Pesti Napló, 1920. október (71. évfolyam, 232–258. szám)

1920-10-01 / 232. szám

Péntek Olaszország lefegyverzi a munkásokat — A Pesti Napló berlini tudósítójától — Mint Rómából jelentik, az olasz kam­ara ma tárgyalta azt a törvényjavaslatot, amely elren­deli valamennyi nem katonai egyénnek azonnali­­lefegyverzését. Giolitti biztosította a kamarát, hogy kíméletlenül üldözni fognak mindenkit, aki nem szolgáltatja be a fegyvert. Felsőolaszországban a katonaság energikus akciót kezdett azok ellen a munkások ellen, akit a gyárosokkal kötött egyezmény ellenére vonakod­nak a gyárakat visszaadni. Turinban, Besciában és Bolognában harcokra került a sor, amelyek mindenütt a katonaság győzelmével végződtek. A turini munkások követelik, hogy a gyáro­sok fizessék meg a megszállás napjainak bérét is ezt azonban a gyárosok n­em teljesítik, sőt az okozott kvárok megtérítését követelik. Az osztrák nemzetgyűlés elfogadta az a­ko­sztárcy tervezetet­ ­.A Pesti Napló bécsi tudósítójától a képviselők általános részvétlensége mellett fmzetgyűlés ma elintézte az alkotmány-tervező-Némi érdeklődést csak a vorarlbergi­ és tiroli képviselők nyilatkozatai váltottak ki. A vorarl­bergiek azt mondták, h­ogy ők­­ csak feltételesen csatlakoztak a német-osztrák köztársasághoz és főn tartják­­maguknak azt a jogot, hogy adott eset­ben egy életképes államhoz­ csatlakozzanak. A tiroliak m­ég azt mondták hogy az alkotmány kérdésében a tiroli tartománygyűlés fogja majd kimondani az utolsó szót. A nagynémetek benyújtották határozati ja­vaslatukat, amelyben felhívják a kormányt, hogy hat hónapon belül népszavazást rendezzen a Né­metországhoz való csatlakozás kérdésében, lehető­leg az államtanács megválasztása alkalmából. Ebbéli a formában a rezolució számára biztosítva van a többség. A rezolucióról holnap szavaznak. Döntő jelentőségű az a körülmény, hogy a n­ ek­izelgyű­'.'s elejtette" az els­ö" paragrafusnak azt a szak­aszát­ amely kimondja, hogy a politikai demokráciát , g­azdasági demokráciává kell fej­leszteni. Ez' a pont' voltaképpen nem lett volna más, mint a szocializálási elv t­örvénybe i­ktatása. "lén megclé^smá.,e' a Felváltást a posta2sárolta? — A magyar posta ráfiset az amerikai forgalom (Sajót tudósítónktól.) A budi-pesti posta-' fl&igazgatóssígfábz • sioss­zú idő óta nap-nap után érkeznek panaszok, a .-dlyek szerint az amerikai levél- és •"értékküldemények­­"?n sokszor sértett és hiányos ál.­ap .iban érkeznek meg a budapesti címzettekhez. Amerikai magyarok leveleiből, akik hozzátartozóiknak levélben pénzt, amerikai útra szóló hajójegyet és egyéb értékes dolgokat küldöz­getnek, nagyon gyakraan­ hiányzik a pénz' vagy az értékes okmányok, máskor pedig a levelek és egyéb küldemények teljesen elvesznek az úton. ' A panaszok elintézté­re és a forgalom pontos lebonyolítására a­­pi -''.­.'óigazgatóság' egészen kü­lön amerikai. pos!­osztályt szervezett a 72-es szá­mú postaim alal keretein •' belül. A hivatal nagy apparátussal i­rtézli a­ bonyolult ügyekért.' . A Budapestre érkez­ö­­ rtkui. nyeket •Riík­Ál. Ifirom postáfol Szmvíselöhfd. állo bizottság veszi át az amerikai ki­sírfilövő­l alu­pján k­ü­l­ön -külön v­és­zreliff mincsen egy kis levelet, megál­lapítják, hogy a borítékja teljesen sérü­l­ten-e, a Sértetlen b­oríté hátán ezt a körül­mény­t a bizottság aláírás által tanúsítja. A sé­rült boríték a leveleket és azokat, amelyek azt a gyanút keltik, hogy miközben felbontották és m­i­ból leragasztották őket, a bizottság visszatartja. A címzetteket értesítik, hogy levél érkezett a szá­mukra 'és­­beidézik őket a hivatalhoz. Itt azután a 'címzettek' felbontják' leveleiket és ,személyesen győződnek meg róla, hogy hiányzik-e belőle va­lami. Ha a küldemény hiánya.­. .a hivatalban rög­tön jegyzőkönyvet vesznek fel az esetről és meg­indítják a nyomozást. A posta-főigazgató­ság minden esetb­en azok­nak az államoknak, illetékes v­­a­lóságaihoz fordul, amelyeken a küldem­­nyek átjönnek. Az eddig le­folyatott nyomozási eljárásol­ alapján megálla­pítható, hogy a hiány majdnem minden esetben Bécsben keletkezik. Az adatok szerint a béksi főpostán nem egy­szer e­jós: Budapestre emzett postazsákok tűntek el. Máskor­ a zsákokat felvágják és az értékesebb­­nek látszó ítve­­­ket kiszedik belőle. A legtöbb vis­szaélé­s­ig azonban a atenjae'közi postai egyez­mények az a .sv.akusza ad alka'.-iat, amely sz­erint a sérült vagy szakadt zsákban érkező küldem­é­nyeket minden ország postájának joga van a­ ' zsákba étrz.kni. Erre a szabályra hivatkozva, Bécsben gya­kran felvágják, vagy felszakítják a postazsákot, amelyet azután sérültnek nyitvázít­nak és egészen felbontanak. A benne lé­vő kül­deményeket azután átrakják egy másik zsákba, közben pedig­ rendesen megdézsmálják. Ezt a manipulációt már csak magáért a zsákért is érdemes folytatni az osztrák viasutasok­­nak. Afik­lkából ugyanis a postát­ a legfinomabb juta­zsákokban küldik el, amelynek értéke ma több száz korona. Bécsben a­z ifi jutazsákot azutáni közönséges papírzsákkal helyettesítik. A budapesti posta főigazgatóság megkeresésére Bécsben már többször vizsgálatot is indítottak a folytonos­­postai lopások ügyében. A legutóbbi­­ napokban érkezett is Bécsből egy értesítés, amely szerint" e£y postai alkalmazottat, aki m­ár h­osz­szabb idő óta állandóan lopkodta a budapesti­­küldeményeket, lelepleztek és ^tartóztattak. Az :-'latok szerint Németorsz'«..-.'•"•-.«, is több­ször meg«'­sett, • hogy a továbbított postai kahle­m­ényeket megdézsmálták. Az itteni esetek száma azonban a bécsiekhez képest egészen^ig^irték­telenek. Máskor viszont a gyönge vagy rosszul le­ragasztott levélborítékok a hosszú úton felnyílnak, vagy elszakadnak, ilyen módon néha minden külső beavatkozás nélkül is támadhat hiány. Az amerikai postaforgalom különben, amint értesülünk, már szinte megközelíti a békebeli n­­űvét, így például Newyorkból már tizennégy nap alatt megérkezik a levél, Buenos­ Ayresből 30 nap alatt jön meg a posta. A forgalomra a magyar posta valósággal rá­fizet. A nemzetközi poss­tai egyezmény szerint ugyanis minden villam teljes összegben megtartja a­ külföldre küldött levelek portódíját. Így az amerikai posta dollárokban kapja meg a tengeren­túli levelek . portáját, míg .a rjnpgy*r , po.ita(,.csak. koronákban Ezen a 'helyzeten azonban figyelőre nem­ igen lel­et változtatni. _ *"...•-•••• WVW/WAW/WWVVW^VVWV.VWI.*»WvV PESTI NAPLÓ 1920. október 1 '"3 az ellenzéki városatyák . A többségi­ párt jelölése a tanácsnoki­ állásokra oldatk­oz­(Saját tudósítónktól.) A főváros szerdai köz­gyűlésén támadt izgalmak csütörtökön sem ültek el. A demokrata­ párt vezetősége csütörtökön dél­ben ülést tartott, amelyen résztvettek: Sándor Pál, Baracs Marcell, Bródy Ernő, Fábián Béla, Bársony Elemér, Hajdú­­Marcell , és Pakots József. Este hat órakor a demokrata bizottsági tagok plénuma tartott ülést. Napirenden szerepeltek a szerdai események és az a tettleges támadás, amelyben Fábián Béla bizottsági tag ártatlanul részesült. A felszólalók kivétel nélkül hangsúlyozták, hogy Fábián semmiféle elégtételt nem kapott a közgyűlésén az őt ért inzultusért és hogy jelent­kezniük kellett volna azoknak, akik őt tettleg bántalmazták. A demokrata városatyák túlnyomó többsége azt kívánta, hogy mondjanak le haladék­talanul bizottsági tagságukról nemcsak ők, hanem a demokrata póttagok is. Minthogy azonban a lemondásnak csak akkor volna megfelelő erkölcsi súlya és jelentősége, ha­ a közgyűlés valamennyi ellenzéki tagja egységesen csatlakoznék hozzá, az értekezlet elhatározta, hogy erre vonatkozólag érintkezésbe lép a liberális bizottsági tagok blokk­jával. A két pártvezetőség pénteken délután dönt ebben a kérdésben. Fábián Béla csü­tör­­tökön Hajdú Marcell és Bársony Elemér útján elégtételt kért J.Csetty Ferenc nemzetgyűlési képviselőtől. A segédek dél­után lakásán keresték Usettyt, de nem találták. A lovagias ügy elintézése folyamatban van. \ \ x X X X X X x" X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X \ X X X X X/X X X A tamai­sn­okokat vála­sztó közgyűlést október hetedikéről csütörtökre tűzte ki a polgármester. A keresztény községi párt végrehajtó­ bizottsága csü­törtökön i­ste ejtette meg a végleges jelöléseket a tanácsnoki állásokra. Jelölés történt­­továbbá a­­ lisztifőorvosi, figrisfői és árvaszéki elnöki ál­l­­ásra is.­­­ Elíésett párbeszédek "­-Mit olvas? " A velencei kalmárt. Gyönyörű, különösen mikor Vazjujínilok . .­­— Iszmok? *— Igen. Ugy n­ivják azt a zsidót, aki v Irust követel a pénzéért. — Talán Sheilok? Sheylok? •— l­ehet, hogy magának Sheilok. Vagy Shey­lok, de a legnagyobb magyar • kulturkapacitás Shiloknak mondja és ha ő azt mondja, hogy az a zsidó Sihilok, akkor az Shilok.­­— A mi időnkben Sheiloknak nevezték. — Megszűnt. Más világot élünk! — Tekintettel arra, hogy az angolok is Sh­ei­locknak vjlik ki . . . — Először is nem igazodunk az angolok után, — amíg a béke nincs ratifikálva, nem orien­tálódunk semmilyen irányban, másodszor pedig minden, ami régen Sheilok volt, az most Shilok. — Shakespeare maga Sheiloknak ejtette ki. — Mert nem volt jelen azon az ülésen, ami­kor úgy ejtették ki, hogy Shilok. Új korszakot élünk, egy velencei — galíciai zsidó kedvéért nem vagyunk hajlandóak arra, hogy az i betűt vagy az y betűt ey-nak vagy aj-nak mondjuk. — Most olvassa életében először a Velencei kalmárt,? . .. „_ — Nem. Régebben olvastam már, de akkor még azt hittem, hogy Shilok az Sheylok. —­­ezért most újra olvasom, hogy jól olvassam. A református zsinat igazoltatja tagjait Tiltakozás a kultusz-kormány rendeletei ellen . (Saját tudósítónktól.) Az országos reformá­tus zsinat tanácskozásai a mai, szinte egész­­ nap tartó megbeszélések után végetértek. A mai ülés reggel tíz óra felé kezdődött dr. Balthazár Dezső püspök és gróf Degenfeld József főgondnok el­nöklésével. A napirend első pontja az iskolaügy bizottsága jelentése volt, amelyet Dócz­i Imre elő­adó terjesztett elő. Az előadói javaslat rámutat arra, hogy a kul­tuszkormány az 1883. évi XXX. t.-cikk több pont­ját rendeletileg megváltoztatta és uj intézkedései­vel elviselhetetlen terheket rótt a református egy­házra, mint iskolafentartóra. A jelentés sorra veszi a sérelmes intézkedéseket,­­elsősorban a közsépisk­olai felvételi­"vizsgáktól" szőlői rendeletet,­­ a­melyet- .HMM tagog tart­­: okokból "felfogásul, és amely a református iskolákhoz elkésve érkezett meg. Éppen ezért ezt a rendeletet az egyház nem hajtja végre. Sérelmesnek tartja továbbá a zsinat "isko­laügyi bizottsága azt az intézkedést is, amely több új tantárgynak is tantervbe való felvételét rendeli­ el, valamint a tanítóképzők tanítási idejének hat évre való felemelését is. Az előadói jelentés saj­nálattal állapítja meg azt a tényt, hogy a kultusz­kormány nem respektálja a református egyház autonómiáját és rendeleteit a református egyházi hatóságok megkérdezése nélkül bocsátja ki. Az előadó­ végü­l határozati javaslatot terjesztett be, amely szerint a zsinat tiltakozik az egyház­­auto­nómiáját sértő rendeletek kibocsátása ellen és a kormánytól a sérelmek reparálását kéri. A zsinat a határozati javaslatot hozzászólás nélkül, egy­hangúlag elfogadta. A­ határozati javaslatot­­még holnap eljuttatják a kultuszminiszterhez. A zsinat ezután áttért dr. Balogh Jenő volt igazságügyminiszter ,indítványának­­tárgyalására, amely a zsinati tagoknak a forradalom óta tanú­sított politikai magatartásának felülvizsgálását javasolja. Az indítvány tárgyalása előtt az elnök zárt ülést rendelt el. A zárt filés délelőtt tizenkét óráig tartott,­amikor félbeszakították, hogy a zsi­nat tagjai egy órakor fogadtatáson jelenhessenek meg Horthy Miklós kormányzónál. Az ü­lés déután négy órakor folytatták to­vább. Az igazolási indítványt tárgyalták, tovább is zárt ülésben, amelynek során­­ a javaslat tv. -nyújtói és ellenzői között heves hangú vita támadt-Számosan szólaltak föl úgy a javaslat mellett, mint ellene, de mindvégig észre­vehető volt hogy­ a ja­vaslat ellenzői feltétlen többségben vannak a zsina­ton. Dr. Baloghi Jenő és hívei erre már azzal fenye­getőztek­,­ hogy ha­­kisebbségben maradnak, lemon­danak zsinati tagságukról. Este hét óráig tartott a vita,­­ végül azonban sikert­s" m megegyezési k­b­.sillai" a két párt között. Elfogadtak egy kö­vetítő indít­ványt, amely széria' kikül.i­nek egy tizenegy tagú igazoló bizottságot ez a bizottság azonban csak azok ellen a tagok el! -i imli! vizsgiahto'", akil, Hlen azt a zsina-inak legelfih?) húsz nn kéri. Az igazoló-bizotság tagjai' 'Antal '(Véza t.-oló­gi­ai tanár, dr. Benedek Sámdor, a kiirtó -zsai Visi biróság ehwil-je, Beér Elek egyetem­i' tanár Cher­nell Antal és Fekete Marlon -gyM»i gondnok­ok báró Kemény Árpád; Kéré­­zs. Barnt: leik•'•«.­. .V Ferenc esperes, dr. Pttkli Endre alispan'.-' Szánó Alk­at és Szaténetii Bt'-hilan e.s.'^r^'.bk .• I..-... Ezután nyilt ülésben elhatároz a h ' ..--irat, hogy külügyi bizottságot­ létesít, a artgyai iáfot-

Next