Pesti Napló, 1923. szeptember (74. évfolyam, 196–220. szám)
1923-09-30 / 220. szám
.Vasárnap (—) Adorjánná H. Frida táncintézete (Erzsébet körút 26.) esti tanfolyam 1-én, hétfőn 8 órakor, diák (bakfis) 2-án kedden 8 órakor és a gyermek (5—11 éves) 3-án szerdán 5 órakor. A beiratások megkezdedődőek. (—) Rózsavölgyi nagy zongoraestéi: •október 23. Friedman Ignác november 7. Arsenieff Alexander, a nagy orosz művész, külföldi kritikák szerint: a második Lhévinne, október 24- Beethoven Missa Solemni S. Filharmónia, Palestrina. Vezényel: Dohnányi, október 15. I. Kamarazenekari estén október 16., Dohnányi Mozart d-moll versenyét játssza. Vezényel: Komor. Moulton Dorothy (London) dalestéje október 17. Krott Boris orosz violaművész hangversenye október 20. Szegheő János zongoraestéje október 28. Waldbauer-Kerpely hat estéjére bérletek kaphatók. Waisz Margit 6 bérleti estén zenekarralelőadja Mozart zongoraversenyeit. Vezényel: Komor. (—) Manheit énekpedagógus próbaéneklésre lakásán délután 3—6-ig fogad. Andrássy út 33. A »Manheit«-iskola eredményességét Budapesten: Somló József, Csakay Kornél, Hajdú Eta, Szinay József, Amon Margit, D'Arrigo, Fóti Frida stb. sikerei igazolják. (—) Bottyányi—Flesch II. szonátaestje ma, szeptember 29-én,. Zeneakadémia VI9. (Rózsavölgyi.) (—) Utolsó délutáni és esti előadást tart ma, vasárnap az Intim Kabaré! Színre kerül a nagyszerű búcsúműsor. Modern mozgástan és ritmikus torna, Fodortestnevelő és vívóintézetében, IV., Koronaherceg ucca 3., Hermann "Ili táncművésznő vezetése mellett. Beiratkozni lehet kedd, csütörtök és szombati napokon délelőtt 12—1-ig és délután 4—6-ig. (—) 180 oldalas album SOO koronáért. Hatalmas hatéves album a Színházi Élet, Iccze Sándor hetilapjának ma megjelent új száma. Fedák Sári, Hevesi Sándor, Vajda Ernő, Harsányi Zsolt, Losonczy Dezső, Lovászy Károly cikkein, öt premier-beszámolón, kótán, regényen, száz és száz képen kívül közli Szenes Béla legújabb színdarabját, az Örök-Liff-et. Az album ára mindössze" 800 korona. (—) A mai előadások. Operaház: Tarmhäuser (7). Nemzeti Színház: öregesen, rangosan ... A vőlegény (7), délután: A vasgyáros (8). — Városi Színház: Orpheus a pokolban (7), délután: Pillangókisasszony (4). — Vas-zínház: Ivanov (VT8), délután: Az Úr szelleje (3). — Fővárosi Operettszínház: A három grácia (8), délután: Marinka, a táncosnő (3). — Király-színház: Essler Fanny (Vi8), délután: A sárga kabát (3). — Magyar Színház: Navarrai Margit (ViS), délután: Kovácsáé (3). — Belvárosi Színház: A jégcsap (VaS), délután: A gazdag leány (3). — René.Issance-színház: A csodaszarvas (8), délután: Őnagysága két férje (3). — Blaha Lujza-színház: Szépaszszony kocsisa (V:8), délután: Fi-FI (3). Andrássy úti Színház:délután .*4 és este Vs9): A faltörő kos, Az örökség, A nagypapa stb. — Budai Színkör: Idegen menyasszony (2/§), délután: A vasgyáros (3). — Budapesti Színház: Mindenki kész! (7), délután: Ali basa és a 40 rabló (gyermekelőadás, V:4). Chaplin és Coogan Newyorki emlék írta Pásztor Árpád A budapesti hirdetőoszlopok, a színházi újságok, s színházi hirdetések napok óta ezzel a két névvel vannak telve. Charlie Chaplin és Jackie Coogan! Mindegyik uralkodó planéta a mozi égboltján, külön és külön is Nap, de volt egy pillanat, amikor egy képen kerültek össze. Ez a kép »Thie kid« (A kölyök) volt és 1921 februárjában vagy márciusában került színre New Yorkban a Broadway és 47. ucca sarkán lévő Strandszínházban. De én hamarabb láttam egy-két héttel. Newyorki mulatságaim közé tartozott ugyanis péntek délelőttönként beállani a Palace Theatre sötét nézőterére, ahova a színház egyik oszlopa, Feleky Károly vezetett be és nézni, hallgatni a kísérletezőket. A Palace Theatre minden péntek délelőtt azoké, akik variátécsillagok, önálló számok akarnak lenni. Saját karmesterrel, saját ruhával, teljesen készen kell az ajánlkozóknak megjelenniük, nincs egy pillanatnyi kísérletezés és habozás, amikor rájuk süt a reflektor fénye. Szólószámok, kis jelenetek, zsonglőrök, énekesek, akrobaták vonulnak fel kifogyhatatlan sorban, mindegyik lelkében az izzó vágy, hogy a Keith's társaság színpadjaira — van vagy 90 az Egyesült Atla-mokban — juthasson... És az izgalmas, szomorú péntek délelőttökön még magyar nevezetességekkel is találkoztam. Idehaza jelentős nevek voltak, odakünn megelégedtek volna a varieté halhatatlansággal, Hogyne!... Hiszen egy évre szerződtetik le őket, 52 hétig nincs gondjuk... Vasárnap vonatra ülnek s rohannak egy másik városba, ahol készen várja őket a Keith's színpad, az öltöző, mehet ki a színpadra ... Naponta két előadás, idegölő munka, rettenetes robot, de dollár, de dollár! ... És egy péntek délelőtt beállítok kísérletezőket nézni a Palaceba. Ma nincs kísérletezés, nincs szerencsepróba. Nincsenek ott abookt-olók, akik az esetleg beváló számokat rögtön lefoglalják maguknak, ma a nagy mozitulajdonosok gyűltek össze a nézőtéren. Rothafel, a híres Capitol igazgatója, Plunkett, a Strand ura, ott van Rivoli és Rialto képviselője, Jam L. Lasky, Adolph Zukorral beszélget, a híres rendező, az elegáns George Fritzmaurice kis fekete bajuszát pödri, nagy és kis mozicsillagok. Mindenki, aki csak nincs elfoglalva a losasgelosi mozivárosban, együtt van, a Palace sütéjtézőterén. Mi történik hát? Mit mutatnak be? Egy új Chaplis-filmet'... "A nagy Charlie, a moziszínészek királya egyéves szünet után új filmmel jött a piacra. A kép címe: The Kid. Magyarul: gida, gödölye, gyerek . .. Kid! becéző, kedveskedő szócska, lágyabb, mint a gyermek puha érzésekkel, szeretettel teli. És ott áll a sokadalomban egy magas, csinos férfi, fején fekete keménykalap, karcsú termetén elegáns felöltő, — nem a lába nem csámpás, amikor megy, nem botlik meg önmagában, pedig ő Charlie Chaplin! A világ nagy trójacsinálója. — A londoni csirkefogónegyedből indult el s ma világfogalom. Amikor a múlt évben Párizsban és Londonban járt, autóját olyan tömegek vették körül, hogy egész rendőrosztagoknak kellett kivonulni... A nagy európai metropolisok élete szinte percekig megállott s Charlie körül forgott az angol és francia főváros. Grönlandtól Rhodesiáig és kelettől nyugatig mindenütt mosolyra darül az emberek arca, amikor Chaplin nevét hallja. Nem harsogó nevetésre, vagy — bocsánatot kérek a szóért, — brutális röhögésre, hanem csendes, finom, megelégedett mosolyra. A legmegnyugtatóbb, a legszebb emberi derűs kifejezésre. És ez Chaplin titka. Ember!... Nem mozihős, aki tornyokra mászik, jéglapokra ugrik a magarán, halálos veszedelemből ment ki üldözött lányt, megbünteti a gonoszat, — nem, ezek közül semmit sem cselekszik. Egyszerű, csendes és szelíd eszközökkel nevettet. Mindig ember és emberi marad. És groteszkségei csak enyhe felületek, nem pedig meghökkenő púpok... Mialatt pedig nevettet és mulattat, tud meghalni is, a vidámsága alján könnyek meghúzódnak, tud szeretni és tud gyengéd lenni! Ez Chaplin sikerének az igazi titka. És ennek a művészetnek remeke *a kölyök*. Chaplin maga írja filmdarabjait, maga állítja össze, nem tartozik a reklámcsillagok közé, akikről mindig hallani. Ritkán jön, de akkor egy nagy, kivételes tehetség csillogásával tölti be a mozivásznat. Chaplintől még sohasem láttak órás filmeket, nem tör az idegekre és nem keres rablótörténeteket, megható szerelmi bonyodalmakat. De nem is emberietlenül ostoba, csak nevettető, mint a legtöbb amerikai burleszk. Mindig igazi és mély emberi momentumok vannak benne. Körülálltak, kérdezősködtek, a kép története iránt érdeklődtek . Charlie (legalább másfélmillió dollár az évi jövedelme) szerényen felelt: — Azt hiszem, nem érdektelen! Találtam egy egész ügyes gyereket! És megkezdődött a játék. — Háromnegyed óra az egész! A legnagyobb szenzáció erejével hatott. Nem a kép üde és mosollyal, szivárványos szentimentalizmussal teli volta, nem az ellenállhatatlan »üveges« jelenet, hanem maga a »sKID«, a »kölyök«, Jackie Coogan. — Kicsoda ez a gyerek? Charlie, honnan szedted És Charlie csendesen mosolygott. — ugye, agész ügyes!... A »The Eick igazgatói bemutatóján egy új mozicsoda született meg: Jackie Coogan. Nevével tele lett minden mozifészek és mikor a kép a Strandban a város számára is megjelent, Jackie Coogan fogalom lett, mint az amerikai reklám mondja: »a national Institution«. Nem huszonnégy, de tizenkét óra alatt szakadt rá a legnagyobb népszerűség. Szülei, addig szegény emberek, egyszerre gazdagok lettek, kis Jackiejuk olyan szerződést kapott. Útjai elváltak Chaplintől, mert maga önálló "atarlett, a cukrosboltokban külön Coppan-cukor jött divatba s ha lehetséges lett volna, leszedték volna a vászonról. A bájnak, a kedvességnek, az okosságnak és a szerető gyermeki ragaszkodásnak a megtestesülése. — Chaplin nagyszerű, elragadó... — mondta mindenki!— hanem a gyerek! Olyan még nem volt! A «The Kid« előadásai reggel kilenckor kezdődtek s folytak éjjeli tizenkét óráig. Egy nap tízszár is adták s hosszú, hosszú sorfalat állottak az emberek, hogy jegyet szerezhessenek. Minden newyorki és amerikai gyereknek látnia kellett! A Coogan-gyerek azóta maga halad csillag útján, de amit azóta csinál, az mind utánzat, a The Kid az ősi, az eredeti, az igazi... A pillanat, amelyből született. És mikor 1921 májusában visszaérkeztem Budapestre, a keleti pályaudvar egyik vámőre bőröndömből egy nagy babát halászott elő. A bábu kis csibésznek volt öltözve, rajta zöld overall és ingébe a mellén belehímezve Jackie Coogan: The Kid, így árulják Newyork boltjaiban. Budapesten még senki sem tudott róla, de mégis akkor vonult először Pestre Jackie Coogan,. PESTI NAPLÓ 1923 szeptember 10. fj Siess, talán eléred Őt írta : Tersánszky J. Jenő Nem látod a Gonosz kesét, A szörnyű konkolyt, a megáldott magok közé, Szándékidba hogy hinti szét, Vágyaidba hogy hinti szét, Tetteidbe hogy hinti szét? Nem látod-e, hogy eleve Két úr urad, Mintegi szolgáké bíró, Kát kulacsba kóstolsz bele, Két robotba gebbedsz bele, Két végzetbe veszess bele. Nyíljék szemed, az Igaz ún. Int, ám holnap látod-e újra fenyes áriát. Ma kell nyomon, mint rég, megint. Lankadsz, tántorodsz föl megint! Elbuksz, csüggedsz, talpra megint! Siess, ma tán eléred őt! Ne állj bánkódni. Csak a Jónak nyomán találsz Új szándékidba uj erőt, Új vágyaidba új erőt, Új tetteidhez új erőt. 3fji.ili&' fiSntati^MStcf.& Manapság alig vsa filza Pesten, amely sem s »leg»' jobb«. A közönség igen gyakran hitelt ad a hangzatos reklámoknak és csak a mozielőadás után eszmél fel, hogy tulajdonképpen egész közönséges képet látott, amely egyáltalán nem üti meg az attrakció mértékét Mi is az az attrakció tulajdonképpeni. Úgy gondoljuk, hogy az olyan mutatványt — jelen esetben filmet — kell attrakció alatt érteni, amely nemcsak a mozi híveit elégíti ki megfelelően, hanem olyanokat is mozilátogatóvá csábít, akit eddig nem voltak rajongói a filmnek. Nem faltéllenül az az attrakció, amely 12 felvonásból áll és 300 méternél kezdődik, mers rövidebb is lehet. Az attrakciónak — a filmeknél — az a fő kallérce, hogy minden tekintetben elsőrangút nyújtson, hogy feltétlenül szórakoztasson, hogy ízléses, művészi legyen és az előadó színészek tényleg kiválót produkáljanak. A ma műsoron lévő filmek a legjobban igazolják, hogy az attrakcióról felállított véleményünk megfelel a valóságnak. Például az Amerika hőskora* című film azért attrakció, mert kiállítása, rendezése nem mindennapi grandiózus. Nagy csatátszerepelnek, a safizséje rendkívül érdekes és a zenéje olyan fenomenális, hogy sokan két-három ízben is megnézik a képet, hogy a zenét hallhassák. A látogatók javarésze olyanokból kerül ki, akik eddig csak alig jártak moziba, de az »Amerika, hőskora« meggyőzte őket arról, hogy a filmtechnika ma már akkorát fejlődött, hogy méltó versenytársa az oíszavias színháznak. A másik attrakció (kis kép, alig ISVO méter) a »The kid«, »A kölyök«. Itt ép megfordítva áll a dolog. Nem grandiózus. Egyszerű eszközökkel dolgozik- Ninc60D3k nagy tömegek, de van más valami, ami eddig páratlan a mozik történetében: kifogástalan játék a művészi tökélyre emelve és az, ami talán még ennél is fontosabb, ügyes kihasználása a legszebb emberi erénynek: a gyermekszeretetnek. Attrakció, sőt nagy attrakció 3.73T t is, mert két olyan színész játssza, mint Chaplin és Jackie Coogan. Míg »Amerika hőskoránál« a grandiozitás teszi a címet attrakcióvá, addig »A JJOlySks-nél ez a két színész (most a kis Jackie-ról is csak mint komoly színészről beszélhetünk) avatja naggyá a filmet. íme! Ilyennek kell lenni annak a filmnek, amelyet attrakciónak hirdetnek. Akkor a közönség nem távozik bosszankodva az előadásról. Mert sok olyan film is van, ami jó, kitűrő, ha távolról sem attrakció. Azért ennek is van közönsége. És ha az ilyen képeknél nem is ütik meg a nagy dobot, akkor is megnézik a mozihívek, de legalább nem bosszankodnak előadás után, amivel többet árt a mozis magának, mint használ. És ami a fő, sőt a legfőbb: hitelt szerez magának a közönség körében. Mert a hangzatos jelszavakkal csak egyszer lehet telt házat »wo«. zani*. (—a—) ?