Pesti Napló, 1920. november (71. évfolyam, 259–282. szám)
1920-11-21 / 275. szám
Budapest, 1920 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra ... _. 25 kor. Negyed évre 70 kor. Fél évre 140 kor. Egész évre_ 280 kor. Egy 18 szám ára: Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon ... _ 2 kor. fira 2 korona Vasárnap, november 21 SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Erzsébet körút 18 szám TELEFON: József 62-30, 62-31, 62-32 Nyomdai telefon: József 71-15. Felelős szerkesztő: József 62—36 ' !" Talán... Fölemelték — mint annyi minden mást — a villámai tarifáját is. Budapest összes vonakiral ezentúl 700 koronába kerül a havi bérlet. Körülbelül fillérre ennyi összegért lehetett a háború előtt évi bérletet váltani a MÁV összes vonalaira, van három vármegyében utazhattál akkor egy egész esztendeig ruganyos plüss divánon ugyanannyiért, mint amennyit ma fizetsz azért, hogy egy hónapig a villamos perronján lóghatsz Újpesttől Budafokig. Józanul nem a villamost korholjuk ezért. Tudjuk, hogy ma a perron falába épített fogaskerék ugyanannyiba kerül, mint azelőtt egy egész vagon. A személyzeti kiadástól az áramig embertelenül megdrágult a villamos minden költsége is. Nem támadunk, csak megállapítunk. A példa oly kézenfekvő, oly rikító, annyira mindannyiunkat érdeklő, hogy nem lehet süketen elhaladni mellette. Mint egyetlen bacillusban egy járvány egész kultúrája, úgy benne van a villamosjegy árában a világ mai egész egész betegsége is. A drágaság máig nem ismer sem határt, sem megállást. Egymás után árasztja el az összes országokat, sehol komolyan még nem fejlődött vissza. Szinte percről percre drágul minden, olcsóbb csak egy lesz, a pénz, amellyel pedig hiába, előbb- utóbb mégis csak le kell szorítani, a földre kell tiporni és megsemmisíteni a drágaságot. Munka, a létért való emberi és tisztességes küzdelem maholnap csak karrikutúrává válik a zimankósan elvadult valutáris viszonyok közepette. Mint bomlott meteor a végtelen sötét világűrben kering az emberiség és nem tudja, hová, merre, hogyan és miért? A megállásnak még csak lehetőségét sem sejtjük. Példa, amin elindulhatnánk? Valóban nincs útj a nap alatt, amelyet a sötét szkepticizmus egy pillanatában aposztrofált Ben Akiba. A francia forradalom esztendejei a mainál is véresebb és nevetségesebb drágaságot ismertek. Volt idő, hogy egy szerényebb polgári ebéd több ezer össziganatába került a citoyen számára. Mindenféléket kitaláltak a drágaság ellen, nem botbüntetést, hanem halált, guillotinet. A forradalmi kormányok politikai, ellenforradalmi bűnténynek minősítették a drágítást, az árdrágítót — „accaparateur", ez volt a neve — mint az állam ellen összeesküvőt kezelték. A hatás? A drágaság nőtt Egyszer mégis elmúlt. A napóleoni háborúban, amikor a győztes légiók szekértáborokban szállították Franciaországba az idegen hódított földön rekvirált aranyat és árut. Az első győzelmi zsákmány pedig megindította odahaza a gazdasági rendcsinálás útját, az Itáliából hozott arany elő csalta a francia parasztnak a forradalmak alatt a harisnyába dugott aranyát is. (Mert ezt a titokzatos és nemes, fémet csak a tulajdon fajtája tudja rejtekhelyéből előszóllítani.) Az a háború letörte a drágaságot. A világháború csinálta. A napóleoni győzelmekben újjászülető Franciaország kiaknázhatlan Hinterlandot kapott a háborúban leigázott, de aranyban, áruban mérhetlen gazdag Európától. Ma beteg az egész világ. Ha csak a Hold nem lesz a drágaságban fetrengő Föld új erőt adó Hinterlandja. Miben bizakodjunk? Egy új világ aháborúban? A második katasztrófa csak mélyíti, de nem gyógyítja az elsőt. Az idő és a munka. Ez a kettő talán még segít rajtunk. Talán. Újabbb nehézségek a gabonarekvirálés Körül ök József nyilatkozata — Az Ébredők ügye — Szabó István miniszter felhívása Herkély Tiborhoz Urammrügy (Saját tudósítónktól.) Az uj párt progi összeállításának munkáját serényen folytatját úgy a miniszterek, mint a kormánypárt egyes tagjai. Párhuzamosan ezzel az akcióval a párt egységesítésének jelszavával mozgalom indult meg, hogy a liberálisoknak vélt képviselőket kiküszöböljék a kormánypártból. Egyelőre nem valószínű, hogy ennek az akciónak sikere lesz. A nemzetgyűlés jelenlegi ülésszakát az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről, a munkásbiztosítás reformjáról és a megyei és községi választójogról szóló törvényjavaslatok tárgyalása után berekeszteni óhajtják. Megerősítést nyert az a hírünk, hogy a kormány kéthónapos vakációra küldi a képviselőket, mert nyugodtan ,akar dolgozni. Az új ülésszak megnyitása után aktuálissá válik Szmrecsányi György alelnöki állásának betöltése. A kormánypártban erre a tisztségre Hencz Károlyt és Turi Bélát jelölik. Erős mozgalom észlelhető ismét a kisgazdapárti képviselők között a gabonarendelet kérdésében. Szombaton Vass József közélelmezési miniszter e tárgyban hosszasan értekezett nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszterrel. Úgy hírlik hogy Vass miniszter tárcáját köti annak a megengedéséhez, hogy a gabonarekvirálás sikerét hatásosabb eszközök igénybevételével biztosítsa. Sok szó esik a párti körben a minisztertanács ügyében. A határozatot általában úgy fogják fel, hogy nem jelenti az Egyesület teljes rehabilitását, ellenben alkalmas arra, hogy megfelelő keretek közé szorítsa az Egyesület működését. Itt említjük meg, h hogy nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter szombaton felszólította Herkély Tibor földmivelésügyi miniszteri fogalmazót, az Ébredők Egyesületének igazgatóját, hogy három napon belül válasszon, melyik állását óhajtja megtartani. Végül megemlítjük, hogy a belügyminiszter rendeletére Henfner Lajos miniszteri biztos az Ébredő Magyarok Egyesületének központi választmányát e hónap 23-án, kedden délután négy órára az egyesület ügyeinek orvoslása tárgyában leendő tanácskozásra összehívta. Bottlik József, a nemzetgyűlés alelnöke következő nyilatkozatot tette munkatársunk előtt: Az Új Nemzedék mai számában „Bottlikék kivonulnak" cím alatt úgy aposztrofál, mintha a politikában szélsőséges irányzatot követnék. E beállítással szemben kijelentem, hogy mint a konszolidáció híve, minden szélsőségnek ellene vagyok s mint eddig, ugy a jövőben is mérsékelt középúton kívánok haradni, ami különben politikai multamnak, melyet gróf Apponyi Albert irányának követésével töltöttem el, természetes folyománya. Kijelentem végül, hogy nekem a pártban csoportom nincs s ilyennek alakítására nem törekszem. A Bottlik—Semsey-ügyben a segédek vasárnap állapítják meg a párbaj idejét, helyét és feltételeit. határozatáról az Ébresztő Magyarok Egyesületének Nemzetközivé teszik a Duna vízierőit is ===== Decemberben dönt a Dunabizottság a vizierők felhasználásáról (tréfát tudósítónktól.) A háborús gazdasági által előidézett általános szénhiány egyre sürgősebbé teszi a vizierők kérdésének megoldását. A régi osztrák-magyar monarkia országaiban csodálatosan sok energiatermelésre alkalmas folyó van s ha ezek mind kiépülnének, olyan nagy mennyiségű elektromos energia lenne termelhtető, mely ezeknek az országoknak összes ipari és gazdasági szükségleteit kielégíthetné és a szénkérdés elveszítené fenyegető nehézségeit. E vízierőművek kiépítése azonban csak egy távoli jövő zenéje, mert bár a hidraulikus áramtelepek üzembentartása aránylag igen csekély költségbe kerül, magas vizierőmű felépítése és első berendezése olyan nagy tőkék befektetését igényli, hogy a fentemlített vizierők közül egyelőre csak a leggazdaságosabbak lesznek kiépíthetők. A középeurópai vízrendszer leghatalmasabb folyója a Duna is sok millió lóerőt kitevő energiát rejteget habjaiban s ha ezt a sok energiát egyszer sikerül turbinákon keresztül az emberi akarat igájába hajtani, nem is lehet előre megrajzolni azt a hatalmas gazdasági perspektívát, ami akkor a parti területek előtt megnyílik. A dunai vízierők kérdése érdekessé és bonyolulttá válik azáltal a tény által, hogy a Dunát a békeszerződések nemzetközivé nyilvánították. A Duna nemzetközivé nyilvánítása következtében felmerül most már a kérdés, ki rendelkezik a nemzetközi folyó vizierőivel. Ez a kérdés annál is fontosabb, mert a Duna vizierői hazalmis méreteiknél fogva csak a leg-nagyobb tőkék befektetésével lennének kiépíthe- tők és erre a feladatra csak nemzetközileg meg- s szervezett tőkeérdekeltségek vállalkozhatnak. Eszek a vizierők másrészt oly hatalmas menynyiségű energiát termelnének, hogy azt egy ország el sem tudná fogyasztani I, így nemcsak a termelés, de a fogyasztás is csak nemzetközileg lenne eszközölhető. Hogy a sok dunai vizierő közül csak egyet is említsünk, itt van a leghatalmasabb vízierő a Vaskapu, ahol 16.000 köbméter víz zuhog keresztül másodpertenként. Itt háromnegyedmillió lőerővel dolgozó villamos-telepet lehetne felállítani, s a termelt villamos-energiát a legkülönbözőbb ipari és gazzasági célokra felhasználni. A helyzet most az, hogy a Vasikapu vízierőt sem Szerbia, sem Románia saját gazdasági erejükkel kiépíteni nem tudják, de másrészt nincs is szükségük ekkora energiamennyiségre. Románia részéről csak Bukarest, Szerbia részéről csak Belgrád jöhetnek tekintetbe. E két város összes energiaszükséglete nem tehető azonban talán még százezer lóerősre sem és igy nem jöhetnének főfogyasztók gyanánt tekintetbe a Vaskapunál termelhető elektromos energia szempontjából. A Vaskapunál termelt villanyenergiát tehát más dunai államokba s így elsősorban Magyarországra is exportálni kell. Hasonlóképpen áll a többi dunai vízierökkel is, melyeket színtén csak nemzetközileg lehet kiépíteni és nemzetközileg elfogyasztani. A döntés joga ebben a kérdésben a Nemzetközi Dunabizottság hatáskörébe tartozik. A Dunabizottság december elejéntanácskozásra ül össze Bécsben, ahol számos fontos dolog mellett a dunai vízierők kérdése is napirendre kerül. Nagy horderejű lesz ebben az ügyben a Duna-bizottság döntése, mert Közép-Európa szénínségben szenvedő népei új energiaforrások után áhítoznak. 1