Pesti Napló, 1927. augusztus (78. évfolyam, 173–196. szám)

1927-08-24 / 190. szám

I­­ Ju­l through ... Irta: Pásztor Árpád Bostonból jelentik: Saccót, Vanzettit és Madefort a keddre virradó éjszakán kivégezték. Hiába volt minden fellebbe­zés és tiltakozás. • A h­árom kivégzés hu­szonegy percig tartott. Hiába mozdult meg »a világ lelkiisme­rete«, hiába írt levelet Wells, Galsworthy, hiába kopogtattak a pápa szent ajtaján, hiába­­járult talpig gyászban Sacco felesége és Van­zetti nővére Fuller kormányzó elé.­­ Sacco és Vanzetti sorsa abban a pillanatban eldőlt, amikor a newyorki földalatti vasút állomásán az első bomba felrobbant. Taktikából,­­látszat­ból a két halálraítélt atég négy napig haladé­kot kapott, a világ optimistái és lázadói azt hitték, hogy ez menekvést jelent, de aki csak egy kicsit is ismeri az amerikai kormányzat­­szellemét, tudta, hogy a villanyos székbe bele­kapcsolják az áramot. Amint a bomba Newyorkban, Philadel­phiában, Bostonban és San­ Franciscóban rob­bant, már nem volt kétséges a halálos ítélet. Mert nem igazságszolgáltatásról, jogról, ítélet­ről volt többé szó, hanem az állam rendjéről, az Egyesült Államok harcáról az anarchia ellen. Nem lehet tudni, mire volt jó az a négy nap. Talán megfigyeltek embereket, szemmel tartottak készülődéseket, megtették az előké­születet arra a nagy seprésre, amelynek az Egyesült Államokban most be kell következ­nie. Az államrend harcol az internacionalista, bomlasztó törekvések ellen, az amerikai kapi­talizmus és köztársaságnak nevezett hatalmas imperializmus védekezik a láthatatlan el­len­ség ellen, amely hol Kínában, hol Bolíviában, hol Bécsben ü­ti fel fejét. A charlestowni fogház villamosszékében a keddre virradó éjszakán három ember ment a halálba, egy pillanatra odafigyelt az egész világ, most egy ideig szélcsend következik, de mindenki érzi, hogy a charlestowni éjszaka nem marad következmények nélkül. Az Egye­sült Államok még jobban szigorítani fogja a bevándorlási törvényeket, még éberebben fogja figyelni az idegenek minden lépését, a másik oldalon pedig... Ki tudná azt előre megmon­dani, hogy mi készül ott? Egyelőre: all through! Ez annyit jelent: minden megtörtént, vagy­ mindennek vége. Ez olvasható a charlestowni villamossszék hátán, ahol fel van írva az utasítás a gép ke­zelőjének, magyarul: a hóhérnak. Talán ingujjban, nadrágján a szokásos amerikai bőrövvel állott a villamosgép kezelője tegnap éjszaka a szék háta mögött, amelyet egy hatalmas kapcsolótábla takar el. Nem is látta a halálraítélteket, akikkel szemben csak a fogház warden­je (az igazgató), a bíróság képviselője, az orvos, néhány fogházőr és az Associated Press egy munkatársa nézte a ki­végzettek utolsó pillanatait. A nyilvánosság, az újság Amerikában mindenütt jelenvaló. Ama kivételes emberek közé tartozom, akik ültek már amerikai villamosszékben, de mégis életben maradtam. Mint újságíró jártam a Sing-singben és a charlestowni fogházban és a vezető őr tessékelésére helyet foglaltam a világoszöldolajfestéses terem egyetlen bútor­darabjában, a villamos székben. A fal mellett körülbelül másfél méter ma­gasságban barna faburkolat fut körbe, hátul és oldalt ablakok,­­ ah­­olyan egyformák ezek a kivégzési termek. De az egyik oldalon sárgára festett vasajtó, amely egyenesen a siralom­házból nyílt oda, ahol külön cellákban, úri cel­lákban ült a három halálraítélt. Hosszú folyosó, mint valami hotelben, fut végig a cellák mel­lett és a börtönök lakói ezt az utat a sóhajok folyosójának nevezik. Aki azon végighalad, nem igen szokta már sokáig látni a késk eget. Megmozdíthatatlanul oda van rögzítve a terem kőkockás parkettjébe a villamosszék. Otromba, durva, széles alkotmány. Szijjak és csattok lógnak le róla. Lent középen, ahova az ülő lába szokott érni, két csat, hogy átkösse a bokát, a támlánál két széles szíj, hogy lekösse a derekat és a kezeket és mint valami kis sapka az egyik karfára akasztva két szabadon egy­más alá varrott tenyérnagyságú bőr, az egyik a homlokra jön, a másik pedig a szájat csukja le örökre. A Sing-singben első pillanatra nem értet­tem meg, hogyan teszik a fejre, mire az őr kedélyesen rám akarta próbálni. Ijedten tol­tam el a rettenetes bőrdarabokat, a Nibelung­sapkát, amely láthatatlanná teszi hordozóját. És a szék támláján, mint a borbélyüzletek­ben, fel- és letolható bortámla a fejnek, hogy jobban alátámaszthassa és kényelmesebben ül­jön a szék vendége. Ennyi a villamosszék. Mögötte hatalmas, barna fával bevont vil­lamoskapcsoló-telep, hátul van a kapcsoló fogantyúja, elől, fent fehérlakkos cső fut­ ki belőle, gyenge ívvel közvetlenül a szék fölé hajlik, a csőből szigetelt, csaknem kisujjvas­tagságú sárgarézdrót fut­­le spirálisan, alul négy-öt centiméter hosszúságon szigetelés nél­kül bújik ki, azt a lekötözött és kurtára nyi­tott hajú ember tarkójához teszik és rábocsát­ják­ a 2200 voltos áramot. A villamosszekrény falán az utasítás a gépésznek. 5 bells Get Ready (5 csengőjelzés, készü­lődj!) 1 bell Turn on Current (1 csengés, indítsd meg az áramot). 2 bells More Current (2 csengés, több ára­mot). 3 bells Les Current (három csengő, keve­sebb áramot). 4 bells Shut of Current (négy csengő, kap­csold ki az áramot). 6 bells Ali Through (hat csengés, a vége!). * Ali through! Háromszor sivított a csengő a­­halálos csendben hatot-hatot és mire éjfél után el­ütötte a fejet, három halott feküdt a jobbkéz felől levő kis ajtón a benyílóban, ahol fekete vaslábakon fekete kőlap várja a mozdulatlan testeket. Még hatvan perccel előbb odakinn a világ­ban, amerre csak gyárkürtők búgnak és for­rong az izgatott fantázia, lehetetlennek tartot­ták, hogy ez megtörténhetik, fél egy órakor az Egyesült Államok megmutatta, hogy az ő szempontjából ez, és csakis ez az egyedül le­hetséges, mert el kell dőlnie, hogy az Állam erősebb-e, vagy azok, akik bombával és dina­mittal küzdenek ellene. Az újságírók százai kinn álltak a fogház előtt és világgá röpítették a hírt: all through!, Charlestownt Bostontól a Charles fo­lyócska választja el. Partján szobor őrzi a Bunker Hills ütközet emlékét, amelyben a sza­badságharc idején véres és győzelmes háborút vívott Amerika Anglia ellen. Rokon rokon el­len harcolt, de ez a hatalmas küzdelem vetette meg alapját a mai hatalmas Egyesült Álla­moknak. És az Északamerikai Egyesült­­Államok szövetsége ma is kemény és hajthatatlan. Sacco Vanzetti Szerda PESTI NAPLÓ 1927 augusztus 24 . Véres tüntetések mindenfelé Sacco és Vanzetti kivégzése miatt Párizs, augusztus 23. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) A francia kormány valamennyi politikai pártnak megtiltotta a Sacco és Vanzetti ki­végzése ellen ma estére tervezett tüntetését. A rendőrséget arra utasították, hogy az uccákon ne tűrjön semmiféle manifesztációt és a leg­nagyobb eréllyel akadályozzon meg csoporto­sulást. Minthogy híre járt, hogy a Sacco— Vanzetti-bizottság, valamint a szocialisták és kommunisták, továbbá a szakszervezetek ra­gaszkodnak tüntető szándékukhoz, a kormány az egész rendőrséget mozgósította. Az amerikai nagykövetség környékét tel­jesen elzárták a gyalog- és kocsiforgalom elől. Az amerikai bankok párizsi fiókjait nagy rendőrcsapatok őrzik. A lakosság valamennyi rétegében nagy a felháborodás a kivégzés miatt. Ma délután a volt frontharcosok és háborús rokkantak szö­vetsége, amelynek több százezer tagja van, el­határozta, hogy nem fog résztvenni azon az ünnepen, amelyet a kormány az amerikai le­gionáriusok tiszteletére tervez. Több francia vidéki városból az a hír érkezik, hogy Sacco és Vanzetti kivégzése súlyos összeütközéseket támasztott a kivégzés ellen tüntetők és a rendőrség között. Montpel­lierben ma éjjel egy kommunista gyűlés után ismeretlen tettes két bombát hajított a rend­őrök közé. Egy rendőr életveszélyesen meg­sebesült, több épület súlyosan megrongálódott. Lyonban a tüntetők ma reggel a kivégzés hírére megakasztották a közúti villamosfor­galmat olyképpen, hogy a sínek váltóit be­tömték cementtel és eképpen hasznavehetet­lenné tették őket. Délután oly izzóvá vált a hangulat, hogy az egész helyőrséget készen­létbe kellett helyezni, sőt Párizsból is katonai csapatokat hívtak segítségül. Az a felhívás, amelyben a párizsi munkás­ság mindenkit az amerikai áruk bojkottálá­sára szólít fel, nagy visszhangot keltett egész sereg vidéki városban is, ahol elsősorban a szocialisták csatlakoztak a bojkottmozgalom­hoz. (L. Sz.) Véres összeütközések Párizsban Párizs, augusztus 23. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) Bár a hatóságok eltiltottak mindenféle nyilvános felvonulást, ma este 9 órakor a nagy bo­ulevardokon többszázezerre menő tö­meg verődött össze. A rendőrség elzárta a boulevardokhoz vezető utakat, de a tömeg nagy részének sikerült a rendőri kordont át­törni, néhány perccel 9 óra előtt a Matin szer­kesztősége és a Faubourg-Montparnasse előtt már összeütközés volt a tüntetők és a rendőr­ség között. A rendőrség meg akarta akadá­lyozni, hogy a tömeg az amerikai konzulátus elé vonuljon. Emiatt voltak összeütközések. A rohanó tömeg a rendőröket a földre dobta és keresztülgázolt rajta. Több rendőr komolyan megsérült. Éjfél felé a rendőrség megerősítést kapott, majd a köztársasági gárda több svad­ronja ment neki a tüntetőknek, akiket szét­kergetett. A tüntetők 10 óra körül annyira elszapo­rodtak és olyan agresszíven kezdtek visel­kedni, hogy a helyzet komollyá vált. A rend­őrök azt az utasítást kapták, hogy a legerélye­sebben járjanak el a tömeg ellen, amelynek sorában nemcsak tüntetők, hanem békés sé­tálók is voltak. A rendőrök valósággal ostrom­mal foglalták el a kávéházak teraszait, köz­ben temérdek embert a földhöz tepertek és át­gázoltak rajtuk. A kávéházak teraszairól a rendőrök továbbvonulva kergették a tüntető­ket, körülbelül félóra hosszáig tartó utcai harc volt a tüntetők és a rendőrök között, amelye­k során többen megsebesültek. Az ütközet vége az volt, hogy a tüntetőket mellékuccákba szo­rították. A külső boulevardokon is egész sereg ösz­szeütközés volt rendőrök és a tüntetők között. A Moulin Rouge ismert mulatóhelyet több­száz kommunista megostromolta és bár a­ mu­latót rendőrök őrizték, a kommunisták beha­toltak a mulatóba, ahol összetörték a székeiket és kövekkel tönkretették a nagy fali tükröket. Este tíz óra után a rendőrség megerősítést kapott és kiverte a mulatóból a kommunistá­kat. A szakszervezetek tüntetni akartak az amerikai nagykövetség előtt, de a rendőrség már 8 óra előtt többezer méternyire a követ­ség épületétől távol tudta tartani a tüntetőket. A rendet éjfél után 5000 rendőr tartja fenn. Éjfél után újabb incidens nem történt. (L. Sz.) Riadókészültség Genfben Genf, augusztus 20. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) A genfi városi tanács ma délben a 3-ik gya­logezred riadókészültségbe helyezte és min­den intézkedést megtett a város védelmére. A genfi szociáldemokraták kijelentik, hogy sem­miféle összeköttetésben nem állanak a zavar­gókkal. Ma délután újból nagyobb tömeg verődött össze az amerikai konzulátus előtt, amelyet a rendőrség tegnap óta állandóan őriz. Amikor a rendőrök látták, hogy nem bírnak a tömeg­gel, a tűzoltókat hívták segítségül, akik fecs­kendőjükkel tartották távol a zavargókat a konzulátus épületétől. (J. B.) Sortűz Lipcsében Lipcse, augusztus 23. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) A Sacco és Vanzetti kivégzése elleni tüntetés során a kommunisták a birodalmi törvényszék épü­lete előtt csoportosultak. Amikor egy arra haladó villamos át akart haladni az úttesten, a tömeg neki­­esett a villamos vezetőjének és kalauzának és vé­resre verte őket. A jelen volt rendőrök meg akarták védeni a kalauzokat, de oly kevesen voltak, hogy a tömeg elöl a közelfekvő őrszobára voltak kénytelenek menekülni. A tüntetők megostromolták az őmnobát. A rendőrök lőttek, egy tüntetés elesett, többen súlyosan megsebesültek. A tüntetők ezekkel a rendőrökkel, valamint a segítségre jövő rendőrökkel is harcba bocsátkoztak, amely körülbelül egy óra hosszat tartott. Egész sereg ember meg­sebesült.

Next