Pesti Napló, 1925. szeptember (76. évfolyam, 195–219. szám)

1925-09-29 / 218. szám

6 KeSa PESTI NAPLÓ 1925 szeptember i Berlin, szeptember. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) Egisz Németország lázasan figyel egy meginduló emlékirat-sorozatot, amely az egyik német lap h­a­sábjaitt lát napvilágot és rövidesen könyvalakban is meg fog jelenni. A közönség érdeklődése ezúttal pont egy hadvezér, vagy politikus memoárja felé fordult, hanem olyan írásmű felé, melynek szerzője a közönséges gyilkosság miatt 17 eszten­deig ü­lt börtönben. Tizen­hat esztendővel ezelőtt az egész világ s­zinte páratlan érdeklődéssel ügyelte annak az izgalmas pernek a menetét, melynek vádlottja a washingtoni és a berlini társaságok ünnepelt alakja, dr. Karl Hau volt. A szenzációs per mögött egy család rettenetes tragédiája húzódott, meg. 1907 egy őszi estéjén a Ber­lin közelében levő Jrai­-villában megszólalt a telefon. A kagylót a távollevő dr. Karl hau anyósa vette föl és meglepetve a következőket hallotta: — Itt Grosche postafőnök beszél. Kérem, asszo­nyom, jöjjön azonnal a postára, hogy kihallgassuk egy csekkcsalás ügyében. Az idős úriass­zonynak fogalma sem volt, hogy hogyan­ szerepelhet mint tanú egy csekkcsalásnál, de azért felöltözködött, gondosan elzárta a villa kapu­ját és a szomszéd házba szaladt az ott vendégségben levő leányáért, mert nem akart a késő esti órákban egyedül végigmenni a postához vezető elhagyott fa­soron. Néhány perc múlva az anya és a leány,­­aki dr. Hau felesége volt, együtt folytatták útjukat a telje­sen elhagyott városrészen keresztül. A havas esőben fejüket lehajtva haladtak előre és nem vették észre, hogy egy sötét alak húzódik meg az út egyik kanya­rulatánál. A meghúzódó férfialakot hatalmas köpeny burkolta és szakálla csapzottan lógott le mellére. Mi­kor a két nő eléje ért, a férfi kinyújtotta kezét, lövés dördült el és dr. Hau anyósa holtan rogyott össze. • Dr. Hauné, kétségbeesve és segítségért kiátazva ve­tette magát anyja tetemére, mire azonban a szom­széd villákból elősiető emberek odaértek, az áldozat i­ volt kiszenvedett, a gyilkos pedig eltűnt a siík­i bok­rok között. A rendőrség teljes erővel nyomozni kezdett, de a szakállas­ ember nyomtalanul eltűnt és úgy látszott, hogy nem is lehet ráakadni többé. Egy napon azon­ban a rendőrségen megjelent egy fiatalember, aki el­mondotta, hogy ő az időközben külföldről hazatért dr. Hau inasa és a rendőrségnek tudomására akarja hozni, hogy gazdájának poggyászában a csomagolásnál álsza­kállt és egy parókát látott. A rendőrség emberei azonnal megjelentek a Hau­villában és az egyik bőröndben tényleg megtalálták a parókát és az álszakállt, amelyeket bűnjelként azon­nal lefoglaltak és ezzel egyidejűleg Hant ismét ki­hallgatták. Dr. Han tiltakozott minden gyanúsítás ellen és kijelentette, hogy a parókát és az álszakállt diplo­máciai útjain szokta használni, mert gyakran meg­esik, hogy kémek követik. A rendőrség nem találta kielégítőnek Hau magyarázatát és ezért egy nappal a bűnjelek megtalálása után gyilkosság gyanúja alatt letartóztatták. A vizsgálati fogságban Hau tovább hangoztatta ártatlanságát, mire a vizsgálóbíró megkérdezte tőle, hogy hol tartózkodott abban az időben, amikor anyósát meggyilkolták. Hau kijelentette, hogy Lon­donban járt diplomáciai és üzleti ügyekben. A berlini rendőrség még aznap sürgönyileg érdeklődött az angol hatóságoknál, vájjon három hétre visszamenő­leg partra szállott-e Angliában egy dr. Karl Hau nevű ember. A válasz — amelyben az angol hatósá­gok kijelentették, hogy dr. Hau nem­ szállt Angliában partra — még másnap megérkezett és ezzel végleg meg­pecsélődött Hau­ sorsa. Dr. Hau letartóztatása érthető feltű­nést keltett nemcsak Berlinben, hanem külföldön is, mert az elegáns fiatal német diplomatát jól ismerték Washingtonban, Londonban és Párizsban is. Hall hosszú időn keresztül teljesített diplomáciai szolgá­latot Washingtonban és itt meglehetősen nagy össze­köttetésekre tett szert. Egy németországi utazása alkalmával ismerkedett meg későbbi feleségével, aki nagyon gazdag családból származott. Hau feleségének még egy testvére volt, aki anyjával együtt élt Berlin közelében lévő villájukban. Hau magával vitte fiatal feleségét és tovább folytatta nagyvilági életét. Ter­mészetes, hogy rövid idő múlva anyagi zavarok k­özé jutott, azonban a támadt réseket sikerült betömnie szerencsésen sikerült üzletei révén, amelyekben­­ am­erikai milliomos barátai támogatták.­­• Honnak egyre több és több pénzre volt szük­sége. Üzletei eleinte jól mentek, később azonban ve­szíteni kezdett és ezért elhatározta, hogy minden vagyonát egy lapra teszi fel. Elutazott Washingtonból és Konstantinápolyba ment, ahol a legelőkelőbb szállóban egy egész eme­letet bérelt ki, így akarván megnyerni a bankembe­rek bizalmát. Petióteum­üzletekről tárgyalt, de az üzlet nem sikerült és dr. Hau kétségbeesve indult hazafelé. Berlinben fölkereste az anyósát, és közölte vele, hogy teljesen tönkrement, kéri tehát, hogy anyagilag támogassa, mindaddig, amíg nem sikerül újra talpraállnia. Han kérését támogatta leánya is, mire anyósa kijelentette, hogy hajlandó bizonyos évi apanázst biztosítani leánya és veje számára, de ez az apanázs távolról sem lesz olyan nagy, hogy tovább folytathassák előbbi fényűző életmódjukat. Hal még kérlelt-könyörgött, de amikor látta, h­ogy nem sikerül anyósát szándékának megváltoztatá­sára bírni, belenyugodott a dologba és nyugodtan élt Berlinben néhány hétig. Természetes, hogy a nagyúri életmódhoz szokott ember nem tudott beletörődni a polgári életmódba. Még kísérletezett egynéhányszor — állapította meg a nyomozás — és végül, látva kérései sikertelensé­gét, elhatározta, hogy megöli az anyósát, hogy ilyen módon kaparintsa meg a hatalmas örökséget. Egy nap tehát bejelentette, hogy üzleti ügyben Lon­­­donba kell utaznia és tényleg még aznap eltávozott hazulról. Dr Haut nem látták többé, csak a gyilkossági megtörténte után és a társaságok dédelgetett ked-­­vence, a finom és elegáns vivőr, nemsokára a berlini­ ügyészség foglya lett. A tárgyalást« Hau feleségei", már nem jelent meg, mert a szerencsétlen asszony nem bírta elviselni férje meghurcoltatását és­ anyja halálát, ezért kétségbeesésében a harmadik­­ emeletről levetette matát. A tárgyaláson drámai jelenetek játszódtak le. Dr. Hall ismételten hangoztatta ártatlanságát é­s figyelmeztette a bírákat, hogy csak az a körülményi van ellene, hogy az angol hatóságok nem igazolták azt, hogy Londonban tartózkodott. A tárgyalás fo­­­lyamán sok szóbeszéd indult meg és az emberek azt rebesgették, hogy Hau a gyilkosság elkövetésének­ idején Berlinben tartózkodott,­­ sógornőjének tár­­saságában, és emiatt hajlandóbb a gyilkosság gyanújába esni, mmint az igazságot, a házasságtörést megvallani. Karl Hau sógornője meg is jelent a tárgyaláson, dár nem vallott semmit, csak sírt, és mindebből a közös­vélemény azt látta, hogy igazuk volt azoknak, akik­ Karl Haut bűnösnek mondották a házasságtörésbe de felmentették a gyilkosság vádja alól. Minden védekezés hiábavaló volt és a híres dr. Karl Hau-t 17 évi fegyházra ítélte. Hau kétségbeesve fellebbezett az ítélet ellen, minden hiábavaló volt és Karl Hau nemsokára e­­­tűnt, a niederschönenfeldi börtön komor kapája moz­gott. Jöttek új szenzációk, az emberek elfelejtették­ dr. Hau nevét és csak most kezdenek rá emlékezni­ újra, amikor Hau, egy évvel a börtönből való ki-­ szabadulása után, kiadja emlékiratai­t­, amelyeket is ezzel a mondattal kezd: — Ártatlan vagyok!... 911 m hallgatásáért kapta „Arlellan ?ag«»!s!" - rívt szenzációs perl­ek­vensénck 101 a nem­rég szabadon­ bocsátott diplomata emlékiratai­ a ) Asszonyok szeszélye A Pesti Napló csütörtöki új regénye 'A Pesti Napló csütörtöki mellékletének új regé­nyét Kosáryné Réz Lola az ismert nevű, kitűnő írónő, a rendkívüli sikert ara­tott Philoménia című regény szerzője, írta a Pesti Napló számára. Az új regény címe: Asszonyok szeszélye. Történeti háttérből bontja ki színesen a bájos, meg­ható szerelmi történet alakjait a finomtollú írónő, aki maga így jellemzi új regénye tárgyát: Magyarország egyik részén a török az úr, más részén a német. Hol magyar világ­­van, hol a német, zsoldosok sanyargatják a népet, hol a török portyázó csapatok. Pedig béke van, de a békét egyik fél sem veszi ko­molyan. 1570 táján vagyunk. A­ bécsi palotában , a Spanyolországból jött dámákat, akik a ki­rályné kíséretében jöttek, mulattatják a ma­,í­gy az urak. + Mit csináljanak az asszonyok? Erről próbáltam mesélni ebben a kis regényben. Hogyan él . Zrínyi Doriea,­ Batthyány Boldizsár felesége, hogyan szo­morkodik és hogyan kü­zdi ki a boldogságát­ asszonyi módon. Kosáryné Iléz Lola pompás regényének közléséig a Pesti Napló csütörtöki számában kezdi meg és folyni tatja hétről-hétre, könyvalakban összeállítható különb mellékleten. ! » A Kormány legközelebb végleg likvidálja a Somogyi—Bacsó-ügyet (Saját tudósítónktól.) Különös érdeklődést keltett politikai körödben az a nyilatkozat, amelyet Rassay Károly tett a Somogyi—Ba­csó-gyilkosság ügyében. Utalva a közelgő po­litikai harcokra, azt fejtegeti nyilatkozatában Rassay, hogy a Somogyi-Bacsó-gyilkosság ügye egyálta­lában nem lehet tárgya olyan súlyos poli­tikai vitáknak, mint amilyenekre kilátás van. Az ő álláspontja szerint, ugyanis a Somogyi -Bacsó-gyilkosság tetteseire nézve feltétlenül al­kalmazandó az amnesztia-rendelet, ennek követ­keztében maguk a tettesek is nyugodtan jelent­kezhetnének, semmi bántódásuk nem esnék, amennyiben cselekményükre már eleve amnesz­tiát kaptak. Nem ér­ti ezek után "Rassay, miért emlegeti a kormány a Somogyi—Bacsó-gyilkos­ság ügyében a súlyos megtorlást és miért ra­gaszkodik a végletekig a szociáldemokrata párt a gyilkosság tetteseinek kiderítéséhez, amikor megbüntetésük az amnesztia-rendelet értel­mében amúgy sem valószínű. Rassay jogi fejtegetése élénk feltűnést keltett kormánykörökben is és értesülésünk szerint maga a honvédelmi minisztérium Rassay állás­pontját igen figyelemreméltónak találja. Ez­zel szemben azonban a szociáldemokrata párt részéről a Pesti Napló munkatársának a követ­kező nyilatkozatot tették: — A szociáldemokrata pártban érdeklődéssel ol­vasták Rassay Károly nyilatkozatát, amelyben azt a jogi felfogását juttatja kifejezésre, hogy a So­mogyi—Bacsó-gyilkosság részesei amnesztiában ré­szesültek, anélkül azonban, hogy ez az amnesztia személyenként adatott volna a tetteseknek és anél­kül, hogy a tetteseket a nyomozat megállapítottal volna. Könnyen lehetséges, hogy Bassay felfogása a­ nyomozást új irányba tereli és­­ az ismeretlen tettesek a jogilag nekik m­ár meg. A levő amnesztia reményében közismertté fognak válni. Kérdezzük azonban K­assay Károlyt: hogyha m­l meg is történt, ezzel a Somogyi—Bacsó-ügy lekerül-e­ a napirendről és nem merül-e fel az a kérdés, hogy­ az általa hivatkozott ]) amnesztia jogosan illeti-e meg a gyilkosokat és­­ váljon ez az amnesztia alkalm­azható-fe a gyil­kosság más tényeire is. A kérdés tehát nen­ olyan egyszerű, mint ahogy affól Rassay Károly felveti.­­ Mint hiteles forrásból értesülünk, Csákyi Károly honvédelmi miniszter már a legköze­­­lebbi napokban jelentős tanácskozásokat fost folytatni a Somogyi—Bacsó-ügy végleges likvi­dálása dolgában. a reggeli e­s uzsonna tejhez encsit, táplál, hizlal

Next