Pesti Napló, 1927. október (78. évfolyam, 222–247. szám)
1927-10-01 / 222. szám
2 Szombat PESTI NAPLÓ 1927 október 1 Trianon revízióját követelő mozgalom biztató fázisai. Tanulságul, okulásul kívánjuk hát a csend megtörését, a hivatalos titok feladását a Paléologue-akták körül. Lássuk nyíltan, szemtől-szembe: mi, hogyan és miért történt abban az izgató kérdésben, amiről még most is olyan mélységesen hallgatnak az »egykorú«, illetékes szereplők? Mulasztásokból, veszteségekből is lehet tanulni. Ha mást nem, hát legalább azt, hogy a jövőben mit nem lehet, mit nem szabad tenni. Márpedig Magyarországnak ma, amikor a Brothermere-akció reménységes szivárványt gyújt felleges egén, kétszeresen szüksége van minden olyan tanulságra, amely holnapi útján megóvja a múlt hibáitól és tévedéseitől. Miért hallgatnak hát? Az ezer és ezer oldalról felhangzó kérdés elől nem lehet kitérni. S talán nem is szabad. Mert most a feleletadás elmulasztása ép akkora hiba, époly fatális tévedés lenne, mint a hét év előtt elkövetett mulasztás volt. Urbach László oldalkocsis gépen startol a svábhegyi verseny tréningjén Kirabolták Maniu Gyulát Szováta közelében fegyveres banditák tartóztatták fel Bukarest, szeptember 30. Mannt, Gyulát, a nemzeti paraszpárt vezérét, aki Szovátán üdül, egy autókirándulás alkalmával kirabolták. Maniu kocsiját, amelyben rajta kívül Pasca Valér, a szovátai fürdő igazgatója ült, Szakadát közelében fegyveres banditák feltartóztatták. Vezérük felszólította Maniut és Pascat, hogy adják át pénzüket és értéktárgyaikat A rablók nem voltak megelégedve a zsákmánnyal s ezért a kifosztottak felöltőit is elszedték. A rablók ezután útnak engedték a kocsit, ők maguk pedig eltűntek és eddigelé semmi nyomuk- A görög határt Bulgária felé lezárták Belgrád, szeptember 30. Szalonikiből jelentik, hogy a görög határt Bulgária felé lezárták, mert attól tartanak, hogy több komitácsi csapat akar bolgár területről átlépni Görögországba. Az egyik jelentés szerint újból letartóztattak egy embert, aki a már letartóztatott három bolgárral szövetségben volt. A vizsgálat állítólag megállapította, hogy a bolgárok merényleteket akartak elkövetni a jugoszláv konzulátus és a Szerb-Francia Bank szalonikai fiókintézetének palotája ellen. Az egész tervet az összeesküvés egyik részese árulta volna el. A Pravda jelentése szerint a szófiai görög követ a jugoszláv követtel együtt lépéseket fog tenni a bolgár kormánynál, akadályozza meg a komitácsi merényleteket. Franciaország, ammikor Oroszország ellen komoly szépeurópai vasúti hálózatot francia ellenőrzés alá rendszabályokat akart foganatosítani, az egész kö- t akarja helyezni. (W. N.) A francia külügyminisztérium szsgálatot indít Párizs, szeptember 30. (A Pesti Napló kiküldött tudósítójának telefonjelentése.) A Paléologue jegyzék magyar részről történt közzététele a francia sajtóban is nagy feltűnést keltett. Mindazonáltal azt a homályt és bizonytalanságot, amely az egész kérdést körülfogja a francia illetékes körök nyilatkozatai sem tudják eloszlatni. A mai nap folyamán alkalmam volt a párizsi magyar követséggel beszélni, amely természetszerűen informálva van mindazokról a tárgyalásokról, amelyek a diplomáciai viszony felvételei óta magyar és francia delegátusok között Párizsban folytak. A párizsi magyar követség azonban sem a Paléologue jegyzékről, sem a jegyzéket megelőző magyar-francia magánjellegű tárgyalásokról nem tud semmit. Felkerestem a francia külügyminisztérium illetékes ügyosztályát is, ahol kijelentették előttem, hogy az egész Paléologue-ügyről csupán a napilapokból nyertek értesülést. A francia külügyminisztériumban úgy a jegyzék ügyét, mint a jegyzéket megelőző tárgyalásokat, valószínűtlennek tartják. Az idézett akta számozása, valamint annak az osztálynak megjelölése, amely a jegyzéket Budapestre küldte, teljesen szokatlan és egyáltalán nem viseli magán a francia külügyminisztérium ügymenetének megszokott rendjét. Hozzájárul ehez az angol aláírás is, amely a francia külügyminisztérium hivatalos okmányán legalább is valószínűtlennek látszik, Paléologue nem intézhetett jegyzéket a békekonferencia nevében, mert erre csupán Millerand volt feljogosítva s még ő sem tehette volna ezt külügyminiszteri minőségben, hanem csak mint a békekonferencia megbízottja. — A francia kormány szempontjából —, mondották a francia külügyminisztériumban— mindenesetre fontos, hogy az egész ügyre mielőbb teljes világosság derüljön. Ámbár teljességgel megértjük azt az izgalmat, amelyet az állítólagos Paléologue jegyzék magyarországi publikálása okozott, úgy látjuk, hogy az említett politikai eseményekhez — nevezetesen az orosz—lengyel háborúhoz — való kapcsolódás nem eléggé logikus és ezenkívül teljességgel érthetetlen Sir Barker aláírása, akit a francia külügyminisztérium nem is ismer. Bargheton, a francia külügyminisztérium sajtófőnöke, a Pesti Napló munkatársának kérésére elrendelte, hogy a Paléologue-ügy egész komplexumára vonatkozólag a francia külügyminisztérium illetékes osztályai házi vizsgálatot indítsanak. E vizsgálat célja elsősorban az, hogy az ügyre vonatkozó aktákat, leveleket, stb. előkeressék s ily módon végre világosságot derítsenek az egyre rejtélyesebbé váló kérdésben. Férgek a főváros kórházaiban Wenhardt kórházi főigazgató szerint életveszélyes a betegekre a kórházak műtőinek elhanyagolt állapota (Saját tudósítónktól.) A főváros közegészségügyi bizottsága pénteken délután dr. Buzáth János alpolgármester elnöklésével ülést tartott, a amelyen bemutatták a székesfővárosi közkórházi alap 1925/1926. évi zárszámadását, amely 32 és fél milliárd hiánnyal záródik. Ennek az az oka, hogy a népjóléti miniszter 70.000 korona napi ápolási költség helyett csak 55.000 korona költséget engedélyezett. Csilléry András volt az első felszólaló, aki kijelentette, hogy a főváros ilyen körülmények között nem tudja fejleszteni kórházait. A legsürgősebben érintkezésbe kell ismét lépni a népjóléti miniszterrel, hogy az új ápolási költségeket hagyja jóvá. Csilléry rámutatott ezután a főváros közegészségügyi adminisztrációjának több hibájára, s különösen azt kifogásolta, hogy iskolanővérekké a tanügyi ügyosztály nevez ki, s méghozzá olyanokat, akik nincsenek szakszerűen kiképezve. A közegészségügyi kérdéseknek sohasem akad gazdájuk, mert ezek az ügyek több ügyosztály között vannak felosztva. Azt indítványozta, hogy egyesítsék egy kézbe a főváros közegészségi szolgálatát. Körmöczy Zoltán üdvözölte ezután a szabadságáról visszatért Csordás tisztifőorvost, majd Berkes Jenő szóvátette azt, hogy az évek folyamán, úgy látszik, rendszerré vált az, hogy kisebb összeget állapítanak meg kórházi ápolási díjnak, mint amennyibe az ápolás a fővárosnak kerül. Végül ő is követelte a közegészségügyi kérdések centralizálását. Krizs Árpád azt magyarázta, hogy közeledni kellene bizonyos tekintetben a miniszter kívánságaihoz, hogy azután megállapítsák a megfelelő ápolási díjat. Takács István foglalkozott az iskolaegészségügyi kérdésekkel és kifogásolta a tanügyi osztály tanácsnokának azt az intézkedését, hogy 62 iskolanővért a tisztifőorvos tudta és megkérdezése nélkül nevezett ki. Az ülés legérdekesebb momentuma következett ezután. Takács István előadta, hogy a főváros közkórházaiban hemzsegnek a poloskák. Egy jegyzőkönyv szerint az egyik közkórházban egy poloskafogóval öt nap alatt 2200 poloskát fogtak. A rengeteg poloska kínozza a betegeket, s megtörtént, hogy mikor egy betegről levették a gipszkötést, a kötés is hemzsegett, a férgektől, írással bizonyítgatta ezután, hogy az egyik közkórházban egy éjszaka ágyanként 20—25 poloskát fogtak. Ezen az állapoton okvetlenül segíteni kell, éspedig oly módon, hogy kísérletképpen poloskafogó készülékeket helyezzenek a kórházakba. Csordás Elemér tiszti főorvos intézett ezután éleshangú támadást a tanügyi ügyosztály ellen. A VII. ügyosztály — mondotta — makacsul ragaszkodik ahoz, hogy iskolanővérekké csak okleveles tanítónőt lehessen választani. Ma az iskolanővéri intézmény nem más, mint másutt el nem helyezhető protekciós tanverők elhelyező helye. Az iskolanővérek kinevezésénél meg kell hallgatni a tiszti főorvos véleményét, akit ez ügyben kinullázni nem lehet. Az iskolaorvosi szabályrendeletet küldjék meg a közegészségügyi bizottságnak és ügyosztálynak is. Wenhardt János, a közkórházak igazgatófőorvosa válaszolt ezután Takács Istvánnak és természetesen igyekezett szebb színben feltüntetni a kórházak tisztasági állapotát. Elmondotta, hogy mikor elutazott szabadságra, a Rókusban elhelyezett 500 darab poloskafogó csak kevés poloskát fogott. Mikor visszajött szabadságáról, meglepetéssel értesült, hogy a Műszerüzem egy út közbenjárására olyan bizonyítványt állított ki, hogy egy éjjel egy poloskafogó 150 poloskát is fogott. Csodálatos, hogy szabadsága alatt ennyire elszaporodtak volna a poloskák. A poloskákat különben nem készülékkel, hanem csak ciánozással lehet irtani, a baj az, hogy a betegek és látogatók behurcolják a poloskákat. Végül Némethy Béla tanácsnok reflektált a felszólalásokra. A bizottság elfogadta az ügyosztályi előterjesztést, hogy az ápolási díjak felemelése érdekében felterjesztéssel fordulnak a népjóléti miniszterhez. Elhatározták, hogy az összes egészségügyi intézkedéseket a közegésszségügyi bizottság közbenjöttével fogják intézni, a közkórházakban elszaporodott poloskák irtására pedig javaslattételre szólítják fel a Fertőtlenítő Intézetet. Ezután a Madarász utcai csecsemőskórház átalakítására és berendezésére 667-785 pengőt szavaztak meg, apró kérdések elintézése után, a Fehér Kereszt-gyermekkórház 120.000 pengő rendkívüli segélynél egy kis vita fejlődött, amennyiben dr. Wenhardt János szóvátette, hogyha idegen kórházaknak a főváros ilyen nagy ajándékot tud adni, akkor a fővárosi kórházak műtőinek tatarozására is mielőbb nagyobb összegeket kell beállítani. Egyes kórházak műtői ugyanis olyan rossz állapotban vannak, hogy az ott való orvosi munka egyenesen életveszélyes a betegre. Különösen a Rókus-kórház II. számú sebészeti, a szülészeti, s a fülészeti műtő van elhanyagolt állapotban, az operált betegre ráhullik a vakolat. A főorvosok minden felelősséget elhárítanak magukról, ha a műtők rossz állapota miatt valami szerencsétlenség (vagy hajizörve ténik