Pesti Napló, 1927. július (78. évfolyam, 146–172. szám)

1927-07-19 / 161. szám

14 Kedd PESTI NAPLÓ 1927 július "^gmmnF" • •' « A feleségi A férjemnek nincs igaza. Hogy én mindig a barátnőm urát hozom fel mintaképül? Ez igaz. A Klára ura nagyszerű ember és én bol­dog lennék, ha a férjem mindenben követné őt. Különben sincs semmi oka panaszra. Miért ho­zom fel mindig a Klára urát? Mert ő mindig a Jenő feleségét állítja példaképül elém. A Jenő felesége a legszolidabb és legfinomabb úriasz­szony. Alig költ valamit ruházkodásra, de az a­­néhány ruhája, ami van, az egyszerűségében és ízlésében kifogástalan. A Jenő felesége mindig gyengéden és kedvesen beszél az urával, igyek­szik kitalálni a gondolatait és egyetlen törek­vése az, hogy minél kellemesebbé varázsolja a családi otthont. A Jenő felesége nem hord bubi­frizurát. A Jenő felesége nem festi az ajkát. A Jenő felesége lenézi a léha és könnyelmű pesti társaságot. Nem táncol és akkor a legboldo­gabb, ha otthon ülhet. A Jenő felesége szabad idejében­­ angolul tanul és műveli magát. A J­enő feleségével min­den dologról lehet beszélni. A Jenő felesége mű­velt és komoly nő, én pedig műveletlen és ko­molytalan vagyok. A Jenő felesége minden hé­ten egyszer kora hajnalban kel fel és személye­sen megy ki a nagycsarnokba a szakácsnővel, ahol egy hétrevalót vásárol össze. A Jenő fele­ségének háztartási programja van. A Jenő fe­lesége be tídja osztani a pénzt, sőt minden hó­napban egy ruháravalót tud lespórolni magá­nak. A Jenő feleségének örömet okoz a háztar­tás. A Jenő felesége az a nő, aki a konyhában, 3 spejzban és varróasztal mellett érzi igazán jól magát. A Jenő felesége megosztja az urával az élet terheit. A Jenő felesége addig nyújtózik, ameddig a takaró ér. A Jenő felesége meggyő­ződésből feleség. Én csak kötelességből vagyok az. Legalább az uram szerint. Hát csoda-e ak­kor, hogy valahányszor a Jenő feleségét vágja a fejemhez, én a Klára férjét vágom az ő fejé­hez"­ Hát ez a baj a mi házasságunkban. * — Az elutasított anya helyett az árvaszéki ügyész fa perelhet gyermektartásdíjért. A Kúria Weszter­mayer-tsínácsa­ előtt érdekes elvi kérdés került el­döntésre. A törvénytelen gyermek anyja tartásdíj megítélése iránt kerestet indított a természetes apa ellen, de az összes bírói fórumok elutasították, mert a kereset alapjául szolgáló tényeket bizonyítani nem tudta. Ugyancsak eredménytelen maradt az a per­újítás is, amelyet az anya az alapperbeli ítélet ellen tett folyamatba. Ezek után az anya az árvaszékhez fordult azzal a kérelmével, hogy rendeljen ki gyámot új gyermek­tartási per indítására s ennek alapján dr. Szenko­vich László közgyám az új gyermektartási pert fo­lyamatba is­ tette. Ebben a perben az alperes az ítélt dolog­ ki­fogását emelte, de a bíróság ezt figyelembe nem vette, hanem az alperest gyermektartásdíj fizetésére­­kötelezte. Ezt az ítéletet most a Kúria is helyben­hagyta. Az ítélet megokolása szerint alaptalan az ítélt dologra alapított kifogás azért, mert az előző alapperben, amelyet az anya meg is újított, más sze­mély lépett fel felperesi minőségben, mint a jelen perben; az előző perekben keletkezett ítéletek tehát — bár mindegyik per az alperesre vonatkozó gyermek­tartási kötelezettség megállapítására és tartásdíj fizetésére irányultak — a jelen per eldöntését nem érinthetik. A házasságon kívül született gyermek anyjának a joga, valamint a gyermek kereseti joga nem egy és ugyanaz és így az előző ítéletek anyagi jogereje csakis abban a perben szerepelt felek el­döntött jogviszonyára, nem pedig a jelen perben sze­replő felek eltérő jogviszonyára van kihatással. — Amerikai tudós magyar tanulmányútja. J. E. Orchard, a newyorki Columbia egyetem professzora, akit az egyetem a mezőgazdasági viszonyok tanul­mányozására küldött Európába, e napokban gróf Teleki Sándor kallimajori uradalmát tekintette meg. Háromnapi magyarországi tartózkodása után, amely alatt autón bejárta az Alföld nagy részét, folytatta útját. — Érdekes jelenség a mai egyre emelkedő házb­é­reknél, hogy Palugyai szűcsnek — mint velünk köz­lik — sikerült üzletét nagyobb, olcsóbb és szebb helyi­ségbe, VI., Nagymező u. 20. alá (Andrássy út sarok) áthelyezni. — Fogászati hír. Garai Jolán vizsgázott fogász V., Lipót körút 5. külföldi tanulmányútjáról vissza­érkezett — Mi történik a jogakadémiákkal. A fő­városi sajtó nagyrésze úgy magyarázta a val­lás- és közoktatásügyi miniszter úrnak 50.139/ 1927. IV. számú rendeletét, amellyel a jogaka­démiákon az államvizsgabizottságok működé­sét beszüntette, mintha ez a rendelet egyszers­mint a jogakadémiákat, mint olyanokat is meg­szüntette volna. A rendeletnek ez a félrema­gyarázása nagy riadalmat idézett elő a közön­ségben, amely részben vallási meggyőződése, részben anyagi viszonyai miatt fiait saját fe­lekezetének jogakadémiájára óhajtja küldeni. A tényállás ezzel szemben az, hogy a rendelet ugyan sérti a felekezeti főiskoláknak az állami főiskolákkal való egyenjogúságát, melyet ugyanezen törvény biztosít, de nem szünteti meg a jogakadémiákat, nem érinti azoknak alapvizsgáztatási jogát sem. Az államvizsgá­latok nem játszottak a jogakadémiák életében sohasem nagyobb szerepet. Jogakadémiákon absolvált hallgatók igen nagy többsége eddig is magasabb tudományos képesítés megszer­zésére, jog­-, vagy államtudományi doktorátus megszerzésére törekedett. Ez a tény azonban nem változtat azon a körülményen, hogy a rendelet a tanszabadság sérelmét jelenti mert a vizsgáztatási jog korlátozása az iskolaállítási jog korlátozása is. A tanítási szabadság szer­vesen összefügg a vallási szabadsággal is és annak egy részét alkotja. A jogakadémiák te­hát az 1927—28. tanévben is megnyitják ka­puikat. — »Feleségem tett tönkre ...« Boromissza László MÁV mozdonyvezető betöréses lopással vádolva ál­lott a büntetőtörvényszék Patay-tanácsa előtt. A vád szerint egy kelenföldi lakás éléskarórájába és egy szatócsüzletbe tört be. — A feleségem tett tönkre — vallotta sírva a vádlott a törvényszéken. — Éve­kig éltünk együtt, két gyermekünk volt már, mikor megtudtam, hogy feleségem megcsalt. Ekkor felesé­gem megszökött tőlem, én inni kezdtem, rossz tár­saságba keveredtem. — A bíróság egy évi börtönre ítélte a megtévedt mozdonyvezetőt. Az ítélet jog­erős. — Vásárcsarnokok és piacok élelmiszerárai: Rostélyos és felsál 2.21—330, leves 1.76—3, gulyás 1.28 —2.10, borjúcomb 3.50—1.80, pörkölt 1.60—2.40, sertés­karaj 3.20—1, tarja, comb, lapocka 2.60—3, oldalas 2 —2.60, szalonna, zsírnak való 1.88 2.24, háj 2.30— 2.56, zsír 2.10—2.10, féle csirke, sütni való 2—3.20, tyúk 3—1.50, tisztított kacsa és liba 2.40—3, teatojás 0.11— 0.13, élőponty 3—3.40, jegeltponty 1.60—2.20, harcsa 3—1.80, tejföl 1.76—2, teavaj 6—6.10, főzővaj 4—5.20, túró 1—1.28, kevert zöldség 0.01—0.15, vöröshagyma 0.18—0.24, fejeskáposzta 0.30—0.46, kelkáposzta 0.30— 0.50, rózsaburgonya új • 0.14—0.24, ellaburgonya 0.18— 0.22, kalarábé 0.04—0.10, paraj 0.36—0.44, kajszin­barack 0.40—1.30, alma, közönséges 0.30—1, őszi­barack 0.60—1.60, zöldbab, hüvelyes 0.40—0.50, lök 0.10—0.12, uborka 0.30—0.50, zöld tengerieső 0.06—0.10, a forgalom lanyha. A kararábé és zöldtengeri á­ra emelkedett. A marhahús, borjúhús zöldség, fejes- és kelkáposzta, újburgonya, paraj, kajszinbarack, zöld­bab, tök és az uborka ára esett. Mint újdonság meg­jelent az üvegházi szőlő 10—5 pengős árban kilo­gramonként.­­ A Toldy-ü­gy szereplői az ügyészség fog­házában. A Toldy-ü­gy összes gyanúsítottjai hétfőn már a Markó utcai­ fogházban voltak. A vizsgálóbíró megengedte a Toldti-ügyben szereplő védőknek, hogy védencükkel ügyészi felügyelet mellett beszélhessenek. Hétfőn dél­előtt a vizsgálóbíró először a Nagy István-féle ügyben hallgatott ki 15 tanút, úgyhogy csak a kora délutáni órákban került sor Toldy Zol­tán és társai kihallgatására. A letartóztatot­tak előtt a vizsgálóbíró határozatát a fogva­tartás, vagy szabadlábrahelyezés kérdésében csak kedden délelőtt hirdeti ki. Dr. Földi Antal vizsgálóbíró hétfőn délután négy órakor kezdte meg Gecső Lajos kihallga­tását, amely este hét óráig tartott. A letartóz­tatottak fogvatartásáról ma dönt a vizsgáló­bíró. — Úszás, teniszezés, nyári sportok alkalmával szopogasson ANACOT-pasztilláit. Üdítenek és meg­védik fertőző bántalmaktól. — A bosszúvágyó férj. Csúnya családi perpatvar bontakozott ki hétfőn délelőtt dr. Géczy Károly tör­vényszéki egyesbíró előtt. Szöllössy Péter 50 éves építőmester állította a törvényszék elé lopás vádja címén feleségét. Szöllössy, akinek már felnőtt gyer­mekei vannak, múlt év tavaszán másodszor is meg­nősült. Minthogy az asszony és a gyermekek között egyre ellenségesebb viszony fejlődött ki, az új asz­szony már néhány hónappal később minden bejelen­tés nélkül elhagyta férjét. Szöllössy erre feljelentette az asszonyt, hogy a közös lakásból négy lepedőt, egy párnát, egy függönyt és egy kacsát magával vitt. A férfi a tárgyalás elején kijelentette, hogy kivonja felesége megbüntetését. A tárgyalás során azonban kiderült, hogy a párna az asszony tulajdona volt, a lepedőt és a függönyt együttélésük idején szerezték, a kacsát pedig azért vásárolták, hogy együtt egyék meg. Az ügyész végül is felszólította a férjet, hogy vonja vissza a vádat, a férj azonban erre nem volt hajlandó. Az ügyész mégis elejtette a vádat, mire a bíróság az eljárást megszüntette.­­ Magyar könyvkiadók akciója a négy­ezer holdas ingyen­ Dumas ellen. Országszerte­ nagy feltűnést keltettek a hirdetések, amelyek-­­ben két eddig ismeretlen könyvkiadócég, az­ Otthon kiadóvállalat és a Gutenberg-cégi huszonnégy kötetből álló Dumas-sorozatot­ ajánlott föl a hirdetésre alkalmazott megren­­­delő szelvény beküldőinek­— ingyen — mind­­össze kötetenként 30 fillér szállítási díj ellené­ben. A hirdetés a huszonnégy kötetben 4000 sűrűn telenyomott oldal olvasni valót ígért és a közönség, amely a nyomdai és könyvkiadói,­ kalkulációkkal nem­ foglalkozik, ezerszámra juttatta el a két céghez megrendeléseit. A­ Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedői Or­szágos Egyesülete a közönséggel szemben vilá­­­gosan látta, hogy a két könyvkiadó cég mindil­azt, amit ígért és ahogyan igért, beváltani nem", tudja. Mindenféle szempontból­ tanulmányozta a hirdetésben foglaltakat és mert úgy látta, hogy rendes kereskedői eszközök az abban, fog-' lalt ígéretek beváltására elégtelenek, arra a meggyőződésre jutott, hogy a hirdetésben fog­laltak teljesen kimerítik a tisztességtelen, ver­seny fogalmát. Ezért egyfelől tisztességtelen verseny miatt panaszt tett a két cég ellen a Budapesti Kereskedelmi Kamaránál, máis réagre figyelmeztette a budapesti főkapitányságot is a­ közönség előrelátható megkárosítására és meg­kérte, hogy védje meg a gyanútlan megrende­lőket, még mielőtt nagyobb­­károsodás érné őket. Az országos egyesület panasza megálla­­pítja, hogy a hirdetések a valótlan adatok, egész sorozatát tartalmazz­á­k. A kiadóvállala­í tok 4000 oldal terjedelemben és huszonnégy köz­ tettem Dumas összes műveit ígérik. Ez az ígé­­­ret nyilvánvalóan hamis, mert 1000 oldalon nem adhatják Dumas összes műveit, hisz három-négy nagy regény is kimeríti mér ezt a 1000 oldalt. Tehát vagy nem adják Dumas összes műveit, vagy nem szabad beérniök robb nyomtatott oldallal, ha a hirdetésben foglalt ígéretüket teljesíteni akarják.­­A 30 fillér szállí-­ tási költség kikötése szintén helytelen, merre egy-egy kötet szállítása semmiesetre sem kerül 30 fillérbe, kétségtelen így, hogy ebből a szállít­­ási költségből valami a kötetek előállítási­ költségeire is jut, tehát valótlan, hogy azokat­ ingyen bocsátják a közönség rendelkezésére. Valótlan és megtévesztő ígérete a közönségnek­ az is, hogy a megrendelők a köteteket még­ július hónapban megkapják. Erre úgy szerzett jó bizonyítékot az országos egyesület, hogy csak­ most, július 13-án járt a két kiadóvállalat m­eg­bízottja az egyik nagy magyar könyvkiadó-­ cégnél és ajánlatot tett Dumas Három testőrei úgynevezett matricáinak megvételére, hogy a nagy regény újra való kiszedésének jelentés­kény költségeit és hosszú idejét megtakarítsa. A vétel nem sikerült, mert a könyvkiadócég­ a matricákat nem adta el. Ebből világos, hogy­ a regénysorozat júliusban semmi körülményeid között sem lesz szállítható. Megállapította az egyesület, hogy mind a két könyvkiadó cégi külföldi állampolgárok alapítása. Törvényszék­­ileg bejegyezve még egyik sincs, bár az egye­­­sület tudomása szerint bejegyzésük érdekébern már eljártak a céghivatalnál. A panaszttevő egyesület információja szerint a két cég nevül fog eleget tenni megrendelőivel szemben vál­lalt­ kötelezettségeinek. Az eljárás, amit előre-­ láthatóan követni fog, az lesz, hogy megbízott­jaival­­végigjáratja majd a százezrekre ment újság­szelvényeken megadott címeket és min­­den egyes megrendelőtől további négy, öt vagy­ hat pengőt kér az egyes kötetek bekötési táb­láinak önkölts­égi ára fejében, minthogy a könyveket nem fűtötten, hanem kötötten bo­csátja forgalomba. Megállapítja az egyesület, hogy a mód, ahogy ez a két könyvkiadó cég­ fellépett, teljesen ismeretlen a magyar könyv­kiadó piacon és eljárása a törvénybe és a bírói, gyakorlatba ütköző cselekmény. A főkapitány­sághoz intézett bejelentésében az egyesület nem hivatkozott semmiféle büntető paragra­fusra, mégis kötelességének érezte, hogy a­ könyvkiadók eljárására felhívja a főkapitány­ság figyelmét és megkérje, hogy preventív in­tézkedésekkel védje meg velük szemben a kö­zönséget. A Kamara az egyesület panaszát­ kiadja a bepanaszolt cégeknek és felhívja, hogy arra záros határidőn belül tegyék meg­ észrevételeiket. Ha ezek az észrevételek nem lesznek kielégítők, az ügy a Kamara­­válasz­tott bírósága elé kerül.­­ Az osztrák zavargások és a légiforgalom­. A­ Budapest—Bécs és a Budapest—Grác közötti repülő­forgalom zavartalanul bonyolódott le. Az összes me­­netrendszerű gépek minden irányban pontosan indít­tattak és érkeztek. Nemcsak ezen gépek teltek meg állandóan utaskokkal, hanem naponta sok külön gé­pet is indított a Magyar Légiforgalmi Rt. A jól in­formált utazóközönség már napokkal előbb biztosítja a maga­ részére a helyet, az idegenek közül azonban sokan külön rendelt repülőgépekkel igyekeznek út­jukat lebonyolítani. Már az elmúlt években többször fordult elő osztrák vasúti sztrájk és a társaság már gyakran volt olyanok részéről ostromnak kitéve, kik minden áron helyhez kívántak jutni, azonban a mos­tani osztrák események az eddiginél is nagyobb tö­meget mozgósítottak és a Magyar Légiforgalmi Rt. Erzsébet körúti légiutazási irodájában olyan tömeg szorong állandóan, mintha szabadjegyeket osztogat­nának. — Fonk augusztus 15-én indul az óceáni repülésre, Párizsból ,jelenti tudósítónk. A Pa­ris Soir jelenti, hogy Fonk francia repülő be­fejezte előkészületeit a newyork­ párizsi repü­­­lésére. Fonk augusztus 15-én akar Párizsban­ leszállni. (L. St.) M­­a^1?. OfW. J

Next