Pesti Napló, 1929. január (80. évfolyam, 1–26. szám)
1929-01-01 / 1. szám
kedd PESTI NAPLÓ 1929 január IXI Soha ilyen Szilvesztert! * lehet. Az újévi mulatozás nem kerestény és nem zsidó, hanem római szokás volt, a Szilvszter-esti kicsapon Nagy érdeklődéssel hallom, hogy a főváros legjobb kávéházai és vendéglői óriási felkészüléssel várták a Szilveszter-esti vendégeket és hogy olyan, sok volt a jelentkező", hogy már hetekkel ezelőtt lefoglaltak mintleji asztalt. Ebből mindenesetre meg lehet állapítani, hogy, hála Istennek, vannak még kitűnő üzletek Budapesten. Azt azonban nem értem, hogy tulajdonképpen minek örülnek ma olyan nagyon az emberek? Ez az újévi ünnepség tulajdonképpen egy destruktív dolog, amellyel Rómában nem értenek egyet. A római Kúria számára azúj esztendői nem január 1-én kezdődik, hanem december 25-én. December 25-ike a Megváltó születésének napja, míg január elseje annak az emlékezetére van szentelve, hogy Jézuson nyolcnapos korában elvégezték azt a műtétet, amely nélkül a fiúgyermek nem lehetett a zsidó felekezet tagjává. Ha fíjév napja zsidó ünnep volna, azt még érteném; de hogy a keresztény népek miért örvendeznek olyan nagyon annak, hogy Megváltónkat felavatták a zsidó felekezet tagjává, azt nem nagyon értem. Valószínűnek kell azonban tartanom, hogy a keresztények a Circumcisiot még azokban a nagyon régi időkben avatták ünneppé, amikor a keresztény vallásnak a zsidó vallással való kapcsolatait meg nem röstelték. Arról, hogy az Egyház az újév alkalmából bármiféle nagy bejehuját valaha is helyeselt volna, szó sem nem keresztény és nemet; a Szilvszter-esti kieladás és az újévi malac szintén római eredetű. Akkor amikor a római birodalom és vallás még fennállott, a keresztény egyház szigorú fegyelmét általában nem volt nehéz fentartani; hitükért, vallási meggyőződésükért a vértanuk megszámlálhatatlan sokasága ment a halálba. Az évforduló alkalmával szokásos ünnepekkel azonban mindig baj volt, mert az óév utolsó napján a keresztények együtt ettek-ittak a rómaikkal, akik ugyanúgy kimulatták magukat, mint most Szilveszterkor a magyarok. Mivel a katolicizmus szellemével ellenkezik a másvallásúakkal való egyfittvigadás (miután a vigasság esetleg elfelejteti velünk azt a fontos tényt, hogy nem egy és ugyanazon nyájhoz tartozunk), megpróbálta az Egyház, hogy a Szilveszter-napi vigasságból kivonja híveit. E célból böjti nappá tették december 31-ikét. A legnagyobb ünnepnapokat egy böjti nap előzi meg; az Újév napja azonban korántsem olyan nagy ünnep, hogy az előtte való napra böjtöt kellett volna rendelni; nem volt tehát ennek a böjtnek más rendeltetése, mint csupán az, hogy az Egyház hűséges gyermekei ne legyenek együtt a ingadozó más vallásúakkal. Mivel pedig eza fegyelmi intézkedés nem használt, kiterjesztették és évszázadokig érvényben tartották a böjtöt az újév első három napjára is. Mi a helyzet a katolikusok szempontjából? Az a helyzet, hogy Szent Ambrus 7. sz. beszéde, Aranyszájú Szent Péter 155. sz. beszéde, Aranyszájú Szent Jánosnak a Kislendáriomhoz fűzött magyarázatai értelmében a keresztény katolikus hívőnek Szilveszter napján ingadozni nem szabad, ezen a napon húst enni sem szabad és csak egyszer szabad jóllakni, vagy délben, vagy este éhesen kell fölkelni az asztaltól. Bátorkodom figyelmeztetni a tisztelt hölgyeket (bár, sajnos, ez a figyelmeztetés már alkalmasint eső után köpönyeg) arra a tényre is, hogy az 578. évi antesiodi zsinat első végzése szerint Szilveszter napján ünnepiesen kiöltözködni nem szabad, a 693. évi trullai zsinat 62. végzése pedig egyházi fenyítékeket ír elő mindazon hívők számára, akik Szilveszter napján netalán táncolnának. Persze, ezeket a zsinati végzéseket a világi élvezetekbe elmerült társadalom már rég elfelejtette. Ezzel szemben dicsérnem kell egyes Mózes-hitű bankigazgatókat és részvénytársasági vezéreket, akik még az idén is szigorúan alkalmazkodtak a Kr. u. 578-ban Auxerreben tartott zsinat ama végzéséhez, amely szerint az állandó alkalmazottaknak újévi jutalomban való részesítése (miután e szokás pogány eredetű), a Keresztény Egyház tagjaival szemben a legszigorúbban tilos. Hiába, ott tartunk, hogy ha a zsinati végzésekhez szigorúan alkalmazkodó embereket akarunk látni, ma már azokat is csak a zsidók között sikerül megtalálnunk. Én mindig gyanakodva,nézem azokat, akikből Szilveszterkor kitör a féktelen öröm. Mikor mi itthon, rendesen igen értelmes vendégeink tizenegyórai távozása után magunkra maradunk és lenyugvás előtt kocintank még egyet, már hosszú, hosszú évek óta mindig azt mondjuk: Hála Istennek, elmúlt, ez is! De ha mi nem sajnáljuk az elmúlt esztendőt, hát még, nailyen kevéssé sajnálják azok, akik ugyancsak Szilveszter éjszakáján a nem is nagyon olcsó helyiségekben összeesznek és isznak mindent, egészen a hajnali káposztalevesig!! Ez az általános és zajos öröm a lehető legroszszabb bizonyítvány az elmúlt esztendőről, mert az emberek még egy anyósnak szó elutazását sem tekintik ma már oly örvendetes eseménynek, mint az esztendő elmúltát. Továbbá ha számbaveszem azt, hogy ezen az egy estén milyen sok pesti polgár vált meg könnyű szívvel és vidáman tíz pengőtől, vagy húsztól, vagy még több pengőtől, akkor azt kell gondolnom, hogy talán mégsem olyan nagy és nem olyan általános a nyomor ebben a bűnös Babilonban, mint amilyennek az év többi háromszázhatvannégy napján látjuk" Egy pár hétig mindenesetre csik mérsékelten leszek meghatva, ha keservesen panaszkodó polgártársaimmal találkozom, és ámbár sohasem vállalkoznám arra, hogy a takarékosság erényének ipostola jegyek, mint a pillanatnyi zavarban: levő polgártársamról ezt fogom gondolni: hogy-o most jó volna, ha Szilveszter estéjén csak felét költötted volna ki annak, amit elherdáltál!!«: Legyen szabid mai pedáns észrevételeimet a legrégibb újévi köszöntőformulával végeznem: : Szerencsét az új évre." Boldogan halj mert, amikormajd kell, de sokáig fogsz em, ha nyugodt tese a szíved! "• Nem tudom, hogy az az örög görög bölcs, aki ezt kitalálta, a szívnek költői vagy fiziológiai nyugalmára gondolt-e, de azt hiszem, hogy mindkét esetben igaza volt. tabletták a meghűlés első jeleinél és reumatikus fájdalmaknál Minden gyógyszertárban kaphatók. • Bizalmas értekeztet Sipőcz polgármesternél a Vásárpénztár likvidálandó ügyeiről és elnökségéről Rendkívüli ülésre hívják össze a főváros közgyűlését (Saját tudósítónktól.) A Vásárpénztár elnöke, dr. Melly Béla tudvalevőleg nemrégiben lemondott állásáról. Lemondó levelében távozását olyan súlyos formában indokolta meg, hogy városházi és közgazdasági körök felfogása szerint a Vásárpénztár volt elnökének az intézet múltbeli működéséről elmondott kritikája nem múlhat el nyom nélkül. Azokat a vádakat, amelyekre a lemondott elnök célzott levelében, okvetlenül meg kell vizsgálni. Már régóta suttogták a városházán, hogy a Vásárpénztárnál bajok vannak és több sikertelen üzleti akciót sehogy sem tudnak simán lebonyolítani. Melly Béla helyét be kell tölteni, de kétséges, hogy a Vásárpénztár elnöki székét bárki is véglegesen elfoglalja, mielőtt a régebbi rendezetlen ügyeket el nem intézik. Mindenki érzi, hogy a városnak ezt a valamikor nagyszerűen funkcionált és nagy anyagi hasznot hozó intézményét meg kell szabadítani mindazoktól a kellemetlen üzletektől, amelyek ma szinte megbénítják a részvénytársaság további akcióképességét. Hétfőn délelőtt SipőczJenő polgármesternél bizalmas értekezletre ültek össze a főváros vezető férfiai hogy megbeszéljék, mily módon lehetne a Vásár pénztárt ebből a helyzetből kiemelni. A bizalmas értekezletet, megjelent dr. Ripka Ferenc főpolgármester. Papanek Emil miniszteri tanácsos a kormánynak a főpolgármester mellé rendelt pénzügyi szakértője, továbbá Buzáth János alpolgármester. Demkó Géza, a Vásárpénztár igazgatója. Vajna Ede tanácsnok. Folkusházy Lajos nyugalmazott alpolgármester, aki a, .múltban a Vásárpénztár egyik legfőbb irányítója volt, továbbá a két legnagyobb közgyűlési párt elnöke, Wolff Károly és Kozma Jenő. A bizalmas értekezletre Sipőcz Jenő polgármester érthetetlenül nem hívta meg a baloldali pártok vezetőit. ••Értesülésünk szerint a polgármesternél tartott bizalmas értekezet két részre oszlott. Elsősorban az értekezleten réztvettek azt vitatták meg, hogy a Vásárpénztáratk múltbeli hibás üzleteit mi módon likvidálják. A kiszivárgott hírek szerint az egyik ilyen nem jól sikerült üzlete az inté enénynek olyan, hogy már semmi esetre sem lehet bizalmas tanácskozásokon, zárt ajtók mögött elintézni és lebonyolítani. Szükséges lesz majd, hogy a többi pártok vezetőit is belevonják a tanácskozásba, hogy békésen és anélkül, hogy a Vásárpénztárnak az új likvidálása nagyobb megrázkódtatást okozna, ezt a régi hibás üzletet le lehessen bonyolítani. A bizalmas megbeszélésen résztvevő egyik pártvezér ki is jelentette, hogy nem hajlandó ezt az ügyet ilyen bizalmas megbeszélésen elinténzi és valamiféle irányban döntést hozni, hanem szükségesnek tartja a többi, pártok, illetve a pártvezetők meghívását is, hogy velük együtt próbálják meg a fiatat megtalálni a kényes ügyből. Ilyenformán a Vásárpénztár bonyolult ügyeiben a hétfői bizamos értekezlet nem tudott dönteni és előreláthaólag még több tanácskozás lesz a régi ügyek likvidációjáról. A bizalmas értekezlet második részében a Vásárpénztár elnöki székének betöltéséről tanácskoztak. A tanácskozásnak ezen a részén már nem vett részt Ripka Ferenc főpolgármester és Papanek miniszteri tanácsos, úgyhogy csak Wolff Károly és Kozma Jenő fejtették ki kívánságaikat az elnöki állás betöltéséről. A bizalmas értekezletről kiszivárgott híreket várospolitikai köökben behatóan tárgyalták. A községi polgári párti bizottsági tagok nagy része azon az állásponton van, hogy a Vásárpénztár ügyeit, a likvidáló módját, továbbá az intézmény elnöki székének betöltését a főváros törvényhatóságának kell letárgyalni. Éppen ezért a párt zömének az a kívánsága, hogy a jövő hét folyamán ezeknek az ügyeknek megbeszélésére rendkívüli ülésre nyívják össze a főváros közgyűlését. A rendkívül ülés önrehívását kérő ívet értesülésünk szerint Scheuer Stóbert fogja átnyújtni a kellő renc főpolgármesternek. számú aláírásokkal Ripka*. Fe* Az év utolsó napján féltíztől félkettőig 41 sajtópert tárgyalt le a Schadl-tanács (Saját tudósítónktól.) Nem szokatlan a törvényszéken, hogy az óriási anyaghalmazra való tekintettel egy napon néhány tucat ügyet tárgyalnak le az egyes tanácsok. De az a forgalom, amely hétfőn reggel, Schadl-tanács előszobájában volt, szinte példátlan. Schadl tanácselnök, aki hat hét óta tárgyalja már az Erdélyi bűnpert, és a tárgyalás megnyitását megelőzően egy hónapig foglalkozott a nagyarányú ügy iratainak tanulványozásával, hétfő reggelre 41 sajtóper tárgyalását tűzte ki. Az előszobában reggel 9 órakor az ügy vádlottja, főmagán rádiója, ugyanennyinek védője és jogi képviselője tolongott. És voltak ügyek, amelyekben még tanuk, érdeklődök is jelentkeztek. ] AS cíedatapiácson nem igen látszott meg a hathetes tárgyalás fáradalma. Percei alatt bonyolította le Schadl elnök az egyes ügyeket. A sok ügyben elrendelte a bizonyítást, tanúkat idézett meg, dr Hellenbrg Árpád ügyében pedig visszautasította dr. Hellenberg főmagánvádló vádiratát, hogy kihagyta a vádiratból, hogy melyik bíróság illetékes tárgyalás megtartására, sőt kihagyta a vád indokolását is. Sági Pál sajtóperében, melyet Gábor-Orosz Ernő színész indított ellene, elrendelték a teljes bizonyítást. Sági annak idején azt írta, hogy a főkapitányság kolainista társaságot ,leplezett le. A cikkben szerepelt Gábor-Grosz neve is. A tárgyaláson Sági a bizonyítás elrendelésén kívül Gábor-Grosz elmeállapotának megvizsgálását is kérte, de ezzel a kérésivel elutasították. Reggel féltíztől fél kettőig a Schidl-tanács 41 sajtóperben hozott érdemi intézkedét és most már, amíg az Erdélyi tárgyalása be nem fejeződik, nem is tárgyal több sajtópert, egy tipp alatt végezte el az egész restanciát. Gábor (Grosz) Ernő