Pesti Napló, 1928. január (79. évfolyam, 1–25. szám)
1928-01-01 / 1. szám
iáig képződött vagyon után és amelynek alapján ott van az adóelengedés lehetősége«.". A második nap délutánjának két nagy BTO srrampontja:» a pártprogram és a külpolitika, meglehetősen kevéssé izgatták fel a kedélyeket. A Magyarország számára érdekes jelentőségű a francia szocialista párt egyik baloldali vezérének, Zgromszkinek fölszólalása. Zgromszki, aki kedélyes, mindig harcrakész, enfant terrible-je a pártnak, a délelőtt folyamán a francia külpolitikáról beszélt. »Revíziót — íie azonnal ." A francia kormány külpolitikáját — mondotta többek között Zgromszki — az a hír dominálja, hogy a béke fentartása az érvényben levő szerződések életbentartásától függ. Ez a koncepció egy burzsoá kormány régi iskolájú koncepciója, amely a szövetkezések politikájává készítette elő a világháborút is. A szocialista párt mindig ellene volt ennek a politikának, amely a biztonságot nemm egy tevékeny internacionáléban, hanem hatalmi csoportok szembenállásában látja, amely szembenállásból szükségképpen konfliktus lesz. 1919-ben ez akoncepciódiadalmaskodott, a békeszerződésekben. ' Nem azt követeljük, hogy sebtiben, minden megfontolás nélkül 'rebidiáltassanak a békeszerződések, amelyek' csak visszájára fordították az elnyereteramisaerét, de cigi tették meg. De azt, kívánjuk, hogy a párt,energikusann szálljon szembe a Quai, d'Orsay politikájával, 'amely a revízióra ^alódtekv«5t...újabj. íi .újabb, 'a^avájyűjt.. .fonnyolásával lehetetlenné akarja tenni. A Népszövetség ma? felépítése és rendszere, munkája és tervei mellett a háborús veszedelem nagyobb, mint volt 1911-ben. Zyromszki végül azt kívánja, hogy apárt pozitív megoldási tervezeteket vegyen programjába, amelyben bent is legyen valamennyi nép szabadságának respektálása. Ezenkívül pedig keressen olyan gazdasági megoldásokat, amelyek enyhítve a területi elhatároltságokat, módot adjanak arra, hogy a nemzeti jogok összhangba kerülhessenek a világgazdasági érdekekkel. Az @vat®s Psssiii®B@incour Zyremszki beszédét, nem túlságos lelkesedéssel hallgatta a kongresszus résztvevőinek nagy része, különösen azok, akik a francia szocializmus nemzeti szerepét szívesen fölébe helyezik nemzetközi hivatásának. Illetve azt állítják, hogy csak's nemzeti szerepének betöltésével érkezhetik nemzetközi hivatásának magaslatára. Ennek a véleménynek a kifejezője Paul Boncour is, aki délután beszélt — Fel kellett szólalnom, — kezdi melléreszegzett fejjel, kimért gesztusokkal a klasszikus szónoklás nagymestere — fel kellett szólalnom, mert a pártprogramtervezetben olyan pontokat látok, amelyek petárdákat röpíthetnek szét Európaszerte. Igaz ugyan, — és ebben megegyezem Zgromszki és Longyel barátommal , hogy addig nem lehetséges igazi megegyezés két nép között, amíg az egyik megszállva tartja a másik területének egy részét. • Csakhogy a kiürítésnek előfeltétele a biztonság és ez pedig máskép nem garantálható, csak úgy, ha a demilitarizált zónát nemzetközi ellenőrzés alá helyezzük. A második probléma, ami nyugtalanít, — folytatja lassan, minden sütőt megrágva és jól megjátszott gondterhes felhőkkel a homlokán, az őszhajú és pergamenarcú Demosthenes — hogy a békerevízió ilyen brutális formában kerül bele a pártprogramtervezetbe. Minek ez a programpont, amikor arevízió lehetőségét megadják maguk a szerződések? A népszövetségi paktum 19. paragrafusa és ennek körültekintő óvatossága túlzottnak látszik Zgromszki és Longuel előtt . — A békeszerződéseket javítani lehet, de nem szabad visszautasítani őket, mert hiszen a feladatuk nagy részét megoldották. Legcélszerűbb a javulást az idlre bízni. És "Merjék el"nekem, hogy ez a bizonyos 19. paragrafus egyáltalában, nem olyan haszontalan és céltalan, mint ahogyazt beállítani szeretik. Hikor eladó ?» Népszzivetség? •— Nem a Népszövetség risszstételét és szervezetét kell megváltoztatni, — mondja azután , hanem azoknak a kormányoknak a szellemét, amelyekből alakul. Ha a Népszövetségben nem a demokrata kormányok lesznek túlsúlyban, olcsón odaadom a Népszövetség, egész békeművét. . — A szocializmusnak minden országban arra kell törekednie, hogy a kormányát demokratikus irányba terelje. De akormányoznak meg kell tanulniuk kormányozni is, nehogy az adminisztráció átvessőiben elsikkadhasson a kormányok akarata. A kormányoknak tehát a demokrata jószándékon kívül erőre és energiára ,van szükségük. Ahoz, hogy most megtalálhassák, szükségük van arra, hogy magukban egyesítsék az állam legfiatalabb és legizmosabb erőit és ezek legkülönbjei: a szocializmust. Aem az állam ellen, hanem az államban van afrancia szocializmus jövője. Paul Boncourt megrázta hatalmas és* oroszlánsörényyét és mellékek szegzett'-fejjel lerohant a pódiumról. ... A' terem pedig lelkes tapsorkánnal ünnepelte. * Ülés után beszéltem Zyromszkival, aki délelőtti felszólalását a következőkkel egészítette ki előttem: — Én és barátaim azért neveztük hipokrízisnak a népszövetségi paktum '19 paragrafusát, mert hisz ennek értelmében, mint ismeretes, csak akkor kerülhet valami felszólalás vagy panasz tárgyalás alá, hogyha a közgyűlés egyhangúan elhatározza ezt. De hiszen ez az egyhangúság abszurdum . Hiszen mindig akadhat egy delegálás, akinek érdeke a jelen állapot föntartása, vagy akit rávettek arra, hogy vétót emeljen. Márpedig mi a mai békéket egyáltalában nem tartjuk jósnak, tisztában vagyunk azzal, hogy azok régi igazságtalanságokat újakkal helyettesítettek. Csak felháborodással tudunk gondolni arra, ahogy Franchet d'Esperay tábornokunk elbánt a magyarokkal és ahogyan megcsonkította őket a románok javára. Különösen Romaniéra vonatkozólag nemértük egyet a békével. Természetesen itt a legfájóbb pont Besszarábia, de , viszont általában az a véleményünk, hogy az igazságtalanságok kiküszöbölésére egyetlen mód van: a népszavazás elrendelése a vitás területekre.Ezért fogunk küzdeni és ezt igyekszünk megvalósítani. Ezeket mondotta még a vitától kitüzesedett, arccal, lelkesen Zyromszki szocialista delegátus a francia szocialista párt balszárnyának vezére, aki előtt nem titkoltam, hogy magyar újságíró vagyok ... Dr. Aigner László Paul-Boncour Léon Blum Cili|®Íi©S MMlt EGV5ZÉR MEGÁZTATJA v J: AZ ^fess/ ^^'OXIGÉNES ^ Eleganca, ha csekély mennyiséget a Szent Írókus lábsóból lavór meleg vízben feloldunk. Nyerünk ezáltal jótékony hatási lábfíridőt, melyet használjunk, ha megerőltetések és strapák folytán a lábak fáradtak ; ha a tyúkszemek és daganatok kegyetlenül kínoznak, a cipó szorításai és feldörzsölései égnek, a bokák a járás és álldogálás következtében megduzzadnak. A fagyási bántalmak és ezzel járó tútóet ellen viszketések egy csapásra megszűnnek a Szent Rókus rabfürdő használata által. A SsefeS minden gyógyszertárban kapható. — Egy nagy csomag ára 1 pengő 2® fillér. Főraktár: SsefsS, Sg-Sksas VIL, RSSseezS fit TO PESTI NAPLÓ 1328 január 1 Nagyvárad, december 31. (A Pesti Napló tudósítójától) Nagyvárad még mindig magán viseli a román diákok pusztításának nyomait. Amint az ember a pályaudvarról a városba hajtat, betört kirakatok, cégtábla nélküli üzletek hosszú sorát látja Lépten-nyomon találkozik üvegcsékkel, akik kisebb-nagyobb üvegtáblákat visznek magukkal, címfestőkkel, akik azúj táblákat cipelik, a régi, lerombolt helyébe. A nagy kirakattáblák feltűnnek Váradon. Az üvegesek, asztalosok és címfestők ragyogó konjunktúrában élnek Váradon. A munkát nem győzik elvégezni. Ezért még m amm alig nagyon sok nyitott üzlet van, kirakat, ajtó és cégtábla nélkül. A legszebb üzletek kifosztva állnak és üresen tátong ajtajuk a járatlan uccára. „ 'Mert az uccák külseje is megváltozott. A korzó eltűnt. Az uccák néptelenek,' csak 'az megy ki, akinek fontos elintézni valója van. "Karácsony, ünnepe után három napig is gyönyörű napsütéses idő volt. A szobákban fűteni sem kellett. Az uccák mégis üresek voltak. Még mindig nagy a félelem Váradon. A magyar lapok erősen megcenzurálva jelennek meg. . ... A váradi zsidó hitközségek például gyászközgyűlést tartottak december 29-én a templomgyalázás és kegyszeretlentségtelenítés miatt. Ezt a szót: -.-gyászközgyűlés« a cenzúra a lapok kiadásaiból törölte. Csak »gyűlést” engedélyezett. Nyilván azt hiszik, a román cenzorok, hogy így a gyászt elintézhetik. De agyűlésen , elmondandó beszédek szövegét is előre be kellett mutatni. A gyászbeszédekből jó sokat kihúztak és olyan javításokat eszközöltek, hogy végül is hálálkodás lett a gyászbeszédből, mely a román hatóságok emberségét és kiváló működését méltatta. A zsidó líceum nagy termében folyt le agyászközgyűlés. A nagyváradi zsidó hitközség elnöke dr. Konrád Béla orvos nyitotta meg zsúfolt teremben, nagy hallgatóság előtt a gyűlési Papírlapról olvadta fel a cenzúrázott beszédet. Aztán Kecskeméti Lipót főrabbi beszélt. Csak a rombolásról, de a rombolókról nem. Könnyen éssze lehetett venni, hogy a logikusan gondolkozó és kitűnő szónok beszédében néha érthetetlen ugrások — nagy kihagyások — vannak. Végül is azt ajánlotta, hogy a rombolás napjait a nagyváradi zsidó hitközség minden évben gyászolja, meg. A zsidó naptá* szerinti évfordulókat böjttel, súlyosbította gyásznapként veszik a naptárba,mindaddig, míg a jobb jövő elérkezik. .... Ezt a javaslatát egyhangúlag elfogadták Ezután dr. Adorján Ármin az aradi zsidó hitközségek Szövetségének az elnöke tolmácstotta együttérzését, a szenvedő nagyváradiak iránt.. . .. . . . ... . A hallgatóság sorából állott fel ezután valaki ,és ajánlotta, hogy Szilveszterkor ne vegyen részt senki a vigasságban. Váradon a gyászkomorsága honoljon Szilveszterkor. Ezt a javaslatot is egyhangúlag elfogadták Ezután dr. Konrád Béla elnök tett bejelentést a megtépett és..megszentségtelenített tömb eltemetéséről. Minden szónál szünetet tartott és vigyázott, hogy mit ért, hogyan mond'.' A polgári' hatóságokkal bizonyos egyetértésben — úgymond - a tórák temetése január 3-án pontban délután két órakor történikkint, a zsidó temető halottasházából. Azért történik így, mert a hatóság azengedélyezést adozó feltételbe kötötte, hogy akkor történjen a gyászszertartás, amikor az ü üületek amúgyis zárva vannak A temetést titokban, feltünés nélkül akarják elintézni a román hatóságok, a váradi Zsidóság azonban annál nagyobb számban vesz részt azon és gondoskodik róla, hogy az adott keretek közt a lehető legimpozánsabb legyen hennan varja « . * A terrorizált magyar város életének mindért megnyilvánulását elfojtják a románok - - egy r6p!:e pillanat az emberiség történelmében, csak ember életének jelentSr. része. Sösse eztenrtó alatt a csftcsfttöből &z ifi'iból oxMádápa, a c6:,li.d:*patból va^yap^, sőt dédapa lesz . Hűse £B2tend jft. Két évtissde kozvetít házasságkozat a ' Jenó cég. Ezértfi ener boldog az ftTevsn bizonyitékja Jenfi eredményes' házasság közvetítér.ének. Ifösülendő fér i fiai.' féri be,mintennő hölgyek (vagy azok hozzartozói ) bölcssé ! teszik. ín ismeretség irányában Sagg Jer.e közvetítőhöz fér-iadnak. Siéles korú ismerettségénél és külföldi összeköttet?ei- ' cél fogva minden igénynek megfelelő partié vas elo.Jegyzée. bes. lapunk apróhirdetési rovatiban naponta olvashatók rogzrten5 ajanlatai és lapunk reai szimináli aprohirdetési rovattaban ismét több figyelemreméltó ajinlat van hirdetve az országszerte szelídnak, diskrétnek elismert Nagy Jenő hájcaesigi-, f kőCTStitó irodájától. Még csak annyit. Isony Kaffrienű irodájának cime: Budapest, Bakióczi út ötvenkét/b. — Cégjelzés- nélküli művelezést biztosít. Telsonja is van.