Pesti Napló, 1924. március (75. évfolyam, 51–75. szám)
1924-03-01 / 51. szám
Írj REGGELT! Ma,a március küszöbén ismétíriszszatért a hideg. Déli hőmérséklet a fővárosban —1.7 fok. A Meteorológiai Intézet jóslata szerint változékony, szeles idő várható sok helyütt csapadékkal. Zürichben a korona 0.013. Ez az a bizonyos szerencsétlen szám. Ennél csak 0.012,szerencsétlenebb. Drágább lett a szén és a búza. Egy rendőrtisztviselő — mint Az Est írja — nem engedett végig énekelni egy szerelmi bánatról szóló népdalt, mert osztályellenes izgatást látott benne. Ilyen alapon rövidesen betiltják a következő dalokat: 1. *Nem loptam én életemben, csak egy csikót Debrecenben(Lopás büntette.) 2.»Nem én lettem hűtlen hozzád, te csaltál meg engem. (Rágalmazás.) 3. Ha elhagytál, ne jöjj vissza«. (Hűtlen elhagyás.) 1. »Nem engedlek tova, két karomba zárlak'. (Személyes szabadság megsértése.) 6. »Őszi rózsa, fehér őszi rózsa.. . (Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló tc.) A nap hőse Bud János, akit pénzügyminiszternek jelölnek. Mint volt közélelmezési minisztertől tőle várják, hogy felhizlalja a koronát. Beszélgetés a villamos lépcsőzetén: ..Mit szól az új telefonrendhez, a számolási módszerhez.* »Azt, hogy a postaigazgatóság mindjárt az elején elszámította magát*. »Hogy, hogy?* »A beszélgetések tíz százalékát számítja téves kapcsolásnak és kilencven százalékát helyesnek. Éppen fordítva van az arány«. ^ 4 .Szombat PESTI NAPLÓ 1924 március 1 — 1508 korona a lapok vasárnapi száma. A napilapok kiadói tekintettel a rohamos drágulásra, kénytelenek voltak elhatározni, hogy a vasárnapi lapszámok árát 1200 koronáról 1500 koronára emelik fel. Ez az áremelés már holnap életbe lép. A hétköznap megjelenő példányok ára továbbra is 1000 korona marad. — Prónay Pál provokáltatta a honvédelmi minisztert. Prónay Pál alezredes ma dr. Rácz Vilmos és megbízott társa útján provokáltatta gróf Csáky Károly honvédelmi minisztert egy folyosói beszélgetés alkalmával tett állítólagos sértő megjegyzése miatt. — Gróf Ercole Durini di Monzát nevezték ki budapesti olasz követté. Hiteles forrásból származó információ szerint az olasz kormány gróf Ercole Durini di Monzát nevezte ki budapesti követté. Az olasz diplomáciai testület e kiváló tagja 1876-ban született s tanulmányainak elvégzése után külügyi, illetőleg diplomáciai szolgálatba lépett 1903-ban. Szentpétervárott, Konstantinápolyban és Berlinben teljesített diplomáciai szolgálatot s legutóbb a római külügyminisztériumba, volt beosztva. Az új követ már legközelebb Budapestre érkezik. — Pásztor Árpád amerikai tudósításai Az Estlapok számára. Pásztor Árpád, a kiváló író a mult héten Amerikába indult, hogy onnan részletes tudósításokban számoljon be Az Est-nek és testvérlapjai-irták az új világ új jelenségeiről. A béke utolsó esztendeiben körülutazta Az Est megbízásából a világot s ekkor írt tudósításai általános föltűnést keltettek. Sok minden megváltozott a háború óta s ezért még nagyobb érdeklődére tarthatnak számot a világjáró magyar író tudósításai, amelyek közül egyet Rotterdamból keltezve már ma közöl Az Est -Hatországon át a tengerig — útban Amerika felé címmel. Ezentúl Az Est-en kívül a Zesli Napló és a Magyarország is fog közölni tudósításokat Pásztor Árpád színes tollából. — Az Angol-Magyar Bank sakkverenyének tizedik fordulóját intézték ma el A mai forduló után a versenyzők állása a következő: Vajda 5% (8), Bakonyi 5Vs (1), Havasi és Steiner 5 (2) Jakab 4/a (1), Davidescu 4 Vi, Schweiger 4 (3), Négyesy 3, Szigeti (2), Merényi 1%, Elekes 1. MÖBIANO MODIANO MÖBIAMO civarkapapír ízivarkahlívely cvarkapapír 41 . Györffy őrnagy-hadbíró átférjét. Dr. Kéry János budapesti királyi törvényszéki bíró néhány hónappal ezelőtt feljelentést tett dr. Györffy László őrnagy-hadbíró ellen, aki, szerinte, kritizálta vallomását, amikor tanúként volt beidézve a budapesti honvédtörvényszékihez egy csendőrőrmester bűnügyében. Véletlenül tanúja volt dr. Kéry annak, hogy egy részeg őrmester egy budai, vendéglőben sértő kifejezést használt a nemzeti hadsereg ellen. Ezt az esetet akarta elismertetni említett tanúvallomásában. Kéry feljelentést tett Györffy ellen s ennek a feljelentésnek végleges elintézése most érkezett, le a budapesti törvényszék elnökéhez, dr. Oswald litván kúriai bíróhoz, aki ma leiratban értesítette Kéry bírót az ügy elintézéséről. A leirat szerint a honvédtörvényszék vezetője, Györffy László altanácsnok, bíró -azon eljárását, hogy tárgyalásvezetői minőségében egy hírnpC-Ttben szerepelt, tsmi eljárását nyilatkozattal kritizálta, szigorú kifogás tárgyává tette.* — Györffy őrnagy-hadbírónak egy második ügye is foglalkoztatja a nyilvánosságot. Dr. Rácz Vilmos az egyik lapban nyilatkozott arra vonatkozóan, hogy Páler Emil képviselőnek a Győrffy-féle lovagias ügyben elfoglalt álláspontjával azonosítja magát. E nyilatkozat után nem jelentkeztet Rácz Vilmosnál Győrffy László részéről magyarázatot vagy elégtételt kérő megbízottak, ellenben Rácz Vilmos a következő levélmásolatot kapta: Másolat. Lagyságos Györffy Lászlóhadbíró-őrnagy úrnak Budapest. Folyó hó 27-én hozzánk intézett nagybecsű megbízásodra, hogy Rácz Vilmos dr. úrtól lovagias elégtételt kérjünk, az egyik lap 27-iki számában »Rácz Vilmos azonosítja magát Pikter Emillel stb. című cikk miatt, eleget nem tehetünk, mert a fennálló parancs szerint Rácz úrral szemben minden lovagias ügy további intézkedésig automatikusan fölfüggesztetik. Lettelünk másolatát, Rácz Vilmos dr. úrnak is megküldöttük. Budapest, 1924 február 27. Rády József őrnagy, Bogen Albert őrnagy. Rácz Vilmos álláspontja e levélre vonatkozólag az, hogy ő ragaszkodik a párbajkódexében lefektetett szabályokhoz. — Farsang. Pompásan sikerült mulatságot rendeztek ma a Székesfőváros Elektromos Műveinek tisztviselői. Az estélyt nívós hangverseny előzte meg, amelyben Hegyi Rózsi, Hir Sári, Wachtel Gabi, Sárossy Andor, Pártos Gusztáv, Márgács Kálmán szerepeltek. A műsor után megkezdődött a tánc, amelyet stílszerűen a nyötet van, nem látok...« kezdetű csárdással nyitottak meg. A víg kezdet után reggelig mulatott együtt jó hangulatban a bál közönsége. Nagy érdeklődéssel várja a társaság a rendőrtiszti táncestélyt, amely március 1-én lesz a Gellértszálló termeiben. Képviselteti magát az előkelő mulatságon a vidéki államrendőrség, a honvédség, a csendőrség és a folyamőrség tisztikara is. Az estélyt, amely 9 órakor kezdődik, művészi hangverseny vezeti be, előkelő szereplőkkel. A rendezőség értesíti a közönséget, hogy a 30.000 koronás személyjegyet, illetve a 15.000 koronás táncosjegyet a budapesti főkapitányság I. emelet, III. szám alatti irodájában előre is megválthatja. A Postás Sport Egyesület 25 éves fennállása alkalmából március 3-án, hétfőn délután 16 órakor a Zeneművészeti Főiskola nagytermében klubházának építkezése javára ünnepi hangversenyt rendez, amelyen közreműködnek: Goda Gizella, Márkus Lilly, Balázs Árpád, dr. Dulnoky Viktor, Séhner Géza, dr. Kaczvinszky Emil. A Vasokék ellen elrendelték a vizsgálati fogságot. A királyi ügyészség tudvalevően a vizsgálati fogság elrendelését indítványozta a Tanítói Bank előzetes letartóztatásba helyezett igazgatóival: dr. Vasek Ernő, Apsay Vlad János, Vadas Márton Mihály és lovag Schissler Károllyal szemben. Dr. Lengyel Ernő vizsgálóbíró ma valamennyi letartóztatásban levő vádlottal szemben elrendelte a vizsgálati fogságot sikkusztris címén. A vizsgálóbíró legközelebb megkezdi a vigáliktot Vasekék ügyében, azután átteszi az iratokat a királyi ügyészséghez, ahol elkészítik a vádiratot . Itt említjük meg, hogy a Hevesi-féle csődügyben jelentést tesz a csődbiztos a törvényszék elnökének s arra való tekintettel, hogy Vasek a csődügy további intézését nem láthatja el fogsága miatt, javasolni fogja Vaseknek a tömeggondnoki tisztségtől való elmozdítását. Az a nemzet lesz hatalmas, mely elemeit egy akolban, egyesíti. A Magyar Cobden Szövetség pénteken este tartotta XXXV. előadóülését, amelyen a szövetség meghívására Rákosi Jenő beszélt a magyar középosztály, problémájáról. Fischer Ödön elnök megnyitójában rámutatott arra, hogy a középosztály válsága, világprobléma, s hogy Rákosi Jenő egy hosszú és munkás életen keresztül foglalkozott a magyar középosztály helyzetével. Rákosi, Jenő tartotta meg ezután előadását. — Az élet célja — mondotta — az egyén és hozzátartozóinak boldogulása. Az állam feladata és kötelessége az életnek ezt a célkitűzését elérhetővé tenni az egyén, számára. Az országot viszont, bár valószínűtlennek látszk ez az állítás, csak osztályuralommal lehet fentartani Ez az állítás különösnek látszik nálunk éppen a közelmúlt eseményei után, de a történelem tanulságai mégis ezt bizonyítják. Az osztály, ha uralomra jut, a saját érdekeit is be tudja kapcsolni az ország érdekeibe és el tudja érni azt is, hogy az ország határain belül ne legyenek elégedetlen elemek. Nálunk hosszú időn keresztül a nemesség volt az ország. A nemesség adta a katonát, a politikust, atudóst, a művészt és a mecénást hosszú évszázadokon át és érdekes példáját szolgáltatta annak az állításnak, hogy miként képes egy osztály egy államot fentartani. 1848, illetőleg az alkotmányos élet helyreállítása után meg volt adva a történelmi pillanat arra, hogy a nemesség maradéka, és az új polgári rend, ez a két gyönyörű anyag, egymással összekeveredjen és magára vegye az ország terhét. Természeti erők meg is indították a szükséges összekeveredést, azonban jött a háború és megakadályozta a középosztály két pompás elemének összeolvadását. Éppen ezért most, apostolokra van szükségünk, akiknek az a feladata, hogy amit ezen a téren a múltban elmulasztottunk, most megcsinálják. Meg kell teremtenünk a magyar nemzeti értelmiséget, így kell kialakulnia az új polgári rendnek, amelynek nyugodtan átadhatjuk az országot. Erőszak nem segít, csak megértés és szeretet. Az a nemzet, lesz hatalmas, amely elemeit egy akolban egyesíti. A nagyszámú, előkelő közönség értük figyelemmel hallgatta az eladást, amelynek végeztével melegen ünnepelte Rákosi Jenőt. — Villamosgázolás. Tegnap este "10 órakor az Erzsébet híd budai hídfőjénél egy 17-es "jelzésű villamos, melyet Larcha Antal 30 éves villamosvezető vezetett, elgázolta Varga András nyug banktisztviselőt,aki életveszélyes sérüléseket szenvedett. A mentőik a Rókus-kórházba vitték. A villamosvezetőt a főkapiánysá arra előállították és ott leta-irtóztatták. — Egy tolvaj tragikomédiája. Egy londoni újságban olvassuk, hogy különös módon került a no'nírp kézre egy tolvaj. Borábban történt az eset. Késő este odalépett egy fiatalember az egyik járókelőhöz s megkérdezte tőle: akar-e sok pénzt keresni. — Akarok, de mi módon juthatok hozzá? Valami jó üzletről van szó? A fiatalember odahajlott hozzá s a fülébe súgta: — Egy kis kaland az egész . . . Eljön velem oda, ahova elvezetem, s amikor füttyenteni fogok, besiet a lakásba s a második szoba szekrénysak alsó fiókját kihúzza, kivesz belőle egy dobozt, azután eltávozik. A dobozban nagy összegű pénz van. Fglc rokonomhoz megyünk, egy magával tehetetlen öreg emberhez s könnyű lesz v-ele elbánnunk. Engem be fog ereszteni, én majd nyitva hagyom az ajtót. No, menjünk. — Menjünk! — mondotta az ismeretlen ember is s nyomban megrostálta a fiatalembert, bilincseket tett a kezére s vitte egyenesen a rendőrségre. A tolvajnak nem volt szerencséje, akit segítségül hívott , "-fiktív volt. A királyi ítélőtábla első ítélete a tisztességtelen versenyről (Saját tudósítónktól.) A Pesti Napló annak idején jelentette, hogy a törvényszék elítélt egy kötszerkereskedőt, akit egy másik kereskedő pörbefogott, amiért olyan módon reklamírozta üzletét, hogy az a tisztességtelen versenyről szóló törvénybe ütközőnek minősíthető. Annak idején nagy meglepetést keltett az ítélet jogászi körökben, mert ez volt az első eset a magyar igazságszolgáltatásban, hogy olyan törvény alapján hoztak ítéletet, amely még nincs is életbeléptetve s amelyet csupán mint törvényjavaslatot terjesztettek a nemzetgyűlés elé. A pereskedő felek fellebbezése következtében most a királyi ítélőtábla elé került a dolog. Dr. Arató Sándor, az alperes ügyvédje szerint a törvényszék ítélete nem állhat meg, mert a tisztességtelen versenyről szóló törvény még nem lépett életbe, enélkül pedig sem a jogrend, sem a bírói gyakorlat szerint nem hozható ítélet. Dr. Forró Ferenc, a felperes ügyvédje ezzel szemben azzal érvelt, hogy bár a törvény még nincs kihirdetve, de mivel a nemzetgyűlés már elfogadta a törvényjavaslatot, a törvény szellemét már ma szem előtt kell tartani, hiszen a törvényjavaslat elfogadásából is lehet következtetni a törvényhozói hatalom akaratára. A királyi ítélőtábla a felek meghallgatása után helybenhagyta a törvényszék ítéletét, sőt a törvényszék által kiszabott 500.000 korona pénzbírságot egymillió koronára emelte föl. Igen érdekes a Tábla indokolása. A felperes érveit a Tábla teljesen magáévá tette. Mind a két fél speciális foglalkozást folytat, — mondja a Tábla— (kötszergyárosok), az alperes a törvényjavaslat kihirdetése után hat hónappal követte el cselekményét és ezért már az általános magánjogi elvek alapján is el kellett ött marasztalni. A bíróság eme két fórumának elvi jelentőségű döntését nagy érdeklődéssel fogadták jogász- és kereskedői körökben. Hiába minden mégis a legújabb találmányú ni egyedilllkéletet fertőtlenitészet. Nem hiába ajánlják hattzó vizsgálatok után egyetemek, professzorok, orvosok. Mindenütt kaphatót