hogy a nemzeti tanács elhatározta Tiszának láb alól való elterését A gyűlés végével Friedrich megint kapacitált engem. Tárgyalásvezető: Friedrichl Sztanykovszky: Igen. Ugyanazokkal a szavakkal kapacitált mint az előző napon. Én megint ellenálltam. Hock János egyik szobából a másikba szaladgálva ellenezte Tisza meggyilkolását Nyílt titok volt az, hogy Tiszát a forradalom során meg fogják gyilkolni. Én azonban nem hittem ezt el, csak akkor, amikor láttam. Tárgyalásvezető: Vannak körülmények, mégpedig az, hogy autón mentek, az autóra fegyverek voltak rakva, ön gondolhatta, hogy mi következik! Sztanykovszky: Hogy a gyilkosság bekövetkezhetik, azt nem tudtam. Tárgyalásvezető: Kék künmaradt? Sztanykovszky: Ki minél nagyobb gazember volt, annál messzebb állott. (A vérdíj kikötése) Tárgyalásvezető: Kapott ön valami jutalmat, pénzt vagy egyebet ezért a cselekedetéért? Sztárkovszky: Hadzsizs századostól én és a többi katonatanácsi tagok tíz-tízezer koronát kaptunk költség-megtérítés címén és századosi előléptetési előleget. November 3-án felhivattak a minisztériumba, ott Hadzsizs százados azt mondotta, hogy ő most Linder hadügyminiszter szavait tolmácsolja nekünk: A forradalom szervezéséért szobrot kelene a hálás nemzetnek emelnie. Azt mondotta, hogy bennünket meg fognak jutalmazni Élelmezési biztosok leszünk, emeletes házakat szerezhetünk. Tárgyalásvezető: A merénylet előtt azok, arcils önt és a többieket rávenni igyekeztek, miféle tartalmat ígértek? Beszéltek ezek a nemzet hálájáról Sztanykovszky: Friedrich azt mondta, óriási állásokat kaphatunk és örökké hálás lesz a nemzet azért, ha Tiszát eltesszük láb alól. November első napjaiban mondtam Horváth-Sanovitsnak, hogy baj lehet Tisza megölése miatt Erre ő azt felelte -ne félt semmit: Pista most hadügyi államtitkár Horváth-Sanovits mutatott egy kartonlapot, amelyen Friedrich felszólítása volt a politikai és katonai hatóágokhoz, hogy Horváth-Lanovitsot támogassák. Mutatott egy csomagot is, körülbelül ötven darab ezer koronást. Azt mondta, hogy ezt a pénzt Friedrich Istvántól kapta, ezzel megy el Szerbiába propagandát csinálni. (Friedrich állítólagos levele) Tárgyalásvezető: Van-e önnek tudomása egy százezer koronás levélről? Sztanykovszky: December 3-án fenn voltam Hüttner lakásán, ahol Hüttner mutatott nekem egy gépírásos levelet, amely neki volt címezve és Friedrich aláírásával volt ellátva. Friedrich írását ismerem. Ebben fel volt szólítva Hüttner, hogy a Tisza gyilkosság végrehajtására keressen embert, aki megkapja a százezer koronát. Tárgyalásvezető. Nem gondolja, hogy nagyfokú naivitás kell ahoz, hogy valaki ilyen levelet állítson ki? Sztanykovszky: Ez igaz, de Hüttner neki bizalmasa volt és Hüttner ezt a levelet csak a gyilkosság után mutatta. Tárgyalásvezető: (Hüttnerhez) Miért? Hüttner: Nem akartam ezt a levelet felhasználni, mert nem akartam, hogy a gyilkosság meg-* történjék. Tárgyalásvezető: Volt még valaki jelen, amikor ezt a levelet mutatta? Sztanykovszky: Áldory hadnagy, Landau., azonkívül egy előttem ismeretlen civil. Az első vallatások a rendőrségen Tárgyalásvezető: Mikor lett ön letartóztatva? Sztanykovszky: 1919. augusztus 22-én reggel félét órakor budapesti lakásomon. A rendőrségen különböző fenyegetések árán olyan vallomást tetettek velünk, mintha a tizenegyes katonatanács tervezte volna a gyilkosságot. Tárgyalásvezető: Mik voltak a fenyegetések! Sztanykovszky: Nem adták enni és veréssel fenyegettek. Én láttam, hogy mit csinálnak a rendőrségen az emberekkel, gondoltam tehát, hogy vallok amit akarnak és majd a vizsgálóbírónál visszavonom. Tárgyalásvezető: Tett ön vallomást a vizsgálóbíró előtt? Sztanykovszky: Tettem, de tagadtam. Azt mondtam: én bizonyítom az ártatlanságomat, bizonyítsák bűnösségemet A rendőrségen két napig gyúrtak, ijesztgettek, fenyegettek és én tudva azt, hogy a fenyegetéssel, vagy kényszerítéssel felvett vallomás úgy sem bír értékkel és a bűnvádi perrendtartás szerint nem szabad olyan kérdéseket feltenni, amely a feleletre útmutatást ad, már pedig ők kitanították. Gondoltam úgy sem lesz érvényes és majd a főtárgyaláson kijelentem, hogy nem igaz. Beismerő vallomást tettem, ami azonban nem felelt meg a tényeknek, különösen a felbujtás dolgában, a gyilkosság értelmi szerzői tekintetében. Azt mondottam, hogy Kéri meg Fényes bujtattak föl. Friedrich István akkor miniszterelnök volt, természetesen az ő érdekében — amint láttam, tapasztaltam, én is tudok egy kevéssé gondolkodni — tendenciózusan veszik fel a vallomásomat. Mikor Friedrich nevét kiejtettem, mindjárt azt kérdezték, hogy nem ittunk mi Károlyi előszobájában snapszot? Ha azt mondtam, nem, akkor Hüttnert mindjárt bevezették és megkérdezték őt is, mert ezt olyan perdöntőnek tartották. Két napig vallattak a rendőrségen, nem hagytak aludni, éjjelenként is kihallgattak. Mindent azt mondtam, amit kívántak. Kihozták éjjel Kovács vizsgálóbírót automobilon. Neki is ugyanazokat mondottam. A Markó utcai fogházban Kovács vizsgálóbíró előtt azután mindent visszavontam. Két napra rá meghalt Kovács. Kihallgatásom alkalmával azt mondotta: ő előtte nagyon gyanús, hogy Hüttner és én töredelmes vallomást teszünk, azonban van egy bizonyos hézag, amit nem töltünk ki. Hogy mit gondolt ezzel, azt ő tudta. Ezt bizonyára a felbujtás körüli dolgokra értette. Közben Lengyel ügyvéd úr beléptére a személyleírást kezdték megírni, majd a jegyzőkönyvet félbeszakították azzal, hogy másnapra halasztják a kihallgatást. Másnap Kovács azt mondotta, hogy később fog hivatni, csütörtökön és pénteken nem hivatott, szombaton délben mesézült. A foglyfik azt beszélték, hogy Kovácsot ledobták az emeletről __ A tárgyalásvezető megjegyzésére Sztanykovszky kijelenti, hogy neki is valószínűtlennek látszik ez a szóbeszéd. Az új vizsgálóbírója, Margilits csak január 5-én hallgatta ki először, amikor Sztanykovszky tagadni kezdett. Tagadott egészen áprilisig. Májusban áthoztak a hadosztálybírósághoz, amikor megtudta, hogy Hüttnerrel való levelezése kézbekerült, belátta, hogy további tagadásnak a filos értesíül. " (A katonaszökevény) A tárgyalásvezető kérdéseire ezután elbeszéli, hogy a munkácsi 65-ik gyalogezredben szolgált Betegen a kassai helyőrségi kórházba került hol fegyvernélküli segédszolgálatra alkalmasnak minősítették. Mint zászlóst a kádernél nem tudtak beosztani, a zászlóalj segédtisztje egy Frietsch nevű osztrák százados tömérdeket kínozta és állandóan magyargyalázó kijelentéseket tett reá. Ő miatta szökött meg október 10-én azzal a szándékkal, hogy többé nem lesz katona. Tárgyalásvezető: Gondolt arra, hogy elfogják és annak következményei lehetnek? Sztanykovszky: Legföljebb főbelőttek volta. Tárgyalásvezető: Nem hiszem, hogy olyan könynyen vette volna akkor. Sztanykovszky: Akkor nagyon el voltam keseredve a rossz bánásmód miatt. A tárgyalásvezető kérdéseire beismeri, hogy a budapesti katonaszökevényekkel jó összeköttetést tartott fönn és tisztában volt azzal, hogy nem fogják elfogni. Csernyáknak megmondta, hogy ő katonszökevény. Csernyák maga is lógós volt (Derültség.) (Ellentmondó vallomások) További vallomásában bevallja, hogy tudta azt, hogy a bíróság semmi esetre sem fogja őket fehér báránykáknak tartani, ezért vetett véget a csűréscsavarásnak. Volt tagadó vallomásom — Kondta — volt visszavonó vallomásom és ismét tagadó vallomásom és ezt a bíróság nem fogja elfogadni és láttam, hogy nincs értelme a további szertetésnek. Tárgyalásvezető Hüttnerhez: Ugyanez késztette önt is. Hüttner: Mikor a főkapitányságon párat reám vágtak — nem vagyok hozzászokva ehhez — azt mondtam, inkább legyen akármi, de nem hagyom magamat verni. A detektíveknek még azt is mondtam, hogy bevallom, hogy sajátkezűig öltem meg Tiszát, csak ne verjenek. Magyari százados: Vallomása elején azt mondotta, hogy a magyar nemzeti hadsereget akarták megszervezni. Nem találta ön furcsának, hogy reklámvigécekből és tengerészőrmesterből álló társaság szervezzen nemzeti hadsereget? " Sztanykovszky: A forradalmat mindig csőcselék csinálta. Tárgyalásvezető: Inkább az volt a szerepe a tizenegyes katonatanácsnak, hogy felbomlassza a katonaságot. Sztanykovszky: Mi ha bomlasztottunk, akkor csak Budapesten, ahol már minden bomlott vit. Tárgyalásvezető: A nemzeti hadsereg csakegy jelszó volt. Sztanykovszky: Az egész forradalom csak egy jelszó volt, amivel bennünket elfependítottak. (Tisza revolvere) Ezután Sztupka őrnagy-ügyész intéz kérdéseket a vádlotthoz, amelyek re merve, Sztanykovszky elmondja, hogy lehetséges, hogy Tisza revolverét Forvát-Sanovics tette zsebre. Ő a gyilkosság utáni az Astoria előtt leszállt az autóról és a tömegba sfegyetett. Mígy ráftttáló autóra,egyéb próra ké Bá is.