Pesti Napló, 1928. május (79. évfolyam, 99–121. szám)
1928-05-01 / 99. szám
ti Parfümerie LONDON, 25, Old Bond Street értesíti nb. hölgyközönségét, hogy magyarországi léf illetve főlerakatában Budapest IV., Petőfi Sándor ucca főasszisztensnője az Mv*den, Ereminsky a mai naptól fogva két héten át ingyen tanácsot ad otthoni használatéról. Előzetes telefonbejelentés T. 102—20 m,wmstSl Kedd PESTI NAPLÓ 1928 május 13 gazdaságpolitikája győzött a francia választásokon Súlyos vereség érte m k©Bmi3M6tintákat. (Saját tudósítónktól.) A francia kamara 612 mandátuma közül 611-nek sorsa eldőlt a vasárnapi választáson. Bizonyos, hogy Poincaré gazdaságpolitikai jelszavai megtették a magukét s ámbár az új francia kamara jobbratolódása korántsem olyan jelentékeny, mint azt például Marin megjósolta, a baloldali kartell polgári pártjai eléggé jelentékeny veszteségeket szenvedtek. Számszerűen a következőképpen oszlanak meg a mandátumok. A konzervatívokra 15 (ezelőtt 11), Marin csoportjára 115 (ezelőtt 128), a baloldali republikánusokra 106 (85), a jobboldali radikálisokra 55 (48), a szociális radikálisokra 123 (135), a szociálrepublikánusokra 47 (48), a szocialistákra 1103 (102), a kommunistákra 11 (27), az elszászi autonomistákra 3 (0) mandátum jutott. A baloldali polgári pártok egységét nem tudta megmenteni az utólag összeállított, de módfelett hevenyészett szerkezetű választási egyezmény és a hajdani baloldali kartel tagjai közül Csupán a szocialisták erősödtek meg egy mandátummal. Meglepő Marin csoportjának nagy sikere, amely 17 mandátummal szaporította a pártcsoport erejét s nem kevésbé jelentős Loucheur csoportjának 12 új mandátummal való megerősödése. Igaz ugyan, hogy Loucheur csoportja nem éppen egységes; a párt tagjainak egy része a jobboldaliakkal rokonszenvezik, azonban a csoport magva változatlanul tartja a fegyverbarátságot a hajdani baloldali kartellal. Bizonyos azonban, hogy Poincaré számíthat Loucheur támogatására, annál is inkább, miután a csoport képviselőjelöltjei a választók előtt majdnem mindenütt a nemzetiegység politikájára hivatkoztak, mint a gazdasági bajok egyedüli remédiumára. Loucherre különben is jelentékeny szeren vár, mert Poincaré parlamenti megerősödésének természetes következményeképpen ki fogja mélyíteni együtt követett stabilizációs gazdaságpolitikáját s ennek a politikának igen értékes munkatársa lehet Loucheur. Legmeglepőbb jelensége a francia választásoknak az a súlyos vereség, amely a kommunistákat érte. Az 1924-es választásokon a kommunisták is mandátumot szereztek, most pedig — jóllehet agitációjuk erősebb volt, mint valaha.— ez a szám 13-ra csökkent..A kommunisták katasztrofális vezesésre elsősorban az újválasztási rendszerrel magyarázható, amely szakított a lajstromos választással és visszatért az egyéni választási rendszerhez. Ilyen módon a kommunisták vezérférfiai közül csupán Cachin, Doriot és Duclos jutottak mandátumhoz. Egyénileg nagyon érdekes a dúsgazdag Léon Blum veresége, akit elsősorban egyre fokozódó népszerűtlensége buktatott meg. A baloldali vezérek különben Léon Blum kivételével a pótválasztáson valamennyien bejutottak a kamarába. Poincaré koalícióját tehát semmiféle veszély nem fenyegeti, s a nemzeti egység kormánya parlamentileg ma szilárdabb, mint valaha. Az új kamara — illetőleg a kamarára támaszkodó kormány — munkaprogramjaadva van: a stabilizációs gazdaságpolitika folytatása a belpolitikában s a locarnoi gondolat kiépítése a külpolitikában. Poincarét nemcsak saját szava köti ez utóbbiban, hanem a Loucheur-csoportra való ráutaltsága is, amely minden nacionalista jobbrakanyarodást azonnali ellenzékiséggel torolna meg. Lényeges eltolódás tehát époly kevéssé várható a francia politikában, mint amennyire nem hozott lényeges változást a francia »csendes választások« kimenetele sem. Az európai béka stabilizációja szempontjából a stabil Poincaire-kormány feltétlenül nyereséget jelent. kamara tagjai foglalkozás SZffiFlSsza, Párizs, április 30. A kamara újonnan megválasztott tagjai foglalkozás szerint, a következőképpen oszlanak meg: Ügyvéd és közjegyző 143, orvos, állatorvos és gyógyszerész 55, tanár és tanító 46, újságíró és író 55, hivatalnok és volt hivatalnok 28, lelkész 4, katona 8, alkalmazott 15, munkás 22, mérnök, építész és szobrász 20, földművelő 40, földbirtokos 57, iparos 62, kereskedő 26, hajósvállalkozó 2, bankár 2, diplomata 1 és más foglalkozású 15-Poincaré M Bes frataiaSíis ffraresla foépesisf 2ES éw©s his-sletésa Párizs, április 30. A lapok és az ügynökségek különböző választási statisztikát közölnek, aminek magyarázatául szolgálhat az, hogy Franciaországban a képviselők a választások alkalmával adnak ugyan programot, de valamely parlamenti csoporthoz való csatlakozásokról csak az új Ház összejövetel® alkalmával, vagyis júniusban fognak dönteni, amikor is hivatalosan beiratkoznak valamelyik parlamenti csoport tagjai közé. A választási program azonban rendszerint megbízható útmutatásul szolgál a pártállást illetően. Ennek alapján állította össze a francia belügyminisztérium a hivatalos statisztikát. A kimutatás szerint a legfiatalabb képviselő egy 26 éves hirde tési ügynök, akit Párizsban választottak meg Poincaré-programmal. Az egyik tartomány szavazatának eredménye még hiányzik és a statisztika csak 613 képviselőre vonatkozik. Ezek közül 305 tagja volt a régi képviselőháznak, míg 006 új ember. Ellentmondó statisztikák a megválaszt© képviselőnc pártállásáról Párizs, április 30. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) Noha a pótválasztás vasárnap véget ért, az eredményről végleges statisztika még nem jelent meg, a pártok számarányait egészen pontosan csak néhány nap múlva lehet megállapítani, mert addig lehetséges, hogy a megválasztott jelöltek egyike-másika mostani pártjából más pártba lép át. A legérdekesebb a hivatalos statisztikának a radikális szocialisták statisztikájával való szembeállítása A hivatalos statisztika szerint a megválasztottak száma a következő: Konzervatív 15, jobboldali köztársasági (Marin-csoport) 131, demokrata 17, baloldali köztársasági 106, jobboldali radikális 55, radikális szociális 123, köztársasági szocialista 44, szocialista 104, kommunista 14, jobboldali kommunista 2, autonomista 0. (Az elzászi autonomisták e statisztika szerint a jobboldali pártok közé vannak elbújtatva.) A hivatalos statisztikával szemben a radikális szocialisták statisztikája így fest: Konzervatívok 34, jobboldali köztársasági 119, demokraták 19, baloldali köztársasági 95, jobboldali radikális 67, radikális szocialista131, köztársasági szocialista 45, szocialista 100, kommunista 14, jobboldali kommunista 2, autonomista 4. (L. Sz.) & Sranscia lapok a választásokról és politikai következményeiről Párizs, április 30. A választási eredmények kommentálásában a sajtó egyértelműleg megállapítja a mérsékelt pártok győzelmét, amit még a baloldali lapok is kénytelenek elismerni. A tegnapi választások — mondja a Matin , a rend és egyesülés eszméjének győzelmét jelentik. A Journal des Débats elégtétellel állapítja meg, hogy a nemzeti politika sikert aratott és hogy a mérsékelt pártok számukban megnövekedve kerültek vissza. Az Intransignant szerint a választások Poincaré politikájának kétségtelen győzelmét jelentik, mert azok győztek, akik eddig is a leghívebben támogatták a nemzeti egység kormányát. A Le Temps szerint a rend hadserege a választások eredményeként mindenütt megerősítette helyzetét, létszámát megnövesztette, míg a destrukció hadserege elvesztette pozícióit és képviselőinek számában megfogyatkozott Ezt kénytelenek a baloldali lapok is elismerni. Így a Paris Soir szerint megállapítható tény, hogy a jobboldali poincaréizmus a vál 1 a.sz'cd-sokon győzedelmeskedett a baloldali poincaréizmus felett. A Popxilair, a szocialista párt hivatalos lapja, azt írja, hogy az új parlament jobboldali parlament, lesz. A nemzeti egység kormánya ugyanazt a politikát fogja követni, mint a nemzeti blokk kormánya követett 1924-ben, vagyis a baloldali kartel uralomrajutása előtt.