Pesti Napló, 1924. február (75. évfolyam, 27–50. szám)

1924-02-01 / 27. szám

milem elgondolásából indult ki Mi benne va­gyunk — úgymond — a nagy trianoni vörös malomban. De ez a malom nem fog megőrölni bennünket, mert a magyar nemzetben is meg­van az a gyémántszemcse, amelyet a malom nem tud megőrölni. Nekünk megvan magyar Robi­antunk — mondotta Vass — Bethlen sze­mélyében, akinek az lesz a feladata, hogy a vörös malom őrlőkerekével szembeszállva, ne engedje a magyar erőt felőröltetni. Beszéde vé­gén köszöntötte a Magister Rubicante Hunga­ricust és Celestrist, a vezért és seregét és azt kívánta, hogy a sereg legyen méltó a vezér­hez, mert a vezér már méltóvá tette magát arra, h­ogy vezére legyen a magyar nemzet­nek. ­ hogy fizesse vissza a választást a (Saját tudósítónktól.) A nemzetgyűlés mai ülé­sén folytatta a birtokreform vitáját. Sokat faem­le­gettek ma, mert ez az ülés is főként Eőri Szabóval foglalkozott. A délelőtti ülés Tizenegy óra előtt nyitotta meg a nemzetgyűlés Mai ülését Scitovszky Béla elnök. Az ülés elején az indemnitási törvényjavaslatot harmadszori olvasás­ban is elfogadta a Ház. Ezután áttértek a földre­formjavaslat részletes tárgyalására, amelynek kapc­sán Fark­as Tibor a visszavándorlók érdekében szó­lalt fel. Nagyatádi Szabó István kifejtet­te, h­ogy az Amerikából visszavándorolni akaróknak kénytelen volt azt válaszolni, hogy egyelőre ne jöjjenek haza tömegesen, mert nincs módjában földet adni mind­nyájuknak. Gaal Craszton a legmesszebbm­enőleg szirkoztatja, ha nadrágos embernek juttatnak földet. Az, h­ogy nemzetgyűlési képviselők földet igényelhessenek, a közéleti morállal nem egyeztethető össze. Nagyatádi Szabó István megjegyzi erre, h­ogy vannak olyan kisgazdaképviselők, akik, ha nem volnának képvi­selők, bekerülnének az igénylők közé. Dénes István elfogadta Gaal Gaszton indítvá­nyát. Tud egy esetről, h­ogy egy volt főispán, aki a választáson megbukott, fájdalomdíjul 600 ho­l föl­det kapott. Hosszabb vita után Rácz János indítványára el­határozták, hogy a törvényhozás tagja, tényleges közszolgálati alkalmazott, tényleges katonatiszt vagy a végrehajtással megbízott intézetek alkal­mazottja földhöz nem juthat, az előbbi szakaszok­ban felsorolt pontok kivételével. Az elnök ezután az ülést délután négy óráig felfüggesztette. J¥ délutáni illés Délután folytatták a földbirtokreform rézletes tárgyalását A második szakasznál Dénes István, Szeder Ferenc, Létay Ernő szólalt fel. Azt kíván­ták, hogy a földigénylők a községhez közdeső föl­dekből kapjanak járandóságot. Mikor Dénes Ist­ván ilyen tárgyú javaslatát elvetett­e a Ház, Stiiger Miklós közbekiáltott: — Mindegyikünk fog benyújtani javaslatot és három hétig beszélünk róluk! Forster Elek egységes párti, Farkas István ás Nagy Ernő felszólalása után Gaal Gaszton azt kí­vánta, hogy az adott viszonyokhoz képest a köz­séghez lehetőleg közel juttassanak földet az igény­lőknek. Nagyatádi Szabó István kijelentette, hogy Gaál Gaszton módosításához hozzájárul. Erre a módosí­tást elfogadták. A harmadik szakasznál a felszólalók főként az ellen tiltakoztak, hogy politikai okok zárjanak ki egyeseket a földreform áldásaiból, vagy ho­gy az igénylőket előéletük kutatásával zaklassák. Ezután a mentelmi bizottság jelentette, hogy Steimer­ Lendva­it a Ház megkövetésére utasította és egyben megállapította, hogy az illető a határozat­nak már eleget tett. Huszár Károly elnök indítványára azután ki­mondották, hogy a Ház legközelebbi ülését pénteken délelőtt tartja és folytatja a föld­birtokreform-novella részletes tárgyalását. Vétkesfos h­evü­ltség a nemzetgyűlésen a vá­lasztási tehenek miatt Eőri-Szabó Dezső szólalt fel ezután azzal a cél­lal, hogy a szerda­i óriási botrányok keserű hatását enyhítse és azt a bizonyos tehénügyet — amit sze­mére vetettek — kimagyarázza. — Tegnap, amikor egy országos panamaü­gy elintézését sürgettem, a személyes invektívák egész orkánja zúdult felém. — Megérdemli! — mondják az egységes párton. — Rászolgált. Az egységespárti képviselők minden oldalról tü­relmetlenül kiabálnak Eörs-Szabó felé. Hedry Lőrinc: Botrán­yha­jhászás! Közönséges botránykeresés! Szeder Ferenc: Nem botránykeresés, hanem pa­nama! Erdőhegyi Lajos (Szeder felé): Fogja be a száját! Nagy izgalom keletkezett erre a szocialista kép­viselők között, akik a padot verve kiáltják Erdő­hegyinek: Fogja be maga a száját! Rothenstein Mór: Már megint szemtelenki.dikt Eőri-Szabó: Azoknak a képviselő uraknak, akik förtelmes invektívákat halmoztak rám ... Óriási zaj tör ki, amiből Koszi­ István hallatszik ki, aki azt mondja: Fentartjuk! — Mi, is fentartjuk! — zúgják utána kórusban a jobboldalon. Eőri-Szabó: Eljárásuk magán viseli a­ gyávaság bélyegét. (Nagy zaj.) — Könnyű papnak gyávasággal vádolni! — har­sogja feléje Hedry Lőrinc. Eőri-Szabó: Hogy milyen beszédekkel támadtak ellenem, elég arra a bizonyos tehénügyre utalnom. Podmaniczky Endre: Hány tehén is volt* Eőri-Szabó Dezső: Úgy állították be, mintha én a választásuk után idejöttem volna az egységes pártihoz és azt mondtam vetea, térítsék meg a vá­lasztási költségeimet. — De a két tehén árát megkapta* — érdeklődött nagy derül­tség közben báró Podmaniczky Endre. Mit írt Gömbös a vi£lasEtds2te!*ene&r­ÖS? Eöri-Szabó Dezső: Hogy az ügyet megvilágít­sam, felolvasom Gömbös Gyula levelét. (Halljuk! Halljuk! — hangzik­ mindenrel?. Olvassa). — Szíves fölhívásodnak eleget téve, közlöm veled, hogy annak idején, mint a párt ügyvezető elnöke, én voltam, aki megtudtán, hogy választásod tégedet anyagikig úgy megingatott, hogy kénytelen voltál állatállomá­nyodat . . . Nem folytathatta tovább a levélolvasást, mert olyan derültség tört ki, hogy percekig kacagtak a képviselőik. — Ill­atállományt — mondják az ellenzéken. Te­hát beismeri! Horváth Zoltán: Tehénért­ék­ről! Mikor a derültség kissé elült, Eőri-Szabó nagy idegességgel, kissé sápadtan folytatta az olvasást... — Felajánlottam tehát neked kiadásaidnak visszatérítését. — Helytelen tehát az a beállítás, mintha én a pártnál koldultam volna ezzel. — mondja Eőri-Szabó. Szűnni nem akaró derültség következett tájra. Az egész Ház kivétel nélkül kacagott, csak Grigoi Miklós hangja hallatszott ki, aki harsányan és he­ves gesztussal fordult az egységes párt felé. — Kompromittáló az égész egységes pártra! (Nagy zaj és ellentmondás.) Kitárt az egységes tehénspor­! A derültség csa­k nem akart szűnni, sőt a neve­tés újabb, erősebb és erősebb hullámokra topva, fogta el az egész Házat. Egymásután röpködtek a tréfás közbeszólások. — Van, aki csak kecskét kapott! — mondja Drózdy. — Halljuk tovább a Biszkáról a regényt! A legnagyobb sikert azonban Horváth Zoltán aratta, aki harsányan kacagva kiáltotta a jobboldal felé: — Éljen az egységes tehénpárt! Ez a közbeszólás az­után­ lehetetlenné tett minden továbbá tanácskozást. A képviselők szinte dűltek a nevetéstől. Percekig tartott a derültség. Huszár Károly el­nö­k komolyan szerette volna rendre inteni a Hu­zet, de csak a csengőt rázta, mert ő maga is fuldoklott a nevetéstől. Majd erőt véve jókedvén, kijelentette, hogy az ülést öt percre fel­függeszti és kacagva ment le az elnöki emelvényről. Az ülés megnyitása után Eőry-Szabó Dezső akarta tovább folyt­atni a beszédét. — Kíváncsi vagyok, hogy a közbeszóló urak "há­nyan vannak, akik nem kaptak támogatást! — kiál­totta dühösen az egységes párt felé. Erre megint kitör a botrány. Héjj Imre, több kisgazdaképviselő, Podmaniczky Endre, Hedry Lő­rinc izgatottan verik a padot és úgy kiabálnak Eőri-Szabó felé. — Mi nem csináltunk elvekből ökröt! — kiátyja feléje Héjj Imre. — Mikor­ fizeti majd vissza a tehenek árát? — kérdezi töli bíró Podmaniczky Endre. Berky Gyula beszélt ezután, szintén nagy derült­séget okozva beszédével. Berchy nem aktara belekeverkedni a maffiaü­gybe Berky Gyula: A képviselő úr engem is megneve­zett. Nagyon sajnálom, hogy ebbe a marhaügybe engem is belekevert. (Derültség.) — Nem marhaügy ez, hanem pártügy." — mondja Horváth Zoltán óriási derültség közben. Berky Gyula: Pártunkat elvi meggyőződés veszett, — mondja az ellenzék gúnyos derültsége közben. Horváth Zoltán, Cserty József, Farkas István gúnyosan kiáltják Berky felé: — Ki kapott? Mennyit kapott? Hány tehenet kaptak? Sokáig tartott a zaj, mire Berky Gyula folytat­hatta beszédét. — Igenis, jogo­san tettem föl a kérdést: Mi van a tehenekkel. Azt hiszem, a mi pártunkban ez a két utolsó tehén az, amely politikai szerepet játszott. (Nagy derültség.) Az előbb felolvasott levél tanúsága szerint nem az a lényeges, ki kérte a tehén árát, hanem az, hogy ki vágta zsebre a tehén árát. (Élénk derültség a jobboldalon.) Eőri-Szabó Dezső ellent akar mondani, de a közbeszólások özöne letorkolja. Báró Podmaniczky Endre: A zsebében van az ára! / Ber­ty valovizátva ítéli vissza a­­politikai teheneket Berky Gyula. Felszólítom tehát képviselő urat, hogy a két teh­én árát a mi szegény pártunknak öt­venmillió korona értékben, valorizálva fizesse visz­sza, vagy pedig természetben adja vissza. Óriási derültség következett erre s Berky Gyula csak nagysokára folytathatta beszédét. A mi pártunk szegény párt és ha a képviselő­ úr elveit megváltoztatta, akkor legalább vigyázzon arra, hogy ne kösse össze ezt a marhák szereplésé­vel. Eőri-Szabó Dezső személyes megtámadás címén szólalt fel. A teheneket rámtukmálták! — jelentette ki viharos derültség közben. Én nem kértem a te­heneket és hogy Gömbös rá­mtukm­álta őket­, arról én nem tehetek. — A hét legjobb vicce! — kiáltja feléje valaki és ezzel az ülás véget is ért. v­i 5.­ ~ .­­ Péntek PESTI NAPLÓ 1924 február 1. 2 A fpecsületü­gi&i választmány szerire! m mig9i$zt@?elnfl& a B®w®^Sasság szerint tart el a PronajH (Saját tudósítónktól) Gróf Bethlen István miniszterelnök annak idején egy nemzetgyűlési összetűzésből kifolyóan provokálta­tta Ra­kovszky István nemzetgyűlési képviselőt, aki a lovagias elégtételadás elöl azzal zárkózott el, hogy Bethlen addig nem adhat elégtételt, amíg egy régebbi elintézetlen ügye van Prónay Pál­lal. A Bethlen—Prónay-affér elintézése tudva­levőleg ugyanis úgy történt, hogy a Bethlen két megbízottja egyoldalú jegyzőkönyvvel elin­tézettnek jelentette ki az ügyet. Gróf Bethlen István, amikor Rakovszky István kitért az elégtételadás elől, becsü­letügyi választmány döntését kérte maga ellen. A becsü­letügyi választmány szerdán este báró Vojnich Sándor elnökletével több mint háromnegyedóra hosszat tárgyalta az ügyét és a következőket állapította meg: gróf Bethlen István akkor, amikor két megbízottat küldött Prónay Pálhoz, a lovagiasság szabályainak ele­get tett. Ha a Bethlen—Prónay-ügy folyamán valami szabálytalanság, vagy hiba történt, azért Bethlen nem felelős, legfeljebb a megbí­zottak követhettek el hibát, vagy szabálytalan­ságot. Ennélfogva a becsületüsgyi választmány megállapítja, hogy gróf Bethlen lassán úgy elégtételadásra, mint elégtétel verésére alkal­mas. A becsül­etüraryi választmány négy tagj­a közül ketten gróf Bethlen kvalifikálása mellett, ketten pedig ellene szavaztak, s minthogy a szavazás 2:2 arányú volt, báró Vojnich elnök szavazata döntötte el a becsületügyi választ­mány határozatát. A becsületügyi választmány határozatának következtében most rövidesen meglesz a Beth­­le­n—Bukov­ssky-p­ár­b­a,­ és ennek elintézése után valószínűen ismét sor kerül a régóta hú­zódó Bethlen—Prónay-a­ff­ér megoldására is. VWWWVV­­A^^AVWSVWVA-vWWWWV MEGNYÍLT BEKEFFI-BOROSS új kabaréja, a VIDÁM SZÍNPAD a Fővárosi Operett Színház épületében. Telefon: 17—Sz. Előadás este fél 9 órakor WWWMmH Uff» ilPM­tlM^ AAWWWWWWWWWW Anglia redukálja tengerészeti költségvetését, hogy olcsóbbá tehesse a cukrot Az angol kormány ötmillió fonttal redukiálja a tengerészeti költségvetését London, január 31. (A Pesti Napló tudósítójától.) Snomden kincstári kancellár leiratot intézett az admiralitásihoz, amelyben követeli a tengerészet köllségvetésének ötmillió fonttal való mérséklését. Az így megtakarított összeget az angol kormány a cukor- és egyéb fogyasztási adók leszállítására akarja fordítani. (V.) Oroszország Angliára való tekintettel mérsékli ázsiai propagandáját London, január 31. (A Pesti Napló tudósítójától.) A holnapi minisztert­anács fog dönteni a szovjet kormány elismeréséről. A Népszövetség köreiben biztosra veszik, hogy Anglia el fogja ismerni a szovjetet minthogy két fontos kér­désben megnyugtató ígéreteket kapott. A moszkvai kormány még a legközelebbi kon­gresszus összeülése előtt kérni fogja fölvételét a Népszövetségbe és garanciákat adott Angliá­nak arra vonatkozólag, hogy mérsékelni fogja á­zsiai propagandáját. (II.)

Next