Pesti Napló, 1924. április (75. évfolyam, 76–83. szám)
1924-04-01 / 76. szám
2 KSPESTI NAPLÓ 1924 április . NAPI HÍREK Hétfőn kissé hűvösebbre fordult az idő és egész nap borús volt. A Meteorológiai Intézet hűvös és száraz időt jósol. Budapesten ma délben 8 fok Celsius volt a hőmérséklet. Zürichben a korona: 0.0076.5. Budapesten a takarékkorona: 111 papírkorona. Ma 11-től 3-ig folyt a nemzetgyűlésen a közoktatásügyi vita. Zilahi Kiss Jenő és Müller István nem vett részt a vitában. A középiskolai reformot, hír szerint, nélkülük valósítják meg. A szanálási javaslat nem fogja szanálni: a villamost, a telefont, a vízszolgáltatást, a köztisztaságot — és engem sem fog szanálni. örömhír: a lakbér már ebben az évben eléri az aranyparitás felét. A Duna együtt halad az áraikkal. Folyton emelkedik. Most már 34 centiméter választja el a vizet az alsó rakodóparttól. Most még kevesebb reményünk van arra, hogy kint legyünk a vízből. A nap hőse, Bismark unokája, a szép bécsi asszony, aki a fehérarcú táncosnőre való tekintettel meg akarta mérgezni férjét, akit nem szeret. A radikális szakítási mód ellen a bécsi férjek tiltakozni fognak az ottani belügyminiszternél. Az utóbbi héten csak a fűszerárak emelkedtek. Ezentúl nem eszünk fűszeres ételt. Életünknek úgy sincs már régóta se sava, se borsa. ——-— y — Harding Párizsba érkezett. Párizsból jelentik: William Harding, aki ideérkezett, a legnagyobb elragadtatással nyilatkozott magyarországi útjáról és kijelentette, hogy onnan a legjobb impressziókkal érkezett vissza. — Sir Henry Strakosek Magyarországból visszatérve, Párizson át Londonba utazott. — Schioppa nuncius a pápánál. Rómából jelentik. A pápa ma délelőtt Schioppa Lőrinc budapesti nunciust különkihallgatáson fogadta. — A polgárságnak össze kell fognia! Chhimetzky János, a hajdani Ausztria kereskedelemügyi minisztere és sok éven keresztül az osztrák képviselőház elnöke levelet írt a bécsi »Neue Freie Presse«-hez, s ebben a levélben rendkívül érdekesen, s a mi szempontunkból is rendkívül figyelemreméltóan nyilatokzik az osztrák köztársaság helyzetéről. Szerinte nem elég az, ha az állami költségvetés egyensúlyát helyreállították.- Ez az egyensúly üres szó marad, — úgymond — ha a megfertőzött gazdasági helyzetet nem szanálják. Az osztrákoknak ki kell gyógyulniuk abból a mániából, hogy a kevesebb munkát háborús vívmánynak tekintsék. Ha nem dolgoznak többet, s nem produkálnak többet, akkor az operáció sikerülhet, de a betegmeg fog halni. A fegyelmezetlenségnek és a demagógiának véget kell vetni. A szellemi felsőbbséget ismét a régi helyére kell ültetni. Tisztára képtelenség, hogy a csatornatisztítót éppen úgy javadalmazzák, mint azt, aki magas szellemi munkát végez. A legnagyobb bajok egyike az, hogy a szellemi munkások nincsenek megszervezve. Százszervezett fiatal gyerkőc sokkal többet érhet el mint azok a szellemóriások, akik közül mindegyiké a maga útján halad. Minthogy pedig, most a közönség sport iránt érdeklődik, s így az izomembert sokra becsülik, ennek az izomemberének nagy befolyása van, holott az agyveleje igen kicsi. Ennek a hatása már az igazságszolgáltatás terén is érezhető. Már akadtak bírák, akik nem tudtak ellentállni a külső befolyásnak. Az meg éppenséggel aggasztó, hogy olyanokat, akik a demagógia ellen felszólalnak, egyszerűen félreállítanak, így nemrégen Bécsből kiutasítottak egy tisztességes, büntetlen előéletű embert, csak azért, mert a magas adók ellen tiltakozni merészkedett. A polgárságnak össze kell fogni, hogy a demagógia veszedelmét, elhárítsa. Mindaddig, míg ez meg nem történik, a költségvetés számaival való játszás nem éri el ezt a célt, — az ország talpraállítását — ahova minden hazafinak törekednie kell. — Ez is propaganda. Kedves kis nyugta került a kentinbbe. A felírás: »Keresztény Községi Párt«. Több rovat van rajta. A fődni: »Nyugta«. Alrovatok: »l'aibár« — »propagandadij« — aztán : »befizette« és »felvette. És egy mulatságos kis jegyzet: »A propagandadíj a Keresztény Községi Párt választási alapjára szolgált. Méltóztatik érteni. Itt tehát ügyes és élelmes emberek házrólibázva járnak, kicsiny fehér nyugtát szorongtatnialk kezükben és megpumpolják az embereiket a keresztény községi párt propagadiaalapjainak javára. Hát mindenesetre ez is a gyűjtésnek egy módja és talán nem is céltalan, mert amint a kezünkbe került nyugtából látjuk, vannak félénk áldozatok, akik nem tudják visszautasítani a nyugta kézbesítőjét, hanem zsebükbe nyúlnak és egy pár száz koronát lerónak a tisztelt párt propagandaalapjára. A kérdés csak az: van-e joguk elvez a gyűjtéshez, amelyet még az sem ment, hogy valamely bizonytalan jótékony célt szolgálna ! Mert az csak nem nevezhető jótékony politikának, amelyet Wolff úrék folytatnak és amelynek eddigi eredménye lábban foglalható össze, hogy koldussá tették Budapestet és elviselhetetlenné tették az ország fővárosában az életet. De őnekik azért van erkölcsi bátorságuk, hogy ehez a politikához még pénzt is kérjenek a tönkretett polgároktól. A Duna kedd reggel éri el Budapesten a legmagasabb vízállást, azontúl apadni fog. Az országos árvízveszedelem még mindig nem szűnt meg. Már Budapesten is minden védőintézkedést megtettek az esetleges áradás ellen. A Duna vize ma már körülbelül húsz centiméternyi magasságban hömpölyög az alsó rakodóparttól. A folyammérnökség még további ötven centiméter vízszintemelkedést jósol, de azzal a reménységgel, hogy azután fokozatosan apadni fog a Duna. A felső Tisza már apadóban van, de a Bodrog, a Körös és a Szamos még mindig áradnak. Különösen a Hernád- és a Bodrogmenti falvakban nagy a veszedelem, mert némely helyen olyan magas már a medréből kiöntött víz, hogy a lakosság csak csónakokon közlekedhetik. A csehek egy helyen elvágták a sátoraljaújhelyi vasútvonal töltését és ráengedték a vizet magyar területre, olyan helyekre, amelyeken azelőtt soha árvízveszedelem, nem volt. Emiatt rengeteg a kár a vetésekben. A vonatközlekedést is akadályozza az árvíz. Budapesten a Lánchíd és a Margit-híd között, két-háromszáz lépésnyi távolságban öt hatalmas gőzszivattyú dolgozik. A szennyvizet, szorítják be a Dunába. Az egész budai Dunaparton nagy az élénkség. A legszebb tavaszi napon sem sétálnak ott többen, mint a hétfői kissé hűvös estén. A szélesen és lomhán hömpölygő Dunán mint egy lomha test szuszog a Pálffy térrel szemben aKolovrate nagy kétkéményes gőzös. Olyan, mintha a Pálffy tér szélén pihenne. Fölemelte a magas vízállás. A Lánchíd és a Margit-híd közötti részen a hajósok sleppekbe rakják a parti raktárakban heverő árut. A Margit-hídon túl csendesebb az élet A Lukács- és Császárfürdők közötti részen az alsó rakodópartot már elöntötte a Duna. Itt teljesen járhatatlan az út és a kunnia« és a »Duna« evezősklubok járópallói és a hozzájuk vezető út is teljesen víz alatt áll. Alig pár centiméternyire van csak a víz a »Duna« evezősklib mellett levő Vágó-féle fateleptől is, ahol munkások dolgoznak fáklya világítás mellett. Az Újlaki Vízművek és a Lujza gőzmalom közötti szennyvízpataknál nincs gőzszivattyú és a Duna diadalmasan szorítja vissza a piszkos vizet. Az üstökös utcai szennyvizesaténánál már ezzel szemben a gép győzi le a Dunát. Itt óriási szivattyú dolgozik. Zihálva, nyikorogva taszítja be Buda piszkos vizét a sárga Dunába. Lejjebb, a Filatori-gátig sehol sem lépett ki a Duna medréből. A gát túlsó szélén azonban már apróbb tócsák csillognak a sötétségben, mintegy jelezve a közeledő árvízveszedelmet. A lakosok között nagy az ijedelem. Nem bíznak a védőintézkedésekben és nem hisznek a jelentéseknek. A kikötőfelügyelőségnél és a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaságnál a késő esti órákban érdeklődtünk a Duna várható állására vonatkozóan és mind a két helyen szinte egyetértően a következő felvilágosítást adták: — A késő esti órákig még folytonos áradásról kapunk jelentést. Ez azonban igen lassú és nem több húsz-harminc centiméterrel. Minden valószínűség szerint kedd délelőtt éri el a Duna a kulminációját és már a déli órákban elkezdődik az apadás. — Milliós bankjegy. Mark Twain-nel van egy kedves és mulatságos regénye, mely önkéntelenül is eszünkbe jut ezen a napon, mikor a milliós iménízjegyek forgalomba kerültek. A regény hőse egy milliós bankjeggyel földkörüli útra indul és körül is utazza a földet, anélkül, hogy egy fillérjébe kerülne. Mert mindenütt a milliós bankjeggyel akar fizetni és sehol sem tudnak neki visszaadni belőle...« Azt mondják, a regényírók a jövőbe látnak és csodálatos tehetséggel, különös isteni adománnyal megérzik azt, ami be fog következni. Így jövendölte és látta meg Jókai a modern harci eszközökkel pusztító háborút, a repülőgépek háborúját és így láthatta előre Mark Twain azt a kort, amely a milliós banki jegyek kora . . . Csakhogy a világhíres humorista valahogy nem így képzelte ezt az időt, a milliós bankjegyek idejét, amelyben élünk. Hiszen az ő hete földkörüli útra indult a bankjeggyel s a bankjegy puszta pillantása csodálatot, hódolatot, tiszteletet, alázatot és hitelt szerzett neki mindenütt, ahol a tárcájából kivette és fizetni akart vele . . . Mit jelent ma a milliós bankjegy? Felesleges részleteznsinfo Egy finomabb cipőt, az előkelő belvárosi üzletben, egy tavaszi szalmakalapot valamelyik szerényebb női kalapszalonban, a körutak mentén. A konflistocsis is fel tudja váltani minden megerőltetés nélkül, s a margitszigeti hídőrök is visszaadnak belőle, a belépőjegy árát levonják. Nem kelt csodálatot, nem hódít, az emberek nem bámulják tágra,nyílt szemmel, s nem érezünk iránta túlságos tiszteletet. Ma Jnt:5 r rtkaság számba megy, mert új és friss jövevény. Holnap már megszokjuk, holnapután (harmadikán) pedig felváltjuk, ki itt, ki ott, üzletben, boltban, étteremben, s amit ellenértékül kapunk ,a milliós bankjegyért, oly csekély, oly semmiség, hogy nem hagy maradandó emléket, régi emlékekből éldegélő életünkben. Ha Mark Twain regényhőse feltámadna, s mint a mesebeli Bip, vagy az új Zrinyiász életrehart lovagja — egyszerre betoppenna közénk, 1924 április elején a milliós bankjeggyel, bizony nem jutna ki vele messzire földkörüli útjában. Talán Soroksárig, vagy Vácig, legjobb esetben Szegedig, de akkor mit nagyon kellene takarékoskodnia . . . — Lakhatatlanná válnak a házak... A Magdolna ucca 65. számú ház tetőzete mintegy hat méter hosszúságban beomlott. A kerületi mérnök véleménye szerint mennyezetbeomlástól is tartani kell és ezért, több lakót kilakoltattak a házból. — Az Akácfa utca 45. számú ház második emeleti erkélye megrepedt és leszakadással fenyeget. — Revolver az ittas jóbarát kezében. A Kerepesi út 50. számú ház vendéglőjében Feltzner József ügyészségi írnok revolverével játszott. A fegyver ésifül , s a golyó a szembenélő Dankó Árpád huszonnégyéves magántisztviselő tüdejét átfúrta. Dankót életveszélyes sérülésével a mentőik a Zita-kórházba szállították, Feltznert pedig előállították a főkapitányságra, ahol azt vallotta, hogy ittasságában véletlenül lőtte le Dankót, aki legjobb barátja volt. Őrizetbe vették. — Nem találják Tauszig Vilmosné gyilkosát. A fecskeutcai rablógyilkosság ügyében még mindig nincs semmi eredmény. A rendőrségen szombaton éjszaka egy vállalati igazgató bejelentette, hogy valaki egy aktatáskát akart neki eladni s ez a táska körülbelül olyan volt, amilyet Tsuszignétől elraboltak. A vállalati igazgató nem vette meg a táskát, de csak később jutott eszébe, hogy a rendőrséget értesítse a dologról, hátha ez lehet az eredményre vezető nyom. A rendőrség azonban mindeddig nem tudta előkeríteni az aktatáskás ismeretlent, bár pontos személyleírás! kapott, róla. Ezenkívül másik személyleírás is rendelkezésem áll, amelyet a Fecskeucca 10. számú ház egyik hivatalnoknő lakója, adott. Ez a hivatalnoknő elmondotta, hogy a kapualjban egy izgatottan viselkedő férfit látott a gyilkosság elkövetése után s azt hiszi, hogy ez volt a tettes. A kapott személyleírások alapján a rendőrség ma újra széleskörű razziát tartott a VIII. kerületben, ennek azonban az éjszakai órákig semmiféle eredménye nem volt. JÓ REGGELT! — Ottó királyfi állapota. Lequeltióból ma érkezett távirati jelentés arról számol be, hogy Ottó királyfi, állapota lényegesen javult és a beteg már állandóan láztalan. Ma, hétfőn fölkelt betegágyából is. — A hercegpprímás Budapesten. Dr. Csernoch János bíboros-hercegprímás ma délután Budapestre érkezett, ahol hosszabb időt fog tölteni. Holnap, kedden pontifikálni fog IV. Károly halálának évfordulója alkalmából tartandó gyászistentiszteleten. — Április elseje. Bolond hónap első napja, tréfák, mókák, ugratások dátuma, savanyú esztendők során hogy elsavanyodott. Kinek jut ma eszébe »becsapni« ismerőseit azzal, hogy meghalt az orosz cár, vagy hogy sáskák lepték el a debrői tanyákat?! A sáskák, a gond és megnövekedett baj sáskái rég lerágták az emberek jókedvét, tavaszi derűjének friss hajtásait. Április elseje már nem az a nevezetes dátum, ami hajdan volt, már csak azért sem, mert minden hónap első napja hasonlít hozzá. Minden hónap bolond hónap már mostanában, életünkben vaskos tréfacsináló napok sora követi egymást és sohasem tudjuk: mikor lesz a legképtelenebb ugratásból keserves valóság? A drágaság borús jellege, a nincstelenség hideg szele, a nyomorúság kijózanító hideg esője rég eloszlatta a béke világának minden kedves, ártatlan tréfáját, napsugaras mosolygását. De hiszen nem is lehetne ma olyan hazugságot kitalálni, amire a valóság hamarosan rá ne cáfolna , amit, a múlt tapasztalatai után, szinte természetesnek ne találnánk. Április elseje, vicces bolondságok sugaras hónapjának első napja, te is csak a naptárban élsz már. Életünkből épúgy kikoptál, mint annyi más szép, kedves és derűs dolog. Az április most már csak az időjárásban hozza a bolondságot. Borúra derűt? Dehogy, Borúra — borút. — Vacsora a miniszterelnöknél. Gróf Bethlen István miniszterelnök és neje ma este Vs9 órakor estebédet adott, amelyen megjelent Garda Boai vicomto spanyol követ és neje, Stircea román követ és neje, Holttér angol követ és neje, Idmar finn követ, Welczeek német követ, továbbá gróf Klebelsberg Kunó és neje, Leitovszky Béla és neje, gróf Karátsonyi Jenő és neje, gróf Bánffy Miklós, Leitovszky Tibor és neje, báró Prónay György államtitkár, Bárczy István és neje, gróf Khuen-Héderváry Sándor, özv. Salamon Gézáné. — Ezt követőleg este 10 órakor sokaée volt a miniszterelnöknél.