Pesti Napló, 1921. október (72. évfolyam, 218–243. szám)
1921-10-01 / 218. szám
SZÖTTIlA SÍ TARZAN A MAJMOK KÖZÖTT Irta: Edgar Rice Burroughs C25) Miutárt a néger nő elájult, az oroszlán újra megpróbálkozott, hogy nagy tömegével befurakodhassék a kunyhóba. A lány a kunyhó másik végén állott sápadtan, mozdulatlanul és mintán növekvő rémülettel kereste a menekülés lehetőségét. Keblére szorított keze egyszerre megérezte a revolvert, mit Clayton hagyott vissza neki. Gyorsan kirántotta és az orosz-Ián fejének célozva, elsütötte. Egyetlen fölvillanás, dördülés következett és a fenevad fölordított a fájdalomtól és dühtől. Jane Porter látta, hogy a nagy tömeg hirtelen eltűnik az ablakból, majd elejtette a revolvert és ő is elájult. De az oroszlán sebe nem volt halálos. A golyó csak fájdalmas sebet ejtett lapockáján. A fellobbanás és a sikerítő dördülés okozta, hogy sietve visszavonult. A következő pillanatban már újra a rácsozat előtt állt és fokozódó dühvel, de egyre csökkenő erővel feszegette a nyílást, mert sebesült tagját alig használhatta. Látta prédáját, a két nőt, eszméletlenül a földön elterülve. Tehát ellenállást már nem kellett legyőznie. Előtte hevert pompás lakomája és csak át kellett furakodnia a rácsozaton, hogy prédáját hatalmába kerítse. Lassan szorította át roppant tömegét a nyíláson. Már bent volt a feje, majd benyomta egyik lábát is. Óvatosan emelte föl megsebesült tagját, hogy vigyázva becsúsztassa a szűk nyíláson. Még egy pillanat és mindkét lába, hosszú teste és keskeny vékonya is becsúszik. És erre a látványra vetette föl szemét ismét Jane Porter. Tarzan, ki a céltalanul tévelygő két öreg úr után indult, jó néhány mérföldnyire déli irányban akadt rájuk, éppen jókor, hogy megmentse őket egy oroszlántól, mit rettentő orditásával elriasztott. A hüledező öreg urakat aztán visszavezette és mikor a kunyhót megpillantották, otthagyta őket és eltűnt a sűrűben. Nagy volt az öröm a kis tanyán, alig győzték elmondani egymásnak kalandjaikat és még a hajnal is beszélgetés közben virradt rájuk. Különösen Tarzanról, csudálatos megmentőjükről folyt sok szó.Reggel aztán, hogy a kunyhót lakhatóbbá tegyék, a csontvázak eltemetéséhez láttak és ekkor váratlan felfedezést tettek. Clayton nehéz gyűrűt pillantott meg a csontváz egyik ujján és mikor megvizsgálta, megdöbbenve látta rajta Greystokecsalád címerét. Ugyanekkor Jane az egyik könyvben megtalálta John Clayton nevét. Ez a váratlan lelet mély hatást tett a társaságra és nem volt nehéz megállpodniuk abban, hogy ez mit jelent, hogy John Clayton nem veszett a tengerbe, hanem a kunyhóban halt meg. Abban sem kételkedtek, hogy a kis majom csontváza a tragikus végű házaspár gyermekéé. Aznap Tarziannak sok megbámulni valója akadt. A kunyhó fölött a sűrű lombok között rejtőzködve, látta az ünnepies temetési szertartást és ugyancsak töprengett rajta, mirevaló száraz csontokat eltemetni. Tarzan azt sem értette, mikor látta, hogy a kis társaság rémülettel szemléli az Arrow hirtelen távozását az öbölből. Tarzan állandóan a kunyhó körül settenkedett, de nem mert mutatkozni, mert attól félt, hogy a szép fehér lányt megriasztja. Százszor is föltette magában, hogy nappal megy el a tanyára és a nyomtatott belüli segélyével beszélget a lánynyal, de valahányszor cselekvésre került a sor, cserben hagyta bátorsága. Teltek multiik a hetek, a hónapok, a kunyhó lakói egyformán éltek és lassanként hozzászoktak különös új életükhöz. A megszokás annyira merésszé tette őket, hogy most már különis elcsatangoltak az ősbozótban, miközben gyümölcsöt kerestek. Egyik napon Tarzan azzal az eltökélt szándékkal látogatott el a kis tanyára, hogy dűlőre viszi régi tervétés beszél a lánnyal, mert a betűk segítségével könnyen megérthetik egymást. A kunyhóban senkit sem talált, lakói az ősbozótban jártak. Porter és Philander dél felé csatangoltak a tengerparton, Jane és Esmeralda pedig gyümölcs után jártak az ősbozótban. Amint Tarzan a kunyhó körül őgyelgett Jane visszatértét lesve, egyszerre ismerős neszre lett figyelmes. Nagy majom haladt át a fák ágai között, aztán elveszett a hang az ősbozót sűrűjében. Egyszerre Tarzan rémes sikoltás hangjára riadt föl, mi az ősbozót sürüj.bölri feléje. Fgy pillanat alatt tisztában volt, hogy a szép fehér lányt fenyegeti veszedelem és minden tőle telhető sietséggel iramodott el a veszedelem, színhelye felé. A sikoltást a férfiak is meghillatták és hanyatthomlok csetlődve-botlódva rohantak a kunyhó felé, mit üresen találtak. Az ősbozótba siettek, a sikoltás irányába és hosszas kóborlás és kétségbeesett keresés után ráakadtak Esmeraldára, ki eszméletlenül hevert a sűrűben. Mikor végre eszméletre térítették, megtudták, hogy egy szőrös óriás megtámadta őket, és,Tanét elhurcolta. (Vége következik.) PESTI NAPLÓ 1921. október 1. 3 Bernes kosztfedző akciója megMusuli Tárgyalnom akart az entente arról, hogy Magyarország Sopront megtarthassa . Bécs, szeptember 30. (A Pesti Napló bécsi szerkesztőségétől.) Még csütörtökön délután azt jelentették Budapestről, hogy a magyar kormány az entente által megszabott határidőn belül ki fogja üríteni Nyugatmagyarországot és a kiürítés sima elintézése érdekében érintkezésbe lépett a szabadcsapatok parancsnokságával. A budapesti kormány úgy informálta az ententeot: BKV, a szabadcsapatok vissza fognak vonulni és nem fognak kísérletet tenni arra, hogy a békeszerződés végrehajtását meghiúsítsák. Az ententenak ez az álláspontja, hogy most már betű szerint végre kell hajtani a békeszerződést, ki kell mllenleges?. Nyugalmagyarországot. A magyar kormányt teszik felelőssé, azért, ha a kiürítés nem fog simán megtörténni. Most már tárgyalni sem akarnak arról hogy Magyarország tartsa meg Sopront, vagy az Ausztriának odaítélt területnek bármely más részét. Ha Magyarország nem tesz eleget az entente ultimátumának, akkor október 1-én életbe lép a forgalmi blokád, amelynek programmját már részletesen megállapították. A blokád végrehajtásával a kimentenie államait bízják meg. Magyarországnak a külvilágtól való elzárása egyszerre fog megtörténnii minden oldalon. Az is lehetséges, hogy a legutóbbi nyugatmagyarországi események miatt a nagykövetek tanácsa még szigorúbb eszközökhöz fog nyúlni Benes közvetítő akciójáról már nem is beszélnek, mert úgy az entente, mint az osztrák kormány véleménye szerint az adott körülmények között semmiféle egyezkedésről nem lehet szó. Ausztria ebben az ügyben is a nagykövetek tanácsára bízza ügyét és a nagykövetek előreláthatóan a legrövidebb időn belül nyilatkoznak a további teendőkre vonatkozóan. iCsamnsky lopnak* Plakáttámadás az sdifi Szövetképp4»Általános Fogyasztási «gi vezetősége ellen (Saját tudósítónktól.)" A régi, jól ismert plakátoknak uj, bár nem egészen szokatlan változata jelent meg ma délután a pesti utcákon. Az Általános Fogyasztási Szövetkezetnél valószínűleg még ebben a hónapban megejtik a küksöttválasztásokat s ezzel kapcsolatban meg fogják választani az új igazgatóság tagjait is. Erre vezethető vissza ez a Központi Szervező Bizottság aláírással ellátott plakát, amelynek fontosabb részeit alább közöljük: Csalnak, lopnak, panamáznak az Általános Fogyasztási Szövetkezet vezetőségében! Kisemberek pénzéből keseresen összegyűlt milliók sikkadtak el a sötétben, a romlásunkon dolgozó szabadkőműves maffia és a szociális igazságot teleszájjal ordító Conti utcai néptribunok markain. Véres verejtékkel összehordott filléreinket, kisemberek pénzét nem arra használták fel, amit mi akartunk, hogy nyomorúságunk enyhüljön, hanem a zsidó nagytőke hizlalására és saját zsebeik megtömésére. A hitványak, Istent és Hazát tagadók nem törődtek a robotban dolgozó munkásság könnyével, fájdalmával, hanem önző egyéni érdekeiket tartották mindenekfelett szemeik előtt. Elmentünk az Általános Fogyasztási Szövetkezetbe, ahol a régi vezetőség tagjai e támadás háti teréről és mozgató rugóiról a következőket mondták munkatársunknak: — A tagok régebben közvetlenül gyakorolták szavazó jogukat. Idén januárban lépett életbe a küldöttválasztási rendszer, a rendelet azonban, amely erről intézkedett, úgy szólt, hogy ha akárcsak egy tag emel kifogást a választás ellen, az egész választás érvénytelennek tekintendő. Februárban ejtették meg a küldöttválasztásokat s a huszonnyolc kerület közül akadt hét, ahol egy-egy tag nem volt megelégedve a választás eredményével, illetve lefolyásával. Erre az összes választásokat érvényteleneknek nyilvánították és a küldöttek által választott igazgatóság mandátumát megsemmisítve, állami gondnokság alá helyezték a szövetkezetet. — Állami gondnokul dr. Kraffi Frigyes pénzügyminiszteri tanácsost rendelték ki, aki a pénzügyi kormányt a Futuránál is képviseli s akiről nagyatádi Szabó István egy felszólalásában azt állította, hogy a Szeszértékesítő által kiszállítandó hétszáz vagonos gabonaexport tervét ő vitte keresztül a minisztertanácson. Ő képviseli az Általános Fogyasztási Szövetkezetet a Közélelmezési Tanácsban, holott mi mindig az élelmiszerkivitel ellen foglaltunk állást, mert előreláttuk a helyi piac árainak ebből eredő automatikus drágulását. Az események nekünk adtak igazat, hiszen a malmok ma, amikor kilogrammonként több mint húsz koronával többet érhetnek el a lisztért bármely külföldi piacon, Budapesten nem is adnak el árut. Kraffi Frigyes mellett Végh Jenő, az OKH igazgatója, Piványi Jenő, a Pénzintézeti Központ revizora és dr. Halla Aurél törvényszéki bíró szerepelnek mint állami gondnokok, akik mint tanácsiadó közegek dr. Kalmár Simon Ernőt, az Általános Fogyasztási Szövetkezet egyik elbocsátott tisztviselőjét vették maguk mellé. Mivel az állami gondnokság egy tagja sem ért a szövetkezet ügyeinek intézéséhez, a kereskedelmi igazgató teendőit Fronius Károly Vilmos látja el, aki azelőtt a Keresztény Behozatali Társaságnak volt az igazgatója, míg a tagosztály élére politikai bizalmiként egy nyugalmazott ezredes került. Ezek tíz-húszezer koronás fizetéseket húznak, bár a gondnokságot elrendelő végzésben hasonló illetményekről szó sincs. A gondnokság legfőbb teendője eddig abban merült ki, hogy több mint másfélszázezer tagról jegyzékeket állítottak össze, amelynek másolatai az EME és a keresztény szociális szakszervezetek birtokában vannak. •rfVVWt/WVVVAAAAiWVWl/VVVVVN Egy ma I if eilen „Mi angol protestánsok neva, ismerünk felekezeti lüjlíwífséget" (Saját liríini ) A Nemzetközi Jóbarátság ivetségének magyar osztálya dr. Raffais Sándor evangélikus püspök elnöklete alatt pénteken délután hat órakor Drummond londoni unitárius lelkész tiszteletére nyilvános estét rendezett.V. K. Drummond nyugaton elsőnek emelte fel szavát azok ellen az atrocitások ellen, amelyeket a román megszállók Erdélyben elkövettek az erdélyi magyar egyházak ellen. A magyarbarát unitárius lelkész Angliában és Amerikában körutazást tett, amelynek folyamán felolvasások keretében hívta fel a nyugati körök figyelmét azokra az állapotokra, amelyeket a román invázió teremtett Erdélyben. Az illusztris vendég tiszteletére szépszámú közönség jelent meg a Deák téri evangélikus iskola dísztermében. Az elnöklő dr. Raffay Sándor püspök lelkes szavakkal köszöntötte a kiváló vendéget és ismertette azokat a szolgálatokat, amelyeket a magyar protestantizmus kifejt külügyi helyzetünk megjavítása érdekében. Ezután W. H. Drummond tartott igen érdekes szónoklatot, amelyet tolmács segítségével hoztak a nagyközönség tudomására. Drummond lelkész hosszastn beszélt erdélyi útjáról és azokról a szomorú tapasztalatokról, amelyeket a keleti magyar végeken szerzett. Vázolta azoknak az előadásoknak a hatását, amelyeket Angliában tartott és rámutatott arra, hogy az angol protestantizmus rokonszenvvel kíséri az erdélyi protestáns egyházak sorsát. •— Ahol az igazságról és szabadságról van szó, — mondotta többek között mi angol protestánsok nem ismerünk felekezeti különbséget. Anglia szeretete és szimpátiája tekint a magyarok felé és ha ezek a baráti megnyilatkozások a sajnálatos háború alatt talán kissé csorbát szenvedtek is, a modern Anglia rövidesen be fogja bizonyítani, hogy szívének egész melegével fordul a magyar mártirium felé. A világ protestánsait nem érhetné nagyobb szégyen, mintha megfeledkeznének magyar testvéreikről és megfeledkeznének a magyar protestáns egyházak jajkiáltásáról. Mi Krisztus szellemét akarjuk követni, a szeretet és az igazság szellemét, mert csak akkor leszünk tanainak méltó követői. Anglia protestánsait fájdalommal tölti el az a tudat, hogy magyar hittestvéreiket elnyomja a gyűlölet, de remélik, hogy ez az elnyomás nemsokára véget fog érni.