Pesti Napló, 1925. december (76. évfolyam, 272–295. szám)
1925-12-01 / 272. szám
3 Kedd PESTI NAPLÓ 1925 december 1! 132 rendbeli csalással és számos kereskedelmi bűncselekménnyel vádolja az ügyészség a Keresztény Fatermelők Szövetkezetének volt igazgatóját Egy közgazdasági karrier emelkedése és összeomlása (Saját tudósítónktól.) Még a mai hitelezési családok, fondorlatos bukások és a csaknem naponta előforduló csődök halmazából is kiemelkedő esetet fog tárgyalni ma, kedden reggel a budapesti büntetőtörvényszék Denk-tanácsa. Hogy ez a bűnper, amelynek egyedüli vádlottja Szigeten László, akit mint a »Keresztény Fatermelők Szövetkezetének« igazgatóját 132 rendbeli csalással, többrendbeli hűtlen kezelés bűntettével, többrendbeli sikkasztással és csaknem az összes úgynevezett kereskedelmi bűncselekményekkel vádol az ügyészség, mily nagyszabású, mi sem mutatja jobban, minthogy nem kevesebb, mint 56 tanút, ügyvédet, könyv- és szakértőket idéztek be a főtárgyalásra. A páratlanul nagyszabású bűnügy főszereplőnének, Szigethy Lászlónak bűnei még 1920-ra, tehát öt esztendőre nyúlnak vissza. 1920. év januárjában alapította meg a »Keresztény Fatermelők Szövetkezetét«, mintegy 6000 taggal és pedig akképpen, hogy mindegyiktől 1000 korona alapítási díjat szedett. A szövetkezetnek az volt a kifejezett célja, hogy tagjait részint tüzelővel, részint pedig — az iparosokat — épületfával ellássa. A szövetkezet tagjiaitól a tagdíj a kívül szükségletük arányában bizonyos vételárak összegeit is beszedte azzal, hogy majd le fogja részükre szállítani a szükségelt famennyiséget. Hatvankét vágón fa keresi a vevőket A tagok befizetett pénzük ellenértékét azonban hiába várták, mert tűzifát nem kaptak. A szövetkezet ugyan rendelt 123 vágón fát és ezt le is szállították részükre. Szigethy azonban ennek a felét, pontosan 62 vagont a szövetkezet kötelékén kívül állóknak eladott, mint a nyomozás kiderítette, azért, mert ezek a meghatározott maximális áron felüli vételárat ajánlották fel a fáért, így a tagok nagyrésze tüzelőfához nem jutott, ami még csak kisebb baj lett volna, azonban Szigethy az árkülönbözetet nem a szövetkezetnek fizette be, hanem saját céljaira fordította. 1920 novemberében, — amikor már a faüzletet lebonyolította és ebből az ügyből egy tessék-lássék házi vizsgálattal megszabadult — ahelyett, hogy okult volna a dolgokon, azt ajánlotta a szövetkezetnek, hogy vegyék meg Perfler Tivadartól annak Mádon lévő fatelepét és 300 katasztrális hold erdőbérletét, valamint a már kitermelt 200 holdnyi területen heverő és szállításra váró famennyiséget, egyik mérnöke közvetítette. Szigethy nem fogadta el a vételtervet, hanem a fát a szövetkezet megkerülésével felajánlotta a Schwartz és Blumberger cégnek, saját magára előnyös feltételek mellett, tudniillias, a fa vételárát vagononként 16.000 koronában állapította meg, sőt még a fuvarköltségeket is viselte, úgyhogy ezen a címen a szövetkezetet 550.000 koronával károsította meg, mert a már lefizetett kötbért a szövetkezetnek kellett fizetnie az ajánló cég részére. Az igaz, hogy Szigethy a maga részére 250.000 korona províziót kötött ki és kopott meg a Schwartz és Blumberger cégtől. Üzerre csábít a fekete gyémánt Ekkor már betelt a mérték a szövetkezetnél és Szigethyt elbocsátották. A látszólag ügyes ember csakhamar alkalmazást nyert a Szentmiklóssy János cégnél mint tisztviselő és ügyességével, szorgalmával rövid időn belül társ lett az üzletben, s ezzel egyidejűleg szinte kizárólagos rendelkezési joggal felruházott cégvezető. Mint ilyen, olyan üzletekbe bonyolódott, amelyek a cég anyagi erejét messze felmúlták és hogy a dolog mégis hónapokig úgyszólván titokban maradhatott, annak kizáróan az volt az oka, hogy Szigethy jó összeköttetéseire való hivatkozással bizalmat tudott maga iránt kelteni. 1921 szeptemberében Szigethy László érintkezésbe lépett a mátramindszenti bánya tulajdonosaival és csakhamar megállapodást kötött velük, hogy az általuk kitermelt szenet kizárólag az ő cége kapja és ha a kitermelt szén minősége megfelelő, részvénytársaságot fog szervezni, amely azután a bányát örökáron megveszi. Ugyanebben az időben hasonló tárgyalásokat folytatott a karancskeszi szénbánya megvételére vonatkozóan is. Kevés a kalória és a pénz A bányatársulatok annak rendje és módja szerint, még mielőtt a tárgyalások komolyra fordultak volna, vegyelemeztették szenüket, amelynek során kiderült, hogy a mátramindszenti szén 291l kalóriájú, úgyhogy csupán ipari célokra és tégla gyártásra alkalmas, míg a karancskeszi szén 5118 kalóriás, tehát fűtési célokra is megfelel. Szigethy ennek ellenére a mátramindszentiekkel kötött szerződést, sőt arra is kötelezte magát, hogy egy hónapon belül a szén elszállítására iparvasutat épít és e célból meg is állapodott a Gáspár és Weilinger céggel, amely cég az utak javítását 600.000 koronáért el is vállalta. Ezzel egyidőben három embert szerződtetett megrendelések gyűjtése céljából és kiküldte őket az ország vidéki városaiba. Szigethy figyelmeztette őket, hogy fűtési célokra adják el a szenet és ne törődjenek a mátramidszenti szén kis kalóriájával. A megrendelők szaporodtak, százával gyűltek. Szigethy le is szállította nekik a szenet, azonban ezek természetesen visszautasították, mert fűtési célokra teljesen alkalmatlannak bizonyult. Francia négyes a rendelők pénzével Szigethy hosszú levelezést kezdett üzletfeleivel, vigasztalta, biztatta őket, tévedésre hivatkozott, úgyhogy a rendelők türelemmel is vártak.. Közben Szigethy a mátramindszenti bánya tulajdonosaitól a bányát 1921 november havában saját fe dr. Hagymássy Dénes nevében 3.500.000 koronáért megvette azzal, hogy december 15-ikén veszi át a bányát. Ez még nem lett volna nagyobb baj, hanem Szegesdy az üzlet megkötésekor provisiót is kötött ki magának, amelyre előlegül 300.000 koronát fel is vett. Ezt a 300.000 koronát a vételi ügylet egyik részletének fedezésére fordította, 150.000 koronát pedig dr. Hagyulássy Dénes fizetett ki. Úgy volt, hogy december 81-ig kell Szigethynek is kifizetni a reája eső részt. Pénze nem volt, úgy segített tehát magán, hogy a megrendelőktől előlegképpen kapott összeget fizette ki a bánya vételárának részletfizetése fejében. Dr. Hagymássy megmondotta Szigethynek, hogy a mátramindszenti szenet nem lehet a rendelőknek leszállítani és ha ipari célokra értékesíteni is fogják tudni, azonban fűtési célokra csak a karancskeszi bánya széneit lesznek kénytelenek árusítani. Szigethy erre azt felelte, hogy a dolog rendkívül egyszerű, mert a megrendelők pénzéből fog karancskeszi szenet vásárolni és így szállítja majd le. Azt elhallgatta természetesen, hogy ép a megrendelők pénz©vel előlegezte le a mátramindszenti bányát. Összeomlik a nagy üzlet A bányavásárlásról csakhamar tudomást szereztek a vevők, majd megtudta a Keresztény Fatermelők Szövetkezete is, amely Szigethy régebbi manipulációi miatt most tett feljelentést. Nem kevesebben, mint százharmincketten adtak be feljelentést Szigethy ellen csalás, sikkasztás és hűtlen kezelés miatt. Hosszú ideig, majdnem négy esztendeig tartott ennek a monstre-ügynek a lenyomozása, amelyek furcsa világot vezettek a szövetkezet ügykezelésébe, úgyhogy ebben a pillanatban egyáltalán nem világos Szigethy szerepe. A kedden meginduló főtárgyalás, amely előreláthatólag három napig fog tartani, mindenesetre tisztázni fogja az ügyet és ki fog derülni, hogy Szigethy László tényleg olyan mértékben bűnös-e a felsorolt manipulációkban, mint az első pillanatban látszik, vagy pedig ő is egyik áldozata-e a mai üzleti viszonyoknak? Százhúsz vagon fát keres az igazgatóság A szövetkezet "belement a vételbe és elhatározták, hogy „szemmérték" után becsülik fel a famennyiséget, majd utasítást adtat Szigethynek, hogy vegye át a fát. Szigethy el is utazott Mádra és mint megállapították, 470 vagonra becsült fáit vett át, azonban ebből csak 350 vagon fa érkezett meg a szövetkezet Juranics utcai telepére. A 120 vagonnyi fa eltűnése nagy riadalmat keltett az igazgatóságban és újabb vizsgálat indult meg Szigethy ellen. Megállapították, hogy Szigethy azért vézte el a hiányt, mert Dekler Tivadartól a saját és egy másik igazgatósági tag, valamint az egyik szövetkezeti szakértő részére 1OO.OOO korona províziót vett fel és ebből az összegből a maga részére 300.000 koronát meg is tartott. Ugyanezen időben — valószínűen még a mládi fabérlet ügyének kivizsgálása alatt — a »Központi Gáz és Villamossági Részvénytársaság« vásárolt a szövetkezettől 250 vagon fát, azonban Szigethy csak úgy volt hajlandó a már megvásárolt ésleelőlegezett fát leszállítani, ha a részvénytársaság vagononként2000 koronát ráfizet. Ez meg is történt, úgyanynyira, hogy a már leszállított 50 vagon után is kifizették a 100.000 koronát és ezt az összeget Szigethy magának tartotta meg. Vitorlázás a províziók tengerén Ezzel az üggyel párhuzamosan még egy különös adásvételi üzletet kötött Szigethy László. Ugyancsak novemberben a Tokajhegyaljai Ipari és Kereskedelmi Részvénytársaság szerencsi cég, 100 vagon rönkfa vételére tett ajánlatot a Keresztény Fatermelők Szövetkezetének, vagononként 17.000 koronás árban, de azzal a feltétellel, hogy a fuvarköltségeket is a vevő fedezi. Ezt az ajánlatot a szövetkezetnek m Mapcsfi Métáit orvosi megölt a hivatása Sharialot kapod a shariatosok Közt s meghalt Dr. Raáb Rudolf, a székesfőváros Szent László közkórházának segédorvosa áldozatául esett orvosi hivatásának. A jeles képzettségű, 28 éves fiatal orvos, aki odaadó szorgalommal dolgozott a heveny fertőző betegek kórházában, miközben önfeláldozó működésével számos súlyos skarlátos beteg meggyógyulását mozdította elő, maga skarlátba esett és több mint kétheti szenvedés után november 30-án meghalt. A derék orvos korai elhunyta nemcsak kartársai, hanem betegei körében is mély megilletődést keltett. i —mmmBW^Bgy^——'~— Enyhébb lesz az uzsorabíráskodás ( Saját tudósítónktól.) Félhivatalos forrás szerint a kormány az uzsorabírósági eljárást külön rendelettel módosítja. Mindenekelőtt érvényen kívül helyezik az uzsorabírósági eljárás egyes statáriális jellegű rendelkezéseit, úgyhogy az uzsorabíróság elsőfokú ítélete ellen semmiségi panasszal lehet élni akkor is, ha a cselekmény nem bűntett, hanem vétség. Továbbá megszűnik az a rendelkezés, hogy a nem jogerősen elítéltet is azonnal letartóztatásba kell helyezni. Ezentúl uzsorabírósági ügyekben is a szabadságvesztésbüntetés végrehajtásának elhalasztása ugyanazon okok alapján történik, mint amelyek alapján az egyéb bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztésbüntetés végrehajtása elhalasztható. Általában a gazdasági élet konszrodációjának tudják be a kormánynak ezt a rendelkezését, jogi körökben is ugyanaz a felfogás, hogy gazdasági viszonyaink fokozatos megszilárdulása indította a kormányt a statábilitts eljárás módosítására. Jogászi körök felfogása szerint a kormány legújabb rendelete a következőkre vezethető vissza. — A statáriális eljárás módosítását csak szívesen lehet fogadni, mert az közelebb visz bennünket a normális viszonyokhoz. Hiszen az uzsorabíráskodás már kezdett egész gyakorlati adas lenni. Az utóbbi időben az uzsorabíróságok közbelépése mind ritkábbá vált, sőt élességéből is sokat veszített. Most már a múlté ez a rendszer, de nem lehet szó nélkül elhaladni mellette és bizony meg kell mondani, hogy az uzsorabíráskodás sem volt irreális, mert rendszerint mindig csak egyes bűnösöket ragadott ki a sok közül. Az enyhítéssel, amelyet a módosítás jelent, ellentétben áll az, hogy a kormány éppen most forszírozza a sajtóbíráskodás terén, hogy kiváltságos eljárással még nagyobb fokú gyorsítást teremtsen, mint a mostani rendszer.