Pesti Napló, 1927. augusztus (78. évfolyam, 173–196. szám)
1927-08-02 / 173. szám
18 Kedd t ' ' I..II MII » III II „Ha a négy nyugati hatalom összefog Európa békéjét nem fenyegeti veszély Mussolini expozéja a minisztertanácsban Róma, augusztus 1. Azok a nyilatkozatok, amelyeket Mussolini a mai minisztertanácson tett, politikai körökben feltűnést keltettek, noha voltaképpen nem mondanak sok újat. Mussolini kijelentette, hogy az utolsó minisztertanács óta Európaszerte sokat beszélnek két eseményről: az albán—jugoszláviai konfliktusról és a bécsi zavargásokról. Pedig ezek csupán vagatellek, mert hiszen jelentőségteljes dolgokkal nem voltak kapcsolatosak. Azok a felhők, amelyek Európa politikai egén az albán—szerb konfliktus következtében gyűltek össze, a nagyhatalmak közös eljárása folytán eltűntek. Gyuraskevics letartóztatott dragomán esete, amelynek elintézésében Olaszország szintén közreműködött, bebizonyította, hogy mihelyt a négy nyugati nagyhatalom egyetért valamely kérdésben, Európa békéjét nem fenyegetheti veszély. A második úgynevezett esemény a bécsi for»szociáldemokrata-bolsevista rongások«. Noha Olaszország teljesen kívül állott ezen a dolgon, a bécsi zavargás mégis okot adott a fasiszta uralom elleni támadásra. Az ezzel kapcsolatos hírek azonban oly esztelenül tendenciózusak voltak, hogy fölösleges volt formaszerű megcáfolásuk. A fasiszta kormány sohasem gondolt arra, hogy beavatkozzék Ausztria belső ügyeibe. A bécsi olasz követ semmiféle diplomáciai lépést nem tett, és az olasz—osztrák határon nem vonták össze az olasz csapatokat. Mussolini — mint a minisztertanácson kijelentette — már az első bécsi hírek után felismerte, hogy a forrongás önmagában fog öszszeomlani, anélkül, hogy alkotmányos következésekkel járna. Ami Ausztriának Németországhoz való csatlakozását illeti, azt mondja Mussolini, hogy sem a dunai konföderáció, sem a csatlakozás nem egyeztethető össze a békeszerződésekkel. Bizonyos, hogy Ausztriának Németországgal való egyesülése a legnagyobb mértékben átalakítaná Európa mostani politikai térképét, amelyet a békekötések rajzoltak meg. Olaszországnak ezzel a kérdéssel szemben nincs oka arra, hogy megváltoztassa álláspontját. A genfi leszerelési konferenciáról Mussolini nem nyilatkozott. Beszédének végén Fuad egyiptomi királynak Rómába érkezését méltatta. Fuad négy napot fog Rómában, mint az olasz király vendége, tölteni és látogatása Mussolini véleménye szerint még szorosabbra fogja fűzni Olaszország és Egyiptom között a szellemi és gazdasági kapcsolatokat. A belpolitikai helyzetről a miniszterelnök így nyilatkozott: Olaszország belpolitikai helyzete a legutóbbi minisztertanács óta tejesen nyugodt volt. A pénzprobléma megoldásának elkerülhetetlen viszszahatása — amit minden ország korunkbeli történetében látunk — Olaszországban nem zavarta meg a közrendet. A fasiszta párt az olasz kormány küzdelmében értékes szolgálatokat teljesített és teljesít ma is. Inkább, mint valaha. El lehet mondani, hogy az elmúlt heteket az az erőfeszítés töltötte be, hogy a gazdasági életet a kilencvenes kvótán elért valutastabilizáláshoz alkalmazzák. Ami a lakásbéreket illeti, június 30-áig összesen 108.811 panaszt nyújtottak be. Ez a szám nem túl nagy, ha arra gondolunk, hogy Olaszországban többmillió lakásbérlő van és hogy a panaszok kétharmad részét a félmilliónál népesebb városi lakosság adta be. Sok háztulajdonos, különösen akiknek több házuk van, önként eleget tett a törvény rendelkezéseinek, mások ellenben megkísérelték ezeket kijátszani s azonkívül a fennálló rendszerről sértően nyilatkoztak. Mint javíthatatlan, fegyelmezetlen antifasisztákat a szigetekre száműztük. ) t( PESTI NAPLÓ 1927 augusztus 2« » Terjent a csehellenes hangulat Angliában Mit tud rosszzil a magyar formálnl szándékairól s mit lát föl otthon a Präger Jagblatt? A Prager Tagblatt vasárnapi számának első oldalán majdnem kizárólag a Rothermere-akcióval foglalkozik. A németnyelvű lap úgy vezércikkében, mint információiban elárulja azt az idegességet, amely a cseh hivatalos körökön erőt vett az angol akció nyomán. »Magyarország revíziós offenzívájai« főcímmel a következő budapesti keltezésű információt hozza első cikként feltűnő formában. Budapest, július 30. Magyar hivatalos körökben a trianoni szerződés revíziójának Rothermere által a világfórum elé terjesztett kérdéséről a következőképpen nyilatkoztak: A hivatalos Magyarország tudja, hogy a lord szép gesztusa máról-holnapra nem kecsegtet eredménnyel és az országokat nem lehet újságcikkekkel megnyerni. Magyarország nem gondol háborúra. Miután ma az »egyelőre« és az időlegesség uralkodik a világban, két egymást kiegészítő lehetőségre gondolnak. A Népszövetségre és még inkább a szomszédos államokkal folytatandó közvetlen területi tárgyalásokra. Ilyen tárgyalásokra törekednek Magyarországon. A precedenst erre az osztrák—magyar tárgyalások adják meg. Magyarország azt hiszi, hogy a békeszerződés revíziója békés úton és felvilágosító munkával elérhető.Viszont kijelentik azt, hogy ez a kérdés az utódállamok kormányai számára — még ha atárgyalásokra hajlandók is — nem gyerekjáték. Ugyanennek a számnak, vezércikke legfontosabbrészeiben a következőket mondja: " A kisebbségek problémája az utódállamokban Rothermere lord akciója révén ismét előtérbe nyomult és most átkerült más angol lapok hasábjaira is. Az 1.834.000 példányban megjelenő Daily Mail vezérének cikkében épúgy, mint a hasonlóan elterjedt DailyBiirror cikkében újszerű a támadás élessége és a lapok nagy népszerűsége, valamint a cikkei. alaphangjának tagadhatatlan gyűlölködő tónusa. Azok az emberek, akik azelőtt Angliában az uralkodó nacionalisták politikáját kritizálták, a nemzetek önrendelkezési jogának meggyőződéses hívei és legtöbben közülük Csehszlovákiának barátai voltak. Rothermere lord a kontinens minden nacionalistája politikájának ügyvédje. Így Mussolini, Bethlen, Pilsudski tábornoké, tehát csupa olyan politikusé, akik a nemzeti kisebbségek kezelésében, szelíden mondva, nem éppen jártak elől a jópéldával. • Majd Mussolini nemzetiségi politikáját kritizálja a prágai lap és így folytatja: Az ilyen szövetségek által azok a tanácsok, amelyeket lord Rothermere a cseheknek ad, némileg kompromittáltatnak. Ez a tény azonban nem enyhíti azt az elbánást, amelyben minálunk az angol világsajtó nyilatkozatait részesítik. Már nagyon sokszor hangsúlyozták, hogy az uralkodó cseh pártok milyen szolgailag utánozzák mindazt, amivel a század kezdetére a német nemzeti politikusok és lapok Németországot romlásba döntötték. A csehek kisebbségeiket, melyek az ország lakosságának egyharmad részét teszik, éppen úgy kezelik, mint ahogy a németek kezelték a lengyeleket. Később így folytatja vezércikkét a Prager Tageblatt: Amikor a Daily Mail körülbelül egy évtizeddel a háború kitörése előtt a legélesebb küzdelmet indította Németország uralkodói ellen, a már akkor nagyon jól megszervezett német nemzeti sajtó megkísérelte, hogy agyonhallgassa a világ legnagyobb lapját. Épígy csinálja ezt most nálunk az uralkodópártok sajtója, azzal az egyetlen különbséggel, hogy egykor a személyi sértegetések néhai lord Northcliffe-nek szóltak, a mi koalíciós lapjaink sértegetése pedig utódjának, Jord Rothermerenen-A csehek polgári sajtója és részben a szocialista sajtó is oly felelőtlenséggel dolgozik, hogy olvasói előtt részint eltitkolja a ma Angliában kétségkívül elterjedt csehellenes tendenciákat, részint ezeket a tendenciákat magatartásával megerősíti. A vezércikk végül rámutat arra, hogy az egész cseh sajtó hibásan közölte a Timesnek az utódállamok hibáiról szóló cikkét, mégpedig úgy, hogy a Times Lord Rothermere ellen foglalt állást, pedig a Times Prágába megérkezett számából kiderült, hogy Lord Rothermere neve elő sem fordult az angol világlapban, ellenben erőteljes kritika jut osztályrészül az utódállamoknak a militarizmus túltengése és a helytelen kisebbségi politika miatt. * A Pesti Napló munkatársa beavatott helyen érdeklődött, hogy a Prager Tageblattban »hivatalos magyar körök« nyilatkozataként közölt álláspont valóban fedi-e a magyar kormány felfogását. A következő felvilágosítást kaptuk: — Sem a magyar kormány, sem annak bármily hivatalos közege ilyenféle nyilatkozatot, amilyet a Prager Tageblatt közöl, — nem tettek. Ez mindenesetre a kül- és belföldi sajtóban megjelent véleményeknek és különböző hangoknak az összegezése lehet csupán. „E&Fd Rothiepmere érvelése megcáfolhatatlan" Róma, július 31. A római Impero »Közép-Európa mozaikja« címmel Gr. B. szignummal hosszabb cikkben foglalkozik lord Rothermere akciójával. A lap megállapítja, hogy Rothermere kijelentései csodálkozásra adhatnak okot, de nem merülhetnek közönyösséghír.-Aiert ha analizáljuk ezeket a kijelentéseket, arra a meggyőződésre kell lutni, hogy lorda Rothermere érvelése határozott és megcáfolhatatlan. Csehszlovákiában a határ mentén lévő zárt magyar nyelvterületen 911.000 magyar, 82.000 német és 121.000 rutén él 395.000 tóttal szemben. A román határ mentén lévő zárt nyelvterületen 551.000 magyar és 36.000 német él 350.000 románnal szemben, amihez hozzászámítandó a Székelyföld a régi magyar határtól egész Marosvásárhelyig, amelyen 514.000 magyar és 12.000 német él 124.000 románnal szemben, valamint a Székelyföldtől a határmenti zárt nyelvterületig terjedő korridor 372.000 magyarral és 178.000némettel. A jugoszláv határ mentén 261.000 magyar, 60.000 német és 50.000 más nemzetiségű él 79.000 jugoszlávval szemben. A magyarok országa — fejezi be a cikkíró cikkét — nemzeti és kulturális egységet jelent. Ezt nem állíthatjuk a kisantant országairól, amelyek szorító gyűrűje meg akarja fojtani a magyar nemzetet. A magyar kérdés, ha nem is az ajtón, de a 2. ablakon át belépett bizonyos hivatalos irodákba. A végleges rendezés annak a tévedésnek a kiküszöbölése, amelyet a trianoni béke tájékozatlan alkotói követtek el, útban van. Magyarország tudja, hogy ez a revízió nem 21 óra alatt következhetik be. Ez nem is fontos. Magyarország érdeke az, hogy az ég horizontján feltűnjék a hajnal, amelynek első sugara Olaszországból jött: Olaszország értékes, felbecsülhetetlen barátsága. A lap magyarázó térképet is közöl, amely a nemzetiségi viszonyokat tünteti fel. Benes lapla „örvendetes tapasztalatokrFól** beszél Prága, augusztus 1. A Ceske Slovo, Benes lapja, vezércikkében a Rothermere-akcióról a következőket mondja: A lordnak a csehszlovák köztársaság ellen intézett konok támadása nagy felsüléssel járt. A lordot mindenünnen visszautasították és most már örökre rajta marad a tudatlanság és felületesség bélyege; nem is szólva egyéb motívumokról, amelyek a lordot előre meg nem fontolt tettére késztették. Lord Rothermere akciója nem ártott nekünk, sőt bizonyos örvendetes tapasztalatokat szerzett. Mindenekelőtt láttuk, hogy nem vagyunk elszigetelve és hogy az ilyenféle támadás ellenállásra talált Európa közvéleményénél. Láthattuk, hogy amikor igazunk van, vagy amikor bántanak bennünket, nemcsak a barátaink mozdulnak meg, hanem azok is, akikhez egyébként nem fűz különös érdek. Epizód volt az egész, de megmutatta, hogy Európa ma nem eshetik semmiféle szervezett gyűlölködő és felforgató akció áldozatául. 111. EMELET 120 H .Emlékeim a bolsevista és Markóuccal fogságból 111 ÍRTA : SZÁSZICS.TAm tili Á&A 4 P. n H Shaph'Jle A7. F.ST könyvkeresköinseibeti. VII., Bnsiherm körút 18—20. szám és V., Vilmos császár ut 14. szám.