Pesti Napló, 1920. november (71. évfolyam, 259–282. szám)
1920-11-25 / 278. szám
2 Csütörtök PESTI NAPLÓ 1920. november 25. Franciaország ellenzi Németország felvételét A főváros 53 millió deficitje a zöld Internacionáléban ! Kilencvennégy millióra ugrott Szó sem lehet arról, hogy Németország kimaradjon • Saját tudósítónktól.) A háború befejezése óta Franciaországnak minden törekvése arra irányult, hogy Németországot egyrészt gazdaságilag tönkre tegye, másrészt pedig lehetetlenné tegye azt is, hogy a legyőzött ellenséget visszafogadják a civaholt nemzetek közösségébe. Így a franciák - - mint ismeretes — elejétől fogva Németországnak a népszövetségbe való fölvétele ellen harcoltak, sőtt Genfben kijelentették, hogy otthagyják ,a népszövetségi kongresszust, ha az Németország föltétele mellett döntene. A franciák hasonló magatartást tanúsítanak a Zöld Internacionálé kérdésében is és arra törekednek, hogy Németországot ne vegyék föl ebbe antibolsevistai nemzetközi szövetségbe. Erre vonatkozóan Rubinek Gyula kereskedelmi miniszter Heim titkos tanácsostól kapott információk alapján a következőket mondotta munkatársunknak: — A Zöld Internacionálé megszervezésében a német földműves társaidalom viszi a főszerepet. Heim titkos tanácsos a németországi és a nemzetközi mozgalom vezetője és ő most azért jött Budapestre, hogy egyrészt informálódjék az itteni szervezkedés eredményeiről, másrészt pedig információkat adjon nekünk a nemzetközi szervezkedésre vonatkozóan. Megtudtuk tőle, hogy Franciaország csak abban az esetben lép be a Zöld Internacionáléba, ha Németországot nem veszik föl ebbe az antibolsevista szövetségbe, illetve, hogy Franciaország magához akarja ragadni a vezetést azzal a szándékkal, hogy a németeket nem engedi be a szövetségbe. A mi álláspontunk természetesen az, hogy Németország nélkül , egyenesen leheteten a Zöld Internacionálé megteremtése, mint ahogy csonka minden nemzetközi testület, amelyben a németek nincsenek képviselve. Ez fokozott mértékben áll a Zöld Internacionáléra, mert Németországban legjobbim van megszervezve a földművestársadalom. Franciaországban pedig még nincs is paraszt- vagy hasonló párt. A Zöld Internacionálé egyébként nemcsak politikai célokat szolgál, hanem ez a nemzetközi szervezet kitűzte céljául a mezőgazdaság anyagi és kulturális föllendítését is. Ezen a téren pedig sehol a vi ágon nem értek el olyan magas fokot, mint Németországban. — Franciaország állásfoglalása nagy nehézségeket okoz a Zöld Internacionálé szervezőinek, sőt el sem tudom képzelni, hogy hogyan jöhet létre a szervezet, ha a franciák nem váltogatják meg álláspontjukat. Ha csak arról volna szó, hogy a franciák vezessenek, ez ellen senkinek nem volna kifogása, sőt Heim is kijelentette, hogy készséggel félre áll és átengedi a franciáknak a vezetést, de is etéltem, arról szó sem lehet, hogy Németország kimaradjon a gazdák nemzetközi szervezetéből. • A Heim titkos tanácsossal folytatott beszélgetés során szóvátettük a nyugatmagyarországi kérdést is. A helyzet az, hogy az entente a sonndgermaini békeszerződésnek Nyugatmagyarországra vonatkozó rendelkezéseivel csak azt akarja elérni, hogy Ausztria és Magyarország között ne álljon helyre a jó szomszédi viszony. Ezt Heim is belátja és megígérte, hogy Ausztriában a magyar szempont érdekében fogja érvényesíteni befolyását. Meg fogja magyarázni az osztrákoknak, hogy önmaguknak ártanak, ha Nyugatmagyarország bekebelezését forszírozzák. Mindkét fél legfőbb érdeke ennek a kérdésnek a békés elintézése — ez pedig csak a magyar szempont honorálásával lehetséges, mert hiszen Ausztriának semmi komoly jogcíme nincs Nyugatmagyarországra. Mindenesetre érdeklődéssel nézhetünk ebben a tekintetben Heim akciója elé, ezerből Szmrecsányi hétfőn interpellál is butfai társulat aZ OOJO SZÍjázakjait az Ébredők ügyében Három helyen is játszanak Sebestyén színészei (Saját tudósítónktól.) Megírtuk, 1/Így a budai színtársulat, amely nem térhetetT vissza Temesvárra és a hűkg idő beállta ótira mai közlekedési viszonyok mellett nehezem megközelithető és igen kis befogadó képességül Várszínházba szorult, tárgyalásokat kezdett a Budapesti Színház kibérelése céljából, mert egyedül a várszínházi előadásokkal nem képes fedezni a társulat anyagi szükségleteit. Hogy a színtársulat helyzetén könnyítsen, Beöthy László, az Unió vezérigazgatója, — akinek valamikor érdemes művésze volt Sebestyén Géza, a buda—temesvári társulat igazgatója, — ma délelőtt felajánlja Sebestyénnek, hogy addig is, amíg megfelelőbb megoldást találnak, hetenként két-két délutánon rendezzen színtársulatával előadásokat a Magyar- és a Királyszínházban. Megkérdeztük Sebestyén Gézát, mikor kezdődnek a budai színészek vendégjátékai az Unió színházaiban és mi a programmjuk a vendégjátékokra. Sebestyén Géza ezeket mondotta: — Hangsúlyoznom kell, hogy a buda-temesvári színtársulat várszínházi vállalkozása sikeres volt. Sőt, a viszonyokhoz képest, olyan eredményt ért el, amely példátlan a Várszínház utóbbi korszakának évkönyveiben. A színház iránt határozott érdeklődés nyilvánult meg s ezért nem is gondolok arra, hogy a várszínházi előadásokat beszüntessem. Ellenben régóta kerestem a módját, hogyan lehetne párhuzamos előadásokkal biztosítani százharminc tagból álló színtársulatom megélhetését, mert pusztán a korlátolt befogadó képességű Várszínház bevételéből ez aligha lenne állandóan biztosítva. Segítségemre jött ebben Beöthy László vezérigazgató úr önzetlen és nobilis ajánlata. Természetesen hálás köszönettel fogadtam az ajánlatot s ami a Király-színházi vendégjátékot illeti, erre nézve már határozott programmom is van: hetenként kétszer, hétköznaponként délután fél három órakor rendeznénk az előadásokat, klasszikus operetteket, mastyar daljátékokat adnánk elő és hellyel-közzel operákat is. Hogy mikor kezdődnek a vendégjátékok, az még a tárgyalások során fog eldőlni. Úgy értesülünk, hogy szombaton és vasárnap délután viszont a Budapesti Színházban szándékozik előadásokat szondam a budai színtársulat. Nem kell külföldi kölcsön — A demokraták mégse vettek részt a tárgyaláson — A költségvetést több napon át tárgyalják .Saját tudósítónktól.) A főváros ma délután kezdte meg a közgyűlését, amelyen*"a költségtést fogják letárgyalni. A közgyűlést este nyomorakor félbeszakították és holnap folytatón fogják. A nagy anyag letárgyalása mindel^álOSzihűség szerint három-négy napot fog igJ^be venni. A mai közgyűlés igéji izgpi&asnak ígérkezett, mert a demokraták ugyih^Sróztak, hogy a tárgyaláson résztvesznek. Az utolsópercben — az előszobában — azonban megváltoztatták véleményüket és újra a passzivitás mellett foglaltak állást. Az esetnek az a kulisszatitka, hogy azon az értekezleten, amelyen a részvételt elhatározták, nem vett részt Baracs Marcell, aki Bécsben tartózkodott, — távol volt Falcots József, Bársony Elemér és még egynéhányan. A liberális párt a legnagyobb megütközéssel fogadta a frontváltoztatást és rögtön megindították a tárgyalásokat, hogy a két párt között ne legyen taldikid nézeteltérés. Időközben visszaérkezett Baracs Marcell és a demokraták az új városháza kistermében rögtönzött ülést tartottak, amelyen a liberálisok részéről Milüksthal Samu is részt vett. Az értekezleten elhatározták, hogy a múltkori értekezlet határozatát törlik és minden marad a régiben. Ilyen körülmények között a községi keresztény párt újra egyedül játszotta el a közgyűléseit. Sipőcz Jenő polgármester Kanter Károly prelátus, elhunyt törvényhatósági bizottsági tagot méltatta, majd elrendelte a mára kitűzött ügyészi és tisztiorvosi választásokat. Bejelentette, hogy az V. kerületi városbírói állásra egyetlenegy pályázó sem akadt. Elmondotta, hogy a honvédelmi minisztérium eljárt a fővárosi erdők és fák meg-szedése ügyében. Szigeti azt indítványozta, hogy a főváros nyújtson módot a bizottsági tagoknak az üzemek megtekintésére, Pálffy József pedig az javasolta, hogy a kukoricaliszt ne keverten kerüljön forgalomba. Benyújtott még Gál Jenő is egy indítványt a lakáshivatal megszüntetése ügyében, mivel azonban demokrata képviselő, így indítványát nem is okolta meg. Azután került a sor a költségvetés tárgyalására. Csupa repríz volt. Úgy Lipóci, mint Csupor tanácsnok, valamint Wolff Károly recitálta el azt, amit a költségvetéssel kapcsolatosan már annyiszor hallottunk. Az érdeklődés nem is volt nagy, csöndesen hallgatott mindenki, vagy pedig kedélyesen beszélgetett, csupán akkor horkantak fel, amikor a zsidó hitközség szubvenciójáról volt szó, de ezt is csak megszokásból tették. A polgármester még javasolta, hogy egy bizottság járjon el a kormánynál, amely a főváros követeléseinek megtérítését szorgalmazza. Addig nem lehet nagy pénzügyi programmot építeni,- mondotta — amíg a kormány nem adja meg a módot rá. Végül egy igen fontos kijelentést tett, eszerint a kölcsön felvételétől tartózkodni fog a főváros, de ha mégis kölcsönhöz kénytelen fordulni, akkor belföldi és nem külföldi tőkét vesz igénybe. Ezzel összeomlott a külföldi kölcsönökről v/*'ö álom is. Csupor tanácsnok ismertetése után Wolff Károly mondotta el megszokott beszédét. Utalt arra, hogy a költségvetés ötvenhárom millió deficite máris kilencvennégy millióm ugrott,E/. mutatja, hogy mennyire nem reális a kölségvetés. Megint elmondotta, hogy a jövő évi helyárivetés elveit kell most leszögezni, t'jrahangozhatta, hogy ezért a költségvetésért nem vállalnak.. .'ei.'Iösségre!. Megint az osztályharc csődjéről beszélt hosszasan. Szerinte a béke alapja csak a krisztusi evangélium lehet s akikor meglesz a Rousáróllttól'ló. AZÚAM kihirdették a választás eredményét. Tiszli fügyészek lettek: Tóth Péter, Váradi Jenő, Szemethy G.Károly, Reicht Károly, Klimm Róbert, Kirchknopf Ferenc, Feigler Károly. Kisfaludy László városi bírák: Hegedűs Lajos, Laumann József, Frey István, Melkó Bertalan, Czeltner Ede, Zaclutz Atila. Halky István Köncs Géza és Minke Béla, tiszti orvos pedig Csordás Khaftér. Végül Pálffy József intterpellációjára válaszolt Till tanácsnok. .. vill.:más vasúti forgalom megszorítása ügyében. Tv-örökné Kovács Hermina cukorellátás. Pálffy József a saeatétfuvarozás. Seemann Mihály a kőbányai máv. ker. .aleződesné a '....csikdaláva dolgában interpellált. Értekezlet az elnök lakásán — Szmrecsányi nyilatkozata a vizsgálat eredménye hőségéről Magyarok megejtésére llentner Lajos az. egyesület sör« (Saját tudósítónktól.) Egyesülete ellen megindított kirendelt miniszteri biztos, — mint ismeretes — összehív ház utcai helyiségébe a központi választmány ülését, hogy azon az egyesület alapszabályait revideálják. Szmrecsányi György elnök tiltakozott az ellen, hogy a miniszteri biztos hívta össze az ülést és mikor dr. Slenfner megjelent a teremben és elfoglalta az elnöki széket, hogy zaj támadt és a miniszter képviselőjének szavai elvesztek az izgalmas hangtömegben. Az ülés megtartása lehetetlenné vált, a választmányi tagok, tiltakozásuk jeléül, távoztak, majd pedig Szmrecsányi vezetésével testületileg felvonultak a Várba, ahol arra kérték a kormányt, hogy engedje meg Szmrecsányi György elnöknek egy rendes választmányi ülés egybehívását, amelyen hajlandók meghallgatni Ktentner Lajos miniszteri biztos kívánságait. Erre a kérésre a miniszterelnöktől még nem érkezett válasz. Az Ébredők választmányának vezető tagijai ma délután Szmrecsányi György lakásán értekezletet tartottak, amelyen megáltapodták, hogy az új alapszabály tervezet már régen meg van csinálva. A választmány ezt már régen tárgyalta is. A rekonstrukció munkája is folyamatban volt már az egyesület felfüggesztése előtt. A tanácskozás után munkatársunk beszélt Szmrecsányi György elnökkel, aki a következőket mondta: — Na a kormány tényleg csak az egyesület újjászervezését akarja, úgy könnyen megérthetjük egymást. De a kormány mostani eljárása célt nem érhet, áma hétfőn a Bf-bpn meg fogom interpelaz összkormány, egyesültünk ügyében. Az egyesület autónni,a változattnál fel van függesztve, kíváncsi vagyok, mik azok az indokok, amelyekkel a belügyminiszter álláspontját támogatni fogja .Ennyi megállapíthatok, hogy törvényes alapon az élet ma is ál. Meg fog maradni a törvény keretein belül.