Pesti Napló, 1927. augusztus (78. évfolyam, 173–196. szám)
1927-08-24 / 190. szám
I Jul through ... Irta: Pásztor Árpád Bostonból jelentik: Saccót, Vanzettit és Madefort a keddre virradó éjszakán kivégezték. Hiába volt minden fellebbezés és tiltakozás. • A három kivégzés huszonegy percig tartott. Hiába mozdult meg »a világ lelkiismerete«, hiába írt levelet Wells, Galsworthy, hiába kopogtattak a pápa szent ajtaján, hiábajárult talpig gyászban Sacco felesége és Vanzetti nővére Fuller kormányzó elé. Sacco és Vanzetti sorsa abban a pillanatban eldőlt, amikor a newyorki földalatti vasút állomásán az első bomba felrobbant. Taktikából,látszatból a két halálraítélt atég négy napig haladékot kapott, a világ optimistái és lázadói azt hitték, hogy ez menekvést jelent, de aki csak egy kicsit is ismeri az amerikai kormányzatszellemét, tudta, hogy a villanyos székbe belekapcsolják az áramot. Amint a bomba Newyorkban, Philadelphiában, Bostonban és San Franciscóban robbant, már nem volt kétséges a halálos ítélet. Mert nem igazságszolgáltatásról, jogról, ítéletről volt többé szó, hanem az állam rendjéről, az Egyesült Államok harcáról az anarchia ellen. Nem lehet tudni, mire volt jó az a négy nap. Talán megfigyeltek embereket, szemmel tartottak készülődéseket, megtették az előkészületet arra a nagy seprésre, amelynek az Egyesült Államokban most be kell következnie. Az államrend harcol az internacionalista, bomlasztó törekvések ellen, az amerikai kapitalizmus és köztársaságnak nevezett hatalmas imperializmus védekezik a láthatatlan ellenség ellen, amely hol Kínában, hol Bolíviában, hol Bécsben üti fel fejét. A charlestowni fogház villamosszékében a keddre virradó éjszakán három ember ment a halálba, egy pillanatra odafigyelt az egész világ, most egy ideig szélcsend következik, de mindenki érzi, hogy a charlestowni éjszaka nem marad következmények nélkül. Az Egyesült Államok még jobban szigorítani fogja a bevándorlási törvényeket, még éberebben fogja figyelni az idegenek minden lépését, a másik oldalon pedig... Ki tudná azt előre megmondani, hogy mi készül ott? Egyelőre: all through! Ez annyit jelent: minden megtörtént, vagy mindennek vége. Ez olvasható a charlestowni villamossszék hátán, ahol fel van írva az utasítás a gép kezelőjének, magyarul: a hóhérnak. Talán ingujjban, nadrágján a szokásos amerikai bőrövvel állott a villamosgép kezelője tegnap éjszaka a szék háta mögött, amelyet egy hatalmas kapcsolótábla takar el. Nem is látta a halálraítélteket, akikkel szemben csak a fogház wardenje (az igazgató), a bíróság képviselője, az orvos, néhány fogházőr és az Associated Press egy munkatársa nézte a kivégzettek utolsó pillanatait. A nyilvánosság, az újság Amerikában mindenütt jelenvaló. Ama kivételes emberek közé tartozom, akik ültek már amerikai villamosszékben, de mégis életben maradtam. Mint újságíró jártam a Sing-singben és a charlestowni fogházban és a vezető őr tessékelésére helyet foglaltam a világoszöldolajfestéses terem egyetlen bútordarabjában, a villamos székben. A fal mellett körülbelül másfél méter magasságban barna faburkolat fut körbe, hátul és oldalt ablakok, aholyan egyformák ezek a kivégzési termek. De az egyik oldalon sárgára festett vasajtó, amely egyenesen a siralomházból nyílt oda, ahol külön cellákban, úri cellákban ült a három halálraítélt. Hosszú folyosó, mint valami hotelben, fut végig a cellák mellett és a börtönök lakói ezt az utat a sóhajok folyosójának nevezik. Aki azon végighalad, nem igen szokta már sokáig látni a késk eget. Megmozdíthatatlanul oda van rögzítve a terem kőkockás parkettjébe a villamosszék. Otromba, durva, széles alkotmány. Szijjak és csattok lógnak le róla. Lent középen, ahova az ülő lába szokott érni, két csat, hogy átkösse a bokát, a támlánál két széles szíj, hogy lekösse a derekat és a kezeket és mint valami kis sapka az egyik karfára akasztva két szabadon egymás alá varrott tenyérnagyságú bőr, az egyik a homlokra jön, a másik pedig a szájat csukja le örökre. A Sing-singben első pillanatra nem értettem meg, hogyan teszik a fejre, mire az őr kedélyesen rám akarta próbálni. Ijedten toltam el a rettenetes bőrdarabokat, a Nibelungsapkát, amely láthatatlanná teszi hordozóját. És a szék támláján, mint a borbélyüzletekben, fel- és letolható bortámla a fejnek, hogy jobban alátámaszthassa és kényelmesebben üljön a szék vendége. Ennyi a villamosszék. Mögötte hatalmas, barna fával bevont villamoskapcsoló-telep, hátul van a kapcsoló fogantyúja, elől, fent fehérlakkos cső fut ki belőle, gyenge ívvel közvetlenül a szék fölé hajlik, a csőből szigetelt, csaknem kisujjvastagságú sárgarézdrót futle spirálisan, alul négy-öt centiméter hosszúságon szigetelés nélkül bújik ki, azt a lekötözött és kurtára nyitott hajú ember tarkójához teszik és rábocsátják a 2200 voltos áramot. A villamosszekrény falán az utasítás a gépésznek. 5 bells Get Ready (5 csengőjelzés, készülődj!) 1 bell Turn on Current (1 csengés, indítsd meg az áramot). 2 bells More Current (2 csengés, több áramot). 3 bells Les Current (három csengő, kevesebb áramot). 4 bells Shut of Current (négy csengő, kapcsold ki az áramot). 6 bells Ali Through (hat csengés, a vége!). * Ali through! Háromszor sivított a csengő ahalálos csendben hatot-hatot és mire éjfél után elütötte a fejet, három halott feküdt a jobbkéz felől levő kis ajtón a benyílóban, ahol fekete vaslábakon fekete kőlap várja a mozdulatlan testeket. Még hatvan perccel előbb odakinn a világban, amerre csak gyárkürtők búgnak és forrong az izgatott fantázia, lehetetlennek tartották, hogy ez megtörténhetik, fél egy órakor az Egyesült Államok megmutatta, hogy az ő szempontjából ez, és csakis ez az egyedül lehetséges, mert el kell dőlnie, hogy az Állam erősebb-e, vagy azok, akik bombával és dinamittal küzdenek ellene. Az újságírók százai kinn álltak a fogház előtt és világgá röpítették a hírt: all through!, Charlestownt Bostontól a Charles folyócska választja el. Partján szobor őrzi a Bunker Hills ütközet emlékét, amelyben a szabadságharc idején véres és győzelmes háborút vívott Amerika Anglia ellen. Rokon rokon ellen harcolt, de ez a hatalmas küzdelem vetette meg alapját a mai hatalmas Egyesült Államoknak. És az Északamerikai EgyesültÁllamok szövetsége ma is kemény és hajthatatlan. Sacco Vanzetti Szerda PESTI NAPLÓ 1927 augusztus 24 . Véres tüntetések mindenfelé Sacco és Vanzetti kivégzése miatt Párizs, augusztus 23. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) A francia kormány valamennyi politikai pártnak megtiltotta a Sacco és Vanzetti kivégzése ellen ma estére tervezett tüntetését. A rendőrséget arra utasították, hogy az uccákon ne tűrjön semmiféle manifesztációt és a legnagyobb eréllyel akadályozzon meg csoportosulást. Minthogy híre járt, hogy a Sacco— Vanzetti-bizottság, valamint a szocialisták és kommunisták, továbbá a szakszervezetek ragaszkodnak tüntető szándékukhoz, a kormány az egész rendőrséget mozgósította. Az amerikai nagykövetség környékét teljesen elzárták a gyalog- és kocsiforgalom elől. Az amerikai bankok párizsi fiókjait nagy rendőrcsapatok őrzik. A lakosság valamennyi rétegében nagy a felháborodás a kivégzés miatt. Ma délután a volt frontharcosok és háborús rokkantak szövetsége, amelynek több százezer tagja van, elhatározta, hogy nem fog résztvenni azon az ünnepen, amelyet a kormány az amerikai legionáriusok tiszteletére tervez. Több francia vidéki városból az a hír érkezik, hogy Sacco és Vanzetti kivégzése súlyos összeütközéseket támasztott a kivégzés ellen tüntetők és a rendőrség között. Montpellierben ma éjjel egy kommunista gyűlés után ismeretlen tettes két bombát hajított a rendőrök közé. Egy rendőr életveszélyesen megsebesült, több épület súlyosan megrongálódott. Lyonban a tüntetők ma reggel a kivégzés hírére megakasztották a közúti villamosforgalmat olyképpen, hogy a sínek váltóit betömték cementtel és eképpen hasznavehetetlenné tették őket. Délután oly izzóvá vált a hangulat, hogy az egész helyőrséget készenlétbe kellett helyezni, sőt Párizsból is katonai csapatokat hívtak segítségül. Az a felhívás, amelyben a párizsi munkásság mindenkit az amerikai áruk bojkottálására szólít fel, nagy visszhangot keltett egész sereg vidéki városban is, ahol elsősorban a szocialisták csatlakoztak a bojkottmozgalomhoz. (L. Sz.) Véres összeütközések Párizsban Párizs, augusztus 23. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) Bár a hatóságok eltiltottak mindenféle nyilvános felvonulást, ma este 9 órakor a nagy boulevardokon többszázezerre menő tömeg verődött össze. A rendőrség elzárta a boulevardokhoz vezető utakat, de a tömeg nagy részének sikerült a rendőri kordont áttörni, néhány perccel 9 óra előtt a Matin szerkesztősége és a Faubourg-Montparnasse előtt már összeütközés volt a tüntetők és a rendőrség között. A rendőrség meg akarta akadályozni, hogy a tömeg az amerikai konzulátus elé vonuljon. Emiatt voltak összeütközések. A rohanó tömeg a rendőröket a földre dobta és keresztülgázolt rajta. Több rendőr komolyan megsérült. Éjfél felé a rendőrség megerősítést kapott, majd a köztársasági gárda több svadronja ment neki a tüntetőknek, akiket szétkergetett. A tüntetők 10 óra körül annyira elszaporodtak és olyan agresszíven kezdtek viselkedni, hogy a helyzet komollyá vált. A rendőrök azt az utasítást kapták, hogy a legerélyesebben járjanak el a tömeg ellen, amelynek sorában nemcsak tüntetők, hanem békés sétálók is voltak. A rendőrök valósággal ostrommal foglalták el a kávéházak teraszait, közben temérdek embert a földhöz tepertek és átgázoltak rajtuk. A kávéházak teraszairól a rendőrök továbbvonulva kergették a tüntetőket, körülbelül félóra hosszáig tartó utcai harc volt a tüntetők és a rendőrök között, amelyek során többen megsebesültek. Az ütközet vége az volt, hogy a tüntetőket mellékuccákba szorították. A külső boulevardokon is egész sereg öszszeütközés volt rendőrök és a tüntetők között. A Moulin Rouge ismert mulatóhelyet többszáz kommunista megostromolta és bár a mulatót rendőrök őrizték, a kommunisták behatoltak a mulatóba, ahol összetörték a székeiket és kövekkel tönkretették a nagy fali tükröket. Este tíz óra után a rendőrség megerősítést kapott és kiverte a mulatóból a kommunistákat. A szakszervezetek tüntetni akartak az amerikai nagykövetség előtt, de a rendőrség már 8 óra előtt többezer méternyire a követség épületétől távol tudta tartani a tüntetőket. A rendet éjfél után 5000 rendőr tartja fenn. Éjfél után újabb incidens nem történt. (L. Sz.) Riadókészültség Genfben Genf, augusztus 20. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) A genfi városi tanács ma délben a 3-ik gyalogezred riadókészültségbe helyezte és minden intézkedést megtett a város védelmére. A genfi szociáldemokraták kijelentik, hogy semmiféle összeköttetésben nem állanak a zavargókkal. Ma délután újból nagyobb tömeg verődött össze az amerikai konzulátus előtt, amelyet a rendőrség tegnap óta állandóan őriz. Amikor a rendőrök látták, hogy nem bírnak a tömeggel, a tűzoltókat hívták segítségül, akik fecskendőjükkel tartották távol a zavargókat a konzulátus épületétől. (J. B.) Sortűz Lipcsében Lipcse, augusztus 23. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) A Sacco és Vanzetti kivégzése elleni tüntetés során a kommunisták a birodalmi törvényszék épülete előtt csoportosultak. Amikor egy arra haladó villamos át akart haladni az úttesten, a tömeg nekiesett a villamos vezetőjének és kalauzának és véresre verte őket. A jelen volt rendőrök meg akarták védeni a kalauzokat, de oly kevesen voltak, hogy a tömeg elöl a közelfekvő őrszobára voltak kénytelenek menekülni. A tüntetők megostromolták az őmnobát. A rendőrök lőttek, egy tüntetés elesett, többen súlyosan megsebesültek. A tüntetők ezekkel a rendőrökkel, valamint a segítségre jövő rendőrökkel is harcba bocsátkoztak, amely körülbelül egy óra hosszat tartott. Egész sereg ember megsebesült.