Pesti Napló, 1925. április (76. évfolyam, 74–97. szám)
1925-04-01 / 74. szám
ra/ A, Szerda PESTI NAPLÓ A 1925 április 1 . gyűlési vitáját csonkont parlament, ül és ellenzéki padok előtt. A kormánynak, amikor nagy és súlyos alkotmányjogi javaslatokat akar tárgyaltatni, az volna legelemibb kötelessége, hogy valósággal beédesgesse a húzódozó ellenzéket a nemzetgyűlésbe, azzal a komoly biztatással, hogy az ellenzék érvei nem lesznek falrahányt borsók, s hogy az ellenzék részvételével folytatott vita csak természetes módon, a vita anyagának elfogyásával fog véget érni. Ehelyett, a kormány elnöke megdöbbentő nyíltsággal vallja, hogy a választójog kérdése nem jogi kérdés, s hogy a politikai hatalomnak a választójoggal való körülbástyázása mellett a jogászi érveknek hallgassa nevük. A nemzetgyűlés elnöke pedig, aki információit a miniszterelnöktől szokta kapni, intencióit pedig szintén politikai fővezérétől veszi kölcsön, legalább olyan őszintén, mint a miniszterelnök, azt hirdeti: csak jöjjetek be derék passzívok a nemzetgyűlésbe, nagy örömötök nem lesz benne; hónapokig tartó választójogi vitával nem fogjátok elodázni a magyar politikai élet legfontosabb mozzanatának, a nyári szünetnek jókor való bekövetkezését; rövid tizenegy nap alatt, hála a mindenható klotűrnek, véget vetünk a hiábavaló szóáradatnak! Az őszinteségét a miniszterelnöktől örökölt házelnöknek, úgy látszik, tökéletesen igaza van. Az ellenzék úgyis hiába beszél. A választójogi bizottság mai ülésén Vázsonyinak egy inkább formális jellegű módosítását kivéve, valamennyi ellenzéki indítványt elvetették és Vázsonyi maga iskeserűen elismerte, hogy a javaslat sorsa már a választójogi bizottság általános vitájánál eldőlt. Ilyen baljós csillagzat alatt tehát voltaképpen igazán mindegy, hogy a választójog plenáris vitája tizenegy napig vagy tizenegy hétig fog-e tartani. A fődolog az, — a házelnök minden aggódó lelket nyomatékosan megnyugtat afelől — hogy július elején, megkezdődik a Ház nyári szünete. * Nem vagyunk olyan natvak és fanatikusak, hogy az általános titkos választójogban mindenható gyógyírt lássunk a magyar társadalom mindenfajta bajára. Kétségtelen azonban, hogy igazán általános titkos választójogból született parlament, amely a nép szenvedéseinek őszinte szószólója volna, nem juttatná a nyugalomba vonuló népjóléti államtitkárt oly kínos helyzetbe, hogy — és ma olvassuk — el kellene sóhajtania: Magyarországon nincs pénz a tüdővész és egyéb népbetegségek elleni küzdelemre. Az általános választójog kormánya és parlamentje módot találna arra is, hogy hadjáratot indítson a Fehér Halál ellen, amely most a legszélesebb rendeket vágja a magyar nép embervetése között. Az a parlament azonban, amely tizenegy nap alatt letárgyalandó választójog alapján fog megszületni, — előre meg merjük jósolni — nem a népbetegségek leküzdésének, hanem, mint a mostani nemzetgyűlés is, a parlamenti betegségek továbbtenyésztésének parlamentje lesz. az újjáértékeléssel kapcsolatos műveleteknek felülvizsgálása végett a társaság szakértőt rendeljen ki és a felülvizsgálat, eredményének beérkeztéig a közgyűlést elnapolják. A 14-ik paragrafus szó szerint így hangzik: »Az a részvénytársaság, amelynek részvényei a budapesti értéktőzsdén jegyeztetnek, megnyitó mérlegét, nemkülönben az ezt követő zárómérlegeit is akként köteles közzétenni, hogy a mérleg egyes tételei külön rovatban aranykoronaértékben is ki legyen fejezve. Az aranykoronára való átszámításnál az aranykorona értéke az északamerikai dollár VS.M52 részének veendő, azt a középárfolyamot véve alapul, amelyen a londoni kifizetés a mérlegfelállítás forduló napján megelőzően utoljára a budapesti értéktőzsdén jegyezték. A tőzsdei jegyzés újbólfelvételéig a Nemzeti Banda jegyzése irányadó. Aranykoronamérleget azonban oly vállalatoknak is jogukban van készíteni, amelyeknek részvényeit a budapesti tőzsde nem jegyzi. A megnyitó mérleget az igazgatóság a 15-ik paragrafus szerint a rendelet életbelépésének, illetőleg az üzletévnek kezdetétől számított hat hónap alatt köteles a közgyűlés elé terjeszteni. Ha a részvénytársaság e kötelezettségének nem tesz eleget, a cégbíróságnak joga van a társaság feloszlatását elrendelni. A 17-ik paragrafus kimondja, hogy a rendelet életbelépése után részvénytársaság kétmilliárd koronánál kisebb alaptőkével nem alakulhat. A rendelet további pontjai a szövetkezetek mérlegeire vonatkoznak. A 18-ik paragrafus kimondja, hogy a szövetkezetek a tiszta vagyonnak az üzletrésztőke összegét meghaladó részét legalább felerészben az üzletrészek felértékelésére tartoznak fordítani, az esetleges felesleget pedig tartalékalapként kell a mérlegbe beállítani. A 19-ik paragrafus szerint a megnyitó mérleget megállapító közgyűlési határozatban az üzletrész névértékét újbót meg kell állapítani. A közgyűlés az üzletrészek felértékelése alkalmával figyelembe veszi a papírkoronának az üzletrészre teljesített beűzetés időpontjában jegyzett árfolyamát, s ennek eredményeképpen a nagyobb értéket képviselő eddigi üzletrészekből több üzletrészt alkothat a kisebb értéket képviselő eddigi üzletrészeket pedig a szükséghez képest összevonhatja. Mind a két esetben a szövetkezet hányadüzletrészt is alkothat. Ha valamely szövetkezeti, tag azt vitatja, hogy az üzletrészek névértékeinek a beűzetés időpontja szerint való felértékelése egyes tagokat indokolatlan előnyben részesít, míg más tagokat súlyosan megkárosít, a közgyűlés határozatát harminc napon megtámadhatja. A megnyitó mérleg és az újjáértékelés tárgyában hozott határozatot csak az esetben nem lehet megtámadni, ha azt a megjelentek által képviselt szavazatoknak legalább háromnegyed részével hozták. A 20-ik paragrafus szerint a közgyűlés többsége elhatározhatja, hogy a szövetkezetből kivált tag üzletrészének kifizetését 1930. december 31-ik napja előtt nem követelheti. A 24-ik és 25-ik pragrafusok az adó- és illetékügyi rendelkezéseket tartalmazzák. Az előbbi kimondja, hogy a megnyitó mérleg adatai a múltra vonatkozó bármilyen adóztatás során adóalapul nem szolgálhatnak. Ez a mentesítés azonban csak a megnyitó mérlegre vonatkozik. Az egyes vagyontárgyaknak a megnyitó mérlegben kitüntetett értékeit a további adóztatás során beszerzési, illetőleg előállítási áraknak kell tekinteni. A megnyitó mérlegben a megelőző zárómérleg tételeivel szemben mutatkozó csupán számszerinti különbözetek adóztatásra alapul nem szolgálhatnak. A felértékelés végrehajtása után a megelőző zárómérleg és a megnyitó mérleg tételeiben mutatkozó és a felértékelés paritását meghaladó különbözet megadóztatásánál az 1922:XXIV. tc. 20. paragrafusában meghatározott legkisebb adótételt kell alkalmazni. Az alaptőke felértékelésére elszámolt öszszegek a részvénykibocsátási illeték kivetése alól mentesek. A szövetkezetek az új értékeléssel kapcsolatban végrehajtott műveletek talán mindennemű illeték alól mentesek. Vázsoliji egy módosításán Ill a vitaféi jogosultság felsíró eseti valamennyi ititanyt (Saját tudósítónktól.) A nemzetgyűlés választójogi bizottsága kedd délelőtti ülésén megkezdte a választójogi javaslat részletes tárgyalását. Szilágyi Lajos szólalt fel a címhez. Leszögezte, hogy a miniszterelnök szerint a törvényjavaslatnál a politikai hatalomról van szó. A szövetkezett ellenzék viszont elsősorban emberi és állampolgári jognak tekinti a választójogot. A miniszterelnök beszéde a mostani megítélés szerint kimerítette annak a bűncselekménynek a kritériumát, amelyet ha az ellenzék követett volna el, nemzetgyalázásnak minősített volna valamely szolgbíró, egy ügyész. A miniszterelnök beszédéből megértettük, hogy semmi kilátásunk sincs arra, hogy akár a plenáris tárgyaláson valami nagyobb jelentőségű indítványunkkal célt érjünk. Ennek dacára részt veszünk a választójogi bizottság tárgyalásain és pontról-pontra végigvesszük az egész választójogi törvényjavaslatot, sőt, amint köztudomású, annak idején majd a demokrácia jegyében szövetkezett pártoknak azt az indítványt fogom tenni, hogy a plenáris tárgyaláson is vegyünk részt, bár módosításaink elfogadását nem reméljük. Gróf Bethlen litván miniszterelnök: Szó sem volt arról, hogy a mi törekvésünk a politikai hatalom megtartása lenne. A szocialista pártnak azzal a törekvésével szemben, hogy osztályharcot hirdet, szükség van arra, hogy Magyarországon a polgári társadalom vezető szerepét megőrizzék. A bizottság azután az első szakaszt tárgyalta, amely a választói jogosultságot szabályozza. Sorra tettek módosító indítványt Szilágyi Lajos, Meskó Zoltán, Gömbös Gyula, Patacsi Dénes, Szabó József, Vázsonyi Vilmos, Rassay Károly, Mokcsay Zoltán és Csizmadia András azirányban, hogy szélesebb körben és enyhébb feltételek mellett adjanak férfiaknak és nőknek választójogot, de a bizottság végeredményben eredeti szövegezésben fogadta el a szakaszt, mindössze Vázsonyi Vilmos kiegészítő javaslatát akceptálták, amely szerint elegendő, ha az elemi iskola négy osztályának sikeres elvégzése helyett ezzel egy értékű műveltség megszerzését igazolja valaki. Csütörtökön délelőtt folytatják a javaslat tárgyalását. 2 Mit jelent Vázsonyi indítványának elfogadása a négy elemi elvégzésével egyértékű műveltség jogcíméről ? A választójogi bizottság ülése után megkérdeztük Vázsonyi Vilmost, hogy voltaképpen milyen jelentősége van elfogadott módosításának. Vázsonyi Vilmos a következőket mondotta: — A választójogi bizottság elfogadta azt az indítványomat, amely szerint az elemi iskola négy osztályának sikeres elvégzése helyett az ezzel egyértékű műveltség megszerzésének igazolása is választói jogcímül szolgál. Hogy módosító indítványom elfogadása mit jelent, többet-e, kevesebbet-e, vagy semmit sem, az attól függ, hogy majd a 31-ik szakasz tárgyalásánál milyen következményei lesznek a ma elfogadott indítványnak. Megnéztük a választójogi törvényjavaslat 31-ik szakaszát. A szakasz bekezdésének eddigi szövege szerint az elemi iskola negyedik osztályának sikeres elvégzését vélelmezni kell akkor, ha az illetőről köztudomású, vagy állásából, foglalkozásából nyilvánvaló, hogy a négy elemi iskolai képzettséggel, feltétlenül rendelkezik. — Az a kérdés tehát, — fejtegette Vázsonyi — hogy ebben a 31-ik szakaszban fel fogják-e sorolni azokat a kategóriákat, amelyeknél a négy elemi elvégzését, illetve az annak megfelelő műveltséget hivatalból igazoltnak tekintik. Ilyen kategóriák volnának mindenesetre a kereskedők, iparosok, az alkalmazottak bizonyos kategóriái, továbbá a kiszolgált altisztek stb., akikről minden külön igazolás nélkül feltételezhető, hogy annyi műveltségük van, amennyi a négy elemi elvégzésének megfelel. Kérdés továbbá, hogy lehetővé fogja-e tenni a módosítandó 31. szakasz, hogy magánvizsga útján is igazolni lehessen a négy eleminek megfelelő műveltséget. Ha mindezeket a szempontokat a 31-ik szakasz tárgyalásánál csakugyan érvényesíteni fogja a kormány, ezzel mindenesetre elejét veszi a sok lehetetlen zaklatásnak, amellyel a négy elemi elvégzésének iskolai bizonyítvány útján való igazolása jár. Ebben az esetben tulajdonképpen az én 1918-as javaslatomra való visszatérésről volna szó, melyben a négy elemi jogcíme mellett a kisegítő jogcímek egész sorozata foglalt helyet, melynek alapján hivatalból lehetett megállapítani a négy eleminek megfelelő műveltséget. Mai módosításom elfogadásának értéke tehát attól függ, hogy ezt a módosítást a 31. szakasznál hogyan fogják gyakorlatilag érvényesíteni.