Pesti Napló, 1920. augusztus (71. évfolyam, 182–206. szám)

1920-08-08 / 188. szám

2 Vasárnap PESTI NAPLÓ 1920. ausrrozttis 8. Friedrich kiadatási ügye A mentelmi bizottságnak Friedrich István kiada­tása ügyében meghozott határozata szombaton nem került a Ház elé. A határozat megszövegezése körül ugyanis konfliktus támadt Mikovényi Jam, a bizott­ság előadója és Ereki Károly elijük között Mikové­nyi Jenő i­a bemutatta a b­írttsági jelentést Ereki Károlynak aláírás végett.J Ereki azonban megtagadta az aláírást, t ezért véleménye szerint a szöveg nem fedi a bizottság állásfoglalását és különösen nem úgy indokolja, amint jogszerűen elő volna írva. Az előadó és az elnök között hosszabb tárgyalás indult meg, amelyen időközben maga az igazságügy­miniszter is résztvett Végül abban állapodtak meg, hogy újból összeülnek és megpróbálják a jelentést át­szövegezni. Ilyenformán a mentelmi bizottság jelen­tése csak hétfőn kerülhet a Ház elé. A pénzügyi bizottság tegnap letárgyalta az egye­nes állami adó felemeléséről szóló novelláns javasla­tot. A pénzügyminiszter a tárgyalás folyamán nagy­jelentőségű javaslattal állott elő. Adóamnesztiát in­dítványai: azok számára, akik eddigi bevallásaikban eltitkolták vagyonukat, amennyiben mulasztásukat most jóváteszik. Ellenkező esetben a vagyondézsmá­ról szóló törvényjavaslat büntető rendelkezései fog­nak alkalmazásba vétetni, amelyek igen súlyosak. Értesülésünk szerint Hentz Károly kinevezése közélelmezési miniszterré a jövő hét derekára vár­ható. X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X ségnek tudtára adni, hogy minden kísérlet ellenére sem lehetséges fegyverszünetet teremteni, mert a szovjet kormány csak kifogásokat keres a fegyver­szüneti tárgyalások elkerülésére. Mindazonáltal a lengyel kormány megtesz,­ mindent, amit le­het, hogy becsületes békét érjen el s a hadiállapot meg­hosszabbításáért a felelősség egyesegyedül a szov­jet kormányt illeti. Moszkvából jelentik: Csicserin külügyi­­népbiz­tos Sapieha külügyminiszternek Varsóba a követ­kező szikratáviratot küldte: Azóta, hogy a lengyel küldöttség visszautazott Varsóba, új meghatalma­zás megszerzésére, majdnem egy hét telt el, anél­kül, hogy hírt kaptunk volna róla, hogy mikor ér­kezik meg újra a küldöttség az orosz frontra, attól tartunk, hogy talán elveszett valamelyik szikra­táviratuk, mert mi a küldöttségnek Baranovichcal történt elutazása óta nem kaptunk hírt és nem tud­tuk, hogy a legutóbbi megbeszélésünk érvényben van-e még. Csicserin, Pak­sból jelentik: Sajtójelentések szerint, a szovjet kor­mány az angol kormányhoz intézett vá­laszában kijelenti, hogy hajlandó békét kötni Lengyelországgal. Lengyelország teljes függetlenségének elis­merése, sőt nagylelkű hatám­egállapítás mellett A katonai műveleteknek azonban mindaddig­­ folyniuk kell, am­íg a fegyverszünet és béke mag nern köttetett. A szovjet kormány azonkívü­l meg­jegyzi, hogy Kamenevnek és Kraszinnak felhatal­mazása van arra, hogy az ententel békét kössön. Azonban az orosz határrzenti államok megbízottai a tanácskozókba nem vonhatók be. A Reuter-ügynökség jelenti. A brit kormánynak a szovjet­ kormány képviselőivel, Kraszinnal és Ka­menevvel hatodfél óra hosszat tartó konferenciája után az orosz meghatalmazottak kötelezettséget vál­laltak arra, hogy kormányuknak jegyzéket küldenek azzal a kéréssel, hogy a választ idejében küldje el, hogy megérkezzék a Nagybritannia és Franciaország képviselőivel vasárnap Boulogneban, vagy Folkesto­neban tartandó konferenciára. A szövetségesek ezen a tanácskozáson határoznak majd véglegesen az orosz kérdésben követendő politikájuk irányvonalai­ról.­ ­ — Tengeri blokád a vörösök ellen — A bokovikiek előnyousít­ása végre kinyitotta az entente stem­ét s ma­rsit az angol államférfiak is belátják, frigy a leninizmust diplomáciai taktikázás­sal nem lehet elintézni. Az angol kormány ugyan folytatja méretítSSWRite eszmecseréjét a Londonban időző orosz delegáció két tagjával, Kamenev­ve­l és Kraszninnal — akiknek a meghatalmazása, mint an­gol diplomáciai körökben beszélik, teljesen elegendő lenne még az Angliával való béke megkötéséhez is, é­s Lloyd George nem adta még fel a reményt hogy Kamenev és Kraszin befolyására mégis csak meg­ fogják állítani a bolsevik­ hadsereget de ezzel egyidejűen komoly katonai intézkedéseket is tett már a brit kormány Lengyelország érdekében. Frankfurti jelentés szerint a brit tengernagyi hivatal szikratávíró út­ján parancsot adott valamennyi angol hajóegység parancsnokának, hogy szervez­zék meg Oroszország tengeri blokádját. A kisebb hajók elindultak az angol kikötőkből, az Északi-tengeren és a Földközi-tengeren lévő angol flotta parancsot kapott, hogy legyen készenlétben. Mint a Temps Varsóból jelenti: Weygand tábor­nok felfogása szerint a helyzetet Lengyelországban meg lehet javítani. Weygand tábornok kész magára vállalni a felelősséget az új katonai akcióért. A vörös­­hadseregnek az a második kísérlete, hogy Wrangel tábornok sikerét megakadályozza, meghiúsult. Warngel csapatai a vörös hadsereget, teljesen megvertek és üldözik. A zsákmány­­ kö­­zött több­ páncélos gépkocsi és pánc­élt­onat, vala­mint százötven gépfegyver van. A harctéri helyzet határozottan megjavult s ezt a lengyel vezérkar jelentése is megállapítja. A Narew és a Bug-folyók között nagy ve­reség érte a bolsevikokat akik ötezer foglyot, négyszáz kocsit s nagyszámú ágyút és géppuskát vesztettek. A többi arcvonalon is óráról-órára erősbödik a lengyelek ellenállása. Tegnap a kongresszusi Lengyelországban és keleti Galíciában is visszaverték a lengyelek az oroszok minden támadását. Lomza város, amelyet a bolse­vikok július 27-ike óta ostromolnak, makacsul véde­kezik. Wrangel tábornok is győzelemről ad hírt Egy Havas-távirat szerint Wrangel hadserege több, mint négyezer foglyot ejtett, 39 ágyút és 150 géppuskát zsákmányolt. A lengyelek folytatják védelmi intézkedéseiket Varsóban védelmi tanács alakult s a fronton egyre növekszik a lengyel csapa­tok ellenálló ereje, közben azonban a lengyel diplomácia is folytatja munkáját. Varsóból jelentik: A lengyel kormány tegnap közölte a szovjet kormánnyal az u.i békedelegáció kiküldésének előfeltételeit. Ezt a szikrtáviratot a moszkvai szi­kratávíróállomás nem vette fel, mert a szikra­táví­róforgalmat Varsó és Moszkva között újra megállapították, még­pedig tizenhét órától tizennyolc óráig. Ebben az újonnan megállapított időben Moszkv­a a szi­kratáviratot állítól­a­g rossz időjárás és légköri zavarok miatt nem fogta el, ami azonban a mi állomásainkat a leadásban nem aka­dályozhatta meg. A varsói kormány most már Du­­monthoz, a népszövetség vezértitkárához fordult és közölte vele, hogy Lengyelország, mivel tagja a népszövetségnek, kötelességének tartja a népszövet­A katonai biróság szombatra gróf Jisza István unokaöcssét, dr. báró Budván,Wjítf 'Tréfát, dr. Lux Sándort, Vjsetlicidajak­iriff''*főorvosát, Klein Re­zsőt, a Roliciífi­v ma" házmesterének fiát, Barta An­nát, Rolleimik akkori szobaleányát, Klein József­nőt, a villa há­­zmesterén­ek feleségét, Zilahi Lajos hírlapírót, dr. Hazslinszky Hugó rendőrorvost és dr. Szentkirályi Béla főkapítányhelyettest idézte be tanuknak. Sztav­ykovszk­y ma már rendi fokozat nél­kül, szürke közlegényi bluztan ült a vádlottak pad­jára. A tárgyalás megnyitása után Géczy Iván, a hadbíróság jegyzője a második számú katonai iga­zoló bizottság egy átiratát olvasta föl, amelyben Fritsch Ottó őrnagy kéri tanúként való kihallga­tását Sztanykovszky szökésére vonatkozólag, mivel Sztanykovszky őt állította be szökése okozójának. (X X X­X) A bíróság elsőne­k dr. Hazslinszky Hugót hall­gatta ki, aki a gyilkosság estéjén, mint a rendőri bizottság orvosa vett részt a holyezini szemlén. A rendőrorvos elmondta, hogy mikor a bizottság meg­érkezett a villába, gróf Tisza már kiterítve feküdt Nem tudta megállapítani, hogy a lövések hogyan érték gróf Tiszát. Valószínű, h­o­gy az a golyó, a mely a jobb vállon ment be és a mellkast keresz­tül fúrva jobbról jött ki, az volt, a halálos sérülés. Azt nem lehetett megállapitani, hogy a haslövés nagyobb távolságból, vagy közvetlen közelről tör­tént, az­t sem, hogy a grófost fe­kvő helyzetben lőt­ték-e hasba. Neki az a benyomása, hogy mindkét lövés állva érte Tisza Istvánt. (X X X X) A tanú megasketése után dr. báró Radvánszky­­Bélát halgatták ki, ki a következőket adta elő ta­núvallomásában : — Október 31-én, reggel röpcédulákat mutat­tak nekem, amelyeken a forradalomról különböző frázisok voltak. Féltettem nagybátyámat, azért délfelé kimentem hozzá. Útközben hallottam az egész városban elterjedt hírt, hogy a nemzeti ta­nács nagybátyámat letartóztatta. Nagybátyámat kérlelte a felesége, hogy menjen el lakásáról fa­lura, én is proponáltam neki, hogy­ jöjjön az én la­kásomra. „Fiam, — mondta­­— sohasem bujkáltam s mást sem­ fogok". — Ebéd alatt Sándor János is ott volt — az ő szokott modorában lekicsinylőleg említette, hogy délelőtt járt nála egy félbolond. Fél öt óra körül nagybátyám a klubba akart menni, hogy politikai barátaival megbeszélje a teendőket. Nagynéném kérlelésére elállott szándékától, Sán­dor János ment el helyette, akit, én kísértem el azzal a szándékkal, hogy éjjelre visszamegyek a vil­lába. Az alkotmánypártból és a nemzeti pártból alakult új párt helyiségében tudtam meg később Sándor Jánostól a merényletet, kivel gyalog men­tem ki a Hermina­ útra, ahová körülbelül fél hétkor értünk. A hallban feküdt már kiszenvedett nagy­bátyám, aki elvérzés folytán halt meg. Rövid idő múlva egy-egy csillagos tiszt, aki magát főhad­nagynak mondotta, jelent meg, és azzal mutatko­zott be, hogy őt Lindner hadügyminiszter küldte, hogy megkérdezze a családtól, segítségünkre lehet-e valamiben. Bosszúsan mondottam: ,,igazán nincs mit segíteni, jött volna előbb". Azt mondta, hogy a kormány és a miniszterek nevében kéri, adjam elő a dolgot, hogyan történt. Pár szóval elmondtam neki a történteket, mire ő zavarában ötölve-híitolva, elpirulva azt mondotta még egy megbizása van: meg kell néznie, „hogy tényleg meghalt-e gróf Tisza taván". Igazolására egy gótikus betűkkel írt, Lind­ner aláírásával ellátott szolgálati jegyet mutatott fel. Mikor a szalon ajtajából megmutattam neki kiterített nagybátyámat, akkor az egész kormány nevében részvétét tolmácsolta a családnak. Én a következő szavakkal köszöntem meg ezt: ,Jöbből pedig nem kérek!" Vele jött egy közkatona is, aki mindenüvé követett bennünket. Ez is be akart jön­ni a hálóba, de mivel nem tudta magát igazolni, nem engedtem be. Később a hadnagy azt mondta, hogy az a katona a katonatanács kiküldötte volt. A koszorút, amelynek nagy nemzeti szinti szala­gán ez állott. Legnagyobb politikai ellenfelemnek — gróf Károlyi Mihály, eltüntettem. Este jött fel a rendőrbizottság, akiknek nagynéném azt mon­dotta : Miért csinálják ezt a komédiát, mikor nyo­mozni ugy sem fognak. Ezután a báró, aki orvos, hivatása szakértei­hívével a grófon ütött sebeket magyarázta el. — Azt tudja, hogy a halálos lövés ferde­hrányú lövés volt, a jobboldalon lévő bemeneti nyí­lás valamivel feljebb volt mint a baloldali. A lőseb megvizsgálásából arra következtet, hogy a has­lövés, amelyet gróf Tisza febtében kapott, körül­belül tíz lépésről történhetett, a halált okozó lö­vést pedig közvetlen közélről kapta. (X X X X) Kottra őrnagy kérdésére elmondja a báró, hogy a koszorút azért küldte vissza, mert undo­rodott a forradalomnak nevezett komédiától és tapintatlan dolognak tartotta, hogy gróf Károlyi, aki nagybátyja ellen a legpiszkosabb hajszát ve­zette, koszorút küldjön neki. Benne, amikor a nyo­mozás érdekében semmi sem történt, az a hit érle­lődött meg, hogy gróf Károlyi tudóit a dologról és a kormánynak is értesülése volt arról. A rendőri bizottság megjelenését is nevetségesnek tartotta, mert tudta, hogy a tetteseket úgy sem fogják kézrekerítetni. Dr. Török védő kérdésére elmondta, hogy gróf Tiszát már a háború alatt őrizték detektívek, amiről Tisza nem szeretett beszélni, mert boszan­totta a dolog. (X X X X) Báró Radvánszky megesketése után dr. Lux Sándor orvost hallgatta ki a bíróság, akit legelő­ször hívtak Tisza holttestéhez. Az orvos elmondta, hogy a holttestet hanyatt, fekve találta a hall egyik sarkában a szalonba ve­zető ajtó előtt. A hulla teljesen ki volt vérezve, márványfehér volt az arz és a bőr színe. A felső lövés a nagy ütőeret szakította szét és óriási vér­veszteséget, okozott. Dr. Mondada százados hadbíró kérdésére tel­jes részletességgel leírta a két sérülést, körülbelül ugyanúgy,min báró Radvánszky. Ő is megem­lítet­te, hogy Almássy Denise grófnő sebesülése önmagában véve nem volt életveszélyes, azonban, ha a fej elmozdul, a grófnő is halálos sebet kap­hatott volna. A tanút vallomására megeskették. (X X X X) Klein Rezső 18 éves műszerész következett ezután, aki estefelé látta a villába hatoló katoná­kat, akik egy felöltőt, katonadrogot, lábszárvédőt és kalapot viselő alacsony termetű, szők­e, nyírott, bajuszú ember vezetésével a csendőröket a villától kivezették. Hüttner a tanúi vallomására megjegyezte, hogy bajuszos ember közöttük nem volt. Dobó nem szőke bajusza, Horváthi-Sanovicsnak polyhedző ba­jusza volt, amit este nem is lehetett látni. Dr. Mondada tárgyalásvezető arcképeket mu­tatott a tanúnak, aki az egyik arcképet Körihez hasonlónak találta. A lakásukban hallotta a lövé­seket, kiszaladva látta, hogy a katonák fegyverei­ket eldobták, azután átmásztak a kerítésen és ki­ugrottak a kövezetre­ Akik futni hagyták Tisza István gyilkosait Az első nyomszási vezető főkapitány vallomása

Next