Pesti Napló, 1927. szeptember (78. évfolyam, 197–221. szám)

1927-09-01 / 197. szám

4 Csütörtök 1927 szeptmber 1 ­ödést. Az ügyben csak annyi szerepem volt,, hogy mint Forgács Anna májusi betegségének­ egyik ta­núja, elmondottam a rendőrségen azt, amit láttam és tapasztaltam. A Pesti Napló munkatársa úgy értesült, hogy a rendőrség tanúként való kihallgatásra szabályszerűen megidézte dr. Klár Zoltánt, aki most a Markó utcai fogházban tölti büntetését a fajvédőklubban történt lövöldözés miatt. A rendőrség már megtette a lépéseket, hogy ki­kérje dr. Klár Zoltánt a fogházügyészségtől. stt iv UjJiu muunataxsa üilipuit, jvcijt­­ui, jcxtu­ zjun­ai­t d­­­ugua UC J­az­ocg „A biztosítási kötvényt hitelező kapta fedezetül" Gál Jenő védő az ügy anyagi hátteréről Munkatársunk szerdán este beszélgetést folytatott dr. Gál Jenő országgyűlési képvise­lővel, Erdélyi Béla védőjével, aki az ügyről a következőket mondotta: — Klagenfurtból táviratot kaptam most ott időző megbízottaimtól, akik közlik velem, hogy az iratokat csak ma, este adják ott postára. Ma egész délután még dolgoznak rajtuk. Így csak péntek reggel érkez­nek meg az iratok ide. Minden más kombináció té­ves, sem a rendőrségen,­ sem az ügyészségen nincse­nek még iratok Millstattból,­ vagy Klagenfurtból. — Ma délután megállapítottam­ kétséget kizáró módon, hogy azok a váltók, amelyekről azt állítják, hogy hamisítottak, már valamennyien ki vannak egyenlítve. Tehát semmiféle ilyen nyomasztó adós­ság nem szerepelt. Az életbiztosítási­ kötvényre nézve birtokomba jutottak azok az adatok, amelyek a­ vizsgálóbíró előtt az első pillanatban meg fogják vi­lágítani, hogy a biztosítási ügy ezzel a szomorú ese­­ménnyel semmi összefüggésben nem lehet. Megálla­pítottam, hogy a biztosítási kötvényt n­yomban­azután, hogy megkötötték a biztosítást, hitelező kapta fedezetül Erdélyi Béla tartozására. Az élet­biztosítást azért kellett megkötni, hogy azt fedeze­tül átszolgáltathassa. Soha a kötvény nem volt Er­délyi birtokában, nem is várt tőle soha pénzt, nem is remélhette, mert az egész biztosítás nem volt más, mint a szokásos pluszfedezet, amilyeneket a drága­kamatú kölcsönöknél szoktak a hitelezők kikötni. Egyelőre a nyomozás érdekében személyeket nem je­lölhetek meg, de nevek vannak birtokomban és tu­dom, hogy az életbiztosítási kötvény kinek a kezei között van és milyen hitelérdek oltalmára szolgál. Tehát légből kapott minden olyan feltevés, mintha Erdélyi egy frilésel ezelőtt azért kötötte­­volna az életbiztosítást, hogy egy félévvel később felesége halála útján pénzt kapjon. Egy félévvel ezelőtt, mi­kor a biztosítást megkötötte, a kötvényt nyomban kiadta a kezéből. ítélet következtében történt elhalálozása a biztosí­tott félnek. Ebben az esetben a biztosított összeget az intézetnek nem kell kifizetniök, azonban nem vész el a hozzátartozók igénye az elhalt által be­fizetett díjtartalék visszakövetelésére vonatkozólag. Visszatérve a megboldogult Forgács Anna ese­tére, a biztosító társaság számára különösen fontos a ténykörülmények pontos kivizsgálása és megálla­pítása, mert­ egy esztendei díjrészlet után, amely végeredményben készpénzben be sem folyt, valóban drága ár volna a biztosított tőke kétszeresének, te­hát 20.000 dollárnak kifizetése. Kétszer 1©„Q©0 dollárt kapna Erdélyi, ha Forgács Brassa vé­telien febeleset áldozata Egy biztosítási szakértő hozzászólása Annak idején a Frankfurti Biztosítónál olyan biztosítást kötöttek a házastársak, amely balesetbiz­tosítási záradékkal állíttatott ki. Azt jelenti ez a körülmény, hogy bizonyos pótdíjak ellenében, ame­lyeket dr. Erdélyi nyugodtan vállalhatott, mert hi­szen adós maradt vele, a biztosító társaság baleset következtében beálló halálnál a biztosított tőkének kétszeresét köteles a kedvezményezettnek, ha adott esetben a férjnek­­kifizetni. Itt eszerint nem csupán 10.OCO, hanem 20.000 dollárja, közel 1,5 milliárd koro­nája forog a biztosítónak kockán, ha dr.­ Erdélyinek ártatlansága bebizonyosodnék. Érdekes vizsgálni továbbá ezen életbiztosításnak folytatólagos változatait is. 1. Ha egyszerű elhalálozással állunk szemben, a biztosított tőke a kedvezményezett kezéhez kifize­tendő, ha csak nem történt a biztosítási ajánlat ki­állításakor olyan elhallgatás, amely utólag­ az ügy­letet megtámadhatóvá teszi. . II. Öngyilkosság esetében­ a biztosítónak fizetési kötelezettsége nem állana fenn, m­ert általában a biztosítások csak 3 évi­ érvényesség után terjednek ki öngyilkosság kockázatára is. III. Ha gyilkosság okozza a biztosított elhalálo­zását, úgy akkor is beáll a biztosító társaságnak fize­tési kötelezettsége kedvezményezett részére, termé­szetesen, ha a bűnténynél a kedvezményezett maga sem, mint tettes, sem mint felbujtó nem szerepel.­­ Az életbiztosítási kockázatban, minimális valószínű­séggel, de végeredményben az a lehetőség is ben­foglaltatik, hogy a biztosított fél " erőszakos halál folytán múlik ki. Kézenfekvő, hogy miként tűzbiz­tosítás esetében a gyújtogató biztosított fél, noha végeredményben a tűzvész folytán károsodás is érte, kártérítést nem kaphat, épúgy nem lehet beszélni kedvezményezetti jogról akkor, ha­ a haláleset be­következtét az érdekelt fél bűnözése okozta. IV. Másnemű haláleset tulajdonképpen nincsen, legfeljebb még a bírói ítéleten alapuló kivégzésről tehetünk említést. A kommün zavaraiban volt rá eset, hogy egyébként nem vétkes­ polgárokat statá­riális módon halálra ítéltek és nyomban kivégeztek. — Egyeseknek volt életbiztosításuk és a biztosított összegek kifizetését a társaságok nem tagadhatták meg, mert az adott helyzetben nem rendes ítélő­bíróság, hanem erőszakos, törvényen kívüli alaku­latok halált okozó ténykedéséről volt szó. — Más el­bírálás alá esik a Kúria által jóváhagyott halálos t szombaton jön a Magyarországban Miért mondott le Darvay a védelemről? Dr. Darvay János ügyvéd, aki tudvalévően Erdélyi Béla védelméről lemondott, a követ­kező nyilatkozat közlését kérte tőlünk: — Leköszöntem Erdélyi Béla védelméről, mert a rendőrség meggátolta, hogy védencemmel beszél­­jek. Megengedték ugyan, hogy beszélgetést folytas­sak Erdélyi Bélával, de, a bűnügy­­teljes kikapcsolá­sával. Én pedig azt követeltem, hogy igenis, a bűn­üggyel kapcsolatban beszélhessek védencemmel. 1921-ben a vádtanács éppen az én panaszomra meg­állapította, hogy a védő jogosult védencével a bűn­ügyről" beszélgetni. Ezzel kapcsolatban jelentettem ki, hogy a Bűnügyi Védők Egyesületéhez is fogok fordulni. — Személyi okok is közrejátszottak a védelem-­ ről való lemondásomnál, mert tudtam és beleegyezé­sem nélkül kért fel a család társvédőt. A millstatti koronatanú hazaérkezését várták mára Szerdán délben a főkapitányság mellett lévő pincéből nagy tálcán hatalmas porció ebé­det vittek­ fel a 200-as cellába. Dr. Erdélyi Bé­lának vittek fel levest, húst, főzeléket és gyü­mölcsöt. A fogoly az ebédet jó étvággyal fo­gyasztotta el. Alig, hogy befejezte az ebédjét, tudomására adták, hogy a perrendtartás értel­mében átszállítják a királyi ügyészség Markó ut­cai fogházába, ami két órakor meg is történt! A kísérőlevél­nek, amellyel Erdélyi Bélát a­ főkapitányság­ról­ a királyi­ ügyészségre átkísérték,­első mon­data így hangzik: »Gyilkosság­ bűntettével gyanúsított és letartóztatott dr. Erdélyi Béla...« stb. A rendőrségen egyébként már tegnap ki­hallgatták dr. Szász Zoltán főorvost, Forgács Anna «kezelőorvosát Kátyálai még­ kihallgatták, dr. Barta Zsigmond­ szanatóriumi orvost, Serczeg Irma orvosnőt­ és­ a Grimwald-szana­tóriumnak azt a három­ ápolónőjét,, akik, For­gács Anna állítólagos öngyilkossága alkalmá­val a beteg mellett teljesítettek szolgálatot. A szanatórium orvosai, valamint az ápolónők igen érdekes és megfontolást igénylő vallo­mást tettek­ a rendőrségen. Ugyancsak beidézték ma a főkapitány­ságra Turai Ida színésznőt és férjét, ifj. Bé­keffy István hírlapírót, akik Vogl József rend­őrkapitány előtt részletes vallomást tettek Erdélyi Béla és Forgács Anna házas­életéről.­­ -E vallomások szerint Erdélyi Béla rendkívül heves természetű, brutális ember volt, aki nem egy ízben tettleg is inzultálta Forgács Annát. A fiatalasszony ezeket a brutális inzultusokat tűrte és csak nagynéha panaszkodott legjobb barátnőjének, Turai Idának: — Olyan ez a Béla, mondotta — mint egy brutális germán isten." Elmondották a kihallgatott tanúk azt is, hogy Erdélyi Béla ötvenmillió folyósítása után vette el Forgács­ Annát. Erre­ az­ ötven millióra abban az időben halaszthatatlan szüksége volt. Állítólag Erdélyi Bélának­­ akkor egy váltója járt le, amelynek kifizetésére volt szüksége az ötven millióra. Erdélyi Béla olyan vallomást tett,­­hogy ők­ tanuk arra,­­hogy Forgács Anna forszírozta a biztosítást. Úgy Turai Ida, mint a­ férje, valamint a többi erre vonatkozóan ki­hallgatott tanuk is azt felelték, hogy mind­erről semmit sem tudnak. Erdélyi Béla, aki a tanúvallomások után újból Vogl r­endőrkapitány elé került, szemmel látható megdöbbenéssel vette tudomásul a tanúknak ellene szóló vallomásait.­ Ismételten hangoztatta, hogy ártatlan és­ hogy anyagi ügyeivel semmiféle kapcsolatba nem hozható feleségének tragikus halála. Erdélyi Béla a váltóügyekben ellene felho­zott vádakkal szemben, azzal védekezik, hogy a vállalat anyagi válságba­­került és ő nem tudott másképpen pénzhez­ jutni, mint úgy, hogy ezeket a nem mindig eredeti aláírású váltókat számítoltatta­­le. Ezeket a váltókat azonban bankárbarátainál helyezte el, akik, h ha nem is, tudtak arról, hogy az aláírások nem eredetiek,­ de nem is igen­ törődtek az aláírásokkal, mert hiszen úgy tudták, hogy az ő" édesapja hatal­mas vagyonnal rendelkezik és szükség esetén­­ki fogja űzetni a váltók összegét. A rendőrség­ tisztázta, hogy Erdélyi Béla életmódja egyáltalában nem állott arányban jövedelmével. Az­ utolsó pillanatig azt a látsza­tot tudta kelteni életmódjával, mintha nagy vagyon lenne mögötte és így természetesen azok, akiknél váltói voltak, egy, pillanatra sem gondoltak arra, hogy a váltókat lejáratkor nem fogják beváltani. Ezzel szemben a rendőrség már tisztán látja azt, hogy Erdélyi Béla a legsúlyosabb anyagi zavarokkal küzdött állandóan. Bérszántó vállalkozása nem sikerült úay-amit í­r­­ Somá­bíil, sikertelen vállalkozás után hazajött, voltaképpen semmi vagyona nem maradt. Életmódján azonban ez a körül­mény mit sem változtatott, ezután is csak olyan nagyjábon élt, mint eddig. Mint a Pesti Napló Millstattba kiküldött tudósítója jelenti, az Erdélyi-házaspár négy hetet töltött a Hotel Lindenhofban. Erdélyi a szálloda egyetlen számláját sem fizette ki. Ellenben a szálló irodájában előbb felesége ékszerére vett fel kölcsönt, majd egy 3300 sil­­lingről szóló váltót adott le, amely most, szep­tember 3-án jár le. Ezt a váltót a szálloda iro­dájában írta alá és kezesekként édesanyja és jóbarátja, Gáldy Nándor szerepelnek. A négy­heti tartózkodás alatt a hotelszámla nem tett ki 3300 sillinget, mindössze 800 silling volt az összeg, amennyibe a lakás került. A kölcsön többi összegét készpénzben vette fel Erdélyi a szálló igazgatóságától. Ez is furcsa körülmények között történt. Egyik pon, amikor még csak pár napja, lakott a szál­lodában, megjelent a szálloda irodájában és kétségbeesetten panaszolta, hogy pénztárcáját,­ amelyben 1100 shilling volt, elvesztette. Arra kérte a­ szálloda igazgatóságát, hogy a személy­zettel kutasson a pénztárca után. A szálloda személyzete, mint az most kitudódott, meg is találta Erdélyi ütött-kopott pénztárcáját, azon­ban abban mindössze 20 shilling volt. A főkapitányságon egyébként most várják Löw Zoltánné vallomását, Löw Zoltánné , úgy látszik, ennek az ügynek a koronatanúja. Az eddigi hírek úgy szólottak, hogy Löw Zol­tánné, akinek­ fivére meghalt,­­ Bécsből fivére holttestét Munkácsra fogja vitetni és ott fogja eltemettetni. Ilyen körülmények között Löw Zoltánné­ csak mintegy öt­ nap­­múlva érne haza Budapestre. Mint a Pesti Napló munkatársa értesült, Löw Zoltánné, aki jelenleg is Bécsben tartóz­kodik, egyáltalában nem fog leutazni Mun­kácsra és nincs kizárva, hogy a holnapi nap folyamán már Budapesten lesz és megteszi val­lomását mind­arról, amit Millstattban tapasz­talt. 1 -•!

Next