Pesti Napló, 1923. október (74. évfolyam, 221–246. szám)
1923-10-02 / 221. szám
2 Kedd TESTI NAPLÓ 1923 október 2. Egy közbeszólás következményei Ideges pillanatok következtek és olyan általános volt a zűrzavar, hogy senki sem tudta mi történt. Stoltz Zsigmond rendőrkapitány magából kikelve mondotta» — Itt vala,ki azt mondotta, hogy: ingyenrészvényes főkapitány!« És hozzá, kezével furcsa mozdulatot tett, mintha valaki elemett volna valamit. Így nem lehet gyűlésen viselkedni. Közben a már kitódult emberek közül többen visszajöttek , izgatottan kiabálták: — Mocsáryt és Kaszát rendőrök viszik el! Ést nem hagyjuk! Amikor Stoltz kapitány meghallotta, hogy intézkedésének téves értelmezésére a rendőrök tényleg el akarták kísérni a szónokokat, intézkedett hogy azonnal jöjjenek vissza az emberek. Azután, megkezdődött a hajsza az után, aki a főkapitányt megsértette. A rendőrkapitány világosan emlékezett rá, hogy Kasza szónok mellett állott és igen sokszor közbeszólt. Gúnyosan körtírt le a levegőben és úgy kiáltotta: — Az ingyenrészvényes főkapitány! Kasza nem emlékezett rá, hogy ki volt a közben szóló és a teremben senki sem akadt, aki a nevét tudta volna. Erre Kelemen Géza elnök felilent az emelvényre, egy percre csöndet kért és messzehangzó hangom hirdette ki: — A jelenlévő rendőrhatósági képviselő úr kérésére kérem, jelentkezzen az, aki a főkapitány úrra tértő kifejezést mondott! Halotti csend volt a válasz, amire Kelemen még hozzátette, hogy »valószínűleg az illető már eltávozott. Csak ekkor derült ki az igazi félreértés, a rendőrök ugyanis Kaszát azért fogták körül, mert azt hitték, hogy ő volt a sértegető közbeszóló. Kelemen Géza tovább akarta folytatni a gyűlést, de a rendőrkapitány most már nem engedte és felszólította Kelement, hogy oszlassa, fel a gyűlést. — Ahol a főkapitányt így aposztrofálják, ott a gyűlést folytatni nem lehet! — jelentette ki. Erre a gyűlés tényleg szétoszlott. A rendőrkapitány még hosszú ideig vitatkozott Szabó József országgyűlési képviselővel és több keresztényszocialista törvényhatósági bizottsági taggal, akik a gyűlésen résztvettek, majd a szónokokat és a vezetőembereket faggatta, hogy a főkapitány megsértőjének személyazonosságát megállapítsa, de hiába. Még az óceán játszódott le egy kis jelenet. A köspüpemi alkaalmazottak azt hitték, hogy vezéreiket letartóztatták és erre a Sándor utcába gyülekeztek. Amikor a vezérek megjelentek, a tömeg megéljenezte őket és nyugodtan szétoszlott. Báró Petrichevich-Horváth Emil az állami lakásépítési törvényről Kik kaphatnak építkezési kölcsönt ? (Saját tudósítónktól.) Báró Petrichevich-Horváth Emil munkaügyi és népjóléti államtitkár ma délután hat órakor az Országos Mérnök- és Építészegyesületben a Lakásépítési akció hitelügye címmel előadást tartott, melyet a közélet, különösen a mérnöki kar számos kitűnősége hallgatott végig. Petrichevich államtitkár az építkezési tevékenység fontosságának hangoztatásából indult ki. Az újonnan épített házakban a háztulajdonos a lakások 30 százaléka fölött maga rendelkezik, 50 százaléka fölött pedig a lakásügyi hatóságok. A lakásínség radikális megoldása csak a szabadforgalomhoz való visszatérés útján valósítható meg, azonban ezt csak kellő átmenet mellett lehet keresztülvinni. Mindaddig a magántőke csak állami kedvezmények mellett fog építeni. Az állami segélyeknek azonban rossz hatásuk van a gazdasági életre. A törvény értelmében a vállalatokra rótt építési kötelezettség teher is, nem is. Igen könnyen előnyös üzletté válhatik, ha kellő gonddal hajtják végre. Ugyanis az építkezés megindultával minden iparág az eddiginél fokozottabb mértékben lendül fel. A lakásépítési akció céljaira adandó állami kölcsön három, illetve öt évre amortizálandó, hogy az esetleg hanyatló korona által előidézett veszteségek lehetősége csökkentessék. Az előadó ezután a lakásépítési akcióról szóló törvény részletes ismertetésére tért át. A törvénycikk első része az építkezőknek nyújtható adó- és illetékkedvezményeiről, a második része pedig az építkezési hitelről szól. A törvény a népjóléti minisztert arra kötelezi, hogy a nemzetgyűlésnek évnegyedenként tegyen jelentést arról, hogy kinek, mely érdekeltségnek mennyi hitelt engedélyezett. Ebből a paragrafusból világlik ki csupán a törvényhozás ama általános akarata, hogy az állam ilyen lakásépítési hitelt nyújtani kíván. Elvben bárki nyerhet lakásépítési hitelt. A kölcsön előfeltétele az, hogy az illetőknek megfelelő telek álljon rendelkezésre és az építési tőke 40 százaléka. A hiteligénylést a Lakásépítő Állandó Bizottság bírálja felül, a kölcsönkérő bonitását pedig a Pénzintézeti Központ. A kölcsönre biztosítékul szerepelhetnek: bekebelezés, kézizálog stb. A kölcsön folyósítása legrövidebb időn belül megtörténik. A kölcsönkérők építkezéseit műszaki és pénzügyi ellenőrzésbenfogják részesíteni, vagyis el fogják azt a kérdést dönteni, hogy jó, avagy rosszhistomís építkezésről van szó. Amennyiben •megállapítást nyera rosszhiszemű építkezés, úgy a Lakásépítő Állandó Bizottság a kölcsönviszonyt megszüntetheti. A kölcsön visszafizetése valoriáltan történik, azonban méltánylást érdemlő esetekben megváltási eljárás tárgya is lehet. Az egybegyűlt közönség báró Petrichevich előadását lelkesen megtapsolta. Az adóügyi hivatal főnökének lapja amely bankkommünikéket és kereskedők hirdetéseit közli (Saját tudósítónktól.) Köztudomású, — hiszen mindenki a saját zsebén tapasztalja — hogy a kereskedők minden eladott árucikk után kötelesek forgalmi adót leróni, ami jelenleg az eladott áru árának 3%-át teszi ki. A kereskedők egy kisebb része ezt a forgalmi adót belekalkulálja az árba, a legtöbben azonban külön fölszámítják a vevőnek. A kereskedők a napi összforgalomnak a három százalékát naponként kötelesek leróni forgalmi bélyegekben, a nagyobb vállalatok és gyárak pedig kér,hetik, hogy a forgalmi adót bizonyos meghatározott időközökben készpénzben róják,le egy összegben. Talán mondani sem kell, hogy a forgalmi adó milyen terhet jelent úgy a kereskedőnek, mint a vevőnek és a kereskedők a megmondhatói annak, hogy a forgalmi adó annyira latba esik, hogy miatta kedvezőnek látszó ügyletek megkötése hiúsul meg nagyon gyakran. A forgalmi ellenőrök A kereskedők körzetekbe vannak osztva és minden egyes körzetbe két-két forgalmi adó ellenőr jár, akik bizonyos meghatározatlan időközökben váratlanul megjelennek a kereskedőknél és ellenőrzik könyveiket, hogy megállapíthassák a forgalmi adó pontos lerovását. Gyakran megtörténik, hogy egyes kereskedőknél a forgalmi ellenőrök hibás vagy hiányos beírásokat vélnek felfedezni és erről kötelességükhöz híven azonnal jelentést tesznek felsőbb hatóságoknak, amelynek ez a pontos címe: Magyar királyi adóügyi útmutató és ellenőrző hivatal. A hivatal helyisége a Rudolf rakpart 6. szám alatt van. Ez a hivatal azután a forgalmi adó ellenőrök jelentése alapján dönt a kereskedőkről. Nagyon gyakran igen súlyos, többmilliós büntetéseket is kirónak így azokra a kereskedőkre, akiknek adólerovását nem tartják teljesen elfogadhatónak. Az adóügyi és útmutató hivatalnál néha 50 millió korona pénzbírságot is kirónak egyesekre. Az eljárás néha abból áll, hogy a kereskedőnél megjelennek az adóügyi útmutató hivatal kiküldöttei, a kereskedő üzleti könyveit lefoglalják és elviszik a hivatalba, hogy ott könyvszakértővel átvizsgáltassák azokat. A kereskedő üzleti könyvei néha, hetekig is ott fekszenek a hivatalban, naponként kpiőfoltárhták érte s ez alatt az idő alatt természetesen minden hivatalos üzleti feljegyzés lehetetlenné válik. '1'' Az Adóügyi Útmutató Az Adóügyi útmutató és ellenőrző hivatalnak Szakáts Sándor miniszteri tanácsos a vezetője. Szakátsándor, mint a hivatal vezetője, elsőfokon dönt a hivatala elé került kereskedők ügyeiben. SzakátsNándornak, a hivatal igazgatójának van egy havonként kétszer megjelenő lapja, melynek Adóügyi Útmutatói a címe. Ez a lap címéhez híven adóügyekkel foglalkozik. A lap főszerkesztőjének neve az első oldalon nagy betűkkel olvasható, mégpedig a következőképpen: Főszerkesztő: dr. Szakáts Nándor miniszteri tanácsos, a magyar királyi adóügyi és útmutató hivatal igazgatója. A lap felelős kiadója szintén Szakáts Nándor. Szerkesztősége és kiadóhivatala az Adóügyi útmutató és ellenőrző hivatal helyiségében, Rudolf rakpart t1. alatt van és a lap telefonjaként szintén a hivatal telefonja van feltüntetve. Ugyancsak a lap első oldalán a cím alatt olvasható, hogy a lapnak postatakarékpénztári csekkszámlája is van és pontosan oda is van írva ez a szám. A lapnak ezelőtt dr. Pongrácz Jenő ügyvéd volt a szerkesztője és kiadója. Dr. PongráczJenő volt lapjának az ügyében a napokban felterjesztést intézett Kolltay Tiborpénzügyminiszterhez, aki a lap jelenlegi szerkesztőjének a hivatalfőnöke. Ez a felterjesztés, amelyet alkalmunk volt megszerezni, a következőképpen szó.1. Felterjesztés a pénzügyminiszterhez Nagy méltósága m.M. kir. Miniszter Úr! Körülbelül két évvel ezelőtt Szakáts Nándor miniszteri tanácsos úr ő méltósága, a m. kir. adótügyi útmutató és ellenőrző hivatal nagyérdemű igazgatója azzal a kéréssel tisztelt meg, hogy Adóügyi Útmutató cím alatt bejelentett lapom kiadói jogát engedjem átneki. Én a legnagyobb készséggel teljesítettem ő méltósága kérését. Fölösleges említenem, hogy minden ellenérték nélkül. Az Adóügyi Útmutató azótt megjelenik, főszerkesztője éskiadójaként ötnéttesága van bejelentve. Volt lapom sorsát figyelemmel kiérve, a kiivetkező jelenségedet tapasztaltam: A lap szerkestősége és kiadóhivatala a 111. kir. adóügyi útmutató és ellenőrző hivatal helyiségében van és még a neui laikusnak is úgy tűnik fö, mintha a lap hivatalos lap volna. Mert hiszen a hivatalos órák alatt a hivatal tisztviselői foglalkoznak a lap expedíciós ügyeivel. Közelebbről megfigyelve a lapot, mégis nyilvánvaló, hogy az adóhivataloknak és a községi jegyzőknek szóló szerkesztői üzenetek ellenére sem hivatalos lap az Adóügyi Útmutató. Ez kitűnik abból, hogy hivatalos lapnak nincs közgazdasági rovata, nem közöl egész ismeretlen cégektől hirdetéseket. Márpedig volt lapom elég bő közgazdasági rovattal jelenik meg és számos hirdetője van. Kétségtelen tehát, hogy a lap magánvállalkozás. De akkor még az a kérdés merül föl, hogyan viselheti ez a magánvállakozás állami hivatal címét, hogyan lehetséges az, hogy állami hivatal helyiségében szerkesztik, adják ki és ott a hivatalos órák alatt foglalkoznak vele. Ha a lap kizáróan tudományos kérdésekkel foglalkoznék, egy szót sem szólnék. De a lapnak közgazdasági rovata van, magánelőfizetői vannak, hirdetői is vannak, akiknek hivatalosan is lehet dolguk az ő méltósága vezetése alatt álló hivatallal. A mai viszonyok között, amikor a gyanú árnyékának sem szabad férkőznie egy vezető állásban lévő köztisztviselőhöz, szerény véleményem szerint, ő méltóságának, aki igen kényes hivatalt tölt be, — kétségtelenül a legkorrektebben — a lap kiadásától és szerkesztésétől vissza kellene vonulnia. Igaz, hogy a lap szerkesztését és kiadását senki sem tilthatja meg őméltóságának, de az emberek roszszak, gyanakvók és őhséltóságát, ezt az igazán kiváló pénzügyi kapacitást, alaptalan pletykálkodások céltáblájának használnák. Mert, amint tudjuk: "canimpiare audaeter, Semper aliquid haeret«. Ezt pedig mindenkinek kötelessége megakadályozni. Kérem Nagyméltóságodat, méltóztassék befolyását érvényesíteni, hogy őméltósága leíralább a hirdetéseket ..és • a közgazdasági újságírást szüntesse be, ha neki ínás az álláspontja, mint nekem, a destruktív ügyvédnek. Kiváló tisztelettel •Nagyméltóságod kész híve: Dr. Pongrác Jenő. Mindenki érdeklődéssel várja, hogy a pénzügyminiszter milyen álláspontot foglal el ebben a kérdésben. T. Gy. Két hajó elsüllyedt és három zátonyra futott a négy ködben Tizenkét hajóösszeütközés az angol partvidéken London, október 1. Az Anglia és Írország déli partvidéke környékéi elterjedt hatalmas köd következtében számos hajószerencsétlenség történt. A köd oly óriási volt, hogy a hajó végéről nem lehetett a hajó elejéig látni s így a nagy köd következtében több hajó el is süllyedt. A Cunard Line társaság Scythia és a White Star Lina Cédric nevű gőzöse Írország déli partvidéke közelében vasárnap reggel összeütközött. Mindkét hajó könnyen megsérült. A Scythia óvatosságból visszatért Liverpoolba. Ezenkívül az angol Csatorna-szigetek környékén még körülbelül 12 hajóösszeütközés történt, amelynek következtében két hajó elsüllyedt, három pedig megfeneklett. A következő külföldi hajók részben elsüllyedtek, részben zátonyra futottak: Laurens dán gőzös, Brobonne és Dernere francia gőzösök, Vassilios Desto Unis görög gőzös, Hill norvég gőzös és Gasfeld német gőzös. A Florence nevű angol gőzös összeütközött egy másik hajóval és elsüllyedt. WWWwWVWVWWi AA/JVW WWAftfWW