Pesti Napló, 1924. március (75. évfolyam, 51–75. szám)
1924-03-01 / 51. szám
, Budapest, 1924 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy bóra .... 20.000 K Negyedévre . . . BOOOOK Egyes szám ára: Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon .... 1000 K Vasárnap 1200 K Egyes szám ára Ausztriában hétköznap és vasárnap 2009 osztrák korona. X 75. évfolyam 51. szám 7QOO korona Szombat, március 1 SZERKESZTŐSÉG: Rákóczi út 54. szám. KIADÓHIVATAL: Erzsébet körút 18—20. sz. TELEFON : József 62-30, 62-31, 62-32 Felelős szerk.: J. 62—36. Szerkesztőség Bécsben, I., Kohlmarkt 7. Új iskola Új iskolatípus vonul be gróf Klebels-Dorg reformjavaslatával a magyar kulturális életbe, a reálgimnázium. Csak nálunk is., ahol eddig a középiskolák fogalmába csak a gimnáziumot és a reáliskolát sorozták be, míg Németországban a reálgimnázium intézménye már régóta virágzik. Mint minden okos újítást, amely alkalmas kultúránk formai és tartalmi gazdagítására, vagy mint a javaslathoz mellékelt indokolás mondja, differenciálására, ezt is szívesen üdvözöljük. Értékéről azonban addig nem mondhatunk véleményt, amíg részletesen nem ismerjük az új iskola faj tanterveit és a hozzájuk fűzött utasításokat, és amíg nincs személyi és dologi megnyugvásunk affelől, hogy a javaslat könynyen, simán, ártalmas rázkódás nélkül válhat élő törvénnyé. Itt ugyanis arról van szó, hogy az új reálgimnáziumban a latin mellett vagy francia, vagy angol, vagy olasz nyelvre tanítsák az ifjúságot a görög helyett. Már most aggodalmunk nem a görög nyelv eltörlését illeti, hanem arra vonatkozik, lesz-e a miniszternek kellő számú és képzettségű tanerő rendelkezésére, akik ezeket a modern nyelveket sikeresen adják elő? Mert azt talán Klebelsberg sem tartja kívánatosnak, hogy a gyerekek csak anynyira tanuljanak meg franciául, angolul vagy olaszul, ahogy görögül megtanultak? Vagyis sehogyan, Affelől sem nyugtat meg H javadat (sei az Tndokolás), milyen ércek szerint fogják eldönteni, hogy az egy közzépiskolájú városokban melyik modern nyelvet tanítsák: a város geográfiai fekvése szerint? Vagy a városi lakosság kifejezett óhajtásához képest? Vagy a véletlen szerint, ahogy tanár akad? Mindezek azonban a keresztülvihetőség praktikus részletkérdései. Természetesen ezek is fontosak és sürgősek is, mert a miniszter szeptember 1-én már az új iskolatípust át is akarja adni rendeltetésének. De bízunk benne, hogy az okos és szívós Klebelsberg meg is tudja csinálni, amit olyan nagyon és olyan szépen akar. ismert az a két gondolat, amely végighúzódik koncepcióján, csakugyan méltó a legjobbak figyelmére és elismerésére. Mi ez a két gondolat. Az egyik: a műveltség forrásainak, megszerzése módjainak, belső tartalmának mennél gazdagabb differenciálódása; a másik valamennyi középiskolai típusnak jogosultságban, rangban, tekintélyben való integrálása. Hogy az első gondolat mily termékeny, nem kell e helyen külön hangsúlyoznunk. A modern élet egyszerre két, látszólag ellentétes követelést támaszt minden harcosával szemben: az egyik az ismeretek, azérdeklődés, a tájékozottság sokoldalúsága, csaknem egyetemessége; a másik a szakok specializálódása, az elmélyedés a tudás egy bizonyos ágának egy bizonyos részletében. •A nemzet műveltsége voltakép nem egyéb, mint fiai műveltséginek summája. Ha már most a nemzet intézményessé teszi a műveltség legfőbb faktorának, a középiskolának kiépítésével a kultúra sokoldalúságát és az állam módot ad arra, hogy az intelligens magyar fiú valamely na°y nyugati nemzet szellemi kincseinek relsavát régi útesen, alaposan és az eredeti forrásokból tegye maszává, ezzel nyilván kielégíti mind a két követelést. "Régi anomáliáknak fog véget vetni a középiskolák egységes jogosítása. A reáliskolai diáknak nem kell utólag érettségit tennie a latinból, esetleg még a görögből is; az adminisztráció megszabadul egy fölösleges tehertől, az ifjúság egy fölösleges és merőben formai zaklatástól. Mert hiszen azt a latin és főkép görög érettségit, amit a realistától követeltek, úgy sem vette senki komolyan. Ha a realistának vagy a reálgimnazistának későbbi főiskolai tanulmányai folyamán szüksége lesz az antik nyelvekre, majd pótolja a hiányokat. Ép úgy, mint a gimnazisták a műegyetemen mindig pótolni tudták, ámmiben a realisták mögött elmaradtak. A javaslatnak van egy rendelkezése, amelyet minden komoly pedagógus és kultúrpolitikus kitörő örömmel fog üdvözölni: a görögpótló halála. Az 1890. évi XXX. törvénycikk, gróf Csáky Albin szerencsétlen alkotása, eltörölte a görög nyelv kötelező tanítását és megengedte, hogy a gimnazisták az ötödik osztálytól kezdve az úgynevezett görögpótló tárgyakat tanulják. Mik voltak ezek a tárgyak?llasz és görög irodalomtörténet. .Két egészen eltérő, organikusan össze népi függő stúdium. A kettő csak abban egyezett meg, hogy egyiket sem vették komolyan. Kár is lett volna. A rajz ma a nevelés egyik legfontosabb tényezője, a művészi ízlés és esztétikai szemlélet fölkeltője, legalább olyan fontos, mint a matematika vagy a leíró természettudós lányok. Arra az "ifjúságot igenis oktatni kell, de önmagáért, nem a görög pótlásával és módszeresen,hozzáértő művészlelkű emberek kezenése alatt, beható gonddal, nem heti két órában. Amit pedig a fiúk görögpótló irodalom neve alatt kaptak, az meg éppenséggel egy szánalmas zagyvaság volt, felületes ismeretek anorganikus halmaza, évszámok, életrajzi adatok, görög lírikusok gyarló fordítása és Sophokles Antigonéda a legjobb esetben, de akkor is szomorú feltálalásban. Nem csoda, hogy a »görögök« lenézték a »görögpótlókat«. És egy lelkes klasszikus filológus tanár, szorgos utánjárással megállapította, hogy a harctéren kitüntetett, megsebesült vagy elesett tanítványainak 80 százaléka volt görög és csak 200 görögpótló. A javaslatnak van egy szakasza, a 14. §, amely még külön figyelmet igényel. *A középiskolák minden iskolai év végén osztályonként tartandó nyilvános összefoglalásokkal számot adnak az oktatás eredményéről«. Ez a nyilvános összefoglalás — úgy ahogy a tanárképző gimnáziumában már évtizedek óta be van vezetve — pótolja az évvégi vizsgálatokat. Mégis azzal a különbséggel, hogy az ilyen összefoglaláson adott feleletek nem befolyásolják a diák sorsát. Szóval itt nincs buktatás. Ez a reform ép oly üdvös, amily radikális. A szelekciót végezze el a tanár a maga lelkiismeretével, az évközben kifejtett munka alapján. A gyermeket pedig meg kell kímélni a vizsgálat ceremóniáitól, könnyen támadható igazságtalanságaitól és lelki izgalmaitól. Hiszen az utolsó 15—20 évben voltakép a vizsgálat nem volt egyéb, mint utolsó mentőkísérlet azok részére, akiket tudatlanságuk és hanyagságuk bukásra ítélt. Valami sivárabbat, lélekölőbbet ezeknél a vizsgálatoknál elgondolni sem lehet. Klebelsberg javaslatában sok bátor kezdemény, sok frissesés, sok felsőbbrendű belátás van. Ha javaslata átmegy a nemzetgyűlés rostáján és az élet tízpróbáján is, akkor az új középiskolai típus, a reálgimnázium be fog vonulni kultúránk történetébe. Véres verekedés a francia kamarában Clemenceau vete titkárá a titkos rendőrség háborús szerepléséről interpellált egy royalista közbeszólásra, indul meg a dunhoddi Párizs, február 29.A Pesti Napló tudósítójától.) A francia kamara ma délután megkezdte az interpellációs vitát a kormány belpolitikájáról. A vita első" szónoka Mandel képviselő, Clemenceaunak énekesi át volt főtitkára. Interpellációjának az a célja, hogy hangsúlyozza a veszedénet, amely a többséget a kormány politikájával fenyegei. A szónok ezután bírálta Poincaré tevékenységét és ingadozónak mondotta, továbbá arra a megállapításra jutott,hogy a prefektusok utasítást kaptak, hogy keltsenek hangulatot az 1919-ben megállapított irányelvek mellett. Amikor a szónok a radikális párti gyarmatügyi minisztert fölszólította, hogy nyilatkozzék ebben a kérdésben, Popiparé közbekiáltotta? — Én fogok az egész kabinet nevében válaszolni, mert valamennyi miniszter szolidáris. Mandel ezután igyekezett meggyőzően kimutatni, hogy a kormány gyanús magatartása miatt az 1919. évi többség választásikilátásai napról-napra rosszabbodnak, míg a baloldal esélyei hasonló mértékben növekednek. Az ülés további folyamán botrányos jelenetek játszódtak le. A szónok egyik megjegyzése a titkos rendőrségnek a háború alatti szerepéről a szélsőjobb- és a baloldal között heves szocsátá'Tozár Viil maga után, amely csakhamar tehenestéggé fajult. Az egyik royalista képviselő Paintevé volt miniszterelnök, a radikális párt vezére felé azt kiáltotta, hogy s Cannillek Pointeré erre, egy tucatnyi híve által követve, a legnagyobb mértékben fölindultan a szidalmazó képviselő felé rohant. A teremőrök és jobboldali képviselők el akarják állani a baloldali képviselők útját, mire a hódálsápadtan helyén idő Poincaré miniszterelnök és hat minisztertártsa közvetlen közelében a képviselők között formális verekedés kezdődik, amely percekig tart. Az egyik képviselő arcát elönti a vér, az egész Házban tetőfokra hág at izgalom, a képviselők össze-vissza kiáltoznak és az elnök, nem tudván rendet teremteni, felteszi a kalapját és az ülést felfüggesztettnek jelenti ki. A Ház tisztviselői nyomban kiürítik a karzatokat, elsőnek a külföldi sajtó karzatát. A felfüggesztés ellenére tovább folyik a verekedés, a miniszteri székek előtt. Mintegy félórai szünet után, este fél nyolc órakor az elnök újból megnyitja az ülést. Elsőnek az a royalista képviselő emelkedik szólásra, aki a 'canuale szót használta és kijelenti, hogy ezt a szót nem Paiulevére, hanem egy Clemenceau által betiltott pacifista ujság szerkesztőségére értette. Az elnök ezután visszavonja a royalista képviselő rendreutasítását. Mandel képviselő ezután folytatta beszédét és biztosította a Házat, hogy nem akarta a baloldali pártokat megsérteni. Csupán az volt, aszándéka, hogy a baloldalt a titkos rendőrség kérdésében és a Casvaux-ügyben tiszta állásfoglalásra bírja. A belpolitikáról való vita folytatását ezután a jövő péntekre halasztották. A kamara végül megszavazta március hónapra az ideiglenes költségvetés egytizenkettedét,hogy fedezetet nyerjenek a békeszerződésből folyó kiadásokra, majd a vita folytatását, csütörtökre halasztotta.. (I.)