Pesti Napló, 1923. november (74. évfolyam, 248–271. szám)

1923-11-03 / 248. szám

V 21 Szombat PESTI NAPLÓ 1923 november 3. a B­enyújtották a Károly Ipet» Be­n a fen­­lvizsgálati kérésmé i 1 ' .. ' r \ ' 7. • A/fil-^1 1-1-f? .-. i1'1 -rrí vpivo I o •f 4 l.-di'oluin n t . (Saját tudósítónktól.) Károlyi­ Mihály va­­ifyonelkobzási perében a budapesti királyi íté­lőtábla mint fellebbezési bíróság, tudvalevőleg ez évi június 28-án hirdette ki ítéletét, mellyel az első bíróságnak vagyonelkobzást­ kimondó ítéletét­­helybenhagyta. Ezt az ítéletet a Tábla október­­ 15-én kézbesítette ki a feleknek. Ká­rolyi Mihály jogi képviselői, dr. Nagy Vince és dr. Ács Jenő (szabadkai) tegnap nyújtották be mintegy száz oldalra terjedő felülvizsgálati ké­relmüket. A kérelemben azt mondja Károlyi, hogy neki nem a vagyona elkobzása fájdalmas, ha­nem a bizonyítás elkobzása, mellyel a bíróság megfosztotta annak lehetőségétől, hogy az el­lene emelt vádakat megdöntse, a kereset alap­jául szolgáló tényállításokat megcáfolja. Ha a bíróság az ügydöntő körülményekre a bizonyí­tást elrendelte volna, egészen kétségtelen, hogy a bírói igazságtétel másképpen hangzott­­volna, más ítéletet kapott volna Károlyival együtt az a történelmi korszak, amelynek egyik részlete az­ ő nevéhez fűződik.­­ Ezután Károlyi részletesen foglalkozik a másodfokú ítélet bírálatával és hat fejezetben sorolja fel azokat a jogszabálysértéseket, ame­lyeket a másodfokú bíróság állítólag elkövetett részben anyagi jogszabályok megsértésével, részben pedig a bizonyítási indítványok elve­tése által. Az anyagi jogszabálysértések közül felem­líti a felülvizsgálati kérelem a trianoni szerző­dés 76. szakaszát, amelyet a fellebbezési bíró­ság nem alkalmazott. Majd részletesen foglal­kozik a hazaárulók vagyoni felelősségéről szóló 1915. évi XVIII. tc. jogi magyarázatával. Ez­után következik az országgyűlés feloszlatása, nemzeti tanács megalakítása és a köztársaság kikiáltása kérdéseiben hozott bírói döntésre vo­natkozó panaszok részletes felsorolása, majd a Diaz-féle fegyverszüneti szerződés és a fegy­verletételre vonatkozó vádpont részletes meg­világítása. A bizonyítási indítványok mellőzése miatt több mint száz eljárási szabály megsértését pa­naszolják a védők. Felülvizsgálati kérelmében elmondta végül Károlyi, hogy ebben a perben olyan kérdések kerültek felszínre, amelyek Magyarország ösz­szeomlásával kapcsolatosak. Történelmi tény, hogy amikor a Károlyi-kormány a hatalmat átvette, már minden elveszett. A fellebbezési bíróság e korszak eseményeinek megítélésénél azon keserű érzés hatása alatt állott, hogy Ma­gyarország területét igazságtalanul megcson­kították, az országot feldarabolták és ez a ke­serű érzés homályosíthatta el a bíróság tisztán­látását. A királyi ítélőtábla valószínűleg már a jövő héten felterjeszti az összes iratokat a kir. Kúriához, amely az utolsó szót fogja kim­on­dani a nagyjelentőségű perben. ­December 10-én kerül a magyar kölcsön­ügy a Népszövetség elé bukaresti nyilatkozatát (Saját tudósítónktól.) A politika belső stagnálá­sában a folyamatban levő, illetve legközelebb meg­induló külföldi tárgyalások felé irányul minden fi­gyelem. A cseh-magyar tárgyalások, melyek tudva­levően most folynak Budapesten, programszerűen haladnak. Az anyagot szakok szerint albizottságok tárgyalják le. A szerbekkel és­ románokkal való tár­gyalás előkészítései érdekében — mint ismeretes — már néhány héttel ezelőtt jegyzék ment a szerb és román kormányhoz, ezeknek a tárgyalásoknak meg­kezdése is hamarosan esedékes. A külfölddel folytatott tárgyalások között ter­mész­etesen legfontosabb az lesz, amelyet a magyar kormány a népszövetség és jóvátételi bizottság ki­küldötteivel a kölcsönü­gyben fog folytatni. Ezeket a megbízottakat november 6-ára várják Budapestre. Egyelőre nem lehet meghatározni, hogy ezek a tár­gyalások meddig f­ognak tartani. A Népszövetségi Tanács ülésszakát azonban december 10-ére össze­hívták és az ideérkező delegátusok bizonyára oly időben igyekeznek elkészülni a tárgyalással és je­lentésükkel, hogy azt a december 10-én kerülődő ülés­szakon előterjeszthessék. A belpolitikában nagy hullámokat ver föl az októbristák szerda esti vacsorája. Az ott elhang­zott nyilatkozatoknak az lett a következménye, hogy bűnügyi eljárás indul meg a résztvevők, külö­nösen pedig a szónokok ellen. Nagy Emil igazság­ügyminiszter is nyilatkozott az ügyről és bűntett feldicsérését látja az ott elhangzott beszédekben és tüntetésekben. Kijelentette a miniszter azt is, hogy az ügyészséget az eljárás megindítására utasította. Ugyanezen a vacsorán olyan értelmű nyilatko­zat is hangzott el, mintha a kormány a Károlyi­pert meg akarná szüntetni. Ebben az ügyben szin­tén nyilatkozott az igazságügyminiszter és kijelen­tette, hogy semmiféle intézkedés nem történt felsőbb helyről a Károlyi-per megszüntetése végett. Az ügy a bíróság előtt van és ott is fog befejeződni. Radikális politikai körök azt a hírt terjesztik, hogy a nagykövetek tanácsától olyan átirat érke­zett, amely Károlyi Mihály vagyonának viszaadá­sát szorgalmazta. Illetékes helyen kijelentik, hogy ilyen fajta átiratról semmit sem tudnak. Sir Eric Drumond, a Népszövetség Budapesten időző főtitkára, pénteken fogadta a magyar sajtó képviselőit és itt megmagyarázta azt a bukaresti nyilatkozatát, amelyet nemrégen a bukaresti újság­írók előtt a kisebbségi kérdésről és a pénzügyi ellen­őrzésről tett. Amikor a pénzügyi ellenőrzésről szólott, arra az ellenőrzésre gondolt, — mondotta — amelyet a köl­csönadók sajátt, érdekeik biztosítása érdekében síntő­­égképpen megkívánnak. A kisebbségi kérdésben megjelent nyilatkozatát azokra az esetekre vonat­koztatja, mikor a kisebbségi jogoknak szerződéselle­nes megsértéséről vagy a jogsérelem veszélyéről van szó. A szerződéssértésnek ilyen veszélye lenne az az eset, — mondotta Drumond — amikor bizo­nyos törvény vagy más rendszabály egyenesen va­lamely kisebbség ellen irányulna. Megemlítjük még, hogy pénteken este megtar­tották a rendes heti minisztertanácsot, amelyen fö­ldügyekkel foglalkoztak. ­ Hogyan akarják a pesti ucca rendjét biztosítani? (Saját tudósítónktól.) Az autó- és villamosszeren­csétlenségek az utolsó időben annyira megszaporod­tak, hogy most már nemcsak a közvélemény sür­gető szava követeli Budapest uccai forgalmának megrendszabályozását, hanem maguk az illetékes kö­rök is foglalkoztak ezzel. Értesülésünk szerint -­ az utolsó napok balese­teitől függetlenül — a belügyminisztériumban an­két volt, melyen a kérdéssel foglalkoztak. Az anké­ten maga Rakovszky Iván belügyminiszter elnökölt, részt vettek: Nádassy Imre országos főkapitány, Marinovich Jenő államrendőrségi főkapitány, Szesz­ter Hugó főkapitányhelyettes, az Egyesült Városi Villamos Vasutak képviselői, a közlekedési osztály vezetője, Markhot Jenő, a kereskedenzügyi miniszté­rium automobil osztályának vezetője, Székely Vladi­mir rendőr tanácsos és a Királyi Magyar Automobil Klub megbízottja. Rakovszky Iván belügyminiszter röviden vá­zolta a tanácskozás célját. — A kérdés — mondotta — három csoportra osz­lik. Először a legszigorúbban meg kell szabályozni a gyalogjárókat. A következő teendő, hogy a villa­mos vasutak közegeit ki kell kapcsolni az utcai ren­dészet köréből. A nagyfontosságú keresztezéseknél apró gyerekek intézik zászlócskáikkal a kocsik át­vonulásának rendjét, s jelzésük sokszor ellentétes a hivatását teljesítő rendőrközeg intézkedésével. En­nek az állapotnak véglegesen meg kell szűnni. Út­kereszteződéseknél a villamos-átvonulást is csak a rendőr irányíthatja. A harmadik része a rendezés­nek, a rendőrlegénység kioktatása és felhasználása. A villamos vasútak megbízottja felszólalásában hangsúlyozta, hogy a keresztezések irányítása ős­időktől fogva a villamostársaság kezében van. Ná­dassy Imre országos főkapitány erre kijelentette, hogy a mai állapot tarthatatlan s végül is megálla­podtak abban, hogy a belügyminiszter álláspontját mindenki elfogadja. A terv az, hogy a­ kereszteződé­seknél a rendőr kis szigetszerű magaslaton fog ál­lani, s onnan dirigál. A gyalogjárók megrendszabályozására több in­dítvány hangzott el. A terv az, hogy nagyobb keresz­teződéseknél az úttestre festett sávok és külön fel­írásokkal ellátott táblák jelzik, hogy hol van az át­vonulás megengedve. A túlsó oldalra való áttérés csak a megengedett módon és az előírt helyeken tör­ténhetik. Aki ez ellen vét, azt megbüntetik. A gya­logjárókról való lelépés és az úttest használata szi­gorúan tilos. Először megintik, másodszor pénzbün­tetésre, harmadízben szabadságvesztésre ítéli a rend­őrség a közönséget, ha nem tartja be az utcai forga­lom szabályozását előmozdító felhívásokat. A rendőrlegénység kitanítása is folyamatban van — hangzott el végül a megnyugtatás az értekezleten, s most, a negyvennyolcadik órában, nem is a negy­vennyolcadikban, hanem amikor már régen késő . kíváncsian várjuk, hogy a belügyminiszteri ankét­nek mikor lesz meg az eredménye. Mindenestre szüks­­égesnek tartjuk, hogy az autók gyors­hajtására vo­natkozóan is szigorú rendelkezéseket léptessen életbe a belügyminisztérium, mert enélkü­l minden hiába­való és a pesti utca nem­ szűnik meg életveszélyes maradni. Egyébként nem lehet ezt­ a kérdést olyan szemszögből nézni, hogy mindenért a közönség a fe­lelős, a közönséget kell megrendszabályozni, hatósági intézkedéseket várunk azokkal szemben, akik a­­for­galmat bonyolítják le, akik a szerencsétlenségeket okozzák és akik a szabályok be nem tartásával egyre elviselhetlenebbé teszik a közönség szabad mozgását. lAAV^VtAAVWWWV­^WWW^WWVWV^ Beszélgetés Tosca Tolces amerikai zongoraművésznővel, aki kritikákért átjött Európába (Saját tudósítónktól.) Vékony, szinte fejletlen, rövidhajú barna lányka. Tizenkilencéves. Tosca Tolcesnek hívják, amerikai zongoraművésznő és azért hajókázott át az óceánon, hogy Budapesten koncertet rendezzen. Az gyakori esett, hogy Magyar­országból a művész turnéra utazik a dollárok hazá­jába, de az merőben szokatlan, hogy valaki New­yorkból ránduljon át Magyarországba, a hármas zürichi korona stabilizált hazájába, koncertet adni és pénzt keresni. Amikor felkerestük Tosca Tor­es kisasszonyt, elmondottuk neki, hogy azért láto­gattuk­ meg, hogy megtudjuk az okát annak, miért jött el Amerikából Budapestre koncertet rendezni, hiszen az valószínűleg igen rossz üzlet lehet. — Ezt már Bécsben is kérdezték tőlem, — felelte nevetve az amerikai zongoraművésznő — és most is csak ugyanazt mondhatom, amit Bécsben válaszol­tam a kérdésekre: azért adok Európában két kon­certet, egyet Budapesten és egyet Bécsben, hogy kritikákat kapjak. — No és Amerikában nem lehet kritikát kapni?­­ — kérdeztük. — Az más, kérem és más az európai kritika. Ezért érdemes volt átjönni. — Hátha rossz kritikákat kap! — Az mindegy, — válaszolta — a fő, hogy euró­pai kritikákkal megyek haza. Ezután elmondta még, h­ogy őt B. J. Keith­, ame­rikai színigazgató taníttatja, akinek 800 ilyen ösz­töndíjas védence van. Mind fiú, ő az egyetlen lány. Európában is vett pár zongoraleckét. — Sauertől és Eisenbergertől kaptam pár órát, most Dohnányitól szeretnék venni pár leckét, sajnos azonban, ő nem ad. Készül ő is Amerikába... — Bizonyára a kritikákért, — jegyeztük meg. — Azt nem, — mondta Tosca. Tok­es nagy komo­lyan é­s Európában is jó kritikákat kap. Elmondta, hogy a magyar muzsikusok közül is­meri még Hubayt és Bartók Bélát. Az amerikai ma­gyarok közül Kerékgyártó Ducit ismeri, személyesen, aki most darabokban szerepel zenei betéttel és na­gyon sok pénzt keres. Pénzről lévén szó, ismét a budapesti koncertre terelődött a diskurzus. Kiszámítottuk, hogy az uta­zásokkal, pár heti európai tartózkodással egy-egy koncert költsége belekerül legalább ezer dollárba a­ vállalkozó szellemű amerikai művésznőnek. — És mennyit kereshet legalább egy ilyen kon­certen? — kérdeztük. — Fogalmam sincs, — válaszolja. Kun Imre úr, a kisasszony impreszáriója adja meg a választ. — Egymillió koronát jövedelmezhet neki, — mondja. — Mennyi az? — kérdezte a kisasszo­ny. Azt mondtuk, hogy ötven dollár. Kacagott. Na­gyon keveselte. Pedig a Devizaközpont árfolyamán mondtuk. Hátha még tudná, hogy milyen kevés zug­ligeti kurzuson... (s. a.) "Bűnvádi eljárás Károlyi Mihály ünneplői ellen — Drumond megmagyarázza

Next