Pesti Napló, 1929. február (80. évfolyam, 27–49. szám)

1929-02-01 / 27. szám

2 Péntek­ PESTI NAPLÓ 1029 február 1 nyeinek látója, tudja, amit Istenen kívü­l senki sem tud, hogy a télnek vége, erejét, mérgét kiadta már. Irígylésreméltó, ha mindyárt egy kissé meg is mosolyogjuk, a természet nagy ismerőjének titokzatos filozófiája. Ha igaz, ha­ nem, — senki nem vállalkozott az ellenőrzésére — van sok meg­kapó a medvemesében. Az élet nem egyszer okos em­b­erekkel bizonyítja be, hogy a medvefilozófia való, nem vadásztalálmány, mert akkor az ördög sem hinné és napjainkban is ujjal bökhetnénk azoknak a pompás politikai halhatatlanoknak homlokára, akik felcsaptak Gyertyaszentelő med­vehőselnek s a létező jelenségek, isteni törvények •triaiskodó változásai, könyörtelen tények zajló zú­gásai, vaskövetkezésű események, gondolatok, igazságok, eszmék miriádjával szemben, ellen, dacára­ mennek, tesznek, élnek a magok szűk lát­körei és korlátolt elmélete, gondolata és ötlete után. Alusznak, ha ébren kell lenni, éberek,, ha aludni kell. Pozitív időkben negatívok, negatív időben pozitívok, jobbkéz helyett a balkezet hasz­nálják, balkéz helyett a jobbkezet használják, az éhínségről banketten pohárköszöntőznek, a mun­kanélküliségről verset írnak, a nyomorra pa­ragrafusokat csinálnak, adót elengednek, gyufát szállítanak, revízióra nyilatkozatot döntenek, szélben, gyertyát gyújtanak, viharban ruhát tere­getnek. Szerencse, hogy az élet minden ostobaságnál erősebb a medrében biztosan tör előre. Szerencse, hogy a nemzeti élet isteni k­örök üteme átvágtat a balga szalmaszálakon s nincs az a kesze-kusza, gyertyaszentelői pókháló, melyet a mackófilozófia szőtt, hogy abban csak egy futó pillantásra is m­eg­akadjon vagy csak zökkenjen, így vezetni, ahogy ez napjainkban történik, csak ezt a magyar nemzetet lehet, amelynek nagy­ságga előtt, mennél több baj éri, annál jobban meg­hajtunk, mert a hihetetlen erények oly tömegét, fen­nölt nyugalmának, erejének olyan vonásait veti a történelem felszínére, hogy e korban, e nem­zethez való tartozásunkat kiváltságnak, dísznek és kitüntetésnek tartjuk, nyugodtan valljuk, hogy ma, magyarnak lenni a legnagyobb dicsőség. Mind­egy ennek a nemzetnek, hogy gazdasági élete nyo­masztó, remél és mosolyog. Mikor más ország hét­szer forradalomba menne, ez nem veszti el egy nercre sem hitét, megfontolt gondolkodását s a hangyamunkások láthatatlan milliói mozdulnak meg, dolgoznak, fáradoznak, hogy a helyzetet köny­nyítsék. Az államkeret érdekes eltolódásában oly nyugodtan él, mintha azon változtatni ezer évig nem volna szükséges s amin más nemzet, véres fej­jel tülekedne, az államfői kérdés, azon három nap alatt napirendre tér. Ha az egész világ azt mondja is, hogy az ilyen tünet a, belső korhadás unott, el­tompult, degenerált- deprimált lelki halál, mi fanatikusan hirdetjük, hogy a magyar nemzet soha nem állt történelmi elhivatottsága, küldetése öntudatában olyan magasan, mint ma. Isten elé tett szívvel kijelentjük, hogy az események apró vonásai, rosszak, tévedések, bajok és bűnök a nem­zeti lelkület láthatatlan kohójában a­ nemzet egye­temének javára bomlanak, szívódnak fel. A Gond­viselés kegyeltjei vagyunk! De ép e kész igazságokat hordozó őszinte meg­állapítások valósága ró nagy felelősséget a nem­zet felelős vezetőire. Nem a falu, nem a keserű meghasonlás, nem viperaleskelődés, nem bukott nagyság, pózoló fantaszta, félreismert halhatat­lanság, hanem a jelen magyar élet élő, érző, har­cos darabja beszél és azt mondja: nemzet vezet­őit jobbpárt, balpárt, mindnyájan, nelitikusok, tehet­ségek, újságok, kötelesek legjobb erőiket az ideá­lisan szabad, független Nagy-magyar­ország meg­teremtésére fordítani. A történelem üteme vágtat, vár, hív és zaklat Nem az unokákra, dédunokákra, ükunokákra bízta. Isten az ország jövendőjét, hanem reánk, maiakra, ha csak egy perc is életünk. Ezer év pi­ramisa ránk tekint! Puha kényelemben dajka­mesék után ásítunk, vagy a bércek hajnali zen­gését© szívünket hősi ének dagasztja! Gyámolta­lanul szunyókálunk vagy nagy testek riadójára remeg a lelkünk? Mert felhős az ég, mert­ nyo­masztó a kilátás, tehát eresz alá bújjunk vagy ciapi ragyogásért zörgessük az eget? Nincs mit habozni! Nincs mire várni! Borul­jon össze minden fej, értelem, lelkiismeret, tett­vágy és akarat s végezze el köteles, felelős művét, a, történelmi remeket, minden magyar szív egyet­len bálványát: Kossuth Lajos szabad, f­gge­tlen képének szabad, független Nagymagyarországát. 10.000 márkát ígér a Disconto Gesellschaft a nagy bankbetörés nyomravezetőjének 30.000 márka készpénzt és sok értéket raboltak el a betörök Berlin, január 31. (A Pesti Napló külön tudósítójától) A Disconto Gesellschaftban tegnap történt betörés nyomo­zása arra a megállapításra vezetett, hogy a betörést valószínűleg ugyanaz a banda kö­vette­ el, amely a múlt hetekben két hasonló betö­rést kísérelt meg; az egyiket egy chart­­tenburgi bankfiókban, a másikat pedig a birodalmi vasút­társaság igazgatósági épületében, ahol a­ pénztárt akarták kifosztani. Mind a két kísérlet meghiú­sult és a tettesek akkor értékes sietörőszerszámok hátrahagyásával kénytelenek voltak menekülni. Reggel óta a kíváncsiak nagy tömege csopor­tosul a Disconto Gesellschaft fiókintézete előtt és nézi, amint ki-bejárnak a rendőrtisztviselők és a detektívek. Hogy milyen körmönfontan jártak el és dol­goztak a betörők, az abból is kiderül, hogy a pán­célterem alá vezető alagút fúrását, olyan helyen kezdték el, ahol több keskeny pincegábor fut ösz­sze s ugyanott vannak a gáz- és a ká­belvezetékak is, tehát meglepetés esetén nem kelt gyanút, hogy ott munkások dolgoznak, a sűrű gázcsövek és a­ kábelvezetékek pedig eltakarták az alagút új nyí­lását. A bank igazgatósága azon fáradozik, hogy­ rendbehozza a szerteszórt részvénytömegeket, amelyeket a betörők otthagytak, mivel tudták, hogy a részvények értékesítése nemcsak nehezen menne, hanem nyomra is vezetné a hatóságokat. Ami a kifosztott széfeket illeti, azoknak tartalmát megállapítani több hetes fő igénybe ver" h" ugyan egyátalán lehetséges lesz, mert a rekeszek bérlői valószínű lest nem mind foglalták jegyző­­be, hogy mit helyeztek el a banknál. A Disconto Ge­sellschaft­ igazgatósága hangsúlyozza, hogy a nyomozás megállapítása szerint a pénzintézetet nem érheti vád­, mert eleget tett a banktörvény minden rendelkezésének, még csak gondatlanság vádjával sem illethető, tehát semmiféle kártérí­tésre nem köteles. A Disconto Gesellschaft tízezer márkás díjat tűzött ki a nyomravezetőknek, hogy kinyomozzák a tolvajokat. A készpénzveszteséget egyelőre még 30.000 márkára becsülik, a páncélrekeszekből el­lopott tárgyak értékét azonban csak a bérlő üzlet­felek adatai segélyével lehet megállapítani. A rendőrség az elmúlt éjszaka általános razziát tartott a berlini lebujokban a be­törő világ gy­ülekezőhelyeit­, abban a reményben, hogy sikerül valamilyen nyomra, bukkania, amelyen továbbhaladva, esetleg sikerül majd fényt deríteni a Disconto Gesellschaft Kleist-strassei fiókintézeté­ben történt betörés hátterére- A rendőrség fára­dozásai azonban hiábavalóknak bizonyultak. A Disconto Gesellschaft páncélkamrájában megejtett helyszíni szemle és a betörők által ásott alagút tüzetes átvizsgálása után a hatósá­gok arra a meggyőződésre jutottak, hogy a betö­rést csakis a legnagyobb szakértelemmel bíró társaság követhette el. A betörőknek nagy tapasz­talatokkal kellett rendelkezniük a földmunkála­tok terén s az is bizonyos, hogy a legnagyobb szakértelemmel kezelték a nitrogénforrasztót is.Voltak közöttük értékpapír szakértők is, akik az értékpapírok ezreiből ki tudták választani azokat, amelyek minden feltűnés nélkül értékesíthetők. Az ékszerek közül is csak a legértékesebb darabokat vitték el, amiből nyilvánvaló, hogy képzett ék­szerszakértő is volt közöttük. A földmunkálatok során szinte legyőzhetetlen akadályokon kellett áttörniök, amíg a páncélkam­rába jutottak. Nagymennyiségű földet kellett el­távolítaniok, anélkül, hogy a külvilág a földalatti ásatásokból valamit is észrevegyen." Vigyázniok kellett arra is, hogy merre húzódnak a föld alatt az elektromos áram- és gázvezetékek. Ha véletle­nül megsértették volna az egyik vezetékét és az áram-, vagy gázszolgáltatásban zavarok állottak volna be, mind márt felfedezték volna szándékukat. Hatalmas márka volt a Disconto Gesellschaft több méter vastag épületfalának áttörése is. A nitrogérf­orrasztóval is oly ügyesen dolgoztak, hogy a forrasztó tipikus zaját senki sem hallotta meg. Már a felületes vizsgálat is megállapíthatta, hogy a betörők több hétig dolgoztak, amíg a pán­célkamráig jutottak. Üszkös falak maradtak csak meg a berlini Tietz-áruházból Nyolc tűzoltó súly a Berlin, január 3. (A Pesti Napló külön tudós­ítójától.) A Tietz-áruház hatalmas négyemeletes épülete teljesen leégett szerdán éjjel. Ehez hasonló tűz­katasztrófa 28 év óta nem volt Berlinben. Az ol­tási munkálatok során nyolc tűzoltó meg­sebesült. A tűz­katasztrófa helyén hajnalig óriási tö­megekben hullámzott a nép. A kár nem olyan nagy, mint eleinte gondolták, legfeljebb három­ millió aranymár­ka és ez a kár is megtérül bizto­sítás révén. A tűzoltók csütörtök hajra is négy óráig dolgoztak. Az államügyészség délelőtt forra­ osan megsebesült kihallgatta a Tietz-áruház munkásait és tisztvi­selőit, hogy tiszta képet nyerjen a tűzvész kelet­kezésének okáról. Megállapítást nyert, hogy a tűz egy deszkafalon keletkezett, amelyhez több elektromos kábelvezeték fut. A heves keleti szál a lángot a deszkafallal szomszédos elárusító helyi­ségbe fújta, ahol csupa könnyen égő szövetanyag volt felhalmozva vékony puhafából készült polco­kon. A könnyen gyúlékony anyag tápot adott a tűznek és a lángok ijesztő gyorsasággal terjedtek tovább az égő épületben. Az áruház 400 alkalma­zottját egyelőre a többi berlini Tietz-áruházban helyezik el Budapest fej­edik 1928-ban több lakást építenek, mint 1927 ben (Saját tudósítónktól.) Folytam arról beszélnek, h­ogy az építkezés meg-kr.dr. Illyefalvi I Lajos, a Statisztikai Hivatal igazgatója most összeállította a múlt esztendő utolsó negyedének lakátépítési statisztikáját. Az 1928 as év összeredményéből azt lehet megállapítani, hogy a múlt évben fejlődés volt a lakástermelés terén. 1938-b­an sok­sal több lakást építettek a magyar fővárosban, mint 1927-ben Csak az utolsó három hónapban a lakóházak s­zám­a 364-gyel szaporodott. A lakásállomány 290- vel nőtt meg, a lakószobák száma pedig 5373 mal ugrott fel. Még min­dig nagyon sok családi házat, építenek. 364 új lakóház­ból 11 földszintes, 36 egyemeletes, de építettek már 40 kétemeletest 11 háromemeletest, 17 négyemeletest és 15 öt- és hatemeletes házat. A földszintes házakban 1537 lakás és 2458 lakószoba van. Sajnos, még mindig nagyon sok egyszobás lakást építenek, ami azt mutatja, hogy nagyon szegények va­gyunk és a lakásviszonyok nehezen fogynak megváltoz­i. Az új­­lakások közül 1424 egyszobás, 106 kétszobás, 387 háromszobás, 129 négyszobás, 56 ötszobás. Nagyobb lakás , alig épült, hrt­­zibás, vagy hatnál többszobás lakás mindössze tíz épült az utolsó negyedévben. Legjobban fejlődik Óbuda, ahova az új lakásoknak több mint a fele esik. 1037 új lakás épült­ itt. Ezek közül azonban 67­­ csak egyzobás. Utána az V. kerület követ­kezik 519 új lakással. Itt is 136 egyszobás. A VII kerü­letben 357, a VIII. kerületben 263, a IX. kerületben 185, as V. kerületben 137, Óbudán pedig 103 új lakás keletkezett az utolsó negyedévben. Városfejlődési szem­pontból annak mindenesetre örülnünk kell, hogy a laká­­soknak legnagyobb része a külső perifériákon épült, te­hát, a főváros nemcsak belül szépül, hanem mindinkább nagyobbodik is. Az is fontos probléma, vájjon a modern higiénének megfelelően építik-e a lakásokat. 1289 fürdőszobát és 718 cselédszobát, építettek. Legtöbb fürdőszoba az I. kerületben épült, ahol 519 új lakás közül 445-nek van fürdőszobája és 239 nek csendszobája. A II. kerületben 81 új lakás közül 68 fürdőszobával, 50 cselédszobával rendelkezik. Óbudáit már rosszabbak a viszonyok. 103 lakás közül csak 42-nek van fürdőszobája és mindössze 13-nak cselédszobája. A IV. kerületben modern lakások épültek. 30 új lakás közül 38-nak van fürdőszobája, ellenben csak 14-nek cselédszobája. A Lipótvárosban 137 új lakás közül 1­ M-hoz építettek fürdőszobát és 77-hez cselédszobá­t. A Terézvárosban rosszabbak a viszonyok. 181 új lakás közül 88-nak van fürdőszobája és 66-nak cselédszobája. Az Erzsébetvárosban 357 új lakás közül 107 kapott fürdőszobát, 59 cselédszobát. A Józsefvárosban 363 iíj lakás közül csak 169-nek van fürdőszobája és 109 nek cselédszobája. A Ferencvárosban 185 új lakás közül 103 fürdőszobával, 57 cselédszobával rendelkezik. A legszomorú­bbak az állapotok ebből a szempontból Kőbányán, ahol 1037 új lakás közül csak 39-nek van fürdőszobája és 14-nek cselédszobája. Az új építkezések következtében a múlt év utolsó üröm hónapjában 37 házat romboltak le, ezzel 125 lakás­­t 173 lakószoba szűnt meg. Ea a lakásfronton a vesz­teséglistán

Next