Pesti Napló, 1928. március (79. évfolyam, 50–75. szám)
1928-03-01 / 50. szám
3 Csütörtök A polgári törvénykönyv kodifikálói az e törvényjavaslat jelentőségével (Saját tudósítónktól.) A Pesti Napló munkatársa a csütörtökön beterjesztendő nagy magánjogi törvényjavaslatról beszélgetést folytatott dr. Kuncz Ödön egyetemi tanárral, aki a hatalmas törvénykönyv megalkotásával igen nagy szerepet játszott. Már a háború előtt kezdte meg munkáját, mely a magánjogi törvénykönyv kereskedelmi és kötelmi jog részét foglalta magában. Egy ilyen korszakalkotó nagy munkát, mint az új magánjogi törvénykönyv, alig lehet így nyilatkozat filmájátban egynéhány odavetett sróval méltányolni. Hiszen a hatvanas évek óta a legkiválóbb "jogászi elmék közreműködésével folyt, ez a munka, és ebből a munkából alakult ki az új magánjogi törvénykönyv. Most már két kérdés vetődik fel. A rohanó élet és események sodrában lehetséges-e egyáltalában kodifikálásról beszélni, szabad-e a kódex merev formái közé szorítani olyan kérdéseket, melyeket a gyakorlat, maga az élet szabályai! Mert ha nézzük az angol és amerikai jogfejlődést, úgy látjuk, hogyitt a legnagyobb idegenkedéssel fogadják a kodifikálás gondolatát. Angliában és Amerikában a bírói gyakorlat a magánjog pillére. A jogfejlődés határkövei itt a bírói döntések. Erre a problémára azzal válaszolhatunk, hogy a mi bíróságunk sem marad mögötte az angol és amerikai mintának. — A kérdés azonban: várjon nem avult-e el a kódex, melyet még Jusztiniánusz és Napóleon alatt megalkothattak, a ma korszakában? Nagy elvi szempontok ezekre gondolkozóba ejtik az embert, ugyanígy gondolkozóba ejthet bennünket a másik nagy kérdés, a kodifikálás politikai kérdése. A Trianon által elszakított országrészek és a Csonka-Magyarország között szabad-e megbontani az egységet? Nem helyesebb-e az angol és amerikai sisztóma? Célszerű-e egyáltalában a mai állapotok között a kodifikálást. Kellő megfontolás után történt az elhatározás, s az új magánjogi törvénykönyv mégis elkészült és annyit okvetlenül meg kell állapítani, hogy ez a kódex gyönyörű, korszakalkotó jogalkotás. Ezek az általános kéntések voltak; most az a kérdés, mi lesz a latírsa ennek az új törvénykönyvnek a gazdasági életben. .. . Az úgynevezettkereskedelmi jog nem más, mint a magánjognak és kötelmi jognak csipkeszerű kikristályosodása. Ez a kereskedelmi jog most már síz imbolygó gyakorlat helyett, szilárd bázisra" épül. A magánjog alépítményévé válik a kereskedelmi jog felépítményének. Természetesen az új magánjogi törvénykönyv megalkotásával a kereskedelmi jogunik szűkebbre szorul. Tulajdonképpen a két jog közötti ellentéteket kell csak azután szabályozni. — Az ifj magánjog és kötelmi jog remek alkotás. Alapelvét talán úgy lehetne meghatározni, hogy •megérzi és méltányolja az emberekhez legközelebb álló kérdéseket; ezek a vagyoni és családi kérdések. A mai gazdasági rendszer két pillérének: a magántulajdonnak, a szerződési szabadságnak és a családi diffinek bástyafalai épülnek ki ebben az új törvénykönyvben, mely át van hatva egyúttal azoktól a szociális szempontoktól is, melyek a kor szellemét is áthatják. Az érettség egészségessége, a higgadt konzervativizmus jellemzi ezt a hatalmas jogalkotást, mely a fejlődés nyugodt tempóját követi és nem szakít radikálisan a régi tradíciókkal, hanem a szociális előrehaladás és a múlt gyakorlata között megtalálja a helyes középutat. Hiszen a bizonytalanság egyetemes rémületét váltaná ki a Juult tradícióival való szakság, ij-úratosság és mértékletesség jellemzői az új magánjogi törvénykönyvnek. Dr. Fodor Ármin kúriai bíró a magánjog egyik kodifikátora, aki részt vett abban a hatalmas előkészítő munkában, amely Pesthy Pál igazságügyminiszter ma benyújtandó javaslatát megelőzte, a következőket mondotta, a Pesti Napló munkatársának: — Ez a munka már az 190-es évektől kezdve folyik. Ezekben az években Horváth ..Boldizsár indította meg a munkát és több jogásznak adott megbízásta Magyar Polgári Törvénykönyv elkészítésére. A megbízott jogászok el is készítettek egyes részeket, de a munka akkor abbamaradt. Újból felvette a hatalmas munkát Szilágyi Dezső, aki ismét megbízott néhány jogászt azzal, hogy készítsék elő a munkát. Erdélyi igazságügyminiszter alatt egy bizottság alakult, amelyik azután belekezdett a Magyar Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek megszövegezésébe. Erdélyi minisztersége alatt készült el az első szöveg, amelyik azután több ízben ment át különböző átdolgozásokon. Az egyik szöveget Balogh Jenő igazságügyminiszter az országgyűlés elé terjesztette. Az országgyűlés ennek tárgyalására külön bizottságot küldött ki. A bizottság hosszadalmasan tárgyalta le részleteiben is a munkát és elkészített egy bizottsági szöveget. Ez a bizottsági szöveg a háború következtében félbenmaradt, csonkán maradt és csak újabban 1922-ben hidalt meg újból a munka. Az első szöveg még erősen a német polgári törvénykönyv hatása alatt állott. Az azóta újból és újból átdolgozott szöveg mindig jobban eltávozott az idegen hatások alól és egyre eredetibb alakot öltött, a legújabb átdolgozás, amelyet a miniszter most be fog nyújtani az országgyűlés elé, már egészen független minden külföldi törvényhozás hatásától. Ez a szöveg a most életben levő magyar jogot kodifikálja. — AMagyar Polgári Törvénykönyv benyújtandó szövege tehát tulajdonképpen a magyar jog gyűjteménye csak, de bizonyos kérdésekben természetesen reformokat is hoz. Bizonyos azonban, hogy ez az új szöveg a legnagyobb mértékben konzervatív. — Ezt a legújabb szöveget körülbelül 5—6 esztendeje csináljuk , állandóan dolgoztunk rajta. Nemcsak átszövegeztük újból a régi szövegeket, hanem formailag is, tartalmilag is új rendelkezéseket vittünk bele, különösen azért, hogy a magyar magánjogot teljesen függetlenítsük az idegen hatásoktól Landesx Ezek» koldusasszony fliiiiiiiipiiiipiiiiiiiiiiiiiHiiiiiinn : •»' - - Költemények f-l.Spengei Az Athenaeum kiasása 5 PESTI NAPLÓ 15 28 március 1 A dunaparti széncsuzdákból felszálló por megsemmisüléssel fenyegeti az Akadémia könyvtárát (Saját tudósítónktól.) A Dunaparton kora tavasztól késő őszig egymás hegyén-hátán állnak a szénuszályok, amelyekből állandóan rakodják ki a Dunapartra aszenet. A szénkirakodóállomás központja az Akadémia épületével szemben van s a széntárolás folytán felkavart porfelhő és piszok miatt már hosszú idő óta nem tudják szellőztetni az Akadémia helyiségeit. Az ablakokon beáramló füst, koromréteg és szénpor rárakódik az épületben felhalmozott felbecsülhetetlen értékekre. Berzeviczy Albert, az Akadémia elnöke a napokban ebben az ügyben levelet intézett a dunai kapitánysághoz, amelyben elmondja, hogy az Akadémia könyvtárában felhalmozott ritkaságokat, kódexeket, díszműveket és a levéltári anyagot már teljesen ellepte a szénpor és az értékek ki vannak téve a megrongálódásnak. Kérte, hogy a rendőrség a dunaparti szénkirakodás megszüntetése felől intézkedjék. A rendőrség ebben az ügyben átirattal fordult a rovaros tanácsához és kérte a tanácsot, hogy a dunaparti szénkirakodást szüntesse be, illetve szorítsa vissza a Dunapart lakatlan részeire. Beszéltünk ebben az ügyben Berzeviczy Alberttel, aki elmondotta, hogy sürgős beavatkozásra van szükség, mert a Dunapartról áradó szénpor valóban elpusztulással fenyegeti az Akadémia könyvtárát és gyűjteményét. Reméli, hogy rövidesen áthelyezik a szénkirakodás központját máshová. Nyomora miatt morfiummal megmérgezte magát gróf Vass Józsefné (Saját tudósítónktól.) Szerdán éjjel a főkapitányságon Hindy Zoltán ügyvéd bejelentést tett, amelyben közölte, hogy özv. Vass Józsefnól grófné, szül. Zimmermann, Mária, Vág ucca 19. szám alatti lakos, levelet írt hozzá, melynek szövege a következő: — Nem bírom, tovább a küzdelmet, fázom, éhezem, önkényesen elvették a tárgyaláson mindenemet. Nem bírom tovább a borzalmas mártír életet. Isten önnel, isten áldását kívánom Önnek. A kapott feljelentés alapján a főkapitányságról detektíveket küldtek ki a Vág utca 19. szám alatti lakásra, hogy esetleg még közbeléphessenek. A lakást zárva találták, az ajtót betörték, szobájában eszméletlenül találták az asszonyt. Mentőket hívtak. A mentőorvos megállapította, hogy morfiummal mérgezte meg magát és sikerült is életre kelteni. A mentők ezután kórházba szállították. A proletárnegyedben lakó, teljesen elszegényedett özvegyasszony grófnői címét többnyire kétkedéssel fogadták, ő azonban amerikai rokonságára hivatkozva erősítgetni szokta, hogy emmni jogosan illeti meg. Mozog a hatósági apparátus és fizet a kereskedő a „mentőplakátok"miatt (Saját tudósítónktól.) Megírta néhány nappal ezelőtt a Magyarország, hogy a Stádiumnyomda rt. útján az Országos Mentőegyesület plakátokat készíttetett, amelyek az első segélynyújtásra vonatkozó orvosi tanácsokat tartalmaznak. A népjóléti minisztérium már előzőleg rendeletet bocsátott ki, amely szerint minden nyilvános helyiségnek gondoskodnia kell arról, hogy feltűnő helyen kifüggessze helyiségében ezt a plakátot, ha a helyiségben öt személynél több megfordul. Miután a legkisebb helyiségben is több személy fordul meg ötnél, jelentékeny azoknak a helyiségeknek a száma, amelyeknek e plakátokat meg kell vásárolniuk. A Strídium-nyomda az elkészített plakátokat három pengőért árusítja. A plakátok kifüggesztésével kapcsolatban az akció megindítása óta a fővárosban kihágási eljárást indítottak, számos fővárosi, kereskedő, vállalkozó és üzlet tulajdonos ellen. Igen sok helyen előfordul ugyanis, hogy a plakát terjesztésével megbízott ügynökök megjelennek a kereskedőknél, bankoknál és egyéb vállalatok vezetőinél és non a legudvariasabb formák között,sürgősen kibánják az ügylet lebonyolítását. Akadtak kereskedők, vállalkozók, akik az ügynökök fellépését nem találták minden szempontból kielégítőnek és emiatt meg sem vásárolták a plakátot. Más helyeken viszont nem is tudtak arról, hogy a plakát megvásárlása kötelező és ezért utasították el az ügynököket. A nyilvános helyek tulajdonosai ugyanis ez utóbbi években már többször károsodtak plakátok miatt, melyekről csak később derült ki, hogy megvásárlásuk nem lett volna kötellező. Sok kereskedő most ezekre az esetekre gondolt, főként a kocsmárosok, akiket néhány hónappal ezelőtt két — később letartóztatott — fiatalember házalt végig a bortörvény rendelkezéseiről szóló nyomtatvánnyal. Minthogy sok kereskedő tagadja Biel teljesen jóhiszeműen is a megvételt, igen sok ilyen ügyet tárgyalnak most az elöljáróságokon. A beidézett kereskedőkkel körülbelül félóráig tartó jegyzőkönyvet vesznek fel és azután hirdet a kihágási bíró ítéletet, amelyben 200 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel sújtja azokat, akik a plakátot nem vették át. Információink szerint az eddigi büntetési tételek átlag 10—20 pengő között mozognak. A legtöbb kereskedő — nem akarva a fellebbezéssel újabb munkanapot veszíteni — belenyugszik az ítéletbe. Az ítéletekről két példányt készít a referens, az egyiket a népjóléti minisztériumnak küldi meg, a másikat pedig az elöljáróság végrehajtási osztályának. Ez az osztály jegyzéket készít a büntetéspénzekről, külön alkalmazottat küld ki a pénz felvételére, aki a pénz felvételét hatósági irattal ,külön nyugtázza. Ilyen módon a Stádium hárompengős plakátja azokban az esetekben, amelyekben a kifüggesztés körül baj támadt, igen nagyarányú hatósági apparátust mozgat meg, úgyhogy az igénybe vett emberek munkaideje sokkal többe kerül az államnak, mint amennyit az egész plakát megér. Úgy tudjuk egyébként, hogy külön emberek kaptak megbízást arra, hogy a városban járják körül mindazokat a nyilvános helyeket, ahol öt embernél több megfordul és ellenőrizzék, hogy ki vannak-e függesztve a plakátok. Információnk szerint ugyanez a helyzet vidéken is: mindketoldalin szép mintás francia szatinból Stern József ...» • Calvin tér 1