Pesti Napló, 1921. február (72. évfolyam, 25–47. szám)

1921-02-25 / 45. szám

Budapest, 1921 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 40 tor. Negyed évre 110 kor Kél évre 230 kor. Egész évre— — 440 kor. Egyes szám ára Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon 2 kor. P 72. évfolyatr 45. péntek, február 25 SZERKESZTŐSÉG KIADÓHIVATAL: Erzsébet-körut S8 as&m TELEFON: József 62-30, 62-31, 6232 Nyomdai telefon. József 71-15, Felelős szerkesztő. József 62—36 A nemzet nevében beszél, h, lármáz ma midenki Ha valamelyik fajankónak eszébe jut valami, tele tüdővel orditja bele a világba, hogy a nemzet lelkiösmerete megszólalt, s ez a lelkiösmeret ezt vagy azt kívánja parancsolóan. A fajankó mellé okos üzletemberek tolakodnak fel, akik éppen olyan jó torokkal hirdetik, hogy a nemzet nem arra, hanem erre szomjazik, — azt persze bölcsen elhallgatják, hogy az erre csodállatosan összevág az ő üzleti számításukkal. A nemzet nevében szavalnak minden zugból, Petőfi-pózzal, égnek emelt pillanatással, türelmetlen gesztussal. Csuda-e, ha a politika nádasában eligazodni nem tudó egyszerű polgár zavarodottan néz körül s elfogadva kérdezi, voltaképpen kinek van itt hát igaza? Mi azt mondanánk ennek az egyszerű polgárnak, fordítsa el fejét szempillantásra a lármázókról és nézzen a nemzetre. Nézzen magára a nemzetre és hallgassa meg, amit az beszél. Mert a nemzet, ha már megunja a sok haszontalan és bűnös szószátyárkodást, néha maga is felemeli az ő mély, komoly, majdnem szigorú hangját, — könnyen ráismerhetsz polgártárs, a megtévesztésig emlékeztet Deák Ferenc, Eötvös József, Kossuth Lajos csudálatosan szép férfihangjára. Most megint megszólalt, ezúttal Borsod vármegye törvényhatósági bizottságának lelkén és ajkán keresztül. Ez a testtestült lelkestül szinmagyar vármegye nem birta tovább türelemmel nézni azt a politikát, melyet a nemzet nevében egyes ,ők folytatnak. Nem tudta tovább nézni a estvérharcot, a felekezeti villongásokat, a türelmetlenség hirdetését, konkolyhintést is mindazokat az ártalmas nyavalyákat, amelyek az ilyen politika lába alatt éppen olyan bizonyosan kiütköznek, mint az injekció nyomán a gengedés és a sorvadás, s nem ez »kell a magyar nemzetnek, állítja , nemzete legmagyarabb része, nem ezell. A minden oldalról fenyegetett nemzetnec egységre, összetartásra és megértésre van szüksége. A nemzetgyűlés tolja élre a pártszempontokat, „fogjon össze aénzügyi és gazdasági rekonstrukció sünös munkájára, a jogrendnek biztosítására s a társadalmi kibékülés létesítésére". Meg vagyunk róla győződve, ha holnap szerte az országban olvasni fogjákzeket a szavakat, a megkönnyebbülés ')haja röppen el az ajkakról, olyan érzéstpózik a szívekbe, mint mikor májusban ossza,száraz hetek után végre megered áldott országos eső. Igen, ezt vártuk, kell, ezért imádkoztunk. Békességre, iyetértésre, összetartásra, közös munkára van szükségünk; ez segíthet rajtunk, gomorúságunk rettentő terhét ez képes elkönnyíteni. Ez az igazi magyar politka, ezt kívánja a magyar nemzet. Borsod vármegyének ezt a feljajdulását nem a kára visszhangzani fogja az egész orság, hiszen ez a vármegye a nemzeti eszmének és nemzeti gondolatnak mindenkor a legtüzesebb bajnoka volt, és hatszer-egyszer kezébe ragadta a zászlót, vid idő múlva már seregek sorakoztak igéje. Így lesz ez most is. Hiszen csak ttz között kell az országnak választani, s egyik oldalon a szájhősök maroknyi dalgá. A másikon nemes Borsod vármegye komor alakja magasodik a magas felé, a hazafiasság ősi vértezetében, szinben és szájában egyaránt a nemzet haltatlan igazságával. Lehet-e itt kétséges választás? A magyar nemzetnek ezertendőn keresztül kipróbált politikai érzet tanú rá, hogy nem lehet. Új liberális blokk alakul Apponyi, Zichy János, Hadik, Kürthy, Vázsonyi,JLigron egy táborba». Andrássy a kereszténypárt elnöke (Saját tudósítónktól.) A Bárczy István vezetése alatt álló liberális blokk megalakulása nemcsak hogy nem akadályozta meg, hanem meg sietette annak az új liberális tömörülésnek az előmunkálatait, amelyre vonatkozó tárgyalások már hosszabb idő óta folytak. Arról van szó, hogy egy olyan liberális párt jöjjön létre, amelyben helyet foglalnának a munkapárt legértékesebb elemei. Apponyi Albert régi hívei, a demokraták, a nemzetgyűlés Uber II elemei és öbb olyan politikus, aki nemy tagja a nemzzetgyűlésnek, köztük elsősorban gróf Zichy János és gróf Hadik János. A legutóbbi napokban ezek között a politikusok, illetve megbízottjaik között élénk tárgyalások voltak, amelyek ugyan még nem vezettek pozitíveredményre, de máris biztosítottnak látszik az új liberális párt megalakulása. Különösen gróf Hadik János és gróf Zichy János fáradozik abban az arányban, hogy az új párt minél előbb megalakuljon. A mozgalom vezetői a párt vezérévé gróf Apipogyi Altertet akarják megnyerni és Appogyiban állítólag megvan a hajlandóság arra, hogy élére álljon a pártnak. Nem tartják kizártnak, hogy a tárgyalásokba bevonják a szocialistákat is, természetesen nem azért, hogy őket az új pártba tömörítsék, hanem hogy velük bizonyos megállapodásokat létesítsenek. Ezt a feltevést megerősíti az a tény, hogy a szocialisták vezetői közül többen, mint Payer Károly volt miniszter és mások hibáztatják, hogy a párt csatlakozott a liberális blokkhoz. Csütörtökön délelőtt a nemzetgyűlés ülése alatt Baltazár Dezső püspök Haypál Benő társaságában felkereste a Házban Ugron Gábort és Bródy Ernőt és az iránt érdeklődött, hajlandó volna-e a nemzeti demokrata párt a liberális blokkhoz csatlakozni. Lgrn és Bródy kijelentették, hogy ez már csak azért is lehetetlen, mert a liberális blokk a demokrata párt mellőzésével alakult meg és így a pártnak nem volt módjában a blokk összetételére vonatkozólag állást foglalni. * A keresztény nemzeti egyesülés pártja csütörtökön este fél hét órakor értekezletet tartott, amelyet Rakovszky István mint korelnök nyitott meg. Indítványára a párt intézőbizottságának tagjaiul megválasztották a következőket: Gróf Andrássy Gyula, Beniczky Ödön, Bleyer Jakab, Bernolák Nándor, Ernszt Sándor, Haller István, Huszár Károly, Somonnay Tivadar, Kontra Aladár, Kutkafalvy Miklós, Lingauer Albin, Prőhle Vilmos, Szabó József, Szádeczky Lajos, Szmrecsányi György, Túri Béla, és herceg Windischgraetz Lajos. Hivatalból tagjai az intézőbizottságnak Bendőd, Vass és Hegyeshalmy miniszterek, Pekár államtitkár és Rakovszky István. A párt igazgatója Taszter Béla lett. Bleyer Jakab Nyugati Magyarország kérdésével foglalkozott és azt kívánta, hogy a nemzetiségi minisztérium ismét önállósíttassék. Huber János és Scholtz Ödön a nemzetiségi kisebbségek számára autonómiát követeltek, Rutkafalvy Miklós a rutén kérdésről beszélt. Gróf Andrássy Gyula teljesen osztotta a pártnak Nyugatmagyarország és általában a nemzetiségi kérdésben eddig követett politikáját. Csak arra intett, hogy a párt tagjai őrizzék meg egységes felfogásukat ezekben a fontos kérdésekben, hogy az illetékes kormánytényezők előtt egységesen és nagyobb súllyal demonstrálhassanak. Ezután az értekezletet öt percre felfüggesztették. Ezalatt az intézőbizottság ülést tartott és a párt elnökének gróf Andrássy Gyulát választotta meg. Az értekezlet újbóli megnyitása után Andrássy köszönetet mondott megválasztásáért és megígérte, hogy minden erejével a pártprogramm megvakitásáért és ió párt megerősítéséért fog dolgozni. A párt nevében megköszönte Haller Istvánnak a párt eddigi vezetését. Az értekezlet ezután elhatározta, hogy a nemzetiségi minisztérium fentartásának minden tekintetben való tisztázása céljából eljár a miniszterelnöknél és a külügyminiszternél és a kérdés tisztázását erélyesen szorgalmazni fogja. Végül Haller István indítványára a párt Bozsik Pál vezetésével mezőgazdasági bizottságot küldött ki, hogy a párt agrárprogramutjának erősebb hangsúlyozására már most megtörténjenek az előkészületek. Erre — mondották — azért van szükség, mert a párttagok többsége falusi kerületet képvisel. Este gróf Andrássy Gyula tiszteletére lakoma volt a Gellért-szálló éttermében. Az első felköszöntőt Haller István mondta, aki Andrássyt mint a párt új vezérét éltette. Ezután Andrássy szólalt fel. Védekezett azzal a váddal szemben, hogy következetlen. Hivatkozott Kossuth Lajosra, Széchenyi István és Bismarckra, akiknek — mondta —szintén megváltozott a meggyőződése. A háború alatt és a bábom után — mondta — társadalmunk bizonyos elemei nem váltak annyira be, mint azt hittem, reméltem. Ennek következtébben levontam a tanulságot. Nem szeretem kimondani a szót, de sok zsidót becsültem és tiszteltem a múltban, mert aki hazafias volt, azt mindig becsültem, de mikor láttam azt, hogy nincs meg az az arány, amely más elemeknél volt, akkor legszigorúbb hazafias kötelességemnek gondoltam, hogy a hatalmi pozíciókat, védőállásokat azok az elemek foglalják el, akik náigyebb arányban vették ki részüket a haza védelmében. Bizonyos veszélyekkel szemben ma sem bízhatunk a társadalom egyes elemeivel szemben. Egész Európa ma és hosszú időkig szembenáll a világforradalom veszélyével, különösen keletről, ahol Oroszország Lenin és Trockij uralma alatt nyög és hosszú-hosszú ideig a veszélyek forrása lesz. Utána még Huszár Károly beszélt. • A nemzetgyűlés pénteken folytatja , mindenvalószínűség szerint be is fejezi a kormány programja fölötti vitát. A pénteki ülésen terjeszti be Temesváry Imre indítványát az ülések idejének meghosszabbításáról, úgy hogy hétfőtől kezdve a Ház nyolcórás üléseken fogja tárgyalni a pénzügyminiszter javaslatait. Ezekközül a hadiváltságról szóló törvényjavaslattal pénteken foglalkozik a pénzügyi és igazságügyi bizottság. Gaál Gaszton, Széler István és mások erős ostromot akarnak indítani a javaslat ellen, amelyet alapjában helyesnek és szükségesnek tartanak, de több tekintetben hiányosnak és igazságtalannak. Nem lehetetlen, hogy a javaslatot újabb átdolgozás végett visszaadják a miniszternek. Hegedűs javaslatai között, szerepel tudvalevőleg a pénzügyi tanács felállítása. Ennek a tanácsnak Popovics Sándor lesz az elnöke, a tanács tagjai közül pedig négyet a kormányzó nevez ki a pénzügyminiszter előterjesztésére és négyet a nemzetgyűlés választ a saját kebeléből. Hír szerint a kinevezett tagok a következők lesznek: Wekerle Sándor, Teleszky János, báró Ullmann A Adolf és Wälder Gyula, a nemzetgyűlés által betöltendő helyekre pedig báró Korányi Frigyest, Róbert Emilt, báró Szterényi Józsefet és Ernszt Sándort kombinálják. • A nemzetgyűlés szombati ülésén néhány értékes interpellációt fognak előterjeszteni. Hegedűs György a szabadkőművesek vagyonának elkommunizálását fogja követelni, Bródy Ernő pedig a budapesti lakás- és létkérdés rejtelmeiből fog néhány fejezetet a nyilvánosság elé vinni.