Pesti Napló, 1920. szeptember (71. évfolyam, 207–231. szám)
1920-09-01 / 207. szám
Budapest, 1920 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 25 kor. Negyed évre 70 kor. Fél évre 140 kor. Egész évre 280 kor. Egyes szám ára: Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon ... 1 kor. 71. évfolyam • 207. szám 411 tk fc UestA % w " * Szerda, szeptember 1 SZERKESZTŐSÉG Budapest, Rákóczi - út 18 KIADÓ HIVATAL: Erzsébet körút 18 szám TELEFON: József 62-30, 62-31, 62-32 Éjjeli szerkesztőség: Józs. 71—15, J. 62—35. Felelős szerkesztő: József 02—36 összeférhetetlenség? Somogyi István nemzetgyűlési képviselő, fjeinek hangja — lelkes örömmel tapasztalhatjuk — nap*nap után mind jobban fejlődik, ma kijelentette, hogy nem a nemzetgyűlésbe való, aki jobb meggyőződése ellenére nem szavazza meg a botot. Az elnök nyomban kioktatta őt tulvérmes nézetének lényegéről. Még egy külön szót megérdemel azonban itt is a képviselő, aki az összeférhetetlenségi jognak egy merőben új tételét állította fel és egy „igen" vagy „nem" szócskát elegendőnek tart akár a mandátumfosztásra is. Aki ezt a törvényjavaslatot, mármint a botbüntetést nem szavazza meg, az nem való idemér* veit az előadói székből jó Somogyi István, íme, ilyen, eddig teljesen szokatlan érvekkel igyekezett hangulatot csinálni az előadó. Nem! Az alkotmányos képviseleti elvnek ily rohamos, x x x x reform* ját nem fogadhatja el az, akit Kossuth és társai oktattak ki az alkotmányos vita és vélemény szabadságáról. Nem az elszólás volt komoly, de komolyak az idők, amelyekbe a türelmetlen* segnet egy ilyen vehemens megnyiatko* zása szikrát vetett. Amikor a kormányzóa türelem, a megbocsájtás és az engeszte* lékenység fátylát lobogtatja a szerencsét* lenek és megtévelyedettek tömegei felé, akkor lehetetlen, hogy egy képviselő a türelmetlenségnek újabb bontó okait stipulálja. Nem lehet különböztetés* tenni a fala* kon kívül & a falakon belül álló magyarok közt Véleményeltérés, gondolati különbö* tőség arra való, hogy az alkotmányos életet gazdagabbá, színesebbé, a nemzeti ha*ladás géniuszát telibbé tegye, nem pedig arra, hogy magyart különböztessen a ma* gyártól és egy hazafiassági hierarkiát álla*pitson meg. Széchenyi István hajlandó volt megkegyelmezni még az apagyilkos* nak is. Somogyi István kitagadná azt is, aki pssztán jogászi meggondolásból el* lene van a bottal való büntetésnek. Pedig a Szécheyi István kora nem volt komo* lyabb, mit a Somogyi István kora. A ma* gyarság mlyzete m& még tragikusabb, még megrendítőbb, mint volt 4S*ban. A magyar mellemnek gyönyörü ékes* sége a nagylelkűség. Ezt az uri és férfiúi, eminenter magyar erényt hirdette a kor* mányzó is, valódi reprezentánsa a politi kában bölcs és engedékeny uralomra tere mett magyar fajnak. Erre a szellemre van szükségünk, a magyar összetartásra. Gyü* lekeznünk kell, sorakoznunk, nem pedig türelmetlen viszálykodással a nemzeti tárrsadalom kérését oldani. Messze az idők mélyébe, egészen a szentistváni impérium igazságos és szelíd kormányzásáig nyúlik vissza az egyetértés, a megbocsájtás, a földemelés magyar gondolata, amelynek távolról sem etikai egyenerője, csak gonosz időkben kirajzolódott karrikatúrája a tud átok. ram x. t Xttis X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X •x X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X" X X X X X f * X X X X X X X X X X X egállapították az egyetemre beiratkozók számát A tanács utolsó ülése — Ballagi rektor nyilatkozata (Saját tudósítónktól.) Talán még sohasem érdekelje a magyar társadalmat az iskolák megnyílása annyira, mint az idén. A háborús és szénszünetes évek és a múlt esztendő improduktívmunkája után valóban kíváncsian nézünk a küszöbön álló tanév elé és reméljük, hogy végre a rendes kerékvágásba terelődik a tanítás és tanulás is. Különösképpen várjuik ezt az egyetemtől, amely oly sok huzavona után tavaly egy másfél hónapos „idény"-re zsugorodott össze. Itt kell végre valamit tenni, az egyetemet és a főiskolai hallgatókat vissza kell adni hivatásuknak, hogy kikerülve az „alma imiatert,"-ből, biztos támaszai legyenek az élet-halál harcát vivő Magyarországnak. Az egyetemi viszonyok felől való tájékozódás céljából felkerestük Ballagi Aladárt, az egyetem nagynevű rektorát, aki szíves készséggel állt rendelkezésünkre. Első kérdésünk még a múltra vonatkozik.. A tavaszi pótszemeszterre vonatkozólag kérünk információt. — Remélem — válaszolta Ballagi — hogy a tanulmányi szempontból soktekintetben kifogásolható pótszemesztert az idén teljes félévek fogják felváltanni. A póttanfolyam idején végbement doktori avatásokról sok téves hír került forgalomba. Azt beszélték többekközött, hogy zsidókat egyáltalában nem eresztettünk az avatáshoz. Ez nem felel meg a valóságnak. A statisztika éppen ellenkezőleg arról számol be, hogy a jogi, orvosi és bölcsészeti szakmán felavatott doktoroknak körülbelül a tíz százaléka izraelita vallású. — Mikor kezdődnek a behratások és fennáll-e az idén is az igazolási rendszer? — A fiazgatóknakszeptember 15-ig kell okmányaikkal felszerelve jelentkezniük a beiratkozásra. Ezek igazolása szeptember 15-ikétől október elsejéig fog tartani, még pedig előreláthatólag a numerus clausus alapján, amely a felekezeti és nemzetiségi arányszám tekintetbevételével fog megejtetni. — Mi a véleménye Méltóságodnak a numerus claususról? / , — Elvileg hehesnek tartom. A numerus clausus alkalmazására különösen az a körülmény kényszeríti a valóságokat, hogy a mindenünnen idesereglő menekültek a fennálló egyetemeket valósággal meg fgják rohanni. Ha igaz a mondás: „gouverner c'est prévoir", akkor lelkiismeretbe vágó könnyelmasség lenne idejekorán akként nem irányítani az ifjúságot, hogy megélhetésének biztosabb pályát keressen, mint amit az egyetemi szakok elvégzése kilátásba helyez. Ezekre ugyanis oly nagy számmal jelentkeznek a diákok, hogy legalább tízszeresen felülmúlják azt a kvantumot, amely az egyetemi tanulmányok minősítése alapján az életben elhelyezkedhetik. — Az egyetemeket hol helyeztél? el? — Csak a kolozsvári és pozsonyi egyetemek elhelyezéséről kellett gondoskodni; ezek ideiglenesen Budán, az Attila utcai gymnáziumban nyertek otthont. — Hány új hallgatót vesznek fel az idén? — Az újonnan beiratkozott hallgatók számát a jogi karon 500-ban, a bölcsészeti karon 350-ben állapították meg, az orvosi kar létszáma még nem végleges, de úgy tudom, 400-ra fog rugni. — Az igazolásokat az idén is tanárokból és egyetemi hallgatókból álló bizottság fogja végezni . . Az igazoló bizottságok karonként alakulnak meg. Minden bizottságnak három-három tagja lesz és ahol nagyobb számú a jelentkező, ott esetleg két bizottság is fog működni. Az ifjúságnak a bizottságokban való részvételt ,meg nincs véglegesen megállapítja. — Az uj egyetemi tanács mikor kezdi meg működését? — Éppen, ma tartotta a régi tanács utolsó ülését. Holnaptól, szeptember elsejétől kezdve már az uj tanács működik, melynek elnöke dr. Hanay Ferenc apát, hittudományi rendes tanár, régi tagjai maradunk: én, mint prorektor, Wolkenberg Alajos hittudományi kari, Kenyeres Balázs orvoskari dékán, új tagjai Angifel Pál jogkari- és Haraszthy Gyula bölcsészetkari dékánok. A lelépő tanács a múlt évben úgynevezett normális ügyvitelt végzett, amennyiben az összes ügyeket elintézte és így semmi restancia nem marad az idei évre. Egyedül az igazolási ügyek egy része nem volt a felebbezések és más okok miatt befejezhető. Ez az oka, hogy eredményüket nem hozhatták nyilvánosságra. Még csak az előadások megkezdésének a dátumát szeretném tudni? — tettem fel az utolsó kérdést.— Október harmadikán lesz az egyetem ünnepélyes megnyitása és negyedikén, illetve tizenegyedikén megkezdjük az előadásokat. Ezeket mondotta Ballagi és befejezésül ugy a maga, mint az egyetemi körök nevében annak a reményének adott kifejezést, hogy 1920—21-iki tanév nyugodtabb és értékesebb lesz, mint amilyen a legutóbbi volt.A köz érdekében szeretnék, ma ez valóra is válnék! B. A. a Gróf Rpponyi Albert a numerus siansus eile (Saját tudósítónktól.) A nemzetgyűlés igyesi ülésén megtörtént a döntés a botbüntetésről és miként a hétfői pártértekezletután előrelátható volt, a javaslat híveinek sikerült megszerezni a többséget. Az eredményben legfőképpen annak a körülménynek volt szerepe, hogy a kormány szolidárisnak jelentette ki magát az igazságügyminiszterrel, a javaslat leszavazása tehát nemcsak" a miniszter, hanem az egész kormány lemondását vonta volna maga után. x x x x x x x X X xxxxxxxxxx X X X X xxxxxxxxxx X X x x x x x Ezek után valószínű, hogy szerdán részleteiben is keresztülmegy a javaslat azokkal a módosításokkal, amelyeket az igazságügyminiszter ajánlott. A szavazásinál nagy feltűnést keltett, hogy nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter is a bolbüntetés mellett szavazott és sokan jellemzőnek mondották, hogy gróf Ambrássy Gyula kitért az állásfoglalás elől és Apsponyival ellentétben tartózkodott a szavazástól. A botbüntetés megszavazásának politikai következményei egyelőre aligha lesznek. Eddig csak a kisgazdapárti Nagy Pál jelentette be, hogy kilép a kormánypártból A párt egytfeégves intézett levelében Nagy Pál kifejti, hogy ő, mint jobbágyszülők leszármazottja, akinek ősei átszenvedték a törvény alkalmazását, semmi szín alatt nem járulhatott hozzá a javaslathoz és a kormánypártból kilép, mert nem akar egy napin, sem tagja lenni annak a pártnak, amely Magyarországon a botbüntetést behozta. Szerdán — hacsak nem lesz sok interpelláció — megkezdik a numerus clausus vitáját. Gróf Apponyi Albertemnél a javaslatnál hosszabb beszédet fog mondani és állást fog foglalni a javaslattal szemben. A pénzügyi bizottság szerdán tárgyalja az italmérési jövedék felemeléséről, a Pénzintézeti Központról, az Országos Központi Hitelszövetkezetről és az egyetem közgazdasági fakultásairól szóló törvényjavaslatok tárgyalását. Ezek a javaslatok sorrendben megelőzik a földbirtokreformot, közben a nemzetgyűlés egy hetes szünetet fog tartani. x X X X X X XXXXXXXXXX X *x. X X XX XXXXXXXX X X X X XXXXXXXXXX X X X X XXXXXXX XXX X X X X XXXXXXXXXX X X X X X X X X x X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X 7. Ugyancsak szerdán tárgyalja a arca.»«»-1 *•